Az e-matricát előre kell megváltani

Már felhajtáskor rendelkezni kell az érvényes e-matricával a díjköteles útszakaszokra, autópályákra, az ezt előíró rendelet már évek óta hatályos - közölte a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) pénteken az MTI érdeklődésére.

A Népszabadság pénteki számában megjelent cikk szerint elvesztették a napon belüli utólagos autópályadíj-fizetés lehetőségét az autósok, motorosok, mivel a NÚSZ november 3-án szolgálatba állította informatikai rendszerének legfrissebb fejlesztéseit, így a kamerák által beolvasott rendszámokat már nem csak naponta egyszer vetik össze az úthasználati jogosultságokat tartalmazó adatbázis tartalmával. Korábban minden nap éjfélig válthatták meg büntetlenül az e-matricájukat azok, akik a fizetős útra kanyarodás előtt elfelejtettek fizetni az út használatáért. A lap úgy tudja, az állami útdíjszedő egyelőre óránkénti frissítést állított be.

A NÚSZ erre reagálva közölte: az elmúlt években tévesen rögzült úthasználati szokások megváltoztatása érdekében folyamatos tájékoztató kampányokon keresztül hívták fel arra a figyelmet, hogy az e-matricát előre kell megváltani.

 Az útdíjszedési rendszerek idei fejlesztései között szerepel az e-matricás és az e-útdíjas díjellenőrzés integrációja - írja a NÚSZ válaszában, hozzátéve: ennek során a közel másfél évtizede kialakított e-matricás ellenőrzési rendszert harmonizálják a csúcstechnológiás HU-GO e-útdíjas rendszerrel.

 A fejlesztésnek köszönhetően az e-matricás ellenőrzési rendszer működése egyre hatékonyabbá válik, a folyamat eredményeként pedig az európai színvonalú e-útdíj rendszer technológiai szintjén fogják egységesen működtetni a valós idejű díjellenőrzést - írják. A technológia alkalmas arra, hogy az ellenőrzési pontokon érzékelt adatok - rendszám, idő, helyszín - azonnal összevethetőek az értékesítési rendszerben rendelkezésre álló valós idejű adatokkal - fejtette ki a NÚSZ.

Az idei lekönyvelt e-matricás - személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz - pótdíjbevételek összege mintegy 2 milliárd forint - tájékoztatott a NÚSZ.

Én is szeretem a tésztát

Bővülhet a védett személyek és létesítmények köre

Az Állami Számvevőszék elnöke is a miniszterekhez hasonló védelmet kaphat a jövőben, és a kiemelt védelemben részesülő ingatlanok körét is bővítené a kormány.

   

Az erről szóló, Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett tervezetet pénteken tették közzé a kormány honlapján.
 
  A tervezett módosítás rögzíti, hogy az Állami Számvevőszék elnökének védelmét "veszélyeztetettségének mértékére figyelemmel" - a minisztereket megilletőhöz hasonlóan - felső középkategóriájú gépjármű, valamint hivatásos gépjárművezető rendelkezésre bocsátásával biztosítanák. A tervezet hatásvizsgálati dokumentuma szerint ez a tevékenység a Készenléti Rendőrség szervezetében négy emberrel látható el, ehhez további két ember biztosítása szükséges. A feladatellátáshoz szükséges személyi juttatások, a munkaadót terhelő járulékok és a szociális hozzájárulási adó, valamint a dologi kiadások forrásigénye 2014-es szinten számolva évi 17,56 millió forint.

   A jelenlegi szabályozás egy másik kiegészítése szerint a jövőben a legfőbb ügyész védelme is kiterjed majd állandó szálláshelyének (rezidenciájának), illetve ideiglenes szállásának őrszemélyzettel történő biztosítására.
   
A tervezet összefoglalójában kitértek arra is, hogy az idén létrejött új kormányzati struktúrában bővültek a Miniszterelnökség feladatai, így a munkatársait további ingatlanokban kellett elhelyezni. Ezért a fővárosban a Miniszterelnökség munkatársainak elhelyezésére szolgáló ingatlanokkal egészítenék ki a létesítménybiztosítási intézkedések céljából kijelölt létesítmények és értékek körét. A jogszabály-módosítás hatálybalépése után a létesítménybiztosítási intézkedések a Miniszterelnökség budapesti Nagysándor József utcai és Wesselényi utcai épületei mellett a Bihari János utca 5. szám alatt, az Arany János utca 25. szám alatt, valamint a Nagy Diófa utca 11. szám alatt található épületeire is kiterjednek majd - olvasható a tervezetben.
  
