Debreceni virágkarnevál - Alpolgármester: a karnevál a város védjegye lett

A debreceni virágkarnevál az elmúlt fél évszázadban a város egyik kulturális védjegye lett - mondta Debrecen kulturális alpolgármestere kedden Debrecenben, a karnevál programjait bemutató sajtótájékoztatón.

 

 
Komolay Szabolcs utalt arra, hogy az idei augusztus 20-ai karneváli menetben a 16 virágkocsi között 14 magyar és 8 külföldi művészeti csoport vonul végig a városon, a Nagyállomástól a Nagytemplom mellett elhaladva a Nagyerdei Stadionig.
   
Az 50 éves múltra visszatekintő virágkarnevál programjai közül az alpolgármester kiemelte a Debreceni Egyetem központi épületének fényfestését, a Nagyerdei Stadionban látható nagyszabású, Karneváléj című show-műsort és a késő esti Egyetem-téri tűzijátékot.
   
Polgár Sándor, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium címzetes igazgatója, az 1966-os első virágkarnevál szervező bizottságának tagja felidézte: Béres András, a Debreceni Népi Együttes akkori táncvezetőjének ötlete nyomán rendezték meg az első karnevált.
   
Ő maga négy debreceni középiskolát nyert meg a karneválon való részvételre: a diákok díszítették a virágkocsikat, énekeltek, táncoltak, és hat helyi vállalattal összefogva alkották az első karnevál felvonulóit - emlékezett a kezdetekre Polgár Sándor, megjegyezve: a népmozgalmi jellegű, társadalmi erőket mozgósító, a debreceni kötődést erősítő mozgalomból nőtt ki a mára nemzetközi hírűvé vált nagy nyári rendezvény. 
   
A 47. virágkarnevál programjain résztvevők biztonságára idén mintegy 500 rendőr, polgárőr, katasztrófavédelmi szakember és civil biztonsági őr ügyel.
   
Uzonyi Attila debreceni rendőrkapitány arra kérte a kisgyerekes szülőket, hogy a gyerekek kézfejére, vagy alkarjára filctollal írják fel a szülők telefonszámát, így ha esetlegesen a nagy tömegben elkeveredne a gyerek, azonnal értesíthetik a hozzátartozókat.
   
Bódor Edit hozzátette: a virágkocsikat szavazataival idén is a közönség értékeli, a művészeti csoportok rangsoráról pedig a virágkarnevál 15 jószolgálati nagykövete a helyszínen dönt.

forrás: MTI

Az igazi húsevő

forrás: ByPityu

Virágkarnevál - Értéksziget a debreceni Nagyerdőben

Értéksziget néven tradicionális termékbemutató kezdődött a debreceni karneváli hét nyitónapján, szombaton este a debreceni Nagyerdőben: a virágkarneváli programsorozatban most első alkalommal mutatják be a hajdú-bihari értéktárban szereplő termékeket és a helyi hagyományokat.

 
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere kiemelte: szeretnék, ha a virágkarnevál Magyarország legnagyobb kulturális rendezvénye lenne.
  
Ennek érdekében minden évben bővül a programkínálat, ilyen újdonság az idén először megrendezett Értéksziget, amelyen régi debreceni mesterségekkel is megismerkedhetnek az érdeklődők, mint például a gubakészítés és a fazekasság - emelte ki a polgármester.
  
Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke bejelentette: 14 település mutatkozik be hagyományos termékeivel az Értékszigeten, a Békás tó partján felállított pavilonokban.
  
A politikus elmondta: kiadványban foglalták össze a hajdú-bihari értékeket, s minden vendéget, aki megszáll Debrecenben, illetve Hajdúszoboszlón - ezen a két településen van a legtöbb szállodai hely a megyében -, arra biztatnak, töltsenek egy-egy délutánt a megye kisebb településein is, ismerkedjenek meg az ottani értékekkel. "A vidékiek hihetetlenül közvetlen és vendégszerető emberek" - tette hozzá Pajna Zoltán.
  
Az Értékszigeten Hajdú-Bihar megye települései közül Álmosd, Balmazújváros, Debrecen, Derecske, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Létavértes, Mikepércs, Nyíradony, Püspökladány, Vámospércs mutatja meg a helyi értéktárakban már lajstromba vett értékeit.
  
