Nem csak karácsonykor és szilveszterkor, hanem a négy adventi hétvégén is sokan utaztak a vasútvonalakon - mondta a MÁV Zrt. szóvivője az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában.

   
Lőcsei Virág kifejtette: rengetegen keresték fel a környező országok karácsonyi vásárait. A legkedveltebb célpont továbbra is Bécs volt, de sokan mentek Krakkóba, Varsóba, Prágába, Linzbe, Brnóba, Grazba is.
   
A szóvivő ugyanakkor elmondta: az eddigi tapasztalatok szerint a legnagyobb utasforgalom ezután várható. Ugyanis míg egy átlagos hétvégén - péntektől vasárnapig - körülbelül 230 ezer utasuk van, és az utasszám a karácsonyi, szilveszteri időszakban 250-260 ezerre, az adventi hétvégén pedig 320-330 ezerre is felmehet, a téli szünetet lezáró hétvégén már olyan is előfordult, hogy 450 ezren utaztak a vasútvonalakon.
   
Az eddigi forgalmasabb ünnepi időszakban nem voltak különösebb problémák, fennakadások, a vonatokon nem volt nagy túlzsúfoltság - mondta a Lőcsei Virág, aki szerint ez annak is köszönhető, hogy többen felismerték: megéri előre megváltani a jegyeket, illetve helyjegyet váltani a nemzetközi vonalakra, mert az jó garancia arra, hogy valóban legyen helyük a vonaton.
   
A MÁV szóvivője ismét felhívta a figyelmet, hogy ajánlatos előbb megváltani a menetjegyeket. Nem kell ragaszkodni az induló állomáshoz, a központi jegyirodában, jegykiadó automatákban, sőt az interneten gyakorlatilag bárhonnan meg lehet már vásárolni a vasúti jegyeket - mondta Lőcsei Virág.

MÁV: sokan utaztak a vasúti vonalakon az ünnepi időszakban

Több helyen havazik az országban, Visegrádon már a síelőket is várják; ha marad a hideg idő további sípályák is megnyithatnak majd - hangzott el az M1 aktuális csatorna pénteki műsorfolyamában.

   
Az M1 tudósítója Tatáról bejelentkezve elmondta: a településen reggel óta folyamatosan havazik. Néhány óra alatt már 1-2 centiméter hó hullott. A közlekedésben egyelőre nem okoz problémát az időjárás.
   
A visegrádi Nagy Villám Sípálya üzemeltetőjének tájékoztatása szerint most még csak hóágyúkkal működik a pálya, de - mint hozzátette - az előrejelzések alapján természetes hóra is számítanak: jövő héten kedden, szerdán pár centiméter hó is hullhat.
   
Fehér Gyula, a Chernel István sí és turisztikai egyesület elnöke elmondta: Magyarországon tíz nagyobb sípálya működik, Visegrádon kívül további 5-6 helyen van hóágyú. Ezek a pályák összefogtak, és a "Síelj itthon!" elnevezésű mozgalom keretében szeretnék bemutatni, hogy Magyarországon is lehet síelni.
   
Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjának adatai szerint a 300 méter feletti települések közül Sopron Brennbergbányán 1 centiméteres hóvastagságot mértek. A 300 méter alatti településeken Sopron kertvárosban és Kuruc-dombon alakult ki hólepel. Emellett foltokban van még hó a péri repülőtéren, Sármelléken, Siófokon és Szombathelyen - derül ki a meteorológiai szolgálat adataiból.
   
Az előrejelzések szerint a következő napokban is többfelé várható hószállingózás, havazás. A leghidegebb órákban akár mínusz 15 Celsius-fok alá is csökkenhet a hőmérséklet.

Több helyen havazik az országban, nyithatnak a sípályák

Tavalyhoz képest idén másfélszer annyi szemetet szedtek össze szilveszter után Budapest utcáin - hangzott el az M1 aktuális csatorna péntek délutáni Híradójában.

   
Az M1 tudósítója Dorogi Gabriellának, a Fővárosi Közterület-Fenntartó Nonprofit Zrt. szóvivőjének tájékoztatása alapján elmondta: tavaly 100, most viszont 150 tonna szemetet szállítottak el a fővárosi közterületekről.
   
Korábban az FKF MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: január elsején reggel 6 órakor kezdik meg kézi és gépi erővel a takarítást.
   
