Volner: csak a Jobbik tudja leváltani a kormányt

A Jobbik kormányváltó képességét hangsúlyozta Volner János frakcióvezető pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

   

Az ellenzéki politikus szerint a "centrális erőtér-stratégia" megbukott, a két egymással versengő ellenzéki tömörülés közül már csak egy maradt életben.
   
Úgy értékelt: a Fidesz mesterségesen próbálja életben tartani és potens ellenfélként ábrázolni a "napról napra nagyobb veszteségeket szenvedő baloldalt". Erre példaként hozta Orbán Viktor miniszterelnök szegedi látogatását.
   
Volner János egyetértett az MSZP-ből távozó Demeter Mártával abban, hogy a baloldal leszámolt a 2018-as kormányváltás esélyével, s versengésük tétje, hogy az MSZP vagy a DK lesz-e a baloldal vezető ereje.
   
Szóvá tette, hogy a kormánypárt úgy tesz, mintha szégyen lenne, hogy egyre több baloldali ember pártok át a Jobbikhoz és ajánlja fel szaktudását különböző területeken. A Jobbik a nép pártján van, mindenkinek a boldogulását elő szeretné segíteni, függetlenül attól, kire adta a szavazatát - magyarázta a frakcióvezető, aki arról is beszélt: kormányra kerülésük esetén az emberek tisztessége, szakmai színvonala számítana.
   
A politikust kérdezték arról, hogy sajtóhírek szerint feloszlatta magát a Jobbik vámosmikolai szervezete. Azt felelte, mindenhol előfordulnak hasonló ügyek. Egyúttal visszautasította Varga Attila, a helyi tagság vezetője szavait, miszerint etikai vizsgálat indult volna ellene, ha nem vesz részt a párt évadnyitó rendezvényén. Mint mondta, az eseményre önkéntes alapon jelentkeztek be a szervezetek.

forrás: MTI

Angela Merkel vasárnap jelentheti be, hogy indul-e ismét a kancellári tisztségért

Angela Merkel német kancellár vasárnap jelentheti be hivatalosan, hogy kíván-e pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltjeként indulni a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokon - jelentette csütörtökön CDU-s elnökségi forrásokra hivatkozva a Madsack német médiacsoport.

   

A Madsack lapok közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland - RND) nyilatkozó források várakozása szerint Angela Merkel a párt vezető testületeinek kétnapos berlini értekezletének elején nyilatkozik majd szándékairól. A tanácskozáson a CDU december 6-án kezdődő kongresszusáról és a párt 2021-ig kitekintő programjáról lesz szó.
   
Az RND beszámolójában nem szerepel, hogy Angela Merkelnek milyen tervei vannak, vállalja-e negyedszer is a kancellárjelöltséget, vagy bejelenti visszavonulását. A legnagyobb német lap, a Bild azonban csütörtökön azt írta, "nyílt titok", hogy a politikus ismét a CDU és a testvérpárt bajor CSU kormányfőjelöltjeként kíván nekivágni a választási kampánynak, és csak a megfelelő alkalomra vár, hogy bejelentse szándékát.
   
A CSU várhatóan támogatja Angela Merkelt. Erre utal egyebek között Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnökének egy csütörtöki nyilatkozata, amelyben jelezte, hogy a menekültpolitika körüli nézeteltérések ellenére hajlandó kiállni Angela Merkel mellett.
   
"Nem káros, ha két párt eltérő álláspontot foglal el egy ügyben" - mondta Horst Seehofer a Schwäbische Zeitung című lapnak, hozzátéve, hogy jó eredményre számít a Bundestag-választáson, "Angela Merkel személye miatt is".
   
Kiemelte, hogy a kancellárnak "nagy tekintélye van a lakosság körében".
   