 Ezen ingatlanok védelmének biztosításához - a tervezet szerint - a Készenléti Rendőrség hatvannégy dolgozójára van szükség. A feladatellátáshoz szükséges személyi juttatások, a munkaadót terhelő járulékok és a szociális hozzájárulási adó, valamint a dologi kiadások forrásigénye egy évre - idei szinten számolva - 230,6 millió forint - olvasható a hatásvizsgálatban.
   
A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint jelenleg az állandó személyvédelemben részesülő állami vezetők: a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, valamint a legfőbb ügyész tartozik. A létesítménybiztosítási intézkedés céljából kijelölt létesítmények és értékek között jelenleg a Szent Koronához tartozó jelvények közül a - Nemzeti Múzeumban elhelyezett - koronázási palást, a Sándor-palota, az Állami Számvevőszék központi épülete, az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség épülete, a Miniszterelnökség Nagysándor József utcai és Wesselényi utcai épülete, továbbá az összes minisztériumnak a miniszter elhelyezését biztosító épülete, valamint az Információs Hivatal központi objektuma szerepel.

A HLSZ kimutatása szerint csökken a nézőszám a labdarúgó NB I-ben

Hozzávetőleg 32 ezer szurkoló jár az OTP Bank Liga mérkőzéseire, ami fordulónként 18 ezer nézőt jelent a Hivatásos Labdarúgók Szervezetének (HLSZ) pénteki közlése szerint.

 "A szurkolói bojkott és a legtöbb helyen kötelező szurkolói kártya együttesen már éreztetik hatásukat az NB I-es mérkőzések látogatottságát illetően. Az elmúlt három fordulóban meccsenként csak 2240 néző volt jelen a stadionokban, ami a tavalyi bajnokság éves átlagánál (2969 néző) közel egynegyeddel (-24,6 százalék) kisebb szám" - olvasható a HLSZ honlapján.
  
 A szervezet kimutatása szerint a teljes bajnokság átlagos nézőszáma jelenleg 2601 fő, ami 12,4 százalékkal kevesebb a tavalyi éves adathoz képest. A cikkben az is olvasható, hogy "nem tesz jót a látogatottságnak az sem, hogy a harmadik klub által kiadott szurkolói kártyákkal való bejutást több mérkőzésen nem biztosította a rendező egyesület".
  
 Az MLSZ korábbi közlése szerint körülbelül 120 ezer szurkolói kártyát váltottak ki a drukkerek, ami azt jelenti, hogy a kártyatulajdonosoknak csak mintegy negyede jár NB I-es találkozókra.

Aláírhatja a BKK a Széll Kálmán tér felújítására vonatkozó szerződést

Aláírhatja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a Széll Kálmán tér felújítására vonatkozó kivitelezési szerződést, miután a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) lezárta a jogorvoslati eljárást.

 

 
A BKK pénteki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint még januárban írták ki a nyílt közbeszerzési eljárást, amelyen a legalacsonyabb összegű érvényes ajánlatot adó KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., valamint a WIS Holding Zrt. alkotta konzorciumot nyilvánították nyertesnek. Az eredményt azonban a másik két érvényes ajánlatot beadó cég is megtámadta: a Hídépítő Zrt. a kizárás jogosságát és a nyertes alkalmasságát vitatta, a Swietelsky Magyarország Kft. - Strabag Általános Építő Kft. pedig a nyertes pályázat érvényességét és a BKK eljárását is kifogásolta.
   
A KDB határozatában megállapította, hogy a BKK mindenben jogszerűen járt el, a másik két keresetet elutasította.
 
  A központ jelezte: a jogorvoslati eljárás miatt fél évet csúszott a projekt, így az idei munkakezdés után csak 2016-ra fejeződhetnek be a munkálatok.

A negyedik büntetőper indult Kecskeméten a börtönben lévő Stadler József ellen

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás büntette miatt a negyedik büntetőper kezdődött a börtönbüntetését töltő, egykori akasztói vállalkozó Stadler József ellen pénteken, a Kecskeméti Törvényszéken.
 

A vádismertetés szerint a vádlott 2007 és 2010 között az érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok nevében kibocsátott és befogadott valótlan tartalmú számlák felhasználásával, jogtalan haszonszerzés céljából általános forgalmi adót kísérelt meg visszaigényelni, illetve a társaságok adófizetési kötelezettségét csökkentette.
 
A vád szerint a visszaeső vádlott az áfa és a társasági adónemben a fenti időszakban mintegy 420 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
 
A vádlott több gazdasági társaságának könyvelésében szerepeltette a fiktív számlákat.
 
