Fidelitas: Gyurcsány Ferenc egy bukott politikus

A Fidelitas szerint Gyurcsány Ferenc kiveheti a világ összes pénzét osztalékként, akkor is csak egy bukott politikus marad.

 

Borbély Ádám, a Fidelitas elnökségi tagja szombati budapesti sajtótájékoztatóján felidézte, pár napja került nyilvánosságra, hogy Gyurcsány Ferenc több mint egymilliárdos osztalékot vehetett fel cégéből 2016-ban. Azt mondta: a Demokratikus Koalíció elnöke tovább dúskál a milliárdokban, miközben a politikus és a baloldal kormányzása Magyarországot a csőd szélére juttatta.
  
Emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány Ferencnek, "a megszorítások koronázatlan királyának" kormányzása idején a munkanélküliség rekordot döntött, elvettek az emberektől egyhavi bért, megszüntették a lakástámogatást, meghamisított gazdasági statisztikákkal nyugtatták Brüsszelt, és a családok soha nem látott adósságspirálba kerültek. Ezeken felül eladósították a fiatalokat is, annyi hitelt vettek fel, amelyet nem csak ők, hanem gyermekeik is "nyögni fognak".
  
Kitért a 167 milliárdnyi "ellopott metrópénzre", és azt mondta: ezeket nem lehet elfelejteni.

forrás: MTI

Volner: csak a Jobbik tudja leváltani a kormányt

A Jobbik kormányváltó képességét hangsúlyozta Volner János frakcióvezető pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

   

Az ellenzéki politikus szerint a "centrális erőtér-stratégia" megbukott, a két egymással versengő ellenzéki tömörülés közül már csak egy maradt életben.
   
Úgy értékelt: a Fidesz mesterségesen próbálja életben tartani és potens ellenfélként ábrázolni a "napról napra nagyobb veszteségeket szenvedő baloldalt". Erre példaként hozta Orbán Viktor miniszterelnök szegedi látogatását.
   
Volner János egyetértett az MSZP-ből távozó Demeter Mártával abban, hogy a baloldal leszámolt a 2018-as kormányváltás esélyével, s versengésük tétje, hogy az MSZP vagy a DK lesz-e a baloldal vezető ereje.
   
Szóvá tette, hogy a kormánypárt úgy tesz, mintha szégyen lenne, hogy egyre több baloldali ember pártok át a Jobbikhoz és ajánlja fel szaktudását különböző területeken. A Jobbik a nép pártján van, mindenkinek a boldogulását elő szeretné segíteni, függetlenül attól, kire adta a szavazatát - magyarázta a frakcióvezető, aki arról is beszélt: kormányra kerülésük esetén az emberek tisztessége, szakmai színvonala számítana.
   
A politikust kérdezték arról, hogy sajtóhírek szerint feloszlatta magát a Jobbik vámosmikolai szervezete. Azt felelte, mindenhol előfordulnak hasonló ügyek. Egyúttal visszautasította Varga Attila, a helyi tagság vezetője szavait, miszerint etikai vizsgálat indult volna ellene, ha nem vesz részt a párt évadnyitó rendezvényén. Mint mondta, az eseményre önkéntes alapon jelentkeztek be a szervezetek.

forrás: MTI

A Fehér Ház cáfolja Trump azon állítását, hogy választási csalás történt

Cáfolta a washingtoni Fehér Ház hétfőn Donald Trump megválasztott elnök azon állítását, hogy tömeges választási csalás történt egyes szövetségi tagállamokban az amerikai elnökválasztáson.

   

A Fehér Ház szóvivője, Josh Earnest a szokásos napi sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy tömeges választási csalások történtek, szerinte erre nincs bizonyíték.        

Azt követően ugyanis, hogy Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje támogatásáról biztosította a Zöldek kezdeményezését a voksok újraszámlálására három államban, Donald Trump megválasztott republikánus párti elnök vasárnap szintén azt állította, hogy választási csalások történtek New Hampshire-ben, Virginiában és Kaliforniában. Trump Twitter-üzenetben hangsúlyozta, hogy ha ezekben az államokban nem voksoltak volna illegális bevándorlók - akiknek nincs szavazati joguk -, akkor a közvetlen szavazatok többségét is ő nyerte volna (nem csupán az elektorokét).      

