MSZP, az LMP és mások együttműködése

A történelem ismétli önmagát. Mintha ez már megtörtént volna csak akkor más néven futott egy két politikai párt.

Lehetségesnek és egyben szükségesnek is tartja Kovács László, hogy az MSZP és az LMP együttműködjön egymással és más demokratikus pártokkal, szervezetekkel, és így közös jelölteket állítsanak a következő választásokon.

A szocialisták alelnöke erről hétfőn más témában tartott sajtótájékoztatóján arra az újságírói kérdésre válaszolva beszélt, hogy Schiffer András lemondása az LMP-frakció éléről, segítheti-e az ellenzéki együttműködést.
Kovács László úgy felelt: nem tud egyértelműen válaszolni arra, hogy Schiffer András akadályozta-e a megegyezést, mivel az általa felkészült jogásznak és jó szónoknak tartott politikus ellentmondó nyilatkozatokat tett ez ügyben, volt hogy bárkivel lehetségesnek tartotta a szövetséget, de volt, hogy Gyurcsány Ferencet és olyan is, hogy a szocialistákat ki akarta zárni belőle.
Az MSZP-s politikus az egyfordulós választási rendszerre hivatkozva azt is szükségesnek nevezte, hogy a demokratikus ellenzékhez tartozók választási együttműködést kössenek, és minden egyéni választókerületben azt a jelöltet indítsák közösen, akinek a legjobb az esélye a győzelemre.
Véleménye szerint így kell majd kiválasztani azt is, hogy ki legyen a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Mint mondta, 2001-ben, az MSZP elnökeként is úgy ítélte meg, hogy jobb egy győztes párt második emberének lenni, mint egy vesztes pártot irányítani, és ez vezette akkor is, amikor a szocialista szimpatizánsok körében népszerű pártelnökként visszalépve a középen álló szavazókhoz is szóló Medgyessy Péter jelöltségét támogatta. Kovács László hozzátette: a demokratikus pártok vezetőinek is azt kell majd mérlegelniük, hogy kinek a vezetésével válthatják le a Fidesz-kormányt 2014-ben.

forrás:(MTI)

IMF/EU-konzultáció - Fellegi-Rehn találkozó

Sikerült világosan egyeztetni az unióval az alapvető irányokat, azokat a kondíciókat, amelyeket a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi támogatást célzó tárgyalásokkal kapcsolatban a felek kölcsönösen elfogadhatónak tartanak - közölte újságírókkal Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter, miután pénteken Brüsszelben megbeszélést folytatott Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökével. 

"Ennek alapján neki is megvan a maga dolga, amit el kell végeznie, nekünk is megvan a magunk dolga" - mondta Fellegi. 

Olli Rehn a találkozón üdvözölte, hogy a magyar kormány hajlandó párbeszédet folytatni a bizottsággal, és megtenni a szükséges törvénymódosításokat - közölte az uniós végrehajtó testület sajtótájékoztatóján Amadeu Altafaj Tardio, a bizottsági alelnök szóvivője. Mint hozzátette, Rehn örömmel várja az ígéretek végrehajtását és eredményeit.     

A magyar EU-képviseleten tartott sajtótájékoztatóján Fellegi reményének adott hangot, hogy a közeli jövőben megkezdődhetnek a tárgyalások. Pontos dátumot nem tudott mondani, és ezt azzal indokolta, hogy egyelőre nem ismeretes, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU között milyen egyeztetésre kerül majd sor, márpedig a tárgyalási mandátumkiadás a két szervezetben elérő döntéshozatali mechanizmus eredménye lesz.

A miniszter elmondta, hogy pénteki brüsszeli tanácskozásával a végére ért kéthetes körutazásának. A körút során - Washingtonban az IMF-nél, Frankfurtban az Európai Központi Banknál, valamint Berlinben és Bécsben a német, illetve az osztrák bankvezetésnél és kormányzatnál - megfogalmazása szerint a magyar pénzügyi helyzet szempontjából "kritikus partneri kapcsolatokat" térképezte fel.

"Abba a helyzetbe jutottunk, hogy látjuk azokat a pontos feltételeket, amelyeket a tárgyalásokkal kapcsolatban értelmeznünk kell. Azt is látjuk, hogy mik azok, amelyekben külön döntést kell hozni. Ezekről a kormánynak be fogok számolni valószínűleg a hét végén" - közölte Fellegi Tamás.

Mint hozzátette, hétfőn is lesz kormányülés, és a kormány meg fogja hozni a szükséges alapvető döntéseket, majd kedden Orbán Viktor miniszterelnök találkozik José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. Fellegi feltételezése szerint az Orbán-Barroso találkozón számos nyitott kérdést rendezni tudnak majd, vagy legalábbis el tudják kezdeni az arról való tárgyalást.

Az európai bizottsági szóvivő szerint a szükséges lépések közé tartozik a jegybank teljes függetlenségének, illetve a bíróságok megbízható működésének biztosítása. A módosítási törvényjavaslatokat a jegybanktörvény esetében az Európai Bizottság mellett az Európai Központi Bankkal, illetve az IMF-fel is egyeztetni kell - mondta Altafaj Tardio. Tájékoztatása szerint az igazságszolgáltatást érintő módosítások igényét Rehn azzal indokolta, hogy a jogbiztonság nélkülözhetetlen a stabil gazdasági fejlődéshez, és ez magában foglalja a bíróság teljes függetlenségét, megbízható működését.

Fellegi Tamás hangsúlyozta, hogy a hiteltárgyalások szoros összefüggésben lesznek majd azzal a párbeszéddel, amely a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos. 

Arra az újságírói kérdésre, hogy az egykulcsos adó kérdése szerepel-e a Brüsszel részéről megemlített feltételek közt, a magyar miniszter közölte: ez a téma része a tárgyalási folyamatnak. Szerinte miután a tárgyalások egyik kérdése a makrogazdasági csomag és annak a jövője, "minden olyan kérdés, amely a költségvetéssel, a bevételekkel, a kiadásokkal, az adórendszerrel kapcsolatos, természetszerűleg szerepelni fog". Ebben - mondta - semmi szenzáció nincs. 

"Az a kérdés, hogy miként fog szerepelni, és milyen konzekvenciája van ennek a kérdésnek" - jegyezte meg. 

Fellegi Tamás elmondta: Olli Rehn megerősítette, hogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a jegybanki függetlenség biztosításának kérdésére megoldást kell találni a pénzügyi támogatásról szóló tárgyalások megkezdése előtt. Ami a jegybanktörvény Brüsszel által kifogásolt egyik elemét, a jegybankelnök alkotmányos eskütételi kötelezettségét illeti, Fellegi úgy vélekedett, hogy ez a kérdés megoldható.

A Magyarország által remélt hitelmegállapodás tartalmát és jellegét illetően a miniszter azt mondta: teljesen rendben lenne, ha azt készenléti hitelmegállapodásnak neveznék. Magyar részről mindenesetre hangsúlyozzák, hogy a pénz lehívására nincs azonnal szükség, tehát indokolt, hogy a megállapodás tartalmazzon elővigyázatossági elemeket - tette hozzá.

Fellegi Tamás hangsúlyozta: Magyarország ismeri a játékszabályokat, és soha nem gondolta azt, hogy feltételek nélkül hitelkerethez lehet jutni. Azt, hogy feltételeket fogalmaznak meg, valamint hogy ellenőrzik a feltételek teljesítését, teljesen természetes dolognak nevezte. 