Péntek reggel Dorogi Gabriella az M1-nek elmondta: péntek lévén a szokásos munkarend szerint is dolgoznak a közterület-fenntartók. Ennek nyomán 300 autó járja a főváros utcáit, s gyűjti a szelektív és a kommunális hulladékot. Emellett további 330 ember azon dolgozott, hogy óévbúcsúztatás, újévköszöntés után megtisztítsák Budapest utcáit - kiemelten a különböző közterületi bulihelyszíneket és azok környékét, valamint az aluljárókat, a kis és nagykörutat, az Andrássy utat.
   
AZ FKF dolgozói délutánra fejezték be a fővárosban az újévi takarítást.

kép: nepszava.hu

Idén több szemetet szedtek össze a fővárosi szilveszterezés után

Angolul is megjelent Igor Janke lengyel újságíró könyve Orbán Viktor miniszterelnökről, a címe Forward! - tájékoztatta a kiadó hétfőn az MTI-t.

 

Az Aeramentum Kft. közlése szerint lengyel, magyar és német nyelvű könyv után elkészült angol kiadás főszponzora Robert Belteky magyar származású ausztrál üzletember, aki feleségével fontosnak tartja Magyarország és a magyarok törekvéseinek alaposabb megismertetését a tengeren túl is, ahol szintén általános beszédtéma lett a menekültválság, és annak európai, de főként magyar kezelése.

A főszponzor célja, hogy minél több ausztrál könyvesboltba eljuttassa a kiadványt.
 
A könyv először lengyelül jelent meg 2012-ben, majd egy évvel később magyarul (címe: Hajrá, magyarok!), tavaly pedig németül is.
 
A szerző, Igor Janke, a Szabadság Intézete lengyel független elemzőintézet elnöke, a Salon24.pl politikai blogportál vezetője. Korábban a második legnagyobb országos lengyel politikai napilap, a konzervatív Rzeczpospolita publicistája, a PAP lengyel hírügynökség főszerkesztője volt.
 
A kiadó szerint Igor Janke alapos Orbán Viktor-életrajzát a gyakorlott újságíró könnyed, érdekes stílusában, de hitelesen és szakmailag igényesen írta meg. Janke beszélt Orbán kortársaival, párttársaival, kollégáival, ellenfeleivel valamint a miniszterelnökkel is, megismerte a tárgyban hozzáférhető legfontosabb dokumentumokat, a magyar kormányfő beszédeit, kritikusainak munkáit.
 
Az angol nyelvű könyv Magyarországon is kapható.

Angolul is megjelent Igor Janke könyve Orbán Viktorról

Botrányos számlákra bukkant az időközi választáson megválasztott új elöljáró a kelet-horvátországi Ceminac járásban: az egyik szerint február 31 napból áll, egy másik szerint pedig ugyanazon a napon füvet nyírt és havat is takarított egy vállalat, majd mindkét szolgáltatást meg is fizettette.


Az új járási vezető, Zlatko Pinjuh elmondta a Jutarnji List című lapnak, hogy a járás által alapított közüzemi vállat két munkatársa 2012 februárjában 31 napot töltött ügyeletben, majd ezt le is számlázta a járásnak 24 800 kuna (bő 1 millió forint) összegben.

Egy másik számla szerint még abban az évben, ugyanaz a vállalat decemberben 23 ezer kunáért (közel 1 millió forintért) füvet nyírt, majd 80 ezer kunáért (3,5 millió forintért) havat takarított ugyanazon a napon.

Harmincegy napos a február egy korrupt horvátországi járásban

A magyarok alkotják a nyolcadik legnagyobb migráns csoportot Ausztriában - olvasható az osztrák Integrációs Alap szerdán ismertetett tanulmányában.   



2012 elején 45 589 magyar származású - a meghatározás szerint magyar állampolgárságú személy, vagy Magyarországon született osztrák állampolgár - élt Ausztriában. Mintegy kétharmaduk magyarországi születésű nem osztrák állampolgár, egyharmaduk osztrák állampolgár - áll a bécsi magyar nagykövetségen bemutatott kötetben.
  
A magyaroké a nyolcadik legnagyobb közösség a 8,7 milliós Ausztriában. A legtöbben, több mint 220 ezren a németek vannak. Szerbiából, Montenegróból és Koszovóból együttesen több mint kétszázezren vándoroltak be. 180 ezer fő török származású, a román származásúak lélekszámát hetven, a lengyelekét hatvanezerre teszik.
  
