Nem csak esztétikai jelentősége miatt egyedülálló az ősi jordániai sivatagi romváros, Petra, a sziklákból kifaragott épületeit alapítói úgy tájolták, hogy a nap sugarai a szent helyekre vetődjenek, azaz az épületek egyfajta csillagászati naptárként is szolgáltak - derítették ki spanyol és olasz szakemberek több éves kutatás során.
"Petra homlokzatai nemcsak gyönyörűek, hanem másfajta jelentőségük is van" - mondta Juan Antonio Belmonte, a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet archeocsillagásza, a tanulmány szerzője a National Geographic folyóiratnak.
Belmonte és csoportja megmérte Petra sziklasírjainak, templomainak és emlékműveinek méreteit, és összevetetette azokat a csillagok járásával az elmúlt több mint egy évtizedben. Azt találták, hogy bizonyos műemlékek elhelyezkedése a Nap járásához igazodik az év bizonyos napjain, a Nap sugarai ezeken a napokon a vallási jelentőségű területekre összpontosulnak.
Ez alátámaszthatja azt a korábbi feltételezést, hogy a sziklavárost alapító nabateusok napimádók, napistenhívők voltak, éppúgy, mint az egyiptomiak.
A Kr.e. 3. században a térségben letelepedő nabateusok királyságuk elhelyezkedését úgy tervezték meg, hogy a kulcsfontosságú csillagászati dátumokon - a napéjegyenlőségeken és a napfordulókon - a fény erőteljesen a vallási épületeket világítsa meg.
"Ez hasonló ahhoz, amit a keresztény templomokban látunk, amikor a nap a különleges oltárokra vetődik" - magyarázta Belmonte.
A Nexus Network Journal folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nabateusok ideológiája a nap járására épült, és alaposan értették a csillagászati eseményeket és azok jelentőségét az évszakokban.
Belmonte azt tervezi, hogy elméletük alátámasztásaként megvizsgálnak egy nabateusok által alapított másik várost, a Szaúd-Arábiában lévő al-Hizsret.
Ha eredményeik egyeznek, cáfolhatatlan bizonyíték lesz arra, hogy ezt a kétezer éves kultúrát a nap és az évszakok alakították, és a nabateusok napistenhívők voltak - írta a The Independent című brit napilap.