A miniszter kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy a szükséges magyar lépések megtételéhez nincs szükség az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívására.

forrás:(MTI)

Szőlőterület Magyarországon

Szőlőterület Magyarországon, 1990-2011; év május 31-én; ezer hektár

forrás: (MTI)

A rendszerváltáskor még 110-130 ezer hektár szőlő termett Magyarországon, de még néhány évvel ezelőtt is 70-80 ezer hektárról szüreteltek. Jellemző, hogy a napokban kivágatta összes szőlőjét Csongrád megye egyik legnevesebb borásza, az ásotthalmi Somodi Sándor, mert nem érte meg a szőlőtermesztés.

forrás: szabadfold.hu

Orbán: nem akarunk az osztrákok pénzén élni

Magyarország nem akar az osztrákok pénzén élni, sőt senki más pénzén sem akar élni, hanem a saját lábán szeretne állni - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Michael Spindelegger osztrák alkancellárral folytatott budapesti tárgyalása utáni tájékoztatón pénteken. 

Közölte azt is, hogy a magyar kormány olyan, az EU által kifogásolt jogszabályi pontokon is kész változtatni, amit szerinte a közösségi jog egyébként nem követelne meg.

    A kormányfő úgy fogalmazott, Magyarország a lehető legenyhébb elővigyázatossági megállapodást szeretné kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val, amit csak abban esetben lehet felhasználni, ha zavarok alakulnak ki az európai kötvénypiacon. Ugyanakkor - mint mondta - "a sors iróniája jelen pillanatban az, hogy az IMF viszont pénzt akar adni. Nem fogunk félreugrani. (...) Mi nem akarunk abba a helyzetbe kerülni, mint amibe a görögök is belekerültek, hogy egyébként a jobb módú, szorgalmas és fegyelmezett országok, mint Ausztria és Németország polgárai úgy érezzék, hogy ők tartanak fenn olyan országokat, amelyek nem tesznek meg mindent".
    Magyarország a piacról akarja finanszírozni magát, és "odáig is elmegyek", hogy ha a piacon felveendő hitel kamata magasabb, mint az IMF által esetleg felkínált hitel kamata, "azt fogom javasolni a kormánynak és a parlamentnek, hogy inkább fizessünk valamivel többet, de maradjunk a pénzpiacon" - erősítette meg a miniszterelnök, majd hozzátette: "nem kértem hitelt az alkancellártól".
    Kérdésre megismételte, az IMF-tárgyalások témáiról semmifajta találgatásba nem akar bocsátkozni a másik fél hivatalos álláspontjának megérkezéséig.
    Az Európai Bizottság Magyarország ellen indított - kedden bejelentett - három kötelezettségszegési eljárását firtató külföldi újságírói kérdésre Orbán Viktor kijelentette: Magyarország komolyan veszi az Európai Unió jogrendszerét, "és nem szerepel a terveink között, hogy szaporítsuk a kötelezettségszegési eljárások számát". Megismételte ugyanakkor, hogy Magyarország még mindig azon tagállamok közé tartozik, amelyek ellen a legkevesebb ilyen eljárást indította az Európai Bizottság. "Összességében tehát nem találtam semmi rendkívülit abban, hogy Magyarországgal szemben három eljárást indítottak" - mondta.
    A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy - tekintettel a jelenlegi "felfokozott hangulatra" - a magyar kormány olyan, az unió által kifogásolt jogszabályi pontokon is kész változtatni, amit szerinte a közösségi jog egyébként nem követelne meg, és Magyarország megtarthatná az adott szabályozást, sőt egy jogvita végén szerinte "a bíróság végül a mi álláspontunk mellé tenné le a voksát". Azonban mivel a konfliktusokat nem növelni, hanem csökkenteni akarják, ilyen esetekben is készek törvényt módosítani - közölte, példaként említve, hogy a magyar pénzügyi tárca képviselője az elmúlt húsz évben tanácskozási joggal részt vett a monetáris tanács ülésén, és ezt akkor - ellentétben a mostani európai bizottsági állásponttal - senki sem kifogásolta. Megjegyezte, még több ilyen kérdés is napirenden van. "Nincsenek érvek amellett, hogy változtatnunk kelljen, egész egyszerűen azt akarják, hogy változtassunk, és miután nekünk ezek a törvényszakaszok nem különösebben fontosak, a magam részéről elfogadom, hogy az unió igényét kielégítve ott változassunk" - összegezte véleményét.
    Orbán Viktor az újságírói kérdésekre adott válaszait azzal zárta, hogy bár az említett vitákat végig lehetne vinni, jobb nem így tenni, hanem figyelembe venni az unió igényeit. Úgy fogalmazott: "Túl vagyok már a Nagy indiánkönyvön is meg A Tenkes kapitányán is, tehát nem okoz nekem problémát, hogy ha egy-egy kérdésben engedni kell, ha Magyarország nemzeti érdekei éppen azt kívánják."

forrás:(MTI)

Köszönet anyáinknak...

Minden Magyar embernek ajánlom, hogy hallgassa végig és érezze át a mondanivalóját ennek a dalnak... 

Ez mellé még küldök minden anyának egy verset.

Köszönjük mindenkinek, ezen felül az anyáknak, magyar anyáknak és nagymamáknak!...

Pákolitz István:  Anyámnak

Hogyha virág lennék,
ölelnélek jó illattal;

hogyha madár lennék,
dicsérnélek zengő dallal;
hogyha mennybolt lennék,
aranynappal, ezüst holddal,
beragyognám életedet csillagokkal.

Virág vagyok: ékes,
piros szirmú, gyönge rózsád,
madár vagyok: fényes
dalt fütyülő csöpp rigócskád,
eged is: szépséges
aranynappal, ezüstholddal,
beragyogom életedet csillagokkal.

vers forrása: anyaknapja.kikoto.net

Orbán megállapodásra számít

Orbán Viktor kormányfő arra számít, hogy kedden Brüsszelben politikai megállapodás jöhet létre közte és José Manuel Barroso európai bizottsági elnök között a kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban. A miniszterelnök erről pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt. Elmondta, eltekintenének az MNB és a PSZÁF összevonásától. 

Az Európai Bizottság által kifogásolt jogszabályokkal kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: "nem látok különösebben nehéz ügyet". Kijelentette például, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásától eltekintenek: "eddig is külön működtek, ezután is meglesznek majd külön".
A "nehezebb ügyek" közé sorolta viszont a jegybanki vezetők eskütételét az alkotmányra, amit szintén kritizál a bizottság, ám szerinte nem lenne helyes, ha ebben a kérdésben vita nélkül meghátrálna a magyar kabinet. A kormányfő emellett nem szívesen engedne abból, hogy a kétmillió forintos fizetési plafon minden közhivatalnokra - így például az államfőre, valamint a számvevőszéknél és a nemzeti banknál dolgozókra is - vonatkozzon. "Itt is érdemes kiállni a saját igazunk mellett" - mutatott rá.
Megjegyezte, hogy a kötelezettségszegési eljárások ügyében már kialakították a kormányzati álláspontot. Ha törvényeket kell módosítani, azt a parlament teheti meg: "mi javaslatot fogunk tenni", rendkívüli országgyűlési ülésezésre azonban nem lesz szükség - közölte.