A tanulmány származási ország, és nem nemzetiség alapján vizsgálja az ausztriai magyarságot, így az őshonosként elismert két ausztriai magyar kisebbség - a burgenlandi és a bécsi magyarok - lélekszámára nem tér ki külön.
  
A magyar állampolgárságú foglalkoztatottak száma az országban élő magyar származásúakénál magasabb, 47 950 fő volt 2012-ben.
  
Az Ausztriában élő magyar migránsok száma folyamatosan emelkedett az elmúlt éveket vizsgálva - mondta el a szerző, Barbara Gruber. A legnagyobb növekedés 2012-ben volt. Míg 2001 és 2008 között 1-4 százalékkal nőtt a magyarországi születésűek lélekszáma, 2011 és 2012 között 9,4 százalékkal - fejtette ki. A növekedés egyik oka - állt a tanulmányban - feltételezhetően az, hogy 2011 májusában teljes egészében megnyílt az osztrák munkaerőpiac a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamok állampolgárai előtt.
  
Az osztrák állampolgárság iránti kérelmek száma jelentősen csökkent az 1990-es évek óta a magyarok körében. 1998-ban 412, 2011-ben 66 magyar kérte honosítását. A kutató szerint ez egyrészt az EU-n belüli szabad utazás jogával, másrészt azzal magyarázható, hogy az 1956-ban kivándoroltak már jóval korábban betöltötték a honosításhoz szükséges feltételeket.
  
Egy internetes felmérés keretében vizsgálták egyebek mellett a nyelv- és médiahasználati szokásokat is. A közel száz megkérdezett túlnyomó többsége (98 százalék) fontosnak tartotta a német nyelv ismeretét az integráció szempontjából, ugyanakkor kétharmaduk azt is fontosnak ítélte meg, hogy gyermeke, illetve gyermekei megtanuljanak magyarul, noha a német nyelv elsajátítását fontosabbnak tartja.
  
Többségük (40-70 százalék) csak a német nyelvű médiából tájékozódik. A kétnyelvű, illetve magyar nyelvű médiahasználat azok között jellemző, akik tíz évnél kevesebb ideje laknak Ausztriában.
  
A megkérdezettek háromnegyede azt mondta, hogy nem akar elköltözni Ausztriából. Legnagyobb részük (36 százalék) csak különleges alkalmakkor utazik Magyarországra, 25 százalékuk néhány havonta teszi ezt.
  
Az összeállításból kiderül az is, hogy a magyarok körében a foglalkoztatottság (72 százalék) meghaladja a migránsok átlagos foglalkoztatottsági arányát (65 százalék), és csaknem azonos az osztrákokéval (74 százalék).
  
"Bevándorlás nélkül üresek lennének az iskolák, kevesebb lenne a személyzet a kórházakban, és hiány lenne szakácsokból a turizmusban" - mutatott rá a rendezvényen Sebastian Kurz (Osztrák Néppárt) integrációs államtitkár. Kiemelte azt is, hogy az iskolás gyerekek 25 százaléka - Bécsben 60 százaléka - migrációs háttérrel rendelkezik.
  
"Hiszünk benne, hogy az integráció sikeres lehet, de az nem megy magától" - fogalmazott. Kiemelte, hogy államtitkársága az "integráció teljesítmény által" megközelítés alapján dolgozott ki intézkedéscsomagot. Ebben nagy szerepet kap a gyermekkori németnyelv-oktatás támogatása.
  
A "teljesítmény-elv" egyébként az osztrák állampolgársági törvény tervezett módosításában is érvényesül. A tervezet szerint a társadalomba jól beilleszkedett külföldiek már hat év után folyamodhatnának osztrák útlevélért. Jelenleg főszabály szerint tíz év ausztriai tartózkodás után lehetséges a honosítás.



forrás: MTI

A magyarok alkotják a nyolcadik legnagyobb migráns közösséget Ausztriában

... és az év végén, mikor 365 óvszert elhasználtunk, majd beolvasztottuk és autóabroncsot formáztunk belőle, boldogan ráírhatjuk, hogy \GOOD YEAR\! BÚÉK! (Goram)


2016 | Boldog újévet mindenkinek!