Debrecen például a páros kolbászt és a gubát (a tiszta magyar juh gyapjából készült ruhadarabot), Balmazújváros a híres Mihalkó kalapot, Nyíradony a mézes gazdák termékeit, Hajdúböszörmény bőrdíszműves termékeit és kemencés süteményeit mutatja a debreceni Értékszigeten, ahol bemutatkoznak a települések művészeti csoportjai is.

Jácint

A kedvelt hagymás növény, a jácint a görög mondavilág szerint az Apolló isten által legyőzött Hüakinthosz spártai király földre hullott véréből nőtt ki.

A jácint a mediterrán területeken őshonos, de Hollandiában olyan kedvelt volt a 18. században, hogy több mint kétezer fajtáját termesztették.

forrás: femina.hu

Tulipán...

Virágkarnevál - Fazekas Sándor: a debreceni a legszebb virágünnep

A legszebb virágünnepnek nevezte a debreceni virágkarnevált Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a felvonulást követő virágkocsi-kiállítást és folklórfesztivált megnyitó beszédében.

A karnevál 15 színpompás virágkocsija - miután a tánccsoportokkal végigvonult a városon - az új Nagyerdei Stadion északi rendezvényterén sorakozott fel, ahol az érdeklődők közelről is megtekinthetik a kompozíciókat.

 

A földművelésügyi miniszter szerint "a magyar virágokat szerető nemzet", a debreceni virágkarnevál pedig a legszebb virágünnep, amely immár generációk óta vonzza a látogatókat a térség központjába.

Fazekas Sándor elmondta, hogy a Földművelésügyi Minisztérium most első alkalommal támogatott anyagilag is egy kompozíciót: az Alföldi Legendárium Klaszter virágkocsiját, amelyet eredeti, alföldi parasztszekeres ötös fogat vezetett fel. A Szent László füve című ősi legendát virágokkal díszített szoborcsoport, valamint az autentikus népzenei kísérettel fellépő hajdúsági és nagyváradi néptánccsoport idézte meg.

 

A virágkompozíció alapját Pikó Sándor képzőművész tervezte és faragta, és Szabó Erzsébet virágkötő díszítette több ezer szál száraz- és élővirág felhasználásával - tette hozzá Fazekas Sándor.

A virágkocsit ihlető legenda szerint Szent László király népét és seregét egykor súlyos betegség sújtotta. Mivel az emberek nem találtak gyógyírt a betegségre, a király az Istenhez fordult fohásszal. Az Úr meghallgatta Szent László király imáját és egy angyalt küldött segítségül, aki azt mondta a királynak: vegye kézbe az íját, lőjön ki egy nyilat, és ahol a nyíl a földbe fúródik, ott talál majd gyógyírt a szörnyű betegségre. A király úgy tett, ahogy az angyal mondta, meg is találta a gyógyfüvet, amelyből főzetet készíttetett, s csodák csodájára a nép és a sereg is meggyógyult a betegségből. Azóta a nép ezt a gyógyfüvet Szent László füvének is nevezi.

forrás: MTI
kép: blog.ibs-b.hu

Koszorúk - Csokrok - Virágok az Új Köztemetőben

Koszorúk, csokrok, virágok megrendelése akár telefonon is!

Tel.: 06/30-356-78-51 / keresse: Janit / Oltiker Bt. /

Oltiker Bt.

Ma tartják a Debreceni Virágkarnevált

Virágdíszes kerékpáros felvonulás nyitja meg ma reggel a 44. Debreceni Virágkarnevált, majd veterán autók és motorok gördülnek végig a felvonulás útvonalán: a Nagyállomástól indulva, a Nagytemplom előtt elhaladva, a Nagyerdőben lévő atlétikai stadionig.

A karnevál történetének kezdeteit megidéző kerékpáros felvonulás az elmúlt években a virágkarnevál egyik legüdébb, legnépszerűbb kísérőrendezvényévé nőtte ki magát, és ma már nem csak egyéni résztvevők, hanem családok és munkahelyi-, illetve baráti közösségek is kerekeznek virágokkal díszített kerékpárjaikon, mintegy előfutáraként a virágkocsik és a művészeti csoportok felvonulásának.