Balázs László Tibor ügyvéd, Stadler védője a vádismertetés után törvényességi észrevételeket tett, többek között azt kifogásolta, hogy miért az új büntető törvénykönyv szerint ítélik meg az ügyet, annak ellenére, hogy a vádban szereplő cselekmények annak hatálybalépése előtt történtek.
 
Véleménye szerint ha valaki fiktív számlák felhasználásával áfát igényel vissza, akkor azt nem adócsalás bűncselekményeként, hanem egyszerű csalásként kell minősíteni.
 
A védő kitért arra, hogy a vádirat 2011-ben elkészült, azonban csak 2014 júniusában érkezett a bíróságra, mely alapjogot sért, mert a gyors és igazságos elbíráláshoz a vádlottnak is joga van.

 Álláspontja szerint nem lehet érdemben értékelni a beterjesztett vádiratot, ezért azt kérte a bíróságtól, hogy a büntetőeljárást szüntesse meg.
 
Az ügyész elmondta, hogy az új büntető törvénykönyv alkalmazása szerint a bűncselekmény-halmazat egy bűncselekménynek számít, amely enyhébb büntetés kiszabását vonja maga után.
 
Farkasné Kramolis Anna tanácsvezető bíró a védői indítványt elutasította, mert álláspontja szerint a vádirat érdemben elbírálható.

  Stadler József vallomásában tagadta bűnösségét. Hangsúlyozta, hogy már két alkalommal kapott agyvérzést, amely miatt nagyon sok részletet elfelejtett.
 
Kijelentette: egyetlen fiktív számla sem szerepelt cége könyveléseiben, azok mögött valós teljesítések voltak.
 
Balázs László Tibor ügyvéd, a vádlott védője a tárgyaláson elmondta, hogy 2014 februárjában elején a büntetésvégrehajtás otthonába bocsájtotta Stadler Józsefet azzal, hogy váltsa meg a sírhelyét.
 
Akkor az volt a diagnosztika, hogy védence súlyos beteg. Stadler sírhelyet is vásárolt magának szülőhelyén, Hajóson. Ezután kiderült, hogy nincs gyógyíthatatlan betegsége, ezért vissza kellett vonulnia a börtönbe.

  Stadler a bíróságon elmondta, hogy hasnyálmirigy-problémái miatt egy nagy műtétet végeztek el rajta. Rengeteg gyógyszert kell szednie, naponta csak rövid időt tud ébren tölteni.

 A bíró kérdésére kijelentette, hogy felkészült a perre, mert nem vette be a gyógyszereit, így éberen tud maradni.

 Stadler ellen először 1997-ben emeltek vádat. Első fokon kilenc évre ítélték, mert 1993-94-ben fiktív számlák felhasználásával és jogtalan áfavisszaigénylésekkel több milliárd forint kárt okozott az államnak. Az eljárást a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette, és új lejárást rendelet el. A megismételt eljárásban Stadler négy és fél év fogházbüntetést kapott, 2005 januárjában kedvezménnyel szabadult. 2011-ben folytatólagosan elkövetett csalás kísérlete és más bűncselekmények miatt négy év tíz hónap börtönre ítélték, ezt a büntetést tölti most a Szegedi Fegyház és Börtön nagyfai részlegében. 2014 októberében csődbűncselekmény miatt kapott 2 év tíz hónap börtönbüntetést.
 
A per 2015. március 11-én a vádlott korábbi vallomásának ismertetésével, valamint tanúkihallgatással folytatódik.

Egy felmérés szerint a fiatalok a gazdasági válság legnagyobb vesztesei

Az európai országokban élő 15-24 éves korosztály rendkívül pesszimista a jövőt illetően, a megkérdezettek kevesebb mint egyharmada bízik abban, hogy jobban fog élni, mint a szülei - derül ki az Intrum Justitia legutóbbi fogyasztói fizetési hajlandóságot vizsgáló felméréséből.
 

A kutatásban több mint 21 ezer fogyasztó vett részt 21 európai országban.
  
A követeléskezelő cég a kutatás eredményét ismertető összefoglalóban emlékeztetett arra, hogy a hivatalos európai adatok szerint csaknem 5 millió 25 év alatti munkanélküli volt 2014 harmadik negyedévében, arányuk  több mint kétszer akkora, mint a teljes európai népességen belül.  A fiatalok a déli országokban boldogulnak a legnehezebben; Spanyolországban és Görögországban a 25 év alattiak több mint fele munkanélküli.
 
 A rossz gazdasági körülmények miatt a külföldre költözést kilátásba helyezők aránya különösen magas, 53 százalékos Görögországban, ezt követi 45 százalékkal Spanyolország, 43 százalékkal Lengyelország és 42 százalékkal Magyarország.
  
