Hét kaszinóengedélyt adott ki az NGM

Hét kaszinó üzemeltetésére adott ki engedélyt a Nemzetgazdasági Minisztérium, az új  játékkaszinók a minisztérium közleménye szerint évente csaknem 4 milliárd forint koncessziós díjat és mintegy 1 milliárd forint áfát fizetnek be a költségvetésbe.


Az NGM ismertette: a nemzetgazdasági tárca vezetője a fejlesztési miniszter egyetértésével a Las Vegas Casino Kft. képviselőjével összesen öt - budapesti, illetve Pest megyei -, valamint az Aranybonusz 2000 Kft. képviselőjével egy debreceni és egy nyíregyházi kaszinó üzemeltetésére kötött koncessziós szerződést.
   
Az új kaszinók létrejötte segíti a munkahelyteremtést, többletforgalmat generálhat a turisztikai ágazatban, mindezt úgy, hogy a játékosoknak jól szabályozott, szigorú állami felügyelet alatt működő játéklehetőséget  biztosít - közölte az NGM.
   
A kormány 2012-ben döntött a szerencsejáték törvény átalakításáról és a játéktermi nyerőgépek teljes betiltásáról. A jogszabály-módosítással a korábbi liberalizált piaccal szemben a kormány szigorú feltételeket szabott a kaszinónyitásokhoz - idézte fel a minisztérium.
   
A maximum 10 éves időtartamra szóló koncessziós szerződés különböző ellenőrzési előírások betartatását írja elő. Kaszinókat kizárólag megbízható minősítéssel rendelkező, erős törzstőkéjű cégek üzemeltethetnek. A kaszinókban csak bizonyos játékasztalok, gépek üzemeltethetők, a termekben képpel és hanggal rögzíteni kell, mi történik, így az állami kontroll kizárja a korábbi visszaélések lehetőségét - hangsúlyozza a tárca.
  
Az NGM közleménye szerint az új rendszer megakadályozza a szerencsejáték szervezők pénzmosást és egyéb bűncselekményeket elkövető szervezetekkel való, nemzetbiztonsági kockázatot jelentő összefonódását is, miközben hatékonyan biztosítja a játékosok védelmét és a felelős játékszervezés elvének érvényesülését a szerencsejáték piacon.
   
A megkötött szerződések a korábbiaknál szigorúbbak, így az állam azonnal megvonhatja a koncessziós jogot a nyertes ajánlattevőktől, amennyiben szabálytalanságot tapasztal - áll a közleményben.

forrás: MTI

Először választották meg a Balaton fagyiját

Első alkalommal választották meg a Balaton fagyiját a Nyitott Balaton programsorozat keretében. A győztes édesség, amely a Balatoni randevú nevet viseli és pezsgős marcipán szamócával, egy balatonmáriafürdői fagylaltozóból került ki.


A versenyt, amelyre csak az üdülőrégióból lehetett nevezni hagyományos alapanyagokat tartalmazó termékekkel, a Balatoni Regionális TDM Szövetség hirdette meg hagyományteremtő szándékkal - tájékoztatta Fekete Tamás, a szövetség alelnöke az MTI-t kedden.
  
A zsűri a tó körül 8 helyszínen 16 féle fagylaltból választotta ki a győztest, amely az idei szezonban a Balaton fagyija 2014 címet viselheti. A verseny célja az volt, hogy népszerűsítse az üdülőrégió klasszikus és hagyományos, jó minőségű kézműves fagylaltjait.
  
A megmérettetésre minden fagylaltozó kétféle ízzel nevezhetett. A termékek között volt füge, dió, citromfű, balatoni jégboros és kapros ízű is, mutatva a régió sokszínűségét.
  
A legtöbb pontot a Balatoni randevú fantázianevű, pezsgős marcipán szamócával ízesítésű fagylalt kapta, amelynek készítője Pálfi Attila, a balatonmáriafürdői Florida Fagylaltozó tulajdonos-üzemeltetője. A győztes fagylalt receptjét hamarosan nyilvánosságra hozzák, így a nyáron több Balaton környéki fagyizóban is megkóstolhatják majd a vendégek.
 
A fődíj mellett a zsűri különdíjjal jutalmazott 3 további fagylaltot: a balatonföldvári Kárpáti Fagyizó Füge-dió fantázia, a balatonfüredi Korzó Fagyizó Füredi mákvirág és a szintén füredi Bagaméri Fagylaltozó Kapros-túrós pite fantázianevű fagylaltját.

forrás: MTI

Gasztroangyal hétvégét rendeznek a Millenárison

A Gasztroangyal című népszerű televíziós műsorban szerepelt magyar gazdák, termelők, borászok és vendéglősök gyűlnek össze a fővárosban, hogy egy helyen mutassák be a magyar vidék gasztronómiai értékeit a Magyarország finom - Gasztroangyal a Millenárison elnevezésű program keretében július 4. és 6. között.

A Gasztroangyal hétvégén a vásár és kiállítás mellett tanfolyamokkal is várják a vendégeket. A televíziós műsor nézőinek visszajelzései alapján választották ki a szervezők a különböző programokat: lesz többek között fánk- és hússütés, szarvasgomba-vadászat, sóőrlés és kisüsti pálinkafőzés, valamint gyógynövénytanfolyam - mondta el Borbás Marcsi, a Gasztroangyal műsorvezetője és a hétvége egyik főszervezője a rendezvényt beharangozó keddi sajtótájékoztatón.
  


A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) támogatásával megvalósuló esemény fővédnöke Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.
   