Barroso és Orbán Viktor Magyarország soros EU-elnökségének nyitányán Fotó: Túry Gergely

Arra a felvetésre, hogy José Manuel Barroso szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodásnak feltétele, hogy a bírált törvények ügyében megszűnjön a vita, a miniszterelnök úgy reagált: erről még semmilyen papírt nem látott. "Arról még senki semmilyen dokumentumot nem adott át Magyarországnak, hogy az IMF-fel és az EU-val történő tárgyalások megkezdésének lennének előfeltételei, és mik volnának azok" - mondta, megjegyezve ugyanakkor, hogy ha valaki előfeltételeket támaszt - "ami egyébként nem a legudvariasabb dolog, de hát ilyen az élet" -, azt Magyarország tudomásul veszi, de akkor azokat nyíltan be kell mutatni.
Arra a kérdésre, hogy az IMF mit kérhet cserébe a megállapodásért, amelynek a kiszivárgott hírek szerint az egykulcsos adó lehet a legnagyobb ára, Orbán Viktor úgy válaszolt: annyi szamárságot hallott, és annyi kiszivárogtatásról értesült már, hogy letett arról, hogy azokat komolyan lehessen venni. Hangsúlyozta, a magyar fél a tárgyalások megkezdéséig nem nyilatkozik a pozíciójáról. "Azért ülünk le, hogy olyan megállapodást kössünk, amely szolgálja Magyarország érdekeit. Olyanokat, amelyek ellentétesek az ország érdekével, azokat természetesen valahogyan el kell kerülnünk, vissza kell utasítanunk, más megoldást kell javasolnunk" - szögezte le.
Az IMF-EU-megállapodás várható időpontjáról úgy fogalmazott: már az is jó lett volna, ha tegnap megszületett volna, ugyanis olyan bizonytalan ma a világ, hogy egy ilyen megállapodás sokat javíthat Magyarország helyzetén, még "akkor is, ha egyetlen forintot sem akarunk igénybe venni, csupán egy biztosítási szerződést akarunk kötni". A másik felen múlik, milyen gyorsan kerül tető alá a megállapodás - jelezte.
A magyar médiaszabályozást ért újabb uniós aggodalmakra kitérve Orbán Viktor azt mondta: ha egyszer eljönnének Brüsszelből vagy Strasbourgból Magyarországra, és megnéznék az újságokat, meghallgatnák a rádiókat, megnéznék a televíziókat, sokfajta érzésük lenne, de az, hogy a kritikus hangok el lennének nyomva, olyan biztosan nem.
A Klubrádió frekvenciaengedélyének ügyéről szólva közölte: Magyarországnak határozottan ki kell állnia a saját jogrendje mellett, ugyanis azok, akik ezt a kérdést felvetik, nem kevesebbet kérnek, mint hogy a hatályos magyar szabályok ellenében "csak azért, mert ők valakit támogatnak", az előnyhöz juthasson. Ha valaki pályázik egy frekvenciára, olyan ajánlatot kell benyújtania, amellyel nyerni tud; ha töredékét akarja fizetni, mint valaki más, "hiába áll mögé akár a világ legnagyobb hatalma, én nem hághatom át a magyar jogrend határait" - fejtette ki álláspontját, majd úgy fogalmazott: a versenyben a megadott szabályok szerint kell nyerni, nem pedig politikai kapcsolatokkal.
Az Európai Parlament (EP) Magyarországról szóló szerdai vitájára kitérve azt mondta: összevetve az EP-t és a magyar Országgyűlést "semmi szégyenkeznivalónk nincs". Mint fogalmazott, nem akart senkit megszégyeníteni, "kukoricára térdepeltetni" azzal, hogy feltesz két-három kérdést, s azután kiderül, hogy egyes képviselőknek fogalmuk sincs arról, melyik ország melyik alkotmányáról beszélnek. Jobb volt a konkrét vitákat elkerülni - fűzte hozzá.
"Az érzésem nagyjából abban összegezhető, amit a nagymamám - aki már 90 éves elmúlt - mondott nekem csütörtökön, amikor felhívtuk egymást telefonon: azt mondta, kisfiam, égnek állt a hajam, ennyi rosszindulatú embert egy rakáson" - mondta, hozzátéve, hogy ebben sok igazság van.
"Nem az a legény, aki adja, hanem az, aki állja, és nekünk most állnunk kell, és azt kellett bizonyítanunk, hogy pénzügyi, gazdasági, erkölcsi értelemben az érvek mezején mi álljuk az ütéseket" - fogalmazta meg a véleményét a Strasbourgban történtekre utalva, hozzátéve: az érvek súlyát akkor sem szabad alábecsülni, ha az ellenfelek időnként érvek helyett gumibotokat használnak, mint például 1988-ban és 2006-ban. Szerinte az érveknek a végén igenis lesz jelentőségük.

forrás: hvg

Újabb csapás az autósokra?

12 milliárdos pluszbevételt remél a kormány a rendszámtáblák kötelező cseréjéből.

Kötelezően lecseréltetné az autók rendszámtábláit a kormány, hogy növelje az idei költségvetés bevételeit – írja a hvg.hu. A Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottságnak küldött decemberi jelentésében tett erre ígéretet. A tervek szerint a cseréből befolyó illeték idén hozzávetőleg 12 milliárd forint lesz.

A lap úgy tudja, a kormány teljesen új nyilvántartási és azonosítási rendszer bevezetésére készül, ami a rendszámok kötelező cseréjével járhat.

A költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium és a közlekedésüggyel is foglalkozó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a felelősség ügyében egymásra mutogat. A két tárca egy hete nem válaszol a lap kérdéseire.

A rendszámtáblák cseréjéből remélt tétel abban az NGM által készített jelentésben is szerepel, amit a kormány az Európai Bizottságnak küldött decemberben, a túlzotthiány-eljárás keretében. Míg a többi tétel esetében feltüntették a bevételnövekedést megalapozó jogszabályt, a rendszámtábla-cseréhez nem fűztek magyarázatot.

A rendszámtáblák cseréjének jelentős illetékvonzata lehet, amit az autók tulajdonosaival fizettetnek majd meg. Ez eredményezheti a tervezett 12 milliárdos pluszbevételt – írja a lap.

A kormány szerint a lépésre állítólag azért van szükség, mert a járművek területi hovatartozását is feltüntető új rendszámok segítenék a bűnmegelőzést.

forrás: hvg

Német tudóstól is átemelhetett szöveget

Az Index információi szerint Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-es doktori disszertációjának egyes bekezdései szó szerint megegyeznek egy német tudós, Klaus Heinemann egyik tanulmányának részleteivel. 

A hvg.hu arról írt, hogy az államfő a német sportszociológus egyik tanulmányából több oldalt fordított le és illesztett be 1992-es értekezésébe.