A fiatalok szerint a jövőben várható pénzügyi helyzetük rosszabb lesz, mint a szüleiké. Tízből három európai fiatalnak saját bevallása szerint nincs elég pénze ahhoz, hogy a számára megfelelő életszínvonalat elérje. A legnehezebb helyzetben az észtek, az írek és a franciák érzik magukat. Minden negyedik európai fiatal pénz nélkül marad a számlák befizetése után.
  
Az általános fizetési hajlandóság  tovább romlott Magyarországon is, amely  Görögország után második legrosszabb fizetési morállal rendelkező ország a régióban. A fiatalok helyzete halmozottan problémás.
 
 Bár a magyarok túlnyomó része fontosnak tartja a számlák befizetését és ezt lehetőség szerint időben meg is teszi, a lakosság 40 százalékának nehézséget okoz a befizetés. A nemfizetés elsődleges oka a munkanélküliség, illetve a hitelekhez kapcsolódó pénzügyi problémák.
  
A kutatást online önkitöltős kérdőív segítségével folytatták le. A potenciális válaszadók személyre szabott e-mailes meghívást kaptak. A felmérés célcsoportjai azok voltak, akik legalább 15 évesek, és főként vagy részben felelősek saját maguk vagy háztartásuk pénzügyeinek kezeléséért. Országonkénti kvótákat határozták meg nem, életkor és régió alapján, hogy mindenhol országos reprezentatív mintát kapjanak.

A Jobbik ellenzi a korkedvezményes nyugdíj megszűnését

 Jobbik ellenzi, hogy az év végével megszűnjön a korkedvezményes nyugdíjrendszer.

Sneider Tamás, a párt alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján felidézte, hogy egyes szakterületeken dolgozók után a munkáltató 13 százalékos extra járulékot fizetett, s ennek köszönhetően hamarabb nyugdíjba mehettek az érintettek.
  
Tévesnek nevezte azt az érvet, hogy a technikai fejlődés miatt kisebb fizikai és szellemi igénybevételnek vannak kitéve ezen munkavállalók. Az ellenzéki politikus példaként hozta, hogy egy mentősnek ugyanúgy le kell vinnie egy 140 kilós beteget az emeletről, és egy idősebb gépjárművezetőnek is nagyobb kihívás a munka.

  Sneider Tamás egyúttal azt követelte: a kormány számoljon el a 13 százalékos extra járulékkal, amelyet a jövő nyugdíjaira fizettek be a munkáltatók. Ha megszűnik a korkedvezményes nyugdíjrendszer, mi lesz az idei 22 milliárd forint sorsa? - kérdezte.

  A jobbikos politikus jelezte: részt vesz a LIGA Szakszervezetek pénteki demonstrációján.
 
 Kitért arra is, hogy módosító javaslatot nyújtottak be a költségvetéshez annak érdekében, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 év munkaviszony után.

Több mint száz fiatalt támogat idén az Erzsébet Talentum program

Száztizenkét fiatal vesz részt idén a zánkai Erzsébet-táborban a Talentum programnak köszönhetően, ahol segítséget kapnak tehetségük felismeréséhez és kibontakozásához - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, pénteken, Zánkán.

Novák Katalin úgy fogalmazott, hogy a tehetséggondozás kormányzati szinten is kiemelt feladat, amelyet bizonyít a jövőre induló 1,4 milliárd forintos Nemzeti tehetségprogram, ami a jövedelemadó egy százalékából valósul majd meg.
 
Az Erzsébet Talentum programról szólva az államtitkár elmondta, az 55 ezer Erzsébet-táborban részt vevő gyermek közül választották ki a mentorok azt a 112 gyermeket, akik az őszi és a tavaszi négynapos táborban részt vesznek. Ezt követően sem engedik el a mentorok a tehetségek kezét, nyomon követik a fejlődésüket - tette hozzá.

  Páskándi Ágnes, a Talentum program projektvezetője kiemelte, hogy a tematikus Erzsébet-táborban számtalan tehetséges gyerek tűnt fel, ez adta az ötletet arra, hogy a Magyar Nemzeti Üdülés Alapítvány kidolgozza a tehetséggondozó programot. Ennek keretein belül valósulnak meg a kétszer négynapos táborok, illetve Erzsébet-utalvánnyal támogatják a gyermekek családját, valamint a tábor idején a szállást, az étkezést és az utazást is biztosítják a résztvevőknek.
 