Angela Merkel 2000 óta a CDU elnöke és 2005 óta Németország kancellárja.

forrás: MTI

Amerikai elnökválasztás - WikiLeaks: Bill Gates is Clinton alelnökjelöltjei között volt

A WikiLeaks oknyomozó portálon kedden nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint Hillary Clinton demokrata elnökjelölt alelnökjelöltjei között volt Bill Gates, a Microsoft alapítója is. 

    
A ma már csak filantróp alapítványa tevékenységeivel foglalkozó Bill Gates mellett alelnökjelöltként szóba került az Apple informatikai óriáscég jelenlegi vezetője, Tim Cook is. Hillary Clinton alelnökjelöltjeinek listáján mintegy negyven név szerepelt: választott tisztségviselők, képviselők, katonai vezetők, vállalati vezérigazgatók. A neveket tartalmazó listát John Podesta, a Clinton-kampány vezetője márciusban küldte el Clintonnak e-mailben, s a WikiLeaks Podesta elektronikus leveleinek meghackelésével jutott hozzá. 
    
A kedden nyilvánosságra került elektronikus levelek tanúsága szerint a listán több demokrata párti szenátor is szerepelt, köztük például a népszerű Elizabeth Warren, a Demokrata Párt úgynevezett balszárnyának politikusa, és Tim Kaine, virginiai szenátor, aki mellett végül döntött a demokraták elnökjelöltje. 
    
A megfontolásra ajánlott jelöltek listájának legvégén szerepelt Bernie Sanders vermonti szenátor, Hillary Clinton párton belüli kihívója az elnökjelöltségért folytatott küzdelemben. 
    
Mint a dokumentumokból kiderül, Podesta származásuk szerinti csoportokra osztotta a lehetséges alelnökjelölteket: feketékre, nőkre és spanyolajkúakra. A spanyolajkúak között számoltak például az Obama-kormányzat két tagjával, Julian Castro, lakásügyi miniszterrel és Tom Perez, városfejlesztési és munkaügyi miniszterrel. Az afroamerikai politikusok csoportjában szerepelt, mások mellett, Eric Holder volt igazságügyi miniszter, Cory Booker, New Jersey szenátora, vagy a volt massachusettsi kormányzó, Deval Patrick. Elizabeth Warren mellett még más női politikusok is helyet kaptak a jelöltek listáján: például Kirsten Gillibrand, New York-i, Amy Klobuchar minnesotai, Claire McCaskill, missouri szenátorok vagy a nyíltan leszbikus wisconsini politikus, Tammy Baldwin. Szóba került Howards Schultz, a Starbucks-kávézólánc vezetője, és Michael Bloomberg, New York volt polgármestere is.
    
Az nem derült ki, hogy az érintett politikusok tudtak-e az esetleges jelöltségükről, vagy hogy John Podesta előzetesen konzultált-e velük.

forrás: MTI

Trump és Clinton jobbára egymást vádolta a második tévévitában

A két nagy amerikai párt elnökjelöltje jobbára egymást vádolta a helyi idő szerint vasárnap este tartott második televíziós elnökjelölti vitában, amelyet a Missouri államban lévő St. Louis egyetemén rendeztek meg.

   

A vita előtt másfél órával a republikánus jelölt, Donald Trump meglepetésszerű sajtóértekezletet tartott, amelyen négy nő társaságában jelent meg. Hárman közülük azt állították, hogy Bill Clinton volt elnök szexuálisan zaklatta őket, a negyedik pedig elmondta, hogy 12 éves korában megerőszakolták, és az erőszaktevő ügyvédje Hillary Clinton volt, aki a tárgyaláson a szemébe nevetett. "Lehet, hogy Donald Trump csúf dolgokat mondott nőkről, de Bill Clinton megerőszakolt, Hillary Clinton pedig megfenyegetett engem" - jelentette ki egyikük, Juanita Broaddrick. A négy nő közül három ott volt az elnökjelölti vitán is.
   