Az index.hu írása szerint Schmitt Pál doktori disszertációjában olyan szerzőkre is hivatkozik, akik a felhasznált irodalomjegyzékében nem szerepelnek. A portál ezzel kapcsolatban arra a következtetésre jutott, hogy erre vonatkozóan Klaus Heinemann anyagát használta fel Schmitt Pál, ugyanis a német szerző egyik művének szakirodalom-jegyzékében szerepel az összes név, amelyekre Schmitt Pál hivatkozott.
    Mint írták: Heinemann tanulmánya 1991-ben jelent meg, egy évvel Schmitt Pál doktorálása előtt. A tanulmány szerepel is a dolgozat irodalomjegyzékében, a 21 tételes listán a 16. helyen.
    Az Index munkatársai kézírással jegyzetelték le A gazdaság szerepe című fejezet egyes, véletlenszerűen kiválasztott bekezdéseit Schmitt Pál disszertációjából. Ezt összevetették az interneten található Heinemann-tanulmánnyal, és úgy vélik, hogy a disszertációból "kijegyzetelt összes bekezdés gyakorlatilag szó szerint megfelel a Heinemann-tanulmány részleteinek".
    A hvg.hu közlése szerint a disszertáció A gazdaság szerepe című fejezete Schmitt Pál dolgozatában megegyezik Klaus Heinemann The Economics of Sport: the Institution of Modern Sport as an Area of Economic Competition címmel megjelent tanulmányának szövegével. Heinemann szövege eredetileg egy 1990 májusában Kanadában megtartott nemzetközi konferencián hangzott el, amelynek előadásai Sport...the Third Millennium: Proceedings of the International Symposium, Quebec City, Canada, May 21-25, 1990 című, több mint 800 oldalas kötetben jelentek meg 1991-ben.
    A hvg.hu a múlt hét közepén azt írta, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-es doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával: a 215 oldal legnagyobb része, mintegy 180 oldal Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját. A Semmelweis Egyetem kedden jelentette be, az intézmény rektora előző nap tényfeltáró bizottság létrehozását kezdeményezte a Testnevelési és Sporttudományi kar dékánjánál, kérve, hogy a testület tanulmányozza Schmitt Pál kisdoktori disszertációja létrejöttének körülményeit.
    Schmitt Pál köztársasági elnök szerda reggel szólalt meg először személyesen az ügyben, és visszautasította a plágiumvádat. Azt mondta, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát, ellenben 21 különböző forrásból dolgozott, és ha tehetné, ismét ugyanígy járna el. Arra is kitért, hogy az akkori szabályozás alapján "bőven megengedhető volt", hogy csak a felhasznált irodalmat - köztük első helyen Georgiev munkáját - tüntesse fel disszertációban, és ne készítsen láb-, illetve végjegyzeteket.
    Schmitt Pál csütörtökön Egerben kijelentette, hogy készen áll az értekezéssel kapcsolatos vizsgálatra.

forrás:(MTI)

Kecskemét: programok három napon át

Kecskemét számos helyszínén várják az érdeklődőket péntektől vasárnapig a magyar kultúra napja alkalmából rendezett eseményeken, amelyek között szerepel a debreceni irodalmi műhely estje, valamint énekkar előadása is.

Az események pénteken a Katona József Könyvtárban megnyíló tárlattal kezdődnek, ahol a Tanítóképző Főiskolai Kar művésztanárainak munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. Egyúttal könyvbemutatót is rendeznek a Kecskeméti Főiskola munkatársainak köteteiből. A kiállítást Danyi József rektor nyitja meg, a főiskola táncegyletének közreműködésével - mondta Mák Kornél, Kecskemét kulturális ügyekért felelős alpolgármestere csütörtökön az MTI-nek.

Mint kifejtette, a kiállítás megnyitója után, 17 órakor a debreceni Alföld irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat estje kezdődik a könyvtárban Debrecen városa, Kecskemét városa, a Katona József Könyvtár, valamint az Alföld folyóirat és a Forrás Kiadó közös szervezésében. Azt est vendégeivel, Aczél Géza költő, főszerkesztővel, Borbély Szilárd íróval, Szirák Péter irodalomtörténész, szerkesztővel Füzi László irodalomtörténész, a Forrás főszerkesztője beszélget.

Január 22-én, vasárnap a zene kedvelői részesülhetnek különleges élményben, ha ellátogatnak az Evangélikus templomban rendezendő Kodály Kórus Debrecen ünnepi hangversenyére. A koncerten köszöntőt mond Kósa Lajos, Debrecen polgármestere és Zombor Gábor, Kecskemét városvezetője. A rendezvény fővédnöke Kodály Zoltánné Péczely Sarolta. A hangversenyen Pad Zoltán vezetőkarnagy vezényel.

A Ciróka Bábszínház a magyar kultúra napján három helyszínen négy előadásra várja nézőit. Budapesten, a Klebelsberg Kulturális Központban mutatják be A téli tücsök meséi című darabjukat, majd a Vigyázó Sándor Művelődési Házban Malom mese című előadásukkal várják az érdeklődőket. Kecskeméti székhelyükön két előadást tartanak, ahol a kenyérkészítés rejtelmeibe is beavatják a vendégeket, akik a mese végén megkóstolhatják a ropogósra sült cipókat.

forrás:(MTI)

A magyarok többsége inkább otthon tölti a szabadidejét

A magyarok többsége inkább zenehallgatással, olvasással tölti a szabadidejét, a lényeg, hogy otthon végezhető program legyen, társasági eseményekre az európai átlagnál kevesebben szakítanak időt - derül ki a Roper Reports Worldwide nemzetközi online felmérés eredményeiből.

    Társasági eseményekre - otthoni vendégfogadásra, kávézóban való találkozókra - az európai átlaghoz képest a magyarok közül lényegesen kevesebben szakítanak időt, a kulturális, művészeti programokat látogatók aránya ugyanakkor nem tér el jelentősen az Európában jellemzőtől - áll a GfK Hungária Piackutató Intézete által közétett felmérés összegzésében.
    Magyarországon a szabadidő eltöltésének pénzkímélő formái jellemzőek és a társas elfoglaltságok a háttérbe szorulnak. A vizsgálat adatai szerint szabad óráiban tízből kilenc magyar zenét hallgat, tízből hét újságot olvas, tízből hat pedig könyvet vagy magazint vesz a kezébe. Míg a zenehallgatás egyaránt kedvelt elfoglaltsága mindkét nemnek, addig újságolvasásra nagyobb arányban a férfiak, könyvolvasásra pedig inkább a nők szakítanak időt. A zenehallgatás és olvasás Európában is hasonlóan népszerű elfoglaltság, bár a magazinok fontosabb szerepet töltenek be a német, a svéd és az olasz átlagpolgárok életében.
    Egyre elterjedtebb hobbi Európában a főzés - a megkérdezettek mintegy 71 százaléka állította, hogy havonta legalább egyszer vagy gyakrabban főz csak a szórakozás kedvéért. Különösen jeleskednek ezen a téren a lengyelek, a németek a csehek és a svédek (valamennyi országban 70 százalék felett). Magyarországon a konyha kevesebbek - tízből hat válaszadó - számára nyújt kikapcsolódást. Jellemzően a nők (78 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy legalább havonta egyszer a főzés kedvéért állnak a tűzhely mellé, viszont elmondható, hogy e hobbi kedveltsége gyakorlatilag kortól, családi állapottól és jövedelmi helyzettől független.
    Annak ellenére, hogy a magyarok híresen vendégszerető nemzet hírében állnak, az otthonukban vendégeket fogadók aránya jócskán elmarad az európai, különösen az olaszok, a csehek és a németek átlagától. Míg Magyarországon mintegy 44 százalék azok aránya, akik barátaikat, kollégáikat alkalmanként vendégül látják, addig ez az olaszoknál 66 százalék, a cseheknél 65, a németeknél pedig 63 százalék. Magyarországon inkább a közepes, vagy magas jövedelemmel rendelkezők, gyermeket nevelők, illetve a fiatalabb korosztályok (15-39 évesek) tagjai invitálják ismerőseiket havi rendszerességgel otthonukba.
    Étkezés céljából kimozdulni sem szeretnek - vagy nem tudnak - a magyarok otthonról - állítja a felmérés. Míg Európában tízből hatan szoktak legalább havi rendszerességgel beülni valahová reggelizni, ebédelni vagy vacsorázni, addig Magyarországon ez az arány 30 százalék. Leginkább a kávézóiról híres olaszok (83 százalék) és a spanyolok (74 százalék) szeretnek ilyen helyeken időzni.
    Ezzel szemben a havi koncert- és színházlátogatók, valamint múzeumba vagy művészeti kiállításra járók aránya tekintetében Európához közelebb állnak a magyarországi arányok. Míg koncertre, színházba Európában a megkérdezettek 14 százaléka jár, Magyarországon 12 százalék nyilatkozott hasonlóan, múzeumokat és művészeti kiállításokat havi rendszerességgel Európában 11 százalék, Magyarországon a válaszadók 7 százaléka látogat.
    Az európai átlagnál nagyobb hányad nyilatkozott azonban úgy, hogy elektronikus, video- vagy számítógépes játékokkal legalább havonta játszik (61 százalék), kertészkedik vagy a ház körül tevékenykedik (46 százalék).
    A GfK 2011-ben több mint 37 ezer megkérdezett részvételével készítette el világszerte a Roper Reports Worldwide online felmérést, amely többek között a fogyasztók viselkedésének, szokásainak és értékeinek globális szintű megismerését és az egyes országok lakosainak környezetvédelemmel kapcsolatos hozzáállását vizsgálta a világ 25 országában, idén Magyarországon is.