A kiállítók bemutatókat tartanak, elárulják termékeik készítésének titkait is. A személyes találkozáson és kóstoláson túl a látogatók recepteket gyűjthetnek és praktikákat leshetnek el, legyen szó kenyérdagasztásról vagy lekvárok, szörpök és savanyúságok befőzéséről.
   
Az esemény házigazdája Borbás Marcsi, akivel személyesen is találkozhatnak a látogatók ezen a hétvégén. A központi helyen felépülő konyhaszigeten több fogást is elkészít, amelyeket bárki megkóstolhat.
   
A Gasztroangyal című műsor túl van a 110. adáson, amelyek készítése alatt bejárta a teljes Kárpát-medencét és megismertette a nézőket a termelőkkel és igyekezett felhívni a figyelmet a kézműves, hagyományos, minőségi és magyar termékek fontosságára.
   
A július első hétvégéjén megrendezett programsorozatra elővételben már váltható belépőjegy.

forrás: MTI

Érettségi - Rendben befejeződtek a matematika írásbelik

Rendben befejeződtek a matematika írásbeli érettségik országszerte kedden, semmilyen fennakadásról nem érkezett jelzés - közölte Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal elnöke az MTI kérdésére.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint középszinten 1278 helyszínen 80 144, emelt szinten 82 helyszínen 3897 diák tett érettségi vizsgát. Középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten pedig angol, francia és német nyelven is volt vizsgázó a keddi napon.
  
A matematika középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tartott. A vizsgázók először az I. feladatlapot oldották meg, 45 perc alatt, majd a II. feladatlapra 135 perc állt rendelkezésre. Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmazott, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. A II. feladatlap két részre oszlott, az első három feladatot tartalmazott, amelyek egy vagy több kérdésből álltak. A második rész három, egymással megegyező pontszámú feladatból állt, amelyből a vizsgázónak kettőt kellett megoldania.
  
A matematika emelt szintű írásbelije 240 perces volt és szintén kétrészes, de a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatta meg az egyes feladatok között. Az I. részfeladatsor négy feladatból állt, a II. pedig öt, egymással megegyező pontszámú feladatot tartalmazott, ebből négyet kellett megoldani.

forrás: MTI

Érettségi - A matematika írásbelikkel folytatódnak a vizsgák

A matematika írásbelikkel folytatódnak ma reggel nyolc órakor az idei érettségik. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint középszinten 1278 helyszínen 80 144 diák, emelt szinten 82 helyszínen 3897 vizsgázó tesz érettségi vizsgát.

Középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, míg emelt szinten angol, francia és német nyelven is lesz vizsgázó - írták.
 
A matematika vizsgatárgy középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, 45 perc alatt, majd a II. feladatlapra 135 perc áll rendelkezésre. A feladatlapokon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg a tanuló az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
 
Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. A II. feladatlap két részre oszlik, az első három feladatot tartalmaz, amelyek egy vagy több kérdésből állnak. A második rész három, egymással megegyező pontszámú feladatból áll, amelyből a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ezek értékelhetők.
 
A matematika emelt szintű írásbelije 240 perces. Az írásbeli vizsga két részes, és a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az I. részfeladatsor négy feladatból áll, a feladatok több részkérdést is tartalmazhatnak. A II. részfeladatsor öt, egymással megegyező pontszámú feladatot tartalmaz, ebből négyet kell kiválasztania, megoldania, és csak ez a négy értékelhető.
 
A vizsgázónként megengedett segédeszközök közép- és emelt szinten: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, melyekről a vizsgázó gondoskodik. Ezeket az eszközöket a vizsgázók a vizsga során egymás között nem cserélhetik. A feladatok megoldásának értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.

forrás: MTI

Több parcellát is felújítanak a rákoskeresztúri Új köztemetőben

Megújul a rákoskeresztúri Új köztemető 297-es, 298-as, 300-as és 301-es parcellája - közölte a Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) szerdán az MTI-vel.


Közleményük szerint a kormány döntése alapján az intézet szakmai felügyelete mellett újulhat meg a rákoskeresztúri Új köztemetőben lévő nemzeti emlékhely és környezete június 10-ig, a rendszerváltás 25. évfordulójára. Az átalakítással járó felújítás mintegy 250 millió forint állami forrásból valósul meg - tették hozzá.
   
A parcellákról azt írták, hogy napjainkban az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékező ünnepségek egyik legfontosabb színterei.
   
Az 1945 utáni magyar történelem "temetői emlékhelye", ahová az 1945 és 1956 utáni törvénytelen perekben, hamis vádak alapján elítélt és kivégzett politikusok, katonák, közéleti személyiségek, munkások, diákok és parasztok földi maradványait temették - fűzték hozzá.

forrás: MTI

Eurovíziós Dalfesztivál - A zsűrik előtt énekelt Kállay-Saunders András

Az első elődöntőben résztvevő országok, valamint a kiemeltek közül Franciaország, Spanyolország és Dánia zsűrije előtt mutatta be produkcióját hétfőn este Koppenhágában az Eurovíziós Dalfesztivál 16 előadója, köztük a magyar Kállay-Saunders András, aki a Running című dal előadásával meggyőző teljesítményt nyújtott a főpróbán.



Az első elődöntőt ugyan csak kedden este tartják a dán főváros kikötőjében, az Eurovíziós Szigetté átalakult Refshaleöenen, az egykori hajógyári hangárban, a B&W Hallernében, ám a résztvevő országok öt-öttagú szakmai zsűrijei hétfőn tekintették meg a produkciókat. A főpróba fizető nézők előtt zajlott, telt ház előtt.
   