Érkezésekor a két elnökjelölt nem fogott kezet egymással, és a 90 perces vitában egyikük sem spórolt a személyeskedő támadásokkal. Kölcsönösen lehazugozták egymást, Trump szerint vetélytársa "szíve tele van gyűlölettel", mert a republikánus szavazókat "szánalmasaknak" nevezte, mire Clinton leszögezte: neki Trumppal van vitája, nem a támogatóival. Egy ponton leszögezte, hogy Trump kampánya éppen szétrobbanóban van, republikánus ellenfele pedig "ördögnek" nevezte őt.
   
Trump a vita elején bocsánatot kért a nőkről tizenöt éve mondott - pénteken nyilvánosságra került - szavaiért. Clinton azonban nem hagyta annyiban, azt vágta oda, hogy ezek a mondatok nagyon is pontosan kifejezik, kicsoda is valójában Donald Trump. Kisebb vita bontakozott ki, hogy kinek és miért is kellene bocsánatot kérnie. Trump szerint Clintonnak volna oka rá, mégpedig a több mint 30 ezer eltűnt elektronikus leveléért, amelyet külügyminisztersége idején a magánszerveréről küldött, illetve oda kapott. Trump azt ígérte, ha ő lesz az elnök, vizsgálatot indíttat az e-mailek ügyben, és közölte: ha ő irányítaná az országot, Clinton már börtönben lenne.
   
A két elnökjelölt az amerikaiak számára két fontos kérdésben, az egészségbiztosítási törvény és az adópolitika ügyében is kifejtette álláspontját.
   
Clinton nem tagadta, hogy az egészségbiztosítást mindenkire kiterjesztő, úgynevezett Obamacare törvényen van mit javítani, de azt mondta, hiba volna ezért elsöpörni az egészet, és mindent elölről kezdeni. Trump viszont az egész törvényt katasztrofálisnak mondta, és a visszavonását ígérte, arra hivatkozva, hogy túl drága és jövőre már finanszírozhatatlan lesz.
   
Az adóügyekről szólva Clinton megismételte, hogy a középosztályt erősítő adópolitikát folytatna. Trump adójavaslatai csak a hozzá hasonló gazdagokat segítenék - tette hozzá.
   
Az amerikai társadalmi kérdéseket jelentősen befolyásoló legfelső bírósági kinevezésekről a vita vége felé esett szó.
   
A szövetségi legfelső bíróság az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be, a főbírák kinevezése politikai viták tárgya. Antonin Scalia, konzervatív főbíró tavaszi halála óta még nem neveztek ki új főbírót.
   
Hillary Clinton leszögezte: Obama elnök jelöltje, Merrick Garland kiváló bíró. Álláspontja szerint a szövetségi legfelső bíróság rossz irányba halad, és ő azt szeretné, ha az új főbíró az abortuszt és a melegek jogait is támogatná. Donald Trump úgy fogalmazott: ő Scalia köreiből, vagyis konzervatív bírók közül jelölne új főbírót.
   
Az Egyesült Államokban fontos belpolitikai kérdés a bevándorlás, kivált az illegális bevándorlás ügye. Ez így, közvetlenül nem merült fel, de az egyik vendég felvetette az iszlamofóbia kérdését, amire Clinton és Trump is kifejtette már ismert álláspontját. Clinton emlékeztetett arra, hogy muszlim közösségek már Lincoln elnöksége idején is éltek Amerikában, és jelezte, nem ért egyet Trump korábbi kijelentésével, amely szerint fel kellene függeszteni a muszlim vallásúak befogadását. Ez nem volt bölcs javaslat és veszélyes is, állította Clinton, mert ellentétes az amerikai társadalom értékrendjével, másrészt gyarapítaná az iszlám vallás nevében fellépő terroristák szimpatizánsainak táborát.
   
