Az üstökös forgási sebessége 12,4 óra, de a földi irányítóközpont szakemberei észlelték, hogy ez naponta mintegy egy másodperccel tovább tart, és ahogy az üstökös egyre aktívabbá válik, tovább fog növekedni ez az idő.
A gázfolyamok kiáradnak az üstökösből és lelassítják azt - mondta Andrea Accomazzo, repülésigazgató Royal Society egyik londoni tanácskozásán.
Az illetékes bemutatta, miként képesek irányítani a földről a szakemberek a lehető legnagyobb pontossággal a Rosetta űrszondát a 10 milliárd tonna tömegű és négy kilométer hosszú üstökös körül. Az irányítók az üstökösön lévő viszonyítási pontok rendszerét használták arra, hogy megértsék, miként forog és halad az égitest a világűrben. Az így kapott információk modellezése segíti az űrszonda pályájának tervezését. E modell futtatásával észlelték, hogy a viszonyítási pontok a várt időben nem a megfelelő helyen jelentek meg.
Szeptemberben meghatározták, hogy a forgási idő naponta 33 millimásodperccel nő. Most, amikor az üstökös egyre közelebb kerül a Naphoz és sokkal nagyobb mennyiségű gázt és port lök ki, a lassulás napi egy másodpercnyi.
Az aerodinamikus hatások egyre fontosabbak. A kilökődések egyre nagyobbak és erősebbek - mondta Accomazzo a BBS News-nak.
"Hogy el tudják képzelni, ezek a gázok néhány kilométer hosszan lökődnek ki és másodpercenként 800 méteres sebességgel mozognak. Ezt figyelembe kell vennünk" - tette hozzá.
A repülésigazgató kissé pesszimistán nyilatkozott arról, hogy az üstökös felszínén hibernálódott Philae napelemmel működő robot, a Rosetta leszálló egysége, elegendő energiához jut majd, és ismét működő képes lesz. "50-50 százalék esélyt adok erre, de én lennénk a legboldogabb ember a világon, ha ez megtörténne".
Március 12. óta hiába várták a Rosetta kommunikációs berendezései, hogy a Philae életjelt adjon ott magáról.
Az ESA földi irányítóközpontjának szakemberei abban reménykedtek, hogy már felébreszthetik a robotot, ám pénteki közleményükben közölték, valószínűleg még túlságosan hideg van, hogy felébredjen, és még túl kevés az energiaforrása ahhoz, hogy jelet küldhessen a földi irányítóközpontnak.
A Philae novemberben landolt az üstökös egy árnyékban lévő felszínén, ahol rövid adatgyűjtés után napelemes tápegységei kimerültek. A Nap energiájára van szükség ahhoz, hogy felébredjen és elkezdjen kommunikálni az európai irányítóközponttal. Március első felében került az üstökös a Naphoz olyan közelségbe, hogy a Philae ismét működőképes lehessen, ezért március 12-én a Rosetta kommunikációs berendezéseit bekapcsolták a jel fogására.
Pénteken kikapcsolták a kommunikációs egységet, az irányítóközpont szakemberei a következő legmegfelelőbb alkalomra várnak a kapcsolat létrehozására. Azzal számolnak, hogy valamikor április első felében lesz lehetséges kapcsolatot teremteni a Philae-vel.
http:///www.bbc.com/news/science-environment-31965458