A zsűrik - teljes titoktartás mellett - pontoztak is, ez adja a versenyzők értékelésének egyik felét, a másikat a tévénézők szavazatai: a keddi első elődöntőben az utolsó dal elhangzását követő 15 percben lehet sms-ben voksolni, de az egyes országok szavazói saját fellépőiket nem értékelhetik. A kétféle pontszám egyenlő arányú kombinációja alapján dől el, hogy a keddi elődöntő 16 előadójából melyik tíz kerül a május 10-i fináléba. Hasonló szabályok alapján jut be tíz másik induló a csütörtöki második elődöntőből a 26-os döntőbe, ahol hat kiemelt ország előadója már ott van.
   
A zsűris főpróbán a Magyarországot képviselő Kállay-Saunders András utolsóként lépett színpadra, egyszerű fekete pólóban. A Running - szerzője az énekes és Szakos Krisztián - előadása során a kifutóra is kisprintelt, a háttérvetítés alapját a tűzvörös fények képezték, a dal komoly mondanivalója, a gyerekek elleni erőszak témája a legvégén csúcsosodott ki: a dramaturgia szerint az énekes védte meg a táncoslányt, Likovics Alexandrát a másik táncostól, Nagy Tibortól. A helyszínen a közönségnek tetszett a produkció.
   
"Örülök, ha kívülről jól szólt, én nem igazán tudom, mi történik velem, amikor a színpadon vagyok. Remélem, kedden is sikerül hasonlóan előadni a dalt" - fogalmazott Kállay-Saunders András az öltőzőbe menet az MTI-nek.
   
Kitért arra, hogy még soha nem játszott ilyen nagy helyen és ekkora közönség - tízezer ember - előtt, mint ahogy a hang- és fénytechnika, a színpadi lehetőségek is lenyűgözőek voltak, amit mind nagyon élvezett.
   
"Jól éreztem magam, de mindig lehet javítani, várom, hogy a tévénézők is láthassák a produkciót" - mondta végül Kállay-Saunders András.
   
A főpróbás produkciók közül a végső győzelemre is esélyesnek tartott örmény Aram MP3 nagy sikert aratott a helyi közönség soraiban, de az Eurovízióra hetedik próbálkozásra kijutott svéd Sanna Nielsen előadását, az orosz Tolmacsevi nővéreknek a tündérek ragyogására építő produkcióját, az ukrán Marija Jaremcsuknak az óramű tiktakkolását megéneklő dalát, valamint a portugál Suzy tüzes ritmusú táncdalát is ováció övezte.
   
Az Eurovíziós Dalfesztivált az idén 59-ik alkalommal rendezik meg. A házigazda azért Koppenhága, mert tavaly a malmői versenyen egy dán énekes, Emmelie de Forest győzött Only Teardrops című dalával. Ő idén a hivatalos dalt, a Rainmakert írta és adja elő.
   
A kedd és csütörtök esti koppenhágai elődöntőket, illetve a szombati döntőt az M1 élőben közvetíti a helyszínről.

forrás: MTI
kép: kronika.ro

Magyar Sport Napja - Erdei Zsolt és Miklós Edit a kitüntetettek között

Többek között Erdei Zsolt, profi ökölvívó világbajnok és Miklós Edit, a szocsi téli olimpia hetedik helyezett sízője vehetett át elismerést a Magyar Sport Napja alkalmából hétfőn az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi).

A díjakat Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Simicskó István, sportért felelős államtitkára adta át.
  
"A tehetség nélkülözhetetlen, de hit és szorgalom nélkül nem ér semmit" - kezdte köszöntő beszédét Balog Zoltán, majd kiemelte, hogy a "vasárnapi kézilabda döntő után különösen örömteli a Magyar Sport Napját ünnepelni" - utalt a Győri Audi ETO KC Bajnokok Ligája sikerére.
  
A miniszter arról is beszélt, hogy "sportnemzet vagyunk, de még nem vagyunk sportoló nemzet", ám a kormány elhivatottságát jellemzi, hogy több mint ezer településen épül valamilyen sportlétesítmény.
  
Simicskó István pohárköszöntőjében kiemelte, hogy a lelki igényességnek a sportolókból sem szabad hiányoznia, s nagyon fontos, hogy a gyerekek a sportban is legyen igényesek. "A sport jó nevelő erő, ezért is áldoz rá a kormány, ezzel is hozzájárulva a nemzeti önbecsülés növeléséhez" - mondta, majd Balog Zoltánnal együtt átadták a díjakat.
  
Csík Ferenc-díjat kapott a magyar sport területén elért kiemelkedő eredményeinek elismeréseként Erdei Zsolt, világ- és Európa-bajnok, olimpiai bronzérmes ökölvívó, Miklós Edit, 2012 és 2013 legeredményesebb magyar sízője, a szocsi téli olimpia hetedik helyezettje, valamint S. Kovács Ádám, a magyar karate legeredményesebb sportolója.
  
"Megtiszteltetés, hogy ilyen szakemberekkel lehetek együtt az ünnepségen. A pályafutásom lezárásában adatott meg, hogy ilyen díjban részesüljek. Bízom benne, hogy pályám további része hasonlóan sikeres lesz és akkor a szakembereknek járó díjat is kiérdemelhetem" - nyilatkozta Erdei Zsolt.
  
"Remélem, az én díjam segíteni fog a sportágnak abban, hogy minél több gyermeknek bizonyítsam, a mostoha körülmények közül is ki lehet törni ebben a sportágban" - mondta Miklós Edit.
  
Bay Béla-díjat vehetett át hosszabb időn át végzett kiemelkedő edzői tevékenysége elismeréseként Kondás Elemér, a DVSC-TEVA labdarúgócsapatának vezetőedzője, Oláh Tamás, a KSI kajak-kenu szakosztályának szakvezetője és Udvarhelyi Gábor, párbajtőr mesteredző.
  