Donald Trump viszont kitartott amellett, hogy az Egyesült Államokba ellenőrizetlenül érkeznek bevándorlók, Szíriából is. "Fogalmunk sincs, kik jönnek Szíriából" - hangoztatta, és ismét az erőteljes határellenőrzést szorgalmazta. A republikánus elnökjelölt nehezményezte, hogy szerinte Clinton a nyitott határok híve és amnesztiával "kezelné" az illegális bevándorlást.
   
A második elnökjelölti vitán is megkerülhetetlen volt Oroszország vélt szerepe és befolyásolási kísérlete az amerikai választási folyamatban, valamint Moszkva szerepvállalása a szíriai konfliktusban.
   
Hillary Clinton ismét azt mondta, hogy a róla szóló kínos információk kiszivárogtatása mögött Moszkva áll, amely nem őt szeretné a Fehér Házban látni. Trump pedig ismét leszögezte, hogy nem tudja, ki áll a kiszivárogtatások hátterében, lehet, hogy Moszkva, lehet, hogy nem, de leszögezte: ő nem az oroszok embere.
   
Mindazonáltal, amikor a szíriai helyzetről, annak esetleges megoldásáról esett szó, Trump azt mondta: nem kedveli Aszad szíriai elnököt, de Moszkvával és Teheránnal együtt mégiscsak eredményesen harcol az Iszlám Állam terrorszervezete ellen. Ez pedig azért lehetséges, mert Amerika gyönge - tette hozzá. Amikor azonban a műsorvezető a Szíriával kapcsolatos stratégiájáról kérdezte, Trump nem válaszolt, annyit mondott, hogy katonai tanácsadóival rendszeresen megvitatja ezt a kérdést. Hillary Clinton pedig közölte: nem küldene amerikai szárazföldi csapatokat Szíriába, helyette megfontolná a kurdok felfegyverzését.

forrás: MTI

Robert Fico pártja győzött

Robert Fico kormánypártja az Irány - Szociáldemokrácia győzött, de elvesztette parlamenti többségét a szombaton tartott szlovákiai választásokon a szavazatok bő 90 százalékának összeszámolása alapján. 

   
A 91,3 százalékos feldolgozottság szerint 8 párt jutott be az új pozsonyi törvényhozásba.
   
A Robert Fico vezette, Irány - Szociáldemokrácia a voksok 28,65 százalékát szerezte meg. Egy ilyen eredmény, pirrusszi (veszteséggel is felérő) győzelemként értékelhető, ugyanis mind a voksolás előtti felmérésekhez, mind a négy évvel korábbi eredményekhez képest visszaesést jelent a párt számára. A számok azt mutatják, hogy Robert Fico elveszítette a lehetőségét annak, hogy önállóan alakítson többséggel rendelkező kormányt, sőt - a többi befutó összetételét és eredményeit tekintve - az is kérdésessé vált, hogy képes lesz-e koalíciós kormány megalakítására.
   
Robert Fico a pártja által elért eredményre reagálva azt mondta: jobb szereplésre számítottak, de ennek ellenére tény, hogy a választásokat megnyerték, ami arra kötelezi őket, hogy megpróbáljanak kormányt alakítani. A leendő parlament összetételéről azt mondta, hogy "nagyon összetett a helyzet". Arra a kérdésre, hogy mely pártokat készülnek megszólítani koalíciós ajánlattal, kitérő választ adott.
   
A második legjobb eredményt a Szabadság és Szolidaritás nevet viselő liberális mozgalom szerezte 11,47 százalékkal. A harmadik helyen az Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom végzett, a Daniel Lipsic nevével fémjelzett Nova párt jelöltjeit is listáján indító mozgalom a voksok 10,74 százalékát kapta.
   
A negyedik legjobb eredményt a Szlovák Nemzeti Párt érte el a szavazatok 8,74 százalékát megszerezve, az ötödik helyre pedig meglepetésként a Marián Kotleba vezette, a szlovák sajtó által szélsőjobboldaliként jellemzett Mi Szlovákiánk - Néppárt (LS-NS) futott be 8,17 százalékkal.
   
