Az új gyártók megjelenése alapjaiban forgatta fel a viselhető számítástechnikai eszközök - okosórák, sport mérőeszközök - piacát a második negyedévben az amerikai International Data Corporation (IDC) csütörtökön közzétett felmérése szerint.


    Az Apple Watch bemutatásával az Apple rögtön a második helyezést szerezte meg magának a viselhető számítástechnikai eszközök gyártóinak világranglistáján.

 Az Apple a második negyedévben 3,6 millió viselhető készüléket (Apple Watch) értékesített, mindössze 800 ezerrel kevesebbet a piacvezető Fitbit 4,4 milliós eladási számánál.

Nagyot szakított a viselhető készülékek piacán a szintén új jövevénynek számító Xiaomi is. A kínai vállalat 3,1 millió készülékkel a harmadik helyen debütált a ranglistán.

 A viselhető számítástechnikai eszközök második negyedévi értékesítési volumene leginkább a két új belépőnek köszönhetően 223,2 százalékkal 18,1 millióra emelkedett a 2014 második negyedévi 5,6 millióról.

"Minden egyes alkalommal, amikor az Apple belép egy új piacra nem csak saját magára, de az egész piacra felhívja a felhasználók figyelmét" - kommentálta Ramon Llamas, az IDC viselhető számítástechnikai eszközökkel foglalkozó csapatának vezetője a világpiaci forgalom lendületes növekedését.

Legnagyobb hatása az Apple belépésének az "okos", azaz harmadik féltől származó alkalmazások futtatására is alkalmas viselhető eszközök piacára volt. Ebben a kategóriában minden második eladott eszköz Apple Watch volt a második negyedévben - mutatott rá Jitesh Ubrani, az IDC szakértője.

 Annak ellenére is, hogy szám szerint a Fitbit felülmúlta az Apple eladásait, a cég csak egyes célfeladatok elvégzésére alkalmas "egyszerű" viselhető eszközöket forgalmaz. Ez a kategória pedig az előrejelzések szerint az elkövetkező években veszíteni fog piaci súlyából, így minden valószínűség szerint az Apple veszi majd át a piacvezető szerepet.

 A piacvezető Fitbit annak ellenére is, hogy a második negyedévben 4,4 millió, a 2014 második negyedévi 1,7 milliónál 158,8 százalékkal több készüléket értékesített, "mindössze" 24,3 százalékos piaci részesedésre tett szert, kisebbre az egy évvel korábbi 30,4 százaléknál.

  Az Apple 3,6 millió készülék eladásával 19,9 százalékos, a Xiaomi pedig 3,1 millióval 17,1 százalékos piaci részesedésre tett szert. A Xiaomi szinte megállíthatatlanul tör előre csak Kínában, bár az utóbbi időkben megkezdte értékesítési csatornái kiépítését külföldön is.

 Az értékesítési rangsorban a negyedik a Garmin volt 0,7 millió készülék eladásával, ami 3,9 százalékos piaci részesedéshez volt elegendő. A Garmin eladásai 40 százalékkal nőttek a 2014 második negyedévi 0,5 millióhoz képest, ami akkor még 8,9 százalékos részesedéshez volt elegendő.

  A piac nagy vesztesének a Samsung bizonyult, hiszen eladásai 0,8 millióról 25,0 százalékkal 0,6 millióra csökkentek, piaci részesedése pedig 14,3 százalékról 3,3 százalékra zsugorodott.

A Samsung alig egy hajszállal előzte meg a Huawei és a Jawbone készülékeket a legnagyobb öt gyártó közé való bekerülésért vívott küzdelemben.

 Az összes többi gyártó együttesen 119,2 százalékkal 5,7 millióra növelte eladását 2,6 millióról, de az Apple és Xiaomi készülékek özöne alatt piaci részesedésük így is 31,5 százalékra zsugorodott 46,4 százalékról.

Az Apple és a Xiaomi átalakította a viselhető eszközök világpiacát

Gyros tál...

Megfejtették az 1918-ban több tízmillió emberéletet követelő influenzajárvány pusztító erejének rejtélyét amerikai kutatók, akik a vírus eredetére, valamint arra keresték a választ, hogy miért volt olyan gyilkos a kór, amelynek főként fiatalok estek áldozatául.

Az Arizonai Egyetem Michael Worobey által vezetett csoportjának kutatása arra enged következtetni, hogy az elszenvedett influenzabetegségek alapján meg lehet jósolni, mennyire fenyeget egy jövőbeni járvány egy-egy embert. Ez az információ javíthatja az oltási stratégiákat, illetve a megelőzést és a felkészülést.