Kemény Ferenc-díjat kapott a sport területén végzett kiemelkedő oktatói tudományos tevékenysége elismeréseként Kalmár Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának docense, Kis Mihály, az újbudai Grosics Gyula Általános Iskola igazgatója, és Orosz Ferenc sportújságíró és sportmenedzser. 
  
Esterházy Miksa-díjat vehetett át a sport népszerűsítésében a lakosság fizikai és erkölcsi állapotának fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Jakab János, labdarúgó sportvezető és szervező, Kunszt Gábor sportvezető, akinek elnöki tevékenysége idején a Budapesti Honvéd a legeredményesebb egyesületté vált, Lőwenstein Pál, többszörös siketlimpiai bajnok, valamint Polyák József, a magyar karatesport alapítója.
forrás: MTI

Érettségi - Nem okozott különösebb nehézséget a magyar írásbeli

Nem okozott különösebb nehézséget az idei magyar írásbeli érettségi a diákoknak, néhány tételt gondolkodtatónak, a szövegértéses feladatot kifejezetten könnyűnek tartották az MTI körképe szerint.

Aranyi Imre, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium igazgatója elmondta, eddigi tapasztalatai szerint a diákoknak nem jelentett különösebb nehézséget a feladatok megoldása, megelégedéssel nyugtázták a hétfői magyar írásbeli tételeket. Az írásbeli típusát tekintve alapvetően erre számítottak a tanulók - mondta Aranyi Imre, hozzátéve, a három választható szövegalkotási feladatlap közül általában nagyjából egyenlő arányban választanak az érettségizők.
  
Elég gyorsan végeztek a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban magyarból érettségiző diákok, a szövegértést kifejezetten könnyűnek tartották, az nem okozott problémát. Madarász Péter, a gimnázium igazgatója azt mondta: a második részben a legtöbben az érvelést választották. Utalt arra, hogy korábban is ez volt a tapasztalat, mert ennek a formáját, a tartalmi szempontokat jól megtanulják a diákok.
  
A második helyen a novellaelemzés állt, de ez véleménye szerint nyelvezetében, tartalmában is nehéz feladat volt, és hasonlóképp vélekedtek erről a középiskolai intézményben tanító magyartanárok is - fűzte hozzá. A megkérdezettek közül mindösszesen egy tanuló választotta az összehasonlító elemzést, a tapasztalatok szerint ezzel a legnehezebb megbirkózni.
  
Gondolkodtató, de a tanultak alapján megoldható feladatok voltak az idei középszintű érettségin - mondta Gortva Tamás, a szegedi Radnóti Miklós gimnázium magyartanára. Szerinte az érvelés volt ennek az érettséginek a legnagyobb buktatója, hiszen nehéz volt legalább három releváns érvet összegyűjteni a témakörhöz. A diákokkal folytatott rövid beszélgetések alapján a feladatmegoldás veszélye a felületesség lehetett, hogy valóban irodalmi adatokkal, műfajokkal, művekkel alátámasztott érv helyett inkább csak benyomásokról, érzésekről írtak - mondta.
  
A győri középszinten érettségizők és tanárok arról beszéltek: az internetes nyelvvel kapcsolatos feladat mind témájában, mind megközelítésében közel állt a diákokhoz, egyetlen fiatal sem érezte úgy, hogy megoldása miatt különösebb pontveszteséggel kellene számolnia.
   
A Bródy-novella kapcsán volt olyan tanár, aki megjegyezte: elemzése a gimnáziumokban nem, a gyakorlatorientált képzést nyújtó szakképző iskolákban viszont nehézségekbe ütközhetett. Az összehasonlító verselemzésről szólva tanárok és érettségizők is megemlítették, hogy a két életösszegző mű a fiatalok számára ismeretlen helyzetről, érzésekről szól, ami nehézséget okozott.
  
Tatabányán a Bárdos László Gimnáziumban a diákok könnyűnek találták a magyar érettségi tételeit - mondta el Horváth Zsuzsanna igazgatóhelyettes. Az Árpád Gimnáziumban hasonló tapasztalatokról számolt be Polyóka Tamás igazgatóhelyettes. A diákok azt mondták neki, úgy érezték, jól sikerült a feladatok megoldása, 4-es, 5-ös osztályzatot is kaphatnak. Az érettségizők nagyobb része a Bárdos László Gimnáziumban a verselemzéseket, míg az Árpád Gimnáziumban a novellák elemzését választotta.
  
Korrektnek, a matúra rangjához méltónak ítélték a pécsi Leőwey Klára Gimnázium szaktanárai és diákjai az idei magyar érettségi feladatokat. Zalay Szabolcs, az iskola igazgatója azt mondta: középszinten az internetes nyelvvel, a hálózati kommunikációval, a digitális nyelvhasználattal kapcsolatos szövegértési feladatsorra valószínűleg mindazok helyes választ tudtak adni, akik a kérdéseket figyelmesen elolvasták, a Bródy Sándor-elbeszélés vizsgálata pedig azoknak is jó választást jelentetett, akiknek az írásbelire nem sikerült eléggé felkészülniük.
  
Az igazgató megjegyezte, hogy az érveléses feladat megoldása nagyobb műveltséget, olvasottságot igényelt, és előnyt jelentett azoknak, akik vettek már részt vitaversenyeken. Ugyancsak komolyabb tudásra volt szükség Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című alkotásának összevetéséhez. Zalay Szabolcs szerint az érettségiző diákok többsége elégedett volt, miután végzett a magyar írásbelivel.
  