Az idei táborokban a sporton, az irodalmon, a zenén, a színjátszáson és a képzőművészeten belül 14 területen fejlődhetnek a 8 és 18 év közti fiatalok - mondta Páskándi Ágnes.
 
Martinek János, kétszeres olimpiai, négyszeres világ- és egyszeres Európa-bajnok öttusázó, szakmai táborvezető azt mondta, hogy mind az edzők, mind a gyerekek pozitívan értékelik az eddigi együttműködést.
 
Hozzátette: a rendelkezésre álló négy nap alatt arra van lehetőség, hogy a fiatalok finomítsák elméleti és gyakorlati tudásukat, így megalapozva, hogy a jövőben fizikailag és szellemileg teljesebb életet élhessenek.

Iszapömlés - Máltai szeretetszolgálat: minden adományt a károsultakra fordítottak

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat cáfolta, hogy a 2010-ben történt kolontári vörösiszapömlés után az iskolás gyermekek között szervezett "százforintos" adománygyűjtő akcióban befolyt összegből 10 millió forint eltűnt volna.

A szeretetszolgálat csütörtökön az MTI megkeresésére leszögezte: az adományokból egyetlen forintot sem fordítottak saját kiadásra. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is megerősítette: a szeretetszolgálat a teljes összeget a károsultakra fordította.

A Népszava szerdán az Emmi által megjelölt források adataira hivatkozva írta, hogy a százforintos gyűjtőakció során 73 millió forint gyűlt össze, viszont a lap összesítése szerint csak 62 millió 630 ezer forint adományt osztottak szét.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, hogy a katasztrófa után az Emmi (akkor még Nefmi) az ország iskoláiban gyűjtést hirdetett az elöntött településeken élő gyerekek javára. A tárca a az akció lebonyolítására a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot kérte fel.

Az akció hivatalos lezárásáig, 2010. november 23-áig több mint 73 millió forintot fizettek be a számlára, a határidőn túli befizetésekkel együtt pedig végül 75,1 millió forint gyűlt össze. Az első segélyeket még 2010 karácsonya előtt kifizették - írták. A vörösiszap által elöntött házakban élő gyerekek fejenként 230 ezer forintot kaptak, a három településen élő többi gyerek pedig 10-10 ezer forintot kapott. Mindez összesen 64,9 millió forintot tett ki.

A fennmaradó 10,2 millió forintot "az élet újraszervezése során" 2013 nyaráig használták fel. A három település iskoláinak felső tagozatosai 2012-ben (48-an) Erdélybe, 2013-ban (47-en) a Délvidékre utazhattak egyhetes nyaralásra. Az egyhetes határon túli táborozás utazással és teljes ellátással számított költsége egy gyermekre mintegy 60 ezer forintot jelentett, vagyis a táborok 2,6 millió és 2,9 millió forintba kerültek.

A gyűjtésből származó további 4,7 millió forintból a devecseri kastélyparkban játszóteret alakítottak ki - írta a szeretetszolgálat, hozzátéve: "az iszapömlés után ez volt az olyan közösségi helyszín, amit a katasztrófa után birtokba vehettek a városban élő gyerekek".

A szeretetszolgálat másfél évig tevékenykedett a katasztrófa helyszínén, ez idő alatt 27 segélyprogramot valósított meg, közülük egy volt a minisztériummal közösen lebonyolított "százforintos" gyűjtőakció - olvasható a közleményben.

 A Mal Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja 2010. október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt, tíz ember meghalt, mintegy százhúszan kerültek kórházba, több száz ház vált lakhatatlanná. Az anyagi kárt több tízmilliárd forintra becsülték.

Gyönyörű november...

Én veled, te velem...

Fasza...

Egymillió forint nyomravezetői díjat ajánlottak fel egy budapesti csecsemőgyilkosság ügyében

Egymillió forint nyomravezetői díjat ajánlottak fel egy Budapest XVIII. kerületében, október végén történt csecsemőgyilkosság ügyében - tájékoztatott a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a rendőrség honlapján csütörtökön.

Azt írták: Budapest rendőrfőkapitánya bruttó egymillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel. Az összeg annak fizethető ki, akinek az elkövetővel kapcsolatban olyan adatai vannak, amelyek segítségével a tettes azonosítható, annak bűnösségére vonatkozóan a gyanú megalapozottá válik, és információit az eljárás során ismerteti - olvasható a közleményben. A rendőrség bizalmasan kezeli a nyomravezető személyét, és díjkitűzés visszavonásának jogát fenntartja - tették hozzá.

Október 27-én, hétfőn egy halott csecsemőt találtak a főváros XVIII. kerületében, a Szövet utcában, egy társasház hulladékgyűjtőjében.