"Az 1918-as nagy influenzajárvány óta rejtély volt, hogy honnan jött a vírus, és miért szedett annyi halálos áldozatot, főként a fiatal felnőttek körében. Nagy kérdés volt, mitől lett annyira súlyos a járvány, mint ahogy az is, hogy számíthatunk-e hasonlóra manapság, vagy az akkori helyzetben volt valami különleges" - fogalmazott Michael Worobey, aki kollégáival egy példátlanul pontos molekuláris órát megalkotva tárta fel és hasonlította össze az 1918-as H1N1 influenza A-vírus (IAV), a H1N1-sertésinfluenza, valamint a spanyolnátha utáni - 1918 és 1957 közötti - szezonális H1N1-influenzavírus törzsek eredetét.

Meglepetésre nem találtak bizonyítékot a spanyolnátha eredetéről elterjedt feltételezésekre, vagyis arra, hogy közvetlenül a madarakról terjedt át, vagy hogy géncsere történt a már meglévő emberi és a sertésinfluenza-törzsek között. Eredményeik arra mutatnak, hogy a spanyolnáthaként emlegetett járvány vírusa röviddel 1918 előtt jelent meg, és benne egy madárinfluenza-vírus olvadt össze egy emberi H1-vírussal, amely már 10-15 évvel korábban fertőzött.

"Apróságnak tűnik, de ez lehet a kirakós hiányzó darabja" - mondta Michael Worobey. - Ahogy megvan a kulcs, sok más részlet is a helyére kerül."

Ha egy beteg korábban megfertőződött H1-vírussal, az magyarázat lehet arra, hogy az 1918-as járvány idején miért volt sokkal alacsonyabb a halálozási ráta a körükben, mint azoknál, akik a legnagyobb számban haltak meg, vagyis a 29 év körüliek csoportjánál.

Az IAV jellemzően és elsősorban kisgyerekekre, valamint idősekre halálos, a spanyolnátha vírusa azonban a 20-40 év közöttiek közül szedett nagy számban áldozatokat, akiknek halálát a legtöbb esetben másodlagos baktériumfertőzések, azon belül is tüdőgyulladás okozta.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban a szerzők azt írták, ennek hátterében az állhatott, hogy sok, a járvány idején fiatal felnőtt 1880 és 1900 között született, és gyerekként a H3N8 influenzának volt kitéve, így semmiféle védettséget nem szereztek a spanyolnátha vírusával szemben. A H3N8 vírusnak másmilyen antigén fehérjéi voltak, mint a H1N1 vírus két fő antigén fehérjéi.

http://www.eurekalert.org/pub_releases/2014-04/uoa-mot042414.php
forrás: MTI

Vélhetően megfejtették a spanyolnátha rejtélyét amerikai tudósok



Az utazási idő is beleszámít a munkaidőbe az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók esetében - állapította meg az Európai Unió bírósága, a munkaidő-szervezésről szóló irányelv rendelkezéseit egy konkrét ügyre alkalmazva.

 
A luxembourgi székhelyű bíróság honlapján elérhető ítélet szerint munkaidőnek minősül az az idő, amit a munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatók által kijelölt első és utolsó ügyfél között mindennapos utazással töltenek.
  
Az irányelv értelmezésére vonatkozó kérelmet a legnagyobb spanyol szakszervezet, a Comisiones Obreras és a Tyco Integrated Security nevű, biztonsági rendszerek üzembe helyezésével foglalkozó vállalat nyújtotta be a bírósághoz.
  
A szakszervezettel folytatott jogvita során a Tyco nem számította be a lakóhely és az ügyfelek között céges autóval megtett utat a munkaidőbe, mondván, azalatt az idő alatt az alkalmazottak nem dolgoztak.
  
Az irányelv szerint a munkaidő az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi.
  
A bíróság szerint, ha a munkába utazással töltött időt nem vennék munkaidőként számításba, elferdítené a munkaidő fogalmát, valamint ellentétes lenne a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének céljával.
  
Az ügy előzménye, hogy 2011-ben a Tyco bezárta a regionális irodáit, és minden munkavállalóját a madridi központi irodához rendelte. Mivel így a munkavállalók elvesztették azt a lehetőséget, hogy szabadon határozzák meg a lakóhelyüket a munkanapjuk elején és végén szokásos helytől elválasztó távolságot, nem kötelezhetők arra, hogy magukra vállalják munkáltatójuk ezen irodák bezárásával kapcsolatos döntésének terheit.
  
Az Európai Unió bírósága feladata egyebek mellett, hogy jogértelmezést adjon ki az uniós jogszabályokról annak érdekében, hogy azokat az összes uniós országban azonos módon alkalmazzák.