A középszintű érettségi első része, a szövegértési feladatsor az internetes nyelv, a hálózati kommunikáció, a digitális nyelvhasználat mai magyar jellemzőiről szóló tanulmányrészlet szövegéhez tett föl kérdéseket. A második részben három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak. Az érvelési feladatban - Márai Sándor Füveskönyv című művéből vett idézet kapcsán - a világszerte terjedő "lassú olvasás" mozgalmáról, a türelmetlen, kapkodó életmóddal szembeszegülő olvasási módnak az értékeléséről foglalhattak állást a vizsgázók. Véleményüket irodalmi művekre történő hivatkozással kellett alátámasztaniuk. Az egy mű értelmezése feladat Bródy Sándor Kaál Samu című elbeszélésének vizsgálatát tartalmazta. Az összehasonlító elemzésben Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című alkotásának összevetése szerepelt.
  
Az emelt szintű írásbelin a nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege Ady Endre A fehér lótuszok című költeménye volt. Az egy mű értelmezése feladat Pilinszky János Egy arckép alá című alkotásának elemzését kérte a költői beszédmódra jellemző ismétlések, a nyelvi, mondattani felépítés feltárásával. A reflektálás egy jelenségre nevű feladatban a vizsgázók a téma és a műfaj lehetséges összefüggéseiről, összetartozásáról fejthették ki véleményüket egy Szakonyi Károlytól idézett "töprengő gondolat" kapcsán. A gyakorlati írásbeliség feladat témája egy magyarórára készült vitaindító, amely a közösségi célú digitális írásbeliség iskolai tanításának szükségességére hívja fel a figyelmet.
forrás: MTI

Dabas - Bővülhet a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szervezet

A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szervezet (NHSZ) felvásárolná az egyik legnagyobb magyarországi hulladékszállítót, a jelenleg osztrák kézben lévő AVE céget.

A szervezet honlapján található közlés szerint a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szervezet az AVE minden magyarországi érdekeltségét átveszi.

A lap megkeresésére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél azt közölték: ha a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyja az AVE felvásárlását, akkor hamarosan mintegy kétmillió ember számára végez majd szemétszállítást az állami tulajdonú Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szervezet (NHSZ).

Az AVE cégcsoport a Tatabánya-Miskolc-Debrecen-Siófok által határolt területen dolgozik különböző leányvállalatai révén, ezekre a körzetekre terjed majd ki az állami cég szolgáltatása. Ezt egészíti ki egy másik, a korábban külföldi tulajdonú Remondis cég ellátási területe, amelyet a hulladékgazdálkodási szervezet még tavaly év végén vásárolt meg. Ezzel az állami társaság Sümeg, Tapolca és régiója, Dabas, Szolnok és régiója, valamint Tiszafüred és régiója esetében nyerte el a közszolgáltatás lehetőségét.

A két fél még március elején fordult a versenyhivatalhoz. A Magyar Nemzet szerint azt egyelőre nem tudni, hogy az MNV mennyit fizet az AVE magyarországi cégeiért, mivel egyelőre "a szerződés nem minden feltétele teljesült" - fogalmaztak -, így a tranzakció még nem zárult le. Ugyanakkor hozzátették, hogy a Remondisért az állami társaság 338 millió forintot fizetett korábban.

Az mno.hu felidézi: január elseje óta csak olyan társaság szállíthatja el a szemetet a lakosságtól, amelyben az állam vagy az önkormányzat többségi tulajdonnal rendelkezik. Számos településen azonban nem volt olyan szolgáltató, amely önként vállalta volna az új feltételek mellett a szállítást, így e helyeken a katasztrófavédelemnek kellett kijelölnie ideiglenes szolgáltatót.

forrás: MTI
kép: http://www.dontwasteit.hu/

Indul a harmadik műszak a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában

Május 5-én indul a harmadik műszak a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában – közölte Ács László, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. hr-igazgatója szerdán az MTI-vel.


A harmadik műszak beindításához szükséges létszám felvétele, a dolgozók kiképzése és felkészítése megtörtént, a gyár munkavállalóinak a létszáma elérte a 3500 főt – mondta.
  
Hozzátette: további munkatársak felvétele is folyamatban van, júniustól álláslehetőséghez jutnak a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban az ország első duális szakképzésben részt vevő és eredményesen vizsgázó diákjai is.

forrás: MTI

Megvédte címét a Győr

A bajnok Győri Audi ETO KC játékosai a kupával az MVM női kézilabda Bajnokok Ligája döntőjében játszott Győri Audi ETO KC - Buducsnoszt Podgorica (montenegrói) mérkőzés után a Papp László Sportarénában 2014. május 4-én. 



A győri csapat megvédte címét, miután 27-21-re legyőzte a 2012-es bajnok montenegrói Buducsnoszt Podgoricát.

forrás: MTI 
kép: Kovács Anikó

Vonattal ütközött egy autó a fővárosban

Közlekedési baleset helyszíne a főváros XVII. kerületében a rákosligeti vasúti átjáróban, ahol a Budapestről Miskolcra tartó sebesvonat egy személyautóval ütközött 2014. május 3-án éjjel. 


A gépkocsi két utasa súlyosan megsérült, az egyik sebesültet a fővárosi hivatásos tűzoltók tudták csak kiemelni a személyautóból.

MTI 
Fotó: Lakatos Péter

Mobiltelefonos alkalmazás indult várandós kismamáknak

Mobiltelefonos alkalmazás indult várandós kismamák számára a magzati élet fejlődésének nyomon követésére. A programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet támogatta.

Az ingyenesen letölthető szoftver segítségével egyebek mellett életmódtippeket kaphatnak a kismamák a táplálkozástól az oltásokon át a szépségápolásig, de akár a hivatalos ügyeik intézésével kapcsolatban is tájékozódhatnak. Az alkalmazás letölthető mobiltelefonokra, de awww.edeskisbabam.hu oldalon is elérhető.
  