A Fehér Ház korábban azt is cáfolta, amit a Zöldek volt elnökjelöltje, Jill Stein állított, hogy Pennsylvaniában, Michiganben és Wisconsinban választási csalás történhetett, mert azokban a körzetekben, ahol elektronikusan voksoltak, a számítógépes rendszert külföldről hackertámadás is érhette és ez befolyásolhatta a választási eredményt.

Steinnek a szavazatok újraszámlálását célzó kezdeményezését - amelynek költségeire a politikusnő csaknem négymillió dollárt összegyűjtött - a Fehér Ház nem tartotta helyénvalónak, leszögezve, hogy sehol, egyetlen szövetségi államban sem történt választási csalás és a számítógépes rendszereket sehol egyetlen hackertámadás sem érte.

Hillary Clinton szakított a Fehér Házzal ennek megítélésében, s nemcsak támogatásáról biztosította Stein kezdeményezését, hanem egyik ügyvédje a The Washington Post című lap vasárnapi számában közölte, hogy a Clinton-kampánycsapat tevékenyen részt is vesz az újraszámlálásban.

A voksok újraszámlálása egyébként Wisconsinban megkezdődött, Pennsylvaniában pedig várhatóan a héten megindul. Közben sajtóértesülések arról is szólnak, hogy Hillary Clinton a választás után csakis Barack Obama demokrata párti elnök telefonhívását követően volt hajlandó elismerni vereségét.

forrás: MTI

Angela Merkel vasárnap jelentheti be, hogy indul-e ismét a kancellári tisztségért

Angela Merkel német kancellár vasárnap jelentheti be hivatalosan, hogy kíván-e pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltjeként indulni a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokon - jelentette csütörtökön CDU-s elnökségi forrásokra hivatkozva a Madsack német médiacsoport.

   

A Madsack lapok közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland - RND) nyilatkozó források várakozása szerint Angela Merkel a párt vezető testületeinek kétnapos berlini értekezletének elején nyilatkozik majd szándékairól. A tanácskozáson a CDU december 6-án kezdődő kongresszusáról és a párt 2021-ig kitekintő programjáról lesz szó.
   
Az RND beszámolójában nem szerepel, hogy Angela Merkelnek milyen tervei vannak, vállalja-e negyedszer is a kancellárjelöltséget, vagy bejelenti visszavonulását. A legnagyobb német lap, a Bild azonban csütörtökön azt írta, "nyílt titok", hogy a politikus ismét a CDU és a testvérpárt bajor CSU kormányfőjelöltjeként kíván nekivágni a választási kampánynak, és csak a megfelelő alkalomra vár, hogy bejelentse szándékát.
   
A CSU várhatóan támogatja Angela Merkelt. Erre utal egyebek között Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnökének egy csütörtöki nyilatkozata, amelyben jelezte, hogy a menekültpolitika körüli nézeteltérések ellenére hajlandó kiállni Angela Merkel mellett.
   
"Nem káros, ha két párt eltérő álláspontot foglal el egy ügyben" - mondta Horst Seehofer a Schwäbische Zeitung című lapnak, hozzátéve, hogy jó eredményre számít a Bundestag-választáson, "Angela Merkel személye miatt is".
   
Kiemelte, hogy a kancellárnak "nagy tekintélye van a lakosság körében".
   
Angela Merkel 2000 óta a CDU elnöke és 2005 óta Németország kancellárja.

forrás: MTI

Donald Trump nem kívánja felvenni elnöki fizetését

Nem kívánja felvenni elnöki fizetését Donald Trump. Az Egyesült Államok megválasztott elnöke a CBS televíziónak adott, részletekben már korábban ismertetett vasárnapi interjújában beszélt erről és más kérdésekről.

   

A CBS televízió 60 perc című, helyi idő szerint vasárnap este sugárzott műsorában Donald Trump, az Egyesült Államok leendő elnöke azt mondta: nem kéri az elnökségért járó fizetést, nem ezért vállalta a jelöltséget, és nem is tudja, hogy a hivatal mennyi pénzzel jár. Évi négyszázezer dollárral, közölte a riporter, mire Trump azzal replikázott: mivel muszáj valamennyi pénzt elfogadnia, évi egy dollárt fel fog venni.
   