forrás:(MTI)

Bajnai Gordon szerint ma még nem tudni, ki lesz Orbán Viktor kihívója

Bajnai Gordon szerint ma még nem tudni, ki lesz Orbán Viktor kihívója: előfordulhat, hogy néptribunra lesz szükség, netán egy ravasz, ügyes, okos pártpolitikusra. 

A volt miniszterelnök a HVG-nek adott, csütörtökön megjelent interjúban azt mondta: ha az ellenzéki pártok valamelyike dominánssá válik, annak vezetője kell, hogy legyen a kormányfőjelölt, több párt és szervezet összefogása esetén pedig az, akinek a legnagyobb esélye van a győzelemre és a jó kormányzásra.

    "Majd kialakul, a fő cél fontosabb, mint az egyéni ambíciók" - mondta, hozzáfűzve, hogy nem lógatja a lábát, alapítványa azért dolgozik, hogy a jó kormányzáshoz szükséges programok bárkinek a rendelkezésére álljanak.
    Hangsúlyozta, ma még nem lehet megmondani, mikor lesznek a következő választások, és milyen ellenzéki kihívója lesz a Fidesznek: kiemelkedik, megerősödik egy párt, vagy a demokratikus erőknek össze kell fogniuk. Utóbbi esetben a választójogi törvény kikényszeríti, hogy a demokratikus pártok és szervezetek közösen lépjenek fel, de ehhez nehéz út vezet, mert amíg a választások nincsenek elérhető közelségben, egymással rivalizálva igyekeznek minél jobb pozíciót elfoglalni - jelezte.
    A volt kormányfő - aki az ATV-ben a múlt héten azt mondta, még nem döntötte el, hogy felkérés esetén újra vállalná-e, hogy miniszterelnök-jelölt legyen, a pártalapítási szándékáról felröppent hírt ugyanakkor alapítványa határozottan cáfolta - a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokról úgy foglalt állást, az IMF-hez fordulni mindig kudarc, az volt 2008-ban és az most is, annyit tesz, hogy a kormány működését nemzetközi bizalmatlanság övezi, emiatt nem tudja biztonságosan megújítani adósságait. Azonban véleménye szerint az ország 2009-ben kijött a válságból, a magyar adósság kamatokba is beépülő országkockázati mutatója 630 bázispontról 2010 tavaszára 160-ra csökkent, most viszont 700 felett van, és ugyanezt a pályát írja le a forint árfolyama is.
    Bajnai Gordon szerint ráadásul mindez "ki nem kényszerített" kormányzati hibák miatt következett be, ezért gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, mivel pedig az IMF és az Európai Unió együttműködik, a megállapodáshoz az uniós jogot sértő törvényeket korrigálni kell. "Azért nem tud velük a kormány gyorsan megállapodni, mert még a hiteligény bejelentését követően is ésszerűtlen, a gazdasági törvényszerűségeket a hatalmi céloknak alárendelő politikát folytat" - mondta.
    Hozzátette, a mostani helyzetben előrehozott választásokra éppúgy nincs idő, mint 2009 tavaszán, két és fél évig tartó vergődésre pedig végképp nincs, ezért kellene a fordulatot a jelenlegi kormánynak végrehajtani. "Fordulat hiányában olyan szankciók érhetnek minket, mint az uniós kohéziós alapokból folyósítandó támogatásoknak, Magyarország szavazati jogának - lényegében uniós tagságának - felfüggesztése" - jelentette ki.
    Arra a kérdésre, hogy nem érzi-e magát felelősnek a Fidesz kétharmados többségéért, hiszen 2010 februárjában, utolsó parlamenti felszólalásában Orbán Viktort és Mesterházy Attilát egyaránt hazafinak és demokratának nevezte, úgy válaszolt: arról beszélt, hogy a demokratikus pártok fogjanak össze a szélsőséges jobboldali párt ellen, húzzák meg a demokrácia kerítését és zárják ki az azon kívül állókat. Véleménye szerint ez most is érvényes, de amíg nincs ok arra, hogy megváltoztassa véleményét az MSZP elnökéről, Orbán Viktorról igen, a Fidesz ugyanis az elmúlt másfél évben "csigolyánként törte el a magyar demokrácia gerincét, hamis, önigazoló ideológia alapján, előre kitervelt módon".
    "Kétharmad birtokában nagy a kísértés, hogy a propagandát is törvénnyé tegyék, ám a hazugság attól még hazugság marad. Az ilyen törvényeknek az a sorsuk, hogy nevetségessé válnak" - fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy a kormánytöbbség a 2010-es zárszámadási törvényben rögzítette, a Bajnai Gordon vezette szocialista kormány költségvetésében hamis adatok szerepeltek.
    A politikus - aki 2009 áprilisa és 2010 májusa között volt miniszterelnök - arról is szólt, tanulságos, hogy a múlt héten másfél éves hallgatás után az általa létrehozott Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány honlapján megjelent, Magyarország helyzetét értékelő tanulmányára "egyetlen tartalmi ellenvetést sem tett a jobboldali sajtó, viszont ismét beindult a személyes hiteltelenítő kampány". Mint mondta, arra számít, hogy ennél durvább eszközöket is bevetnek, de ezzel nem szabad foglalkozni.

forrás:(MTI)

Orbán: mi nem akarunk pénzt az EU-tól

Amikor Magyarország segítséget kér a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól, nem pénzt kér, hanem egy biztonsági hálót, egy ígérvényt - mondta Orbán Viktor kormányfő szerdai sajtótájékoztatóján, Strasbourgban.

"Magyarországnak nem hitelre van szüksége. Ez nagyon fontos, mert szeretnék egyenesen belenézni a német választópolgárok szemébe: nekünk nincs szükségünk a németek pénzére. Mi nem akarunk pénzt az EU-tól. Mi azt kérjük tőlük, kössünk egy biztonsági hitelmegállapodást, mert attól tartunk, hogy miután a következő időszakban az európai kötvénypiacon nagyon sok országnak nagyon sok hitelt kell felvennie (...), előállhat az a helyzet, amikor nem leszünk képesek a piacon eladni az állampapírjainkat" - fogalmazott. Leszögezte ugyanakkor: Magyarország arra is kész, hogy inkább magasabb kamatra adja el a piacon a papírjait, mint hogy olcsó európai pénzt használjon.

Ezért Magyarországnak nem hitel kell, hanem egy biztonsági megállapodás, amely arról szól, hogy ha a piacon nem boldogul, akkor is van alatta "egy kifeszített biztonsági háló" - jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy "a piacról meg fogjuk oldani Magyarország finanszírozását". A miniszterelnök szavait úgy összegezte, hogy az IMF-tárgyalások nem az államcsőd megakadályozásáról, nem a hitelről szólnak, hanem egy biztonsági hálóról. Mindemellett közölte ugyanakkor azt is, hogy "ha akarnak kölcsönt adni, akkor arra is készen állunk".