Az Édes Kisbabám elnevezésű alkalmazást elindító cég ügyvezetője, Fejérdy Zsófia az MTI-nek arról beszélt, hogy az (1980 és 1995 között született) úgynevezett "Y generáció" az az új típusú nemzedék, amelynek tagjai napjainkban válnak szülővé.
  
Mint mondta, ők azok, akik az információfogyasztás megváltozott kultúrája, azaz az innovatív kommunikációs eszközök és felületek használata miatt egyre kevesebb személyes kapcsolatot létesítenek, ezért készítettek a kismamák számára bárhonnan elérhető szolgáltatást.
  
Közölte, az alkalmazás már a fogantatás után "megfogja az édesanya kezét", és hasznos információival, interaktív felületeivel a várandósságtól a születésig, majd később egészen a kisgyermek egyéves koráig kíséri, segíti, támogatja a családot. Legfőbb előnye, hogy mindig kéznél van, és tematizált olvasnivalóit elismert szakértők, orvosok és szülésznők, dietetikusok írták - fűzte hozzá.

forrás: MTI

Érettségi - megkezdődnek a magyar írásbelik

Hétfőn reggel nyolc órakor a magyar nyelv és irodalom és a magyar mint idegen nyelv írásbeli vizsgákkal kezdődnek meg a tavaszi érettségik. Az idei matúrán összesen közel 118 ezer diák ad majd számot tudásáról.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten 1.199 helyszínen 81.496 diák, emelt szinten 48 helyszínen 1.848 tanuló tesz érettségit.
  
A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk, a szövegértési feladatlap esetében 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc áll a rendelkezésükre. A vizsgázók először a szövegértési feladatlapot oldják meg, és csak ennek az összegyűjtése után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap megoldását. A vizsgázók a szövegértési feladatlapon belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják.
  
A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés.
  
A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1.500 szó.
  
A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája szintén 240 percig tart. Az írásbeli vizsga nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
  
A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A nyelvi, illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetőlegesen 40-60 százalék. A három szövegalkotási feladat különböző témáról, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
  
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.
  
Magyar mint idegen nyelvből középszinten 57 helyszínen 120-an érettségiznek, ebből csak középszinten lehet vizsgázni.
  
A magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy írásbeli érettségi vizsgája négy elkülönülő részből áll: a diákok az "Olvasott szöveg értése", a "Nyelvhelyesség", a "Hallott szöveg értése" és az "Íráskészség" feladatsorait oldják meg. A középszintű írásbeli vizsga teljes időtartama 180 perc.
  
A feladatok megoldásának értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.
  
Az érettségik kedden reggel a matematika írásbelikkel folytatódnak, szerdán a történelem, csütörtökön az angol, pénteken a német írásbelik következnek.
  
A hivatal MTI-hez eljuttatott korábbi közleménye szerint a kétszintű vizsgarendszer bevezetése óta a 20. vizsgaidőszakban május 5. és június 27. között a középiskolákban és 20 kormányhivatal szervezésében mintegy 1190 helyszínen zajlanak majd az érettségik.
  
Az érettségizők közül 83 ezer végzős középiskolás tesz ebben a vizsgaidőszakban "rendes" érettségit. Rajtuk kívül még - a rendszer által nyújtott lehetőségekkel élve - mintegy 34 800-an tesznek legalább egy tárgyból valamilyen érettségi vizsgát, azaz összesen mintegy 117 800 diák ad számot tudásáról.     A vizsgák 3416 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlanak majd. Az írásbeli vizsgák május 5-től május 26-ig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete június 5., vége június 13., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka június 16-27. A diákok együttesen mintegy 429 500 vizsgát tesznek le.
  
A vizsgafajták közül a legtöbb a rendes érettségi vizsga: számuk mintegy 380 900, az összes vizsga 89 százaléka. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok 22 ezer előre hozott vizsgát tesznek le idén tavasszal, ez a vizsgák öt százaléka. Az előre hozott vizsgák száma az előző év hasonló időszakához képest a felére csökkent a vizsgaszabályzat módosítása miatt. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők a tavalyinál 2500-zal több, csaknem 11 300 ismétlő vagy kiegészítő érettségit tesznek le (ez a vizsgák mintegy három százaléka).
  
Az emelt szintű vizsgák számának jelentős növekedéséhez hozzájárult a csaknem 10 500 szintemelő vizsga is, ezek esetében az adott vizsgatárgyból az érettségizők már rendelkeznek középszintű vizsgaeredménnyel, és most, felsőoktatási felvételijük érdekében a magasabb szinten is megméretik magukat.
  
A hivatal közlése szerint az érettségi tárgyak követelményei és vizsgaformái nem változtak az előző, 2013. évi őszi érettségi vizsgaidőszakhoz képest.

forrás: MTI

Több munkakör tölthető be szakképesítés nélkül a jövőben

Az elektromos háztartási cikkek és háztartási kisgépek, a számítógépek és szoftverek, a számítógép-alkatrészek, valamint a telekommunikációs cikkek szakképesítés nélkül is árusíthatók, továbbá a kávézó, eszpresszó és büfé felszolgálóinak sem lesz szükségük szakképesítésre - az erről szóló nemzetgazdasági miniszteri rendelet tervezete kedden jelent meg a kormány honlapján.

A tervezet indoklása szerint csekély a kockázata annak, hogy a jelenleg előírt szakképesítés hiányában a vásárlókra, fogyasztókra, a közbiztonságra, vagy a termékbiztonságra bármilyen veszély jelentkezzen az elektromos cikkek és számítástechnikai termékek szakképesítés nélküli értékesítésekor.
 