Az egyórás interjúban a már ismertté vált részletek mellett - vagyis a Hillary és Bill Clintonnal folytatott telefonbeszélgetésén és a bűncselekményeket elkövető illegális bevándorlók kitoloncolásán túl - Trump a konkrét politikai kérdésekről viszonylag keveset beszélt.
   
A szövetségi legfelsőbb bíróság új tagjának jelölésével kapcsolatban hangsúlyozta: ő maga ellenzi az abortuszt, s olyan főbírót kíván jelölni, aki szintén az életet támogatja, bár - hangsúlyozta - az abortusz kérdése az egyes szövetségi államok hatáskörébe tartozik. Hangsúlyozta azt is, hogy az általa jelölt főbíró támogatja majd az alkotmány második kiegészítésében rögzített szabad fegyverviselés- és vásárlás jogát.
   
Trump dicsérte legfőbb választási ellenfelét, Hillary Clintont, akit "nagyon okos" és "nagyon erős" nőnek nevezett, de amikor a riporternő arról kérdezte, hogy vajon megbánt-e valamit abból, amit a kampányban Clintonról mondott, azt válaszolta: "nincs mit megbánnom, rút kampány volt, jobban szerettem volna, ha több szó esik benne a politikáról". Arra a kérdésre, hogy a kampányban hangoztatott ígéretéhez híven megbíz-e majd egy speciális ügyészt Hillary Clinton ügyeinek kivizsgálására, azt fejtegette, hogy még "megfontolja", de egyelőre inkább a munkahelyteremtésre, az egészségbiztosítás átalakítására és a bevándorlásra összpontosítja figyelmét. "Nem akarom bántani őt" - mondta Hillary Clintonról, sőt, tette hozzá, reméli, hogy a következő interjút ebben a műsorban vele közösen adhatja.
   
Ez volt az első televíziós interjú, amelyet Trump a megválasztása óta adott.
   
Saját győzelmét Trump annak tulajdonította, hogy az amerikaiak belefáradtak a Barack Obama elnöksége alatti, nyolcévi demokrata kormányzásba, abba, hogy nincs elég munkahely, és abba, hogy 6000 milliárd dollárt költött a kormányuk háborúkra a Közel-Keleten. Trump a riporternő kérdésére nem akarta kifejteni, hogy neki és leendő kormányának milyen stratégiája lesz például az Iszlám Állam nevű terrorszervezet legyőzésére. "Ezt nem a televízió nyilvánossága előtt akarom elmondani" - szögezte le.
   
A megválasztott elnök biztosította a New York-i Trump-torony előtt és tucatnyi másik amerikai városban a megválasztása miatt tüntetőket, hogy a félelemre senkinek nincs oka, ezt már többször is hangsúlyozta, s ha ismernék őt, minden aggodalom szertefoszlana.
   
Trumphoz az interjú felénél csatlakozott először a felesége, Melania Trump, majd a gyermekei is. Melania Trump az interjúban arról beszélt: nem tart attól, hogy ne tudna megfelelni a first lady szerepének, az ezzel járó elvárásoknak. "Erős vagyok és magabiztos" - szögezte le Donald Trump szlovén származású felesége.

forrás: MTI

Amerikai elnökválasztás - WikiLeaks: Bill Gates is Clinton alelnökjelöltjei között volt

A WikiLeaks oknyomozó portálon kedden nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint Hillary Clinton demokrata elnökjelölt alelnökjelöltjei között volt Bill Gates, a Microsoft alapítója is. 

    
A ma már csak filantróp alapítványa tevékenységeivel foglalkozó Bill Gates mellett alelnökjelöltként szóba került az Apple informatikai óriáscég jelenlegi vezetője, Tim Cook is. Hillary Clinton alelnökjelöltjeinek listáján mintegy negyven név szerepelt: választott tisztségviselők, képviselők, katonai vezetők, vállalati vezérigazgatók. A neveket tartalmazó listát John Podesta, a Clinton-kampány vezetője márciusban küldte el Clintonnak e-mailben, s a WikiLeaks Podesta elektronikus leveleinek meghackelésével jutott hozzá. 
    