A BRFK csütörtökön közölte: a helyszíni és halottszemle adatai alapján a gyermek emberölés áldozata lett. Az adatok szerint egy ismeretlen nő október 24. és október 26. között megszülte lánygyermekét, majd ismeretlen tettes megölte a csecsemőt, és a holttestet egy hulladékgyűjtőbe tette.

A rendőrség emberölés miatt eljárást indított ismeretlen tettes ellen.

Azt írták: a helyszín környékén egy 30-35 év körüli, körülbelül 150 centiméter magas, kerek arcú, fekete, hullámos, vállig érő hajú nőt láttak, aki világos színű kabátot, alatta fehér, virágos mintázatú tunikát és fekete cipőt viselt. A nővel láttak egy szintén 30-35 év körüli, körülbelül 165-170 centiméter magas, vékony testalkatú, sötét hajú, hosszúkás arcú férfit, aki fekete, selyemszerű, fényes, oldalt fehér csíkos melegítőnadrágot és két zsebes barna kabátot viselt.

A rendőrség honlapján fantomképeket tett közzé a nőről és a férfiról, valamint egy fotót a nő által a bűncselekmény elkövetésekor feltehetően viselt felsőruházatról. A rendőrség kéri, hogy aki felismeri a nőt vagy a férfit, vagy információja van arról, hogy hol tartózkodnak, vagy a bűncselekményről, az hívja a 06-1-443-5263-as telefonszámot, illetve tegyen bejelentést akár névtelenül a Telefontanú ingyenesen hívható zöld számán, a 06-80-555-111-en, vagy a 107, 112 központi segélyhívó számok valamelyikén.

Andrássy úti tűz - Befejeződött az életveszély-elhárítás

Befejeződtek az Andrássy út 83-85. alatt található épület közvetlen külső és belső életveszély-elhárítási munkálatai - közölte a terézvárosi önkormányzat csütörtökön az MTI-vel.

Az Andrássy út 83-85. szám alatti épület tetőszerkezete és harmadik emelete július 15-én gyulladt ki. A ház életveszélyessé vált, ezért a lakók egyelőre nem térhetnek vissza otthonukba.
 
A kerületi önkormányzat közleménye szerint mostanra elvégeztették mindazokat a munkákat, amelyek elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy elkezdődhessen - a kormányzat által megbízott Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ segítségével - a műemléki épületet a további állagromlástól megóvó védőszerkezet építése. Az csütörtöki műszaki átvétel után az önkormányzat átadja az épületet a társasháznak és megkezdődhet az építkezés.

 Mint felidézték: Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP), Terézváros október 12-én újraválasztott polgármestere, az új képviselő-testület megalakulásakor megerősítette: az önkormányzat mindaddig gondoskodik a tragikus tűzeset károsultjainak lakhatásáról, illetve hozzájárul lakhatási költségeikhez, amíg nem költözhetnek vissza otthonukba.
 
A külső és belső életveszély-elhárítás költsége 247 millió forint volt, az önkormányzat a lakók elhelyezésére 30 millió forintot különített el - írták.

Nyelvvizsgabotrány - Kedden kezdődik a negyvenegy vádlottas büntetőper

Vesztegetés és más bűncselekmények miatt negyvenegy vádlottat állítanak bíróság elé az úgynevezett nyelvvizsgabotrány ügyében, az első tárgyalást november 25-én tartja Monori Járásbíróság a Budapest Környéki Törvényszéken.

 

Koszta János, a törvényszék szóvivője csütörtökön az MTI-nek elmondta: a tárgyalásokat - kirendelés alapján - a Budapest Környéki Törvényszék bírájának vezetésével, a törvényszék budapesti központi épületében tartják, várhatóan hatalmas sajtóérdeklődés mellett. A vádlottak - Sz. I.-né és negyven társa -, valamint jogi képviselőik nagy száma miatt a tárgyalóterembe csak előzetes regisztrációval lehet majd bejutni. Az első két tárgyalási napon, kedden és csütörtökön a vád ismertetésére kerül sor - tette hozzá a szóvivő.
 
 Gyugyi Csilla, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség 1009 gyanúsítottal szemben fejezte be a nyomozást, és 41 ember ellen emelt vádat önálló intézkedésre jogosult személy által, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt a Monori Járásbíróságon. Több mint kilencszáz gyanúsított esetében egyelőre vádelhalasztást, huszonötöt megrovásban részesítettek, körülbelül harminc emberrel szemben pedig - mivel nem lehetett bizonyítani bűncselekmény elkövetését - megszüntették a nyomozást.
  
