Vádat emelt adócsalás miatt Uli Hoeness, a Bayern München labdarúgó egyesület elnöke ellen a müncheni tartományi ügyészség kedden.
 |
| forrás: MTI - kép: sueddeutsche.de |
A müncheni tartományi bíróság közölte, hogy a gazdasági ügyekben eljáró büntetőtanács várhatóan szeptember végéig vizsgálja, elindítja-e az úgynevezett főeljárást, amelynek során a bíróság előkészíti és lefolytatja a tárgyalást.
Uli Hoeness januárban feljelentést tett saját maga ellen, amiért eltitkolta az adóhatóság előtt, hogy jelentős összeget tart egy svájci számlán. A német sajtó áprilisban tárta fel az ügyet. A beszámolók szerint a 61 éves sportvezetőt márciusban őrizetbe vették, házkutatást tartottak otthonában és az előzetes letartóztatását elrendelő határozatot végül azzal a feltétellel helyezték hatályon kívül, hogy hetente kétszer jelentkezik a hatóságoknál, és letesz egy egymillió eurós nagyságrendű kauciót.
Hoeness májusban felajánlotta a Bayern München igazgatótanácsának, hogy adókerülési ügye lezárásáig szünetelteti elnöki tevékenységét, de a testület bizalmat szavazott neki. A klub kedden csupán annyit közölt, hogy nem kommentálják az ügy újabb fejleményét.
A Bayern München elnöke egy májusi interjúban elmondta, hogy évekig szenvedélyesen tőzsdézett, és ehhez használta a svájci számlát.
Az önrevízióval elkerülhető az esetleges büntetés, de csak akkor, ha a hatóságok elsőként az érintettől szereznek tudomást az adócsalásról, és korábban nem indítottak vizsgálatot. A bajor sportvezető is a büntetés elkerülése céljából adta fel magát. "A törvényi lehetőséggel élve tiszta lapot akarok kezdeni" - mondta egy interjúban. Az ügyészség azonban mégis vádat emelt ellene. A Spiegel Online hírportál értesülése szerint a hatóság viszonylag enyhe büntetést tart indokoltnak, két év felfüggesztett börtönbüntetés és pénzbírság kiszabását javasolja a bíróságnak.
Hoeness a német közélet népszerű alakja volt, társaságát politikusok is keresték. Főként konzervatív politikusok társaságában mutatkozott. Híres volt arról, hogy kiáll az adózási fegyelem mellett. Egyik beceneve a Saubermann, vagyis a Tiszta ember volt. Az önfeljelentéssel beismerte, hogy éppen azokat a szabályokat szegte meg, amelyek betartását nyilvánosan szorgalmazta.
Szakértők szerint Uli Hoeness annak hatására dönthetett januárban az önfeljelentés mellett, hogy 2012 végén a német törvényhozásban elbukott az adóelkerülés elleni küzdelemről szóló német-svájci egyezmény. Ez egy anonim eljárást irányzott elő, amelynek révén a pénzüket Svájcba menekítő németek egy különadó megfizetésével legalizálhatták volna eltitkolt megtakarításukat. A megállapodást baloldali pártok buktatták meg, arra hivatkozva, hogy igazságtalan a becsületes adózókkal szemben. Időközben számos eljárás indult adócsalás gyanúja miatt svájci bankok német ügyfeleire vonatkozó adatok alapján, főleg baloldali vezetésű tartományokban, amelyek adóellenőrei gyakran svájci bankoktól kiszivárogtatott - és a tartományi hatóságok által megvásárolt - ügyfél-adatbázisokból tájékozódnak.
Ugyancsak az egyezmény ratifikációjának megakadályozásával függ össze szakértők szerint az, hogy az idei első fél évben minden korábbinál többen jelentették fel magukat adókerülés miatt Németországban. A tartományi adóhivatalokhoz összesen 14 549 önfeljelentés érkezett 2013 első hat hónapjában, ami majdnem annyi, mint tavaly egész évben.
Német becslések szerint német magánszemélyek több mint 60 milliárd eurót helyezhettek el Svájcban adókerülés céljával.