A római katolikus egyházfő szólt arról, hogy Európát megviselte, "öregessé tette" a válság, pedig a kontinens népeiben hatalmas alkotó energia lakozik.
A válság - állapította meg a pápa - növelte a fiatalok és az idősek magányosságát, ezzel párhuzamosan pedig csökkent az uniós intézményekbe vetett bizalom. Az egyházfő bírálta a fogyasztásközpontú életfelfogást, és úgy vélekedett, hogy a nagy európai ideálok elvesztették vonzerejüket.
"Európának sürgősen újra fel kell fedeznie önmaga arculatát, lelkiségét" - mondta az EP-képviselőknek.
Ferenc hangsúlyozta, hogy az egyéni szabadság kiteljesedését összhangba kell hozni a közjóért való munkálkodás szempontjaival. "El kell mélyíteni az emberi jogok kultúráját" - fogalmazott, és elítélően szólt arról, hogy még ma is előállnak olyan helyzetek, amikor emberekkel úgy bánnak, mint tárgyakkal.
Az egyházfő szerint Európa a népek olyan családja, amelyet az egység és a sokszínűség köt össze, és a kontinensnek a szolidaritáson, valamint a szubszidiaritás - az ügyekhez közeli döntéshozatal - elvén kell nyugodnia. Kiemelte, hogy a társadalom alapját a család jelenti. Ferenc pápa beszélt arról is, hogy helyre kell állítani a munka becsületét, és méltó munkakörülményeket kell biztosítani, el kell kerülni emberek kizsákmányolását. Hangsúlyozottan szólt a környezet megvédésének felelősségéről. Síkra szállt a jobb élet reményében Európába menekülők befogadása mellett, hangsúlyozva: nem engedhető meg, hogy a Földközi-tenger a menekültek tömegeinek hullámsírja legyen, és az is tűrhetetlen, hogy emberek milliói haljanak éhhalált, miközben nap mint nap több tonnányi élelem kerül a szemétbe.
Martin Schulz EP-elnök a pápa mintegy háromnegyed órás beszédéről azt mondta, hogy az útmutatást nyújt az irányt tévesztett és irányt kereső világban.
A római katolikus egyházfő mindössze néhány órás strasbourgi tartózkodása során azon túl, hogy beszédet mondott az EP plenáris ülésén, ellátogatott a szintén strasbourgi székhelyű összeurópai szervezethez, az Európa Tanácshoz (ET) is. A Szentszék 1970-ben szerzett megfigyelői jogállást az Európa Tanácsban, ám a vatikáni állam már 1962 óta tevékenyen együttműködik az 1949-ben létrehozott, jogállamiságra, demokráciára és emberi jogokra ügyelő szervezettel.