Felidézte: a bizonyítványok korrupciós megszerzésére szakosodott bűnszervezet mintegy tíz éven keresztül tevékenykedett, a felszámolása 2013 márciusában kezdődött meg. A bűnszervezet tagjai személyesen, újságokban, szórólapokon toborozták azokat, akik nem tudással, hanem pénzért akartak németből vagy angolból közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgához jutni. A jelentkezőktől a szervezők eltérő, a vizsga szintjéhez, illetve a vizsgázó anyagi helyzetéhez igazodó árat kértek százezer és kilencszázezer forint között - említett példát a szóvivő.
  
A bűnszervezet tagjai Budapesten, Vácon és Vecsésen működő nyelvvizsgáztató helyek dolgozóinak megvesztegetése révén előre megszerezték az írásbeli és laborfeladatokat, és ezekből személyre szabott megoldásokat készítettek, amelyeket a vizsgázók vagy e-mailben, vagy személyesen kaptak meg. A vizsgáztatók a szóbelin előre egyeztetett kérdéseket tettek fel - fűzte hozzá Gyugyi Csilla.
  
Havonta átlagosan harmincan jutottak ilyen módon nyelvvizsgához; köztük 110 rendőr, 27 pénzügyőr, 28 büntetés-végrehajtási dolgozó, 48 tűzoltó, valamint több ügyvéd, egyetemi oktató, végrehajtó és élsportoló is volt.

Egyiptomban felmentéssel végződött a nők genitális csonkítása miatt indított első per

Egyiptomban csütörtökön felmentették azt az orvost, akit azzal vádoltak, hogy halálos kimenetelű nemi szerv csonkítást hajtott végre egy 13 éves lányon - adta hírül honlapján az ad-Dusztúr című egyiptomi napilap.

Az eset tavaly nyáron történt az észak-egyiptomi ad-Dakahlíja tartományban. A műtétbe belehalt áldozat, Szuheir el-Bátea apja is vádlott volt az ügyben; őt is ártatlannak nyilvánították.

Ez volt az első alkalom, hogy az egyiptomi nők túlnyomó többségén végrehajtott csonkítás miatt valakit perbe fogtak. Az eljárásra ígéretes fejleményként tekintő emberi jogi szervezetek csalódottságuknak adtak hangot a bírói ítéletet követő nyilatkozataikban.

Az Asvát Maszríja egyiptomi hírügynökség szerint az orvos, Raszlán Fadl a bírósági eljárás során azt állította, hogy csupán szemölcsökkel kezelte az áldozatot.

Hírügynökségi értesülések szerint ugyanakkor Fadl - aki a Nílus-deltában élő egyik faluközösség köztiszteletnek örvendő tagja - továbbra is körülmetéléseket hajt végre a környék lányain, és ebben a lakosság teljes támogatását élvezi.

A női nemi szerv megcsonkítását Egyiptomban 2008 óta törvény tiltja. Egy abban az évben végzett felmérés kimutatta, hogy a 15 és 49 év közötti lányok 91 százaléka esett át a műtéten. Az észak-afrikai országban mind a muzulmán, mind pedig a keresztény lakosság körében bevett hagyománynak megfelelően a műtét a csikló és a kisajkak részleges vagy teljes eltávolítását jelenti.

A szerdai ítélethirdetésen egyik vádlott sem volt jelen. Az ülést vezető bíró megállapította, hogy a műtétet tiltó törvény megsértése nem áll fenn. Ugyancsak elejtették az emberölés miatt emelt vádat, mivel az orvos és az áldozat családja között előzőleg egyezség született: Fadl 60 ezer egyiptomi font (mintegy 2 millió forint) kártérítést fizetett a szülőknek.

A Rosetta űrszonda folytatja tudományos küldetését a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös körül, amelyen november 12-én landolt az űrjármű Philae leszállóegysége - olvasható az Európai Űrügynökség (ESA) honlapján

A Rosetta űrszonda folytatja tudományos küldetését a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös körül, amelyen november 12-én landolt az űrjármű Philae leszállóegysége - olvasható az Európai Űrügynökség (ESA) honlapján.
  

Ugyan a Philae a történelmi jelentőségű üstökösre szállás után befejezte tervezett küldetését, mert mintegy 64 óra elteltével elemei lemerültek, a Rosetta saját missziója távolról sem ért véget. Az űrjármű tökéletes állapotban van, berendezései a vártnak megfelelően végzik munkájukat.
   