A másik érv pedig az, hogy az államilag szervezett OKJ-s szakképesítések nem képesek olyan mértékben követni a technikai változásokat, mint a forgalmazók és gyártók által biztosított képzések, szakmai iránymutatások. A vevők is felkészültebbek és előzetesen tájékozódnak a termékek jellemzőiről, a gyártók pedig részletes használati útmutatókkal is segítik a vásárlókat.
 
Az érintett szakmai szövetségekkel folytatott egyeztetések után, a szaktárca szerint nem indokolt a jövőben kötelező szakképesítési előírás a következő idegenforgalmi munkakörökre: szállodai üzemben portai és szobafőnöki tevékenység; utazásszervezés és -közvetítés; rendezvényszervezés; utazási irodai ügyintézés (valutaváltás, szálláshely- és programközvetítés, menetjegyek, valamint egyéni társasutak értékesítése); ügyfélszolgálat, információnyújtás és szabadidő-szervezés.
 
A vendéglátáshoz kapcsolódó tevékenységek közül pedig a hidegkonyhás kiszolgálást - a kávézók, eszpresszók, és büfék felszolgálóit - vette ki a tervezet a képzési jegyzékből. Az indoklás megjegyzi, hogy a melegkonyhai ételek felszolgálói továbbra is csak szakképzett személyek lehetnek.
forrás: MTI
kép: terc.hu

Még gyorsabb internet a Telekomtól

A Magyar Telekom, az Ericssonnal közösen, Magyarországon elsőként mutatta be a negyedik generációs mobiltelefon hálózati technológia (4G/LTE) továbbfejlesztett változatának (LTE-Advanced) teljesítményét és a használatában rejlő lehetőségeket Budapesten hétfőn.

Az új technológiával jelentősen növelhető az LTE-hálózat kapacitása, így például a fesztiválokon nagy tömegek egyszerre használhatják a gyors internetet, és sokkal jobb minőségű képeket, videókat oszthatnak meg segítségével.
    
A bemutatón közölték, a szükséges feltételek (elsősorban frekvencia és készülékek) rendelkezésre állása esetén Dél-Koreához és az Egyesült Királysághoz hasonlóan Magyarországon is megkezdődhet a negyedik generációs mobil hálózati technológia következő fokozatának kereskedelmi használata.
    
A mobil-szélessávú fejlesztést Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója, Walter Goldenits műszaki vezérigazgató-helyettes és Valter D'Avino, az Ericsson nyugat- és közép-európai régióvezetője ismertette.
    
Christopher Mattheisen elmondta, hogy a  4G/LTE mobilszélessáv és annak most bemutatott következő állomása a digitális fejlődés egyik kulcstényezője Európában és Magyarországon is.
    
Kifejtette, négy évvel ezelőtt a Telekom és az Ericsson szakemberei szintén Magyarországon, elsőként tesztelték a negyedik generációs 4G/LTE mobil technológiát, amelyet kereskedelmi szolgáltatásként a Telekom 2012 januárjától tett elérhetővé ügyfelei számára. A 4G ma már a lakosság közel 45 százaléka számára elérhető és a Telekom a tervek szerint 2015-re 80 százalékosra emeli az országos kültéri lefedettséget.     

Manapság egyre szélesebb körben terjednek azok az okostelefonok, videokamerák és fényképezőgépek, amelyekről a nagy felbontású, akár HD vagy később 3D tartalmak azonnal feltölthetők valamelyik videomegosztó oldalra.
    
Christopher Mattheisen elmondta, hogy 2013 eleje óta 40 százalékos forgalomnövekedést tapasztaltak a mobil internet használatban, ezen belül a jelenlegi 4G technológia használata tízszeres növekedést ért el Magyarországon. A jelenlegi rendszert 100-200 ezren használják és a Telekom az év végéig ennek többszörösére számít.
    
A vezérigazgató rámutatott, hogy a mostani 4G technológia által biztosított sávszélesség elegendő ugyan a jelenlegi adatátviteli igények kielégítésére, a fejlődés azonban nem áll meg - hangsúlyozta. A következő években azonban ma még elképzelhetetlen adatforgalmi szükséglet jelenik meg például videó-fogyasztás, vagy olyan alkalmazások formájában, mint a connected car, azaz az internetre kapcsolt személygépkocsi.     

A világon elsőként a dél-koreai SK Telecom vezette be az LTE-Advanced technológián alapuló kereskedelmi szolgáltatást Szöulban és két további városban. A technológia napjainkban még ritkaságszámba megy és egyelőre még világviszonylatban is csekély azoknak az eszközöknek a száma, amelyekkel kapcsolódni lehet az LTE-Advanced hálózathoz.
forrás: MTI

Erdély és Románia egyesülésének a mítoszait feszegeti egy román történész könyve

Erdély és Románia 1918-as egyesülésének a mítoszait feszegeti Lucian Boia bukaresti történésznek az első világháborúról szóló új könyve.

Az Első világháború - Ellentmondások, paradoxonok, újraértelmezések (Primul razboi mondial. Controverse, paradoxuri, reinterpretari) című 120 oldalas történelmi esszéjét az elmúlt héten jelentette meg a bukaresti Humanitas könyvkiadó, és a szerző máris a média érdeklődésének a középpontjába került vele.
 
A Ziuadecluj.ro kolozsvári portál kedden idézte a könyv legeredetibbnek vélt állításait, és történészeket reagáltatott ezekre.
 
A Bukaresti Tudományegyetem történész professzora a mítoszok kategóriájába sorolta, hogy az 1918-ban megvalósult nemzeti egység "több évszázados álma" lett volna a románoknak. Kijelentette, ha az állítás igaz lenne, a románok olyan korban vágytak volna a nemzeti egységre, amelyiknek sehol Európában nem volt ez a jellemzője.
 