A kormányfőt a tájékoztatón kérdezték arról is, hogy sokak szerint cseppfolyósított gázt lehetne szállítani a Dunán és a Rajnán. Orbán Viktor erre azt válaszolta: a Duna Magyarországon a nemzeti identitás része. A kommunisták egy erőművet akartak építeni a folyóra - fejtette ki -, ám az emberek fellázadtak ez ellen, s a Duna-mozgalom lett az egyik legnagyobb antikommunista mozgalom Magyarországon. "Ezért bármilyen beruházást - gát, zsilip, medermélyítés - a magyarok nagy része úgy él meg, mintha erőszakot tennének a saját folyóján" - fogalmazott, kiemelve, hogy ő - bár nem süket az ipari érdekre - inkább a környezetvédőkkel pendül egy húron.

forrás:(MTI)

Ebrendészeti hozzájárulás vagy kutyaadó

A parlament 337 igen, egy nem szavazattal és tizenöt tartózkodással elfogadta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosítását. Csak az tartson állatot, aki felelős gazdája lesz a házi kedvencnek mind anyagi, mind erkölcsi értelemben.

Az Országgyűlés tegnap 337 igen, 1 nem szavazattal és 15 tartózkodással elfogadta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosítását, amely ebrendészeti hozzájárulás kivetésére ad lehetőséget az önkormányzatoknak, kötelezővé teszi legalább három évente egyszer az ebösszeírást, valamint pontosabban szabályozza a kutyák veszélyessé minősítését is.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosításával az önkormányzatok évente veszélyes eb esetén 20 ezer, egyéb kutya esetén a 6000 forint ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek a kutyák gazdáitól. Ez alól kivételt élveznek a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkezi és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott; valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák.

Az önkormányzatok ugyanakkor maguk dönthetik el, hogy beszedik-e a hozzájárulást. Veszélyes ebnek azon kutyák minősülnek, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy "fizikai, vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak".

További újdonság, hogy "veszettség elleni oltás járványvédelmi, továbbá ebrendészeti" feladatok elvégzése érdekében az önkormányzatok három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végeznek. Ekkor az állatok gazdáinak nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint többek között a kutya fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét rögzítik.

Emellett megváltoznak a prémtermelésre vonatkozó szabályok is. Alapvetően nem lehet majd állatot tartani a szőrméjéért, de ez alól lesznek kivételek, amelyeket csak később szabályoznak végrehajtási rendeletben.

A módosítás eredetileg megtiltotta volna az élő állatok nyereményjáték díjaként történő felhasználását is az állatok védelme érdekében, de a végül elfogadott szöveg szerint szintén végrehajtási rendeletben szabályozzák majd a kivételeket. (MTI)

---

Őshonos, adómentes magyar fajták 

Kuvasz, komondor – a hongfoglaló magyarok hozták őket magukkal. A kuvaszt vadászatra és terelésre, a komondort őrzésre tartották.Magyar vizsla – apróvadak vadászatára használták; drótszőrű változatát az 1930-as években tenyésztették ki.Puli, pumi, mudi – terelő munkakutyák.
Magyar agár – legősibb vadászkutyánk; keletről hozták magukkal a magyar törzsek.
Erdélyi kopó – elődje, a pannon kopó a történelmi Magyarország területén alakult ki.
 Forrás: zooclub

---

A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a szabályozás célja az európai elvárásoknak is megfelelő felelős állattartás szemléletének meghonosítása Magyarországon. Csak az tartson állatot, aki felelős gazdája lesz a házi kedvencnek mind anyagi, mind erkölcsi értelemben A jogszabály alapján a jövőben ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek az önkormányzatok, aminek egy részét közegészségügyi intézkedésekre kell fordítaniuk. A veszélyes ebeket ezután nem a fajtájuk, hanem a viselkedésük alapján ítélik meg.

Az ebrendészeti hozzájárulás megfizetése alól mentesülnek a segítő, közfeladatot ellátó kutyák, illetve menhelyről származó, ivartalanított ebek, vagy az őshonos magyar kutyafajták (kuvasz, komondor, magyar vizsla, puli, pumi, mudi, magyar agár, erdélyi kopó) gazdái. Az ebadó havi összege nem lehet több 500 forintnál, de veszélyes kutyáknál elérheti az évi 20 000 forintot is. A bevétel minimum felét az önkormányzatoknak az ebek ivartalanításra, állatjóléti, vagy közegészségügyi intézkedésre kell fordítaniuk.

A törvény fontos eleme a veszélyes ebekkel kapcsolatos szabályok újragondolása. A korábbiakkal ellentétben a kutyákról, pusztán fajtájuk alapján nem ítélkezhet majd a hatóság. Az új jogi szabályozás szerint nem az állat anatómiai, külső jegyei határozzák meg a tulajdonságait, agresszióra való hajlamát, hanem a tartási körülményei, a gazda hozzáállása. Veszélyesnek azok a kutyák minősülnek, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy fizikai, pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak.

A törvénymódosítás értelmében a chippel jelölt kutyákat kötelező lesz egy egységes országos adatbázisba bejelenteni és ott nyilvántartani. A tárca így szeretné elérni, hogy átláthatóbb legyen a hazai eb állomány, és csökkenjen a kóbor kutyák száma. Az önkormányzatok háromévente legalább egy alkalommal ebösszeírást végeznek, ami a járványvédelmi (veszettség), illetve ebrendészeti feladatok elvégzése érdekében szükséges. A jelölt ebek adatbázisát az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv működteti.

Változnak a prémtermelésre vonatkozó szabályok is. Alapvetően nem lehet majd állatot tartani a szőrméjéért, azonban lesznek kivételek, amelyeket később végrehajtási rendeletben szabályoz a tárca.A Vidékfejlesztési Minisztérium bízik abban, hogy az állatvédelmi törvény eléri célját és az állatokkal való felelős bánásmód minél szélesebb körben elterjed.  (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóiroda)

forrás: greenfo.hu

A plágium szót nem szívesen használom

A Kossuth rádió 180 perc című szerda reggeli adásában Schmitt Pál köztársasági elnök azt mondta, 21 különböző forrásból dolgozott a doktori disszertációja megírásakor, a plágium szót pedig nem szívesen használja. Szerinte a legfontosabb minden ilyen jellegű dolgozat megírásakor a törzsanyag, amelyből az író dolgozik. A Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának véleményétől azt várja, hogy végre pont kerül az ügy végére, a magyar törvényekkel szembeni uniós kifogásokról pedig azt mondta, legjobb ilyen esetekben teljesíteni a kéréseket.

"Gondolta volna, hogy kétszer is meg kell majd védenie a doktoriját?" - kérdezte a 180 perc műsorvezetője Schmitt Páltól az interjú elején, aki azt felelte: "örültem, hogy egyszer meg tudtam védeni". A dolgozat megírására késztetést érzett, hiszen minden körülötte akkoriban az öt karikáról és az olimpiai eszméről szólt. "Segítséget kaptam a dolgozat megírásához, kineveztek mellém egy opponenst és egy konzulenst" - mondta.

"Aki valaha is írt doktori disszertációt, tudja, hogy minden ilyen dolgozat törzsanyagra épül. A különbségek abból adódnak, hogy ki milyen következtetéseket von le ebből a törzsadatokból. 21 különböző forrásom volt, köztük a bolgár szerző könyve, de ő is egy bizonyos törzsanyagból indult ki" - mondta a köztársasági elnök, aki hozzátette, a plágium szót nem szívesen használja.