A kedden nyilvánosságra került elektronikus levelek tanúsága szerint a listán több demokrata párti szenátor is szerepelt, köztük például a népszerű Elizabeth Warren, a Demokrata Párt úgynevezett balszárnyának politikusa, és Tim Kaine, virginiai szenátor, aki mellett végül döntött a demokraták elnökjelöltje. 
    
A megfontolásra ajánlott jelöltek listájának legvégén szerepelt Bernie Sanders vermonti szenátor, Hillary Clinton párton belüli kihívója az elnökjelöltségért folytatott küzdelemben. 
    
Mint a dokumentumokból kiderül, Podesta származásuk szerinti csoportokra osztotta a lehetséges alelnökjelölteket: feketékre, nőkre és spanyolajkúakra. A spanyolajkúak között számoltak például az Obama-kormányzat két tagjával, Julian Castro, lakásügyi miniszterrel és Tom Perez, városfejlesztési és munkaügyi miniszterrel. Az afroamerikai politikusok csoportjában szerepelt, mások mellett, Eric Holder volt igazságügyi miniszter, Cory Booker, New Jersey szenátora, vagy a volt massachusettsi kormányzó, Deval Patrick. Elizabeth Warren mellett még más női politikusok is helyet kaptak a jelöltek listáján: például Kirsten Gillibrand, New York-i, Amy Klobuchar minnesotai, Claire McCaskill, missouri szenátorok vagy a nyíltan leszbikus wisconsini politikus, Tammy Baldwin. Szóba került Howards Schultz, a Starbucks-kávézólánc vezetője, és Michael Bloomberg, New York volt polgármestere is.
    
Az nem derült ki, hogy az érintett politikusok tudtak-e az esetleges jelöltségükről, vagy hogy John Podesta előzetesen konzultált-e velük.

forrás: MTI

Jobbik: ki kell kényszeríteni a dolgozói béremelést

A Jobbik a dolgozói béremelés kikényszerítését tűzte ki célul - közölte Volner János frakcióvezető szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

    

Az ellenzéki politikus a pártja által szervezett, több érdekképviselet és az LMP részvételével zajlott konferenciát követően úgy nyilatkozott: a magyar munkavállalók a gazdaság teljesítményéhez mérten mélyen alulfizetettek, ezért közösen kell elérni, hogy megvalósuljon a béremelés.
   
Értékelése szerint nem az olcsó és kiszolgáltatott munkaerőre kell alapozni a versenyképességet, hanem a jól képzett, jól teljesítő emberekre.
   
Volner János az egyszámjegyű személyi jövedelemadó (szja) mellett foglalt állást, szerinte a mértéket 8-9 százalékra kell leszállítani. Emellett ismét az ipart, a mezőgazdaságot, a turizmust és a kutatás-fejlesztést előnyben részesítő adórendszer bevezetését szorgalmazta a reálgazdaság alapjainak megerősítése és a fejlődés érdekében.
   
Kiemelt cél az is, hogy a minimálbér után ne kelljen szja-t fizetni - hangoztatta a jobbikos politikus.

forrás: MTI

Trump és Clinton jobbára egymást vádolta a második tévévitában

A két nagy amerikai párt elnökjelöltje jobbára egymást vádolta a helyi idő szerint vasárnap este tartott második televíziós elnökjelölti vitában, amelyet a Missouri államban lévő St. Louis egyetemén rendeztek meg.

   

A vita előtt másfél órával a republikánus jelölt, Donald Trump meglepetésszerű sajtóértekezletet tartott, amelyen négy nő társaságában jelent meg. Hárman közülük azt állították, hogy Bill Clinton volt elnök szexuálisan zaklatta őket, a negyedik pedig elmondta, hogy 12 éves korában megerőszakolták, és az erőszaktevő ügyvédje Hillary Clinton volt, aki a tárgyaláson a szemébe nevetett. "Lehet, hogy Donald Trump csúf dolgokat mondott nőkről, de