A hatodik hely a Most-Híd vegyes párté 6,61 százalékos eredménnyel. A hetedik helyen, meglepetésként - a Boris Kollár vállalkozó vezette Család vagyunk (Sme rodina) nevet viselő csoportosulás áll 6,58 százalékkal.
   
A nyolcadik helyen egy eddig ugyancsak parlamenten kívüli, új párt, a Kereszténydemokrata Mozgalomból (KDH) kilépett Radoslav Procházka alapította Háló (Siet) áll, nekik a választók 5,47 százaléka szavazott bizalmat.
   
A Magyar Közösség Pártja (MKP) a szavazatok 4,46 százalékát szerezte meg, így az 5 százalékos küszöb miatt nem jutott be a szlovák törvényhozásba.
   
"Nincs győztese ezeknek a választásoknak, mert senki sem tud magabiztosan kormányozni" - jelentette ki az eredményekre reagálva Berényi József, az MKP elnöke hozzátéve, hogy a felvidéki magyarság viszont vesztett. Hangsúlyozta: nagyon sok nem hagyományos párt került a parlamentbe, nagyon nehéz négy év előtt áll az ország és a politikai stabilitásnak Szlovákiában vége.
   
Az MKP eredményéről azt mondta, hogy a politikai megosztottság nagyon komolyan befolyásolta a választás eredményét, a párt vezetősége a végeredmények kiértékelését követően majd levonja a konzekvenciákat.
   
Hasonlóan borúlátón értékelte pártja szereplését Bugár Béla, a Most-Híd elnöke. Mint mondta: kétszámjegyű eredményt vártak, és a 8 százalék alatti eredmény nem értékelhető jónak, ezért annak okait ki kell elemezniük. Bugár Béla egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a parlamentbe bekerült pártok közül melyekkel folytatna koalíciós tárgyalásokat.
   
Megfigyelők szerint a parlamenti választás eredménye rendkívüli meglepetésként értékelhető, és egyidejűleg megkérdőjelezi a pártok támogatottságáról készített előzetes felmérések megbízhatóságát, amelyek a parlamentbe bejutó 8 párt közül legalább kettőnek, a Boris Kollár vezette Család vagyunk (Sme rodina) és a Marián Kotleba vezette Mi Szlovákiánk - Néppárt várható eredményét alaposan a bejutási küszöb alá mérték.
   
A választás részvételi aránya 59,39 százalék volt, ami némileg meghaladta a 2012-es előrehozott parlamenti választásokét.

Felfokozott hangulat, incidens Trump kampánygyűlésén

Hevesek az érzelmek és felfokozott a hangulat az elnökválasztásra készülődő Egyesült Államokban az úgynevezett szuperkedd előtt, amikor több szövetségi államban is előválasztást tartanak.

Virginiában egy fotóriporter tűzött össze helyi idő szerint hétfőn a titkosszolgálat egyik ügynökével a republikánusok jelöltségére pályázó Donald Trump rendezvényén. A Time magazin egyik fotóriporterét a titkosszolgálat munkatársa teperte le - a fotós elmondása szerint - akkor, amikor a Donald Trump ellen tüntetőket fotózta az egyik kampányrendezvényen.

 A Trump-kampánycsapat közleményt adott ki a Radford Egyetemen tartott nagygyűlésen történtekről, de abban csak annyit közöltek, hogy nem ismerik az incidens részleteit, azokkal kapcsolatban csak a helyi rendfenntartó erők tudnak tájékoztatást adni.

A fotóriporter, Chris Morris - aki 1990 óta szerződéses munkatársa a Time magazinnak - több amerikai tévécsatornának is arról számolt be, hogy a titkosszolgálat egyik embere először lefogta, aztán hátracsavarta a kezét, amelyből így kiesett a fényképezőgép. Morris a Trump ellen tüntetőket fotózta a Virginia szövetségi állam déli részén fekvő Radford város egyetemén. A Washington Examiner című bulvárlap riportere, Gabby Morrongiello elmondása szerint afroamerikai diákok csoportja tüntetett az ingatlanmágnás, valóságshow-sztár Trump ellen, és amikor a fotós közelebb akart menni hozzájuk, a titkosszolga intett neki, hogy lépjen vissza.