A disszertáció sikeres megvédéséért kapott pénzről azt mondta, az a fajta doktori dolgozat, amelyet ő írt, nem jár semmilyen anyagi kompenzációval, sem előnnyel. "Ez nagyfokú csúsztatás volt, mint megannyi más". A Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának kezdődő vizsgálatára pedig úgy reagált: minden adat rendelkezésre áll. "Azt várom, hogy végre pont kerüljön az ügy végére. Remélem, hogy tisztázni tudom a vád alól, ami mögött semmi mást nem tudok feltételezni, mint rosszindulatot" - fogalmazott. (A Semmelweis Egyetem hétfőn jelentette be, hogy tényfeltáró bizottságot hoz létre Schmitt Pál kisdoktori disszertációja létrejöttének körülményeinek kivizsgálására.)

Schmitt ezzel kapcsolatban ismét a dolgozata törzsanyagát említette, állítása szerint a disszertáció írásakor 30-35 oldalon keresztül következtetéseket vont le a törzsanyagból. "Ha megnézik, hogy mi volt az én hozzáadásom, nagyon remélem, hogy pozitívan bírálják majd el"- tette hozzá.

Az Európai Unió által kifogásolt magyar jogszabályok ügyében úgy nyilatkozott, elsősorban a törvényhozók feladata annak eldöntése, hogy megvédik-e eredeti álláspontjukat, vagy megpróbálnak változtatni. "Nem érzem, hogy bárki veszélyezteti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Ki veszélyeztetné, a kormány?" - kérdezte a műsorvezetőtől a köztársasági elnök, aki hozzátette, az Unió másik két kérése is olyan, amit elfogadhatónak érez. "Ha valamit kérnek tőlünk, a legjobb, ha azt teljesítjük, és úgy tudjuk a tárgyalásokat tovább folytatni" - fogalmazott. A külföldi kritikákról szólva pedig azt mondta, szerinte javíthat az ország megítélésén, hogy teljes mellszélességgel kiáll az új magyar alaptörvény mellett.

Az államfő doktori értekezéséről a múlt héten a Hvg.hu azt írta, felveti a plágium gyanúját, hogy nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató 1987-es tanulmányának szövegével. Schmitt Pál 1992-ben a Testnevelési Egyetemen Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címmel adta be 215 oldalas disszertációját, és summa cum laude minősítéssel megkapta a doktori címet.

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) szerdán visszautasította a Schmitt Pál doktori disszertációját ért plágiumvádat. A hivatal közölte, hogy a "hiánypótló munkát történészprofesszorok bírálták el, akik summa cum laude minősítéssel értékelték". Hozzátették, annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt. A dolgozat egyik elbírálója, Kertész István ókortörténész azt mondta az [origo]-nak, hogy "fontos alkotásnak és jó dolgozatnak" tartja a disszertációt, és politikai támadásnak tartja az ügyet.

forrás:[origo]

-aszerk.: Na erről beszéltünk, eléggé avétos magyarázatot sikerült összekovácsolniuk az inasainak. De sajna ez már csak így működik...

Évzáró rendezvények Dabasi-Szőlőkben

Az adventi időszakban számos programmal várta az érdeklődőket a Dabasi-szőlősi Közösségi és Művelődési Ház. Az év végi rendezvények sorát a november 24–27. között ötödik alkalommal megrendezett Szőlősi Napok kulturális programsorozat nyitotta. 

A négynapos eseménysorozat megvalósításában ez alkalommal is minden Dabasi-szőlőkben működő alkotó közösség részt vett. Az első nap délutánján dr. Radvánszki Ida és dr. Klemencz Hajnalka várta az egészségügyi szűrővizsgálatokra érkezőket. A délután folyamán a Művelődési Házban a Szőlőkert Óvoda ovisai tartottak zenés, mozgással egybekötött bemutatót, majd a jelenlévők a Bátki János Nyugdíjas Klub 10 éves tornacsoportja vezetésével bekapcsolódhattak egy közös egészségmegőrző tornafoglalkozásba. November 25-én Adventi kézműves délután várta a közösségi házba érkező gyermekeket és szüleiket. A délután folyamán a gyermekek számos ajándékötlettel lettek gazdagabbak, elsajátították a kosárfonás és a csuhébaba-készítés technikáját, de készítettek termésdíszeket és karácsonyi témájú képeket is. A hétvége egyik fő eseménye a szombat esti filmvetítés volt, hiszen elkészült a második olyan dokumentumfilm, amely Dabasi-szőlők helytörténetét és hagyományait mutatja be. A Mag televízió által elkészített hetvenöt perces film szereplői mind dabasi-szőlősiek vagy a településrészhez kötődő emberek. A szőlősi zenész, lakodalmi és vőfélyes szokásokat feldolgozó film „A zene átszövi az életet” címet kapta. A filmvetítés előtt Pásztor Gergely képviselő úr köszöntötte a megjelenteket, kiemelve a helyi értékmentő munka fontosságát, valamint azt, hogy bízik abban, hogy minél szélesebb körben arat majd sikert ez a dokumentumfilm is. Az V. Szőlősi Napok záróprogramja az advent első vasárnapján megtartott ünnepi szentmise és templomi koncert volt. A vasárnapi szentmisét Dabas, Gyón és Dabasi-szőlők egykori plébánosa, Barotai Imre atya celebrálta a zsúfolásig telt templomban. 

A szentmisét követően pedig Szalontai Eszter opera- és operetténekes hangjában gyönyörködhettek a megjelentek.

Az évzáró események a december 10-én tartott Szőlősi adventi délutánnal folytatódtak. 

A közösségi ház udvarán helyi kézművesek, termelők, árusok várták a látogatókat. A szőlősi és a gyóni nyugdíjasklub

tagjai forralt borral, meleg teával, valamint helyben sült kürtőskaláccsal kínálták az érkezőket. A délután folyamán a Közösségi Ház ifjúsági klubjának tagjai karácsonyi témájú előadással kedveskedtek a vendégeknek. Szintén ezen az estén tartotta meg hagyományos évzáró összejövetelét a Bátki János Nyugdíjas Klub. Az év végi események sorát a hagyományos Idősek Karácsonya, valamint december 17-én, a szőlősi egyházközség közreműködésével megvalósult jótékonysági ruhaosztás zárta.

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani minden segítő, együttműködő szervezetnek és magánszemélynek a 2011. évben nyújtott támogatásért, és boldog, szeretetteljes új esztendőt kívánni a 2012. évben! A Mag Televízió által készített, A zene átszövi az életet című dokumentumfilm megtekinthető a www.dabas.hu honlapon is.

Feldman László

forrás: Dabasi Újság

Ilyen drága még sosem volt az üzemanyag

Bruttó 4 és 6 forinttal emelte a 95-ös benzin, illetve a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., ezzel mindkét üzemanyag ára új történelmi csúcsot ért el. 

A mostani emeléssel a benzin átlagára 426-428 forintra, a gázolajé pedig 449 forintra nőtt. A Mol egy hete bruttó 10-10 forinttal emelte a 95-ös benzin, illetve a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát.

Az üzemanyagok az újév első napján a 2 százalékpontos áfa-emelés miatt drágultak: a forgalmi adó 25-ről 27-százalékra növelése 6, illetve 7 forinttal emelte a 95-ös benzin és a gázolaj átlagárát a számítások szerint.