"A leszállóegység szállításának feladatát teljesítette, ezután a Rosetta visszatér a tudományos megfigyelésekhez és mi átállítjuk útjának üstökös-kísérői szakaszára. Ez átnyúlik a következő évre, amikor egyre jobban megközelíti a Napot. A periheliont, vagyis a Naphoz legközelebbi pontot augusztus 13-án éri el, ekkor a csillagtól 186 millió kilométerre lesz a szonda" - mondta Andrea Accomazzo repülési igazgató.
   
November 16-án a repülésirányító csapat az ESA darmstadti űrközpontjának fő vezérlőterméből átköltözött egy kisebb helyiségbe, ahonnan korábban az űrszondát működtette. Azóta a Rosetta manőverek sorát hajtotta végre, hogy 11 berendezése számára optimalizálja az üstökös körüli keringési pályáját. Ehhez manőverező rakétáit vette igénybe, és ezt teszi csütörtökön, szombaton és november 26-án is, hogy elérje a 67/P feletti 30 kilométeres magasságot - mondta Sylvian Lodiot irányítási menedzser.
  
 "A jövő héttől a pálya úgy alakul, hogy kielégítse a tudományos műszerek igényeit. Augusztus 5-től a pályát a Philae szükségletei szerint alakították. December 3-án 20 kilométer közelségbe visszük az űrszondát körülbelül tíz napra, ezután visszatér a 30 kilométer magas pályára" - tette hozzá.
   
Azért kell ilyen közel vinni a Rosettát az üstököshöz, hogy a tudósok feltérképezhessék a mag felszínét, gáz-, por- és plazmamintákat gyűjthessenek - magyarázta Laurence O’Rourke, a madridi irányítóközpont munkatársa.
   
Amikor a nap heve aktiválja a megfagyott gázokat az üstökös felszínén és alatta, a kiáramló gázok és por légkört teremt a mag körül, ez lesz az üstökös csóvája.
 
  A Rosetta lesz az első űrjármű, amely közelről figyelheti egy üstökös légkörének, majd csóvájának kialakulását, amely kilométerek millióin át suhan az égitest magja mögött. Ekkor az űrszondának távolabbra kell húzódnia, nehogy a csóva eltérítse a pályájáról.
   
Ahogy a 67/P egyre közelebb ér a Naphoz, a felszínét is több napvilág éri. Talán elég fényt kap a hibernált állapotban az üstökösön várakozó Philae, hogy napelemei feltöltődjenek és újra működésbe léphessen, ám ez egyáltalán nem biztos - írja az ESA portálja.
  
 (http://www.esa.int/Our_Activities/Operations/Rosetta_continues_into_its_full_science_phase)

Elbocsátották a 49-es villamoson magából kikelve intézkedő ellenőrt

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azonnali hatállyal megszüntette annak a jegyellenőrnek a munkaviszonyát, aki megengedhetetlen stílusban beszélt egy utassal a 49-es villamoson.

A BKK csütörtöki közleményében kiemelték: az ellenőr viselkedése elfogadhatatlan, a kulturált és higgadt hozzáállást minden körülmények között elvárják kollégáiktól még akkor is, ha bizonyos helyzetekben nem az utasnak van igaza.
 
Emlékeztettek: szeptemberben a 49-es villamoson egy általános ellenőrzést követően vita alakult ki az egyik jegyellenőr és egy utas között. Az eseményről videofelvétel is készült, a BKK innen szerzett tudomást a történtekről, majd azonnali vizsgálatot rendelt el.

 A videón látható jegyellenőr elmondta, hogy a 49-es villamoson utazó férfi megfenyegette őt és aznap korábban már két olyan utassal is találkozott, akik hasonlóan agresszívan léptek fel vele és munkatársával szemben. Az eset idegileg nagyon megterhelte, ez váltotta ki belőle a videón látható viselkedést - írták.
 
Közölték: a videofelvétel szerint az ellenőr erős felindultságában, magából kikelve olyan kijelentéseket tett, amelyek a jegyellenőri tevékenységgel nem egyeztethetők össze. Az ellenőr elismerte, hogy az általa használt kifejezésekkel túllépett egy határt, de "nem állt szándékában viselkedésével megbotránkoztatni sem az utazóközönséget, sem a munkáltatóját" - fogalmaztak.
 
A BKK szerint a jegyellenőr kijelentései, magatartása az ellenőrök és a fővárosi közösségi közlekedés társadalmi megítélését erősen rontotta, az ilyen megnyilvánulás a társaságnál nem megengedett. Ezért a vizsgálat lezárását követően a jegyellenőr munkaviszonyát megszüntették és a jövőben a munkatársak oktatásánál a konfliktuskezelésre az eddiginél is nagyobb hangsúlyt fektetnek - olvasható a közleményben.

SANsTAffi