   

Az idei karneválon 16 virágkocsit láthat majd a közönség; a kompozíciók elkészítéséhez mintegy hárommillió szál élő- és száraz virágot használtak fel a készítőik.

   

A menet élén a hagyományoknak megfelelően Debrecen város nyitókocsija halad fanfárosokkal és a város címerével, illetve a Szent Koronát és az uralkodói jelképeket: az országalmát, a jogart és az uralkodói palástot ábrázoló kompozícióval.

   

A virágkocsik között a karneváli menetben 23 hazai és külföldi együttest, művészeti csoportot láthat a közönség.

   

A szervezők az idén is díjazzák a legszebb virágkocsikat, azonban a hagyományoktól eltérően ezúttal nem lesz zsűri, kizárólag a közönség döntheti el szavazatával, hogy melyik virágkompozíció lesz dobogós, illetve melyik művészeti együttes produkciója tetszett a legjobban.

   

Az augusztus 20-ai programsorozat a virágkocsik esti levonulásával, tűzijátékkal, illetve utcabállal fejeződik be Debrecenben.

Muskátlikat ültet a kátyúkba Bükkszék polgármestere

Muskátlikat ültet azokba a kátyúkba a Heves megyei Bükkszék független polgármestere, amelyek megkeserítik a főleg idegenforgalomból élő településre érkező autós turisták életét - adta hírül csütörtökön a hel.hu Heves megyei hírportál.
 

Zagyva Ferencné szerint akár négyszáz virágot is kiültethetnének azon a nyolc kilométeres szakaszon, amely a kis üdülő falut köti össze az Egerbe vezető főútvonallal - közölte a lap.
  
A polgármester azért határozta el magát a rendhagyó kertészkedésre, mert a decemberben, másfél milliárd forintból épült új fürdő vendégei sokat panaszkodnak, hogy rosszak a településre vezető utak.

forrás: MTI
kép: illusztráció

Módosult a beregi kockásliliom-megfigyelés időpontja

A tervezettnél egy héttel később, április 13-án rendezik meg a kockásliliomlest a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Márokpapi környékén lévő erdőkben.   

A túra időpontja a megszokottól eltérő időjárás miatt módosult, az érdeklődők azonban nem maradnak le a növénykülönlegesség virágzásáról - tájékoztatta Kolocsán Tünde, a virágnéző kirándulást szervező nyíregyházi E-Misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület munkatársa szerdán az MTI-t. A védett kockásliliommal az egyesület szakembereinek vezetésével, a beregi lápréteket és ligeterdőket bebarangolva találkozhatnak a túra résztvevői.
 
A növénylesők a márokpapi Csiperke Erdei Iskola és Tábor elől indulnak a túrára. Az E-Misszió Egyesület Nyíregyházáról autóbusz-különjáratot indít Márokpapiba, a távolabbról érkezőknek pedig az erdei iskolában szállást adnak.
 
A kockásliliom, amelynek természetvédelmi értéke tövenként 50 000 ezer forint, április elején emeli magasba a virágait. A hagymás évelő növény zöld bimbója eleinte ugyanis a földön fekszik, majd 10-30 centiméterre nő a virág szára, s fokozatosan felemelkedik. A növénynek a Beregben több tájneve van, így például hívják kongóvirágnak, vagy kotuliliomnak is. Az előbbi elnevezés a virágok bókoló helyzetére, míg az utóbbi élőhelyére, a lápok kotu talajrétegére utal.
 
A magányos száron bókoló virág széles harangalakú, rózsaszínes-barnásvörös, sakktáblaszerűen foltos. Magyarországon a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetben és Zala megyében, illetve Gemenc környékén tenyészik. A Beregi-síkságon a láprétek és a ligeterdők az otthona.
 
A túra rossz idő esetén sem marad el, ekkor lerövidítik az útvonalat és a fűtött erdei iskolában melegedőhelyet nyitnak, valamint kiegészítő programot szerveznek. A résztvevők ebben az esetben megtekintik Csaroda és Tákos híres műemléktemplomát, a Beregi Keresztszemes Műhelyt, a beregdaróci Kenderes Múzeumot, illetve ellátogatnak Tarpára is.

forrás: MTI