Tavaly január elején a benzin átlagára 360-361 forint, a gázolajé pedig 351 forint volt. Az autósok 20-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

 forrás: hvg

Szakmai elismerésben részesült az FC Dabas

FC DABAS SE

A Magyar Labdarúgó Szövetség Pest Megyei Igazgatósága immár második alkalommal osztotta ki szakmai elismeréseit az arra érdemesnek bizonyulóknak.
A gödöllői Kiskastély Étterem és Rendezvénycentrumban megtartott 6. Pest Megyei Szakmai Napon a „2011. év legjobbjai” szakmai kategóriák győztesei vehették át díjaikat, köztük a Keresztúri András irányította FC Dabas felnőtt csapata is.

 A 2011-es esztendő szakmai kategóriáinak győztesei:

Legjobb edző: Ványi Zsolt (Ceglédi VSE)
Legjobb utánpótlásedző: Tóth Csaba (Budaörsi SC)
Legjobb csapat: FC Dabas és Üllő SE (megosztva)
Legjobb utánpótláscsapat: Vác Város LSE (U19)
Legjobb játékos: Szluka János (Pilisi LK-Legea)
Legjobb utánpótláskorú játékos: Farsang Bence (Budaörsi SC)
Különdíjas („Legnagyszerűbb utánpótláskorú labdarúgó”):
Nándori Botond (Vác Város LSE)

forrás: Dabasi Újság

Nem kegyelmezett Magyarországnak az EU

A jegybanktörvény, az adatvédelmi biztos hivatalának átalakítása és a bírói munka felső korhatárának csökkentése miatt is jogi eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság. Rossz hír a kormánynak, hogy napirendre vettek egy újabb ügyet is, megvizsgálják az igazságügyi rendszer átalakítását is.

Várhatóan két hónapja lesz a kormánynak, hogy reagáljon az EU kifogásaira. Ha nem tudja megnyugtatni a bizottságot, akkor jönnek a keményebb lépések.

Úgy döntött az Európai Bizottság, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen - jelentette be José Manuel Durao Barroso elnök kedden Strasbourgban az MTI szerint. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozik, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat miatt indítják. Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, döntött a bizottság arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekről is. Barroso elnök jelezte azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jövő héten Brüsszelbe látogat.

Mi az a kötelezettségszegési eljárás?

Kötelezettségszegési eljárás azért indulhat az EU tagjai ellen, mert megsértik a közösségi jogot, az Európai Unió működését szabályozó alapelveket. Ilyen eljárást csak az Európai Bizottság indíthat, vagy egy másik tagállam kezdeményezhet, de ebben az esetben is a bizottságnak kell eldöntenie, hogy a kifogásolt jogszabály sérti-e az uniós jogot.

Ha eljárás indul, akkor a bizottság egy indoklással ellátott figyelmeztetésben felszólítja a tagállamot, hogy határidőre - általában két hónapon belül - módosítsa a kifogásolt jogszabályt. Ez az első figyelmeztetés.

Ha a tagállam nem tesz eleget a felszólításnak, a határidő lejárta után a bizottság második, végső figyelmeztetést ad ki, amelyben újra jelzi aggályait, és újabb határidőt szab a renitens tagállamnak - általában ez is két hónap. Ha ez sem vezet eredményre, akkor az ügy az Európai Bíróság elég kerül, amely jogsértés esetén előírhatja a kifogásolt szabály módosítását, és pénzbüntetést is kiszabhat a renitens tagállamra (részleteket itt, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258-260. paragrafusában olvashat).

Magyarország ellen 2004-es uniós csatlakozásunk óta összesen 225 ilyen eljárást indított az Európai Bizottság, négy ügy el is jutott az Európai Bíróságra. Ítélet egy ügyben sem született, mivel az aktuális kormány végül mindig megváltoztatta a kifogásolt intézkedéseket az unió által elvárt módon, így a bíróság az eljárást minden esetben megszüntette. A Magyarország ellen közel nyolc év alatt indított ügyek száma egyáltalán nem tűnik magasnak, ha mellétesszük, hogy például Olaszország esetében csak 2010-ben 176, Belgium esetében 159, Görögország esetében 157 jogsértési eljárás volt folyamatban (farkasok és mesterséges megtermékenyítés miatt is berágott a bizottság - az eddigi kötelezettségszegési eljárásokról itt olvashat bővebben).

Másfél éve hadakozik a kormány az EU-val

A magyar kormány a 2010-es választások óta több ügyben is összeütközött az Európai Bizottsággal. Közvetlenül a választások után Orbán Viktor Brüsszelbe utazott, ahol megpróbálta meggyőzni a bizottság elnökét, José Manuel Barrosót, hogy járuljon hozzá a Bajnai-kormány által vállalt hiánycél lazításához. Orbán nem járt sikerrel.

A következő látványos vita a médiatörvény miatt robbant ki. Az Európai Bizottság médiáért is felelős biztosa 2010 decemberében Navracsics Tibor igazságügyi miniszternek írt levelében jelezte, hogy a bizottság aggályosnak tartja a magyar médiatörvényt. A kormány kezdetben mereven elutasította a bírálatokat, majd 2011 márciusában - a bizottság szakértőivel folytatott egyeztetések után - mégis megváltoztatta a kifogásolt pontokon a jogszabályt. A kormány azzal próbálta leplezni a fordulatot, hogy következetesen azt állította, ezek csak technikai jellegű módosítások, amelyek nem érintik a törvény lényegi részeit.

Tavaly decemberben már Barroso intette meg egy levélben a magyar kormányt. Az Országgyűlés 2011 utolsó ülésnapján fogadta el az új jegybanktörvényt, a bizottság elnöke a jogszabály elfogadása előtt a javaslat visszavonását kérte Orbán Viktornak írt levelében. Az Európai Bizottság szerint a törvény megváltoztatott formájában sérti azt az alapelvet, hogy a jegybanknak függetlennek kell lennie a kormánytól.

Az adatvédelmi biztos pozíciójának megszűnése és az igazságszolgáltatási rendszer reformja (többek között a bírák 62 éves kor utáni nyugdíjazása) miatt Viviane Reding alapjogi biztos pedig még december közepén írt levelet Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszternek, ebben kérdések formájában fogalmazta meg aggályait. Az ombudsman ügyében az [origo] korábbi értesülése szerint Reding informálisan már jelezte is a magyar kormánynak, hogy megindítja a kötelezettségszegési eljárást.

Mit lép a kormány ezután?

Barroso levelére Orbán karácsony előtt még azt válaszolta, "nincs mód, hogy halasztást engedjünk", illetve "a törvény nem tartalmaz semmi olyat, amit jogában vagy módjában állna kifogásolni". Az MTI-nek január 8-án mégis azt mondta, "amennyiben az IMF és az EU érvei megfontolandóak, a kormány is kész azokat magáévá tenni, mert nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása". A múlt héten csütörtökön Brüsszelben újságírók előtt úgy fogalmazott, "ha az unió érvei meggyőzőek, a kormány fontolóra veszi a jogszabályok módosítását". Az elmúlt napokban Martonyi János külügyminiszter is megígérte több hazai és külföldi lapnak, hogy Magyarország kész módosítani a vitatott törvényeken.

Az [origo]-nak korábban nyilatkozó kormányzati források azt állítottak, ha valóban megindul a kötelezettségszegési eljárás, akkor a kormány úgy próbálhat védekezni, hogy módosítja a kifogásolt jogszabályokat, miközben azt kommunikálja, hogy ezek jogtechnikai módosítások, a jogszabályok érdemi pontjait nem érintik. A kormányzati stratégiáról itt olvashat részleteket.

forrás: [origo]

Ligue 2 | Franciaország

Dabasi szökőkút 2

Dabas városközpontjában található ez az új szökőkút. 

Este színes vízsugarak emelkednek fel a levegőbe.