A történész kíméletlenül ír az 1918. december elsejei Gyulafehérvári Nagygyűlésről is, amelyiken az erdélyi és magyarországi románok kinyilvánították a Romániával való egyesülést. "A Nagygyűlés nem pótolhatta a népszavazást, hiszen nemcsak a románok voltak jogosultak Erdély jövőjéről dönteni, hanem a tartomány valamennyi lakója. A lakosság majdnem felét tehát nem kérdezték meg, hogy akar-e Románia határai közé kerülni" - fogalmazott Lucian Boia.
 
A mítoszromboló könyveiről híres történész azt is megemlítette, hogy Erdély és Bukovina megszerzésével Románia lemondott Moldva Prúton túli részeiről. "Erdély és Bukovina elég meggyőző jutalom volt a másik román tartomány, Besszarábia teljes elfelejtéséhez. Az ugyanis szóba sem kerülhetett az Antanttal, azaz Oroszországgal kötött szerződés esetén" - fogalmazott a történész.
 
A kolozsvári portál által megszólaltatott történészek közül Ottmar Trasca nyereségnek tartotta, hogy Lucian Boia új szemléletet hoz az ellentmondásos történelmi korok leírásában. Ion Novacescu azonban nevetségesnek tartotta, hogy a bukaresti szerző négy évvel a nagy egyesülés centenáriuma előtt vitatni kezdi a Gyulafehérvári Nagygyűlés legitimitását. "Megvalósult a román egység, és ez egy letagadhatatlan történelmi tény" - tette hozzá Ion Novacescu.
forrás: MTI

Vita a szexuális sokszínűség elfogadására nevelés körül

A németországi Baden-Württemberg tartomány kormánya felvenné a szexuális sokszínűség elfogadására nevelést a közoktatási tantervbe. A katolikus és az evangélikus egyház pénteken bírálta a kezdeményezést, és korábban egy online petíció is indult ellene, amelyhez több tízezren csatlakoztak azután, hogy a héten nyilvánosan vállalta homoszexualitását egy volt válogatott labdarúgó.

A Zöldek és a szociáldemokrata párt (SPD) tartományi koalíciós kormányának elképzelése szerint a 2015-ben életbe lépő közoktatási tervben rögzíteni kell az alapelvek között a nevelést a szexuális sokszínűség elfogadására, és az iskolai oktatásban meg kell ismertetni a tanulókkal a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális emberek együttélésének, illetve a velük együttélés különböző formáit.

"Sok iskolában gond a homoszexuálisok kirekesztése" - mondta Andreas Stoch kulturális miniszter, az SPD politikusa a Focus című hírmagazinnak. A tárca még dolgozik az új közoktatási terven, ezért még nincsenek konkrét elképzelések arról, hogy miként építsék be az új elemet az iskolai oktatásba. Elképzelhető például, hogy amikor német irodalom órán egy homoszexuális író munkásságát elemzik, akkor a tanár nemcsak a szerző műveiről, hanem a nemi önazonosságáról is beszélget a tanulókkal - mondta Andreas Stoch a Focus online kiadásában pénteken megjelent összeállítás szerint.

A tanárok önállóan dönthetnek majd arról, hogy melyik évfolyamban, hány éves kortól érintik a szexuális sokszínűség témáját. Egy osztályban, amelynek valamely tagját azonos nemű szülőpár neveli, a tanárnak az osztály életkorának megfelelő módon kellene beszélnie a tanulókkal erről a családi szerkezetről, azzal a céllal, hogy ne érje megkülönböztetés, kirekesztés a gyereket - mondta a miniszter.

A katolikus és az evangélikus egyház tartományi szervezetei pénteken közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben hangsúlyozták, hogy a közoktatási tervnek igazodnia kell a tartományi alkotmányhoz és a német alaptörvényhez, amelyek alapján elsőbbséget élvez a házasság és a hagyományos családforma. Kiemelték, hogy kerülni kell az "ideologizálás és az indoktrináció" minden formáját.

Az oktatás Németországban a tartományok hatásköre. Baden-Württembergben már tavaly a nyilvánosság napirendjére került a szexuális sokszínűség elfogadására nevelésre vonatkozó kormányzati törekvés. Egy tanár november végén online petíciót indított a kezdeményezés ellen. A felhívás szerint a petícióhoz csatlakozók egyetértenek azzal, hogy tenni kell a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális emberek megkülönböztetése ellen, de úgy vélik, hogy a kormány terve "túllő ezen a célon", és "pedagógiai, erkölcsi és ideológiai átnevelést" jelent.

A petícióhoz péntek estig 85 ezren csatlakoztak. Az aláírók száma azután indult meredek emelkedésnek, és az ügy is azután került az országos nyilvánosságba, hogy a napokban egy volt válogatott labdarúgó, Thomas Hitzlsperger a német labdarúgás történetében elsőként nyilvánosan vállalta homoszexualitását. Lépését igen széles körben, politikai pártoktól sportolói szervezetekig üdvözölték.

Megfigyelők rámutatnak, hogy Hitzlsperger "coming outja" nyomán a hagyományosan konzervatív beállítottságú Baden-Württembergen kívül nem keletkezett nagyobb közéleti vita, amelyben problémaként fogalmazódik meg a szexuális sokszínűségre nevelés, és számos tartományban már korábban - Észak-Rajna-Vesztfáliában például 1999-ben - bevezettek a stuttgarti kormány terveihez hasonló elemeket a közoktatásban.

forrás: MTI - kép: napimama.hu