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d2dc30ddc5c35c01e5a549c39846bfa212ca157c.e34KaxiLc3qMb40Rch0SaxuRaxb0?text=&docid=167291&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=1274851

Az utazási idő is a munkaidő része bizonyos dolgozóknál

Teleki László téri piac
Laci Bácsi Csirkés Boltja
Friss Háztáji Baromfi 
Hétfőtől - Szombatig



Laci Bácsi Csirkés Boltja



A deviza alapú gépjármű- és fogyasztási hitelek forintosítása az augusztus 19-i piaci árfolyamon történik, az érintett ügyfelek azonban kedvezményt kapnak; a döntés az OTP Csoportnak mintegy 6 milliárd forint terhet jelent - tette közzé az OTP Bank Nyrt. kedden a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

 
Minden érintett fogyasztói szerződés forintosítását feltételezve a döntés várható adózás előtti egyszeri negatív eredményhatása az OTP csoportra nézve mintegy 6 milliárd forint. A céltartalék megképzése várhatóan az idei  harmadik negyedévében megtörténik, bemutatására pedig az egyszeri-korrekciós tételek között kerül sor - tájékoztatott a bank.

A bank tájékoztatásában felidézte, hogy augusztus 19-én a kormány megállapodott a Magyar Bankszövetséggel a deviza alapú gépjármű- és fogyasztási hitelek forintosításáról.

Ennek megfelelően az érintett fogyasztói szerződések forintosítására az augusztus 19-én érvényes piaci árfolyamon kerül sor , ami 287,2 forintos svájci frankot és 309,2 eurót jelent. Az ügyfeleknek járó kedvezmény mértéke megegyezik a deviza alapú jelzáloghitelek forintosítása során alkalmazott árfolyam  - 256,5 forint svájci frank és  309,0 forintos euró - és az augusztus 19-én érvényes árfolyam közötti különbséggel - közölte az OTP.

A két árfolyam különbségéből keletkező terhet fele-fele arányban a bankok és az állam viselik - emlékeztet az OTP.

Az OTP közleményében emlékeztet arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bankok rendelkezésére bocsátja a forintosításhoz szükséges svájci frank mennyiséget. A forintosításhoz szükséges teljes svájci frank mennyiséget az OTP Csoport 287,2  árfolyamon megvásárolta az MNB hétfői tenderén.

A megállapodásnak megfelelő törvény végrehajtása "az OTP magyarországi csoporttagjainál fennálló lakossági deviza alapú fogyasztói szerződések esetében a deviza árfolyamkockázat megszűnésével jár, amely mind az érintett ügyfelek, mind az OTP csoport esetében kedvezőbb kockázati profilt eredményez" - áll a tájékoztatásban.

Autóhitelek - Az OTP-nek 6 milliárd forintba kerül a második forintosítás

A korábban véltnél 800 évvel előbb űzték a polót Kínában, erre a következtetésre jutottak helyi kutatók, akik 2400-2800 éves polólabdákat találtak Hszincsiangban.


A birkabőrből készült három labdára, amelyeket gyapjú és bőrdarabkákkal tömtek ki, és amelyekre egy piros keresztet festettek, a turpáni Janghaj sírokban találtak rá kínai régészek - mondta el Csen Hszin-jung, az Academia Turfanica munkatársa a Hszinhua hírügynökségnek.

Kialakításukat tekintve nagyon hasonlítanak azokra a polólabdákra, amelyeket a Nyugati Han-dinasztia (Kr.e. 202-Kr.u. 9) időszakából származó sírból ástak ki az északnyugat-kínai Kanszu tartományhoz tartozó Tunghuan városban.

A legfrissebb leletekkel kapcsolatban Lü Kuo'en vezető régész elmondta: a pólólabdák használata minden jel szerint a Tavasz és Ősz korszak, illetve a Hadakozó Fejedelemségek korszakának (Kr.e. 770-221) idejére nyúlik vissza. Az eddigi kutatások, illetve nyomok azt valószínűsítették, hogy a sportot először a Han-dinasztiában (Kr.e. 202-Kr.u. 220) űzték.

A labdákkal együtt felszínre került nyolc darab hosszúnyelű kalapács is, amelyek könnyen felismerhetők a Tang-dinasztia (618-907) korabeli festményekről. Ebben az időszakban a póló rendkívüli népszerűségnek örvendett és gyakorta megjelenítették a korabeli művészeti alkotásokon.

Hasonló kalapácsok, ütők voltak láthatók azoknak az agyagszobor figuráknak a kezében, amelyeket a térségbeli Asztana sírok feltárásakor találtak.

A leletek újabb bizonyítékai a hszincsiangi pólókultúra egykori virágzásának. Az elmúlt években a régióban, az úgynevezett Taskurgan tádzsik autonóm megye területén például egy 6600 négyzetméter területű pólópályát találtak.

Az új pólólabdák lelőhelye, a 3000 éves Janghaj sírok a Turpán-medence eddig felfedezett legnagyobb sírhelye. Amióta az 1970-es években az ásatások itt megkezdődtek, sok jó állapotban lévő leletre találtak a régészek.

Mintegy 3000 éve már játszottak pólót Kína területén