A Time munkatársa közönséges és durva szavakkal illette az ügynököt, aki ekkor ragadta meg őt. A Time magazin közleményben ítélte el az incidenst. Az incidensek és a durva sértegetések egyébként nem ritkák az idei előválasztási kampányban. Bill Clinton volt elnök például szombaton, a felesége győzelmét hozó dél-Karolinai előválasztás napján kampányolt Hillary Clinton elnökjelölt-aspiráns mellett egy kisvárosban. A gyűlésen egyszer csak felállt egy férfi, magát volt tengerészgyalogosnak mondta, és előhozta a bengázi incidens néven elhíresült történetet: 2012-ben a líbiai Bengázi városában terroristák támadták meg az amerikai diplomáciai képviselet épületét, ahol négy amerikai állampolgár, köztük a nagykövet is életét vesztette.

 Akkoriban a washingtoni külügyminisztériumot Hillary Clinton irányította, s mindmáig azzal támadják, hogy hiába számítottak terrorista támadásokra, hiába kért a nagykövet már korábban is segítséget, Clinton mégsem tett semmit. A Bengáziban történtek és a felelősség megállapítása azóta is szerepel az amerikai belpolitikai napirenden, és a választási kampányban rendszeresen felhasználják Hillary Clinton ellen.

 A dél-karolinai rendezvényen - ahol egyébként Hillary Clinton nem volt jelen, csak férje, a volt elnök - ezt a bengázi tragédiát emlegette fel a felszólaló, mire Bill Clinton, egy idő után elveszítve a türelmét, odakiáltotta a férfinak: "Pofa be". A Hillary Clintont hazugnak nevező vendéget a biztonsági emberek némi dulakodás után kivezették.

Donald Trump szerint az elnökválasztáson ő mérkőzik meg Hillary Clintonnal

Donald Trump, a Dél-Karolinában szombaton tartott republikánus párti előválasztás győztese szerint a novemberi elnökválasztásra rekordszámban mennek el a szavazók, s ő és Hillary Clinton között döntenek majd. 

   
A New York-i ingatlanfejlesztő milliárdos, akiről elemzők vasárnap már azt mondták, hogy megállíthatatlan és ő lesz a Republikánus Párt elnökjelöltje, a vasárnap délelőtt szokásos televíziós politikai vitaműsorok egyikében fejtette ki véleményét.
   
A CNN hírtelevíziónak adott interjújában úgy vélte, hogy az idei választás rendkívüli mértékben felrázza, mozgósítja majd az amerikaiakat. Hillary Clintonnal szemben ő lesz majd a republikánusok elnökjelöltje, és hozzátette: Clintont immár egyedül azzal lehet megállítani, ha büntetőeljárás indul ellene. "Szerintem Hillary és köztem dől el a választás" - szögezte le az üzletember.
   
Trump arra is számít, hogy az elnökválasztást ő nyeri meg, igaz, tette hozzá később, "senki sem megállíthatatlan". Reményei szerint az elnökválasztási győzelem szempontjából két kulcsfontosságú szövetségi államban, Michiganben és New York államban is nyerni fog. "Győzni fogok olyan államokban is, amelyekről a republikánusok még csak nem is álmodnak" - hangoztatta.
   
Szombati győzelmi beszédében ugyan nem említette Jeb Busht, de vasárnap délelőtt kitért a volt floridai kormányzó szereplésére. "Jó ember... de most valóban nem az ő ideje van itt. Négy évvel ezelőtt győzhetett volna, de most nem" - mondta.
   
Közben a CBS televízió vasárnap délelőtti "Szemben a nemzettel" című politikai vitaműsorában Marco Rubio floridai szenátor azt fejtegette, hogy a republikánus szavazók hetven százaléka nem szavaz majd Trumpra. Szerinte a New York-i üzletember retorikában jó, de politikai cselekvésben nem, és egyúttal nehezményezte is, hogy Trump nem vázolta fel, milyen politikát kínál az amerikaiaknak. A floridai politikus ismét magát nevezte meg a republikánusok legalkalmasabb elnökjelöltjének.
  
Rubio a dél-karolinai előválasztáson Trump mögött a második helyen végzett, alig ezer szavazattal megelőzve Ted Cruz texasi szenátort, és sajtóhírek szerint az eddig Jeb Busht támogató nagyvállalatok és nagy adományozók azt fontolgatják, hogy átpártolnak hozzá.

Bíróság dönti el, megválasztható-e Ted Cruz az Egyesült Államok elnökének

Chicago egyik kerületi bírósága helyt adott egy polgári peres keresetnek, amely abban kér állásfoglalást, hogy Ted Cruz texasi szenátor megválasztható-e az Egyesült Államok elnökének. 

   
A keresetnek pénteken, helyi idő szerint kora délután - tehát kevéssel a szombati dél-karolinai republikánus előválasztások megkezdődése előtt - adott helyt a chicagói bíróság.    

Ted Cruz Kanadában született, amerikai állampolgárságú édesanya és kubai édesapa gyerekeként.

Az amerikai alkotmány értelmében csakis az választható meg az ország elnökévé, aki "született amerikai".

De hogy e megfogalmazás pontosan mit is jelent, erről még soha nem volt bírósági állásfoglalás.
   
A mostani bírósági keresetet egy Lawrence Joyce nevű ügyvéd nyújtotta be, aki a helyi médiának azt nyilatkozta, hogy ő Ben Carson sebészprofesszor híve és támogatója a republikánus elnökjelöltségért folyó kampányban, és semmiféle kapcsolata nincs Donald Trumppal, vagy stábjának embereivel.

Ted Cruz állampolgárságát és ezzel a megválaszthatósága iránti kételyeket ugyanis Donald Trump tette közbeszéd tárgyává.    

Amikor a kérdést Donald Trump először felvetette, alkotmányjogászok azt mondták: ez nem is lehet kérdés, Ted Cruz nyilvánvalóan megválasztható. John McCain szenátorra hivatkoztak, aki panamai területen született, mert az édesapja ott teljesített szolgálatot, vagy Mitt Romneyra, aki pedig amerikai szülők gyermekeként egy mexikói mormon kolóniában látta meg a napvilágot. McCain 2008-ban, Romney 2012-ben a republikánusok elnökjelöltje volt.
   
Ám ahogy a Cruz állampolgársága körül gerjesztett vita egyre hevesebb lett, az alkotmányjogászok is vitázni kezdtek: mit is jelent a "született amerikai" kitétel.

Ezt ugyanis sem az amerikai alkotmány, sem pedig a jelenleg érvényben lévő törvények nem határozzák meg pontosan.

Trump úgy nyilatkozott, mintha nem is veszített volna, Clinton győzelme még kérdéses volt

Donald Trump úgy nyilatkozott hétfő éjjel, mintha az iowai jelölőgyűléseken nem is veszített volna a republikánusok versenyében, Hillary Clinton győzelme sem volt teljesen biztos még késő este a demokraták táborában, mivel előnye folyamatosan apadt. 

 

"Köszönöm, szeretlek titeket!" - húzta széles mosolyra a száját Donald Trump, amikor megjelent az iowai jelölőgyűlés éjszakáján, miután kiderült, hogy nem ő lett a győztes a republikánus versenyben. Mindenkinek gratulált a republikánus táborban, még az elnökjelöltségért folytatott küzdelemből éppen kiszálló Mike Huckabee arkansasi ex-kormányzónak is.
   
Úgy nyilatkozott, mintha nem is veszített volna. "Előre megmondták nekem a kampányszakemberek, hogy Iowában nem végezhetek az első tíz között, így hát több mint elégedett vagyok a második hellyel" - fogalmazott a feleségével és gyermekeivel megjelenő New York-i nagyvállalkozó. "Örülünk annak, ahogyan a dolgok alakultak" - mondta Trump, majd mosolyogva hozzátette: "Azt hiszem, sokszor jövök még ide, lehet, hogy veszek magamnak egy farmot Iowában". További terveiről azonban egyetlen szót sem ejtett. 
   
A többi republikánus elnökjelölt-aspiráns meglehetősen rosszul teljesített, a voksoknak csak alig pár százalékát gyűjtötték be.     Nagy volt ekkor még az izgalom a Demokrata Párt két elnökjelölt-aspiránsa között el nem dőlt viadal miatt. Hillary Clinton győzelmét jelezték ugyan az első részeredmények, de miközben folytatódott a megyékben a szavazatszámlálás, egyre kisebb, pusztán néhány tizedszázalékos lett a különbség Hillary Clinton és Bernie Sanders között. Ez annak is tulajdonítható, hogy rég nem látott mértékben jelentek meg szavazók a jelölőgyűlés helyiségeiben, rengeteg fiatal voksolt, és a fiatalok elsöprő többsége Bernie Sanderst támogatta.

Megjelent Donald Trump első televíziós reklámja

A muszlimokkal, a bevándorlással és a terrorizmussal foglalkozik Donald Trump amerikai elnökjelölt-aspiráns első televíziós reklámja, amelyet helyi idő szerint hétfőn mutattak be.

 
A harminc másodperces videó megismétli a republikánus elnökjelölt-aspiráns azon erős bírálatokat szült álláspontját, miszerint átmenetileg meg kellene tiltani muszlimok beutazását az Egyesült Államokba, valamint kemény intézkedéseket ígér az Iszlám Állam nevű terrorszervezet és általában a terrorizmus ellen. "Ő (Trump) gyorsan lefejezi az Iszlám Államot és elveszi az olajukat" - szól a szöveg a reklámban.
  
A harminc másodpercben képek láthatóak a San Bernardinóban elkövetett tömegmészárlás tetteseiről, egy rakétát kilövő amerikai hadihajóról és - Trump egy másik, a mexikói határra építendő falra vonatkozó ígérete kapcsán - illegális határátlépőkről. A spot Donald Trump legismertebb kampánymondatával zárul, amelyet tapsoló és hurrázó tömeg előtt mondott el: "Ismét naggyá tesszük Amerikát!"
  
Mint azonban a Tampa Bay Times című floridai lap kiderítette, az illegális határátlépőkről készített képkockákat - a reklám sugallatával ellentétben - valójában nem az amerikai-mexikói határon, hanem Marokkóban rögzítették. A kampánystáb azonnal reagált, s ezt azzal magyarázta: szándékosan döntöttek így, mert így szerették volna jelezni, hogy milyen is lesz az amerikai-mexikói határ, ha nem történik változás a bevándorlási politikában.
  
Trump a napokban jelentette be: januártól hetente kétmillió dollárt költ televíziós reklámokra. A republikánusok elnökjelöltségére pályázó milliárdos üzletember első kampányfilmjét keddtől kezdik vetíteni Iowában és New Hampshire-ben. A két keleti parti szövetségi államnak meghatározó szerepe van az amerikai elnökválasztások idején, mivel elsőként itt tartanak előválasztást.
  
A választási kampány "nagyüzeme" e két államban hétfőn már meg is kezdődött. Nem Hamsphire-ben kampányolt Marco Rubio republikánus párti elnökjelölt-aspiráns, valamint Bill Clinton demokrata párti volt elnök is, aki az előző nap szállt be felesége, Hillary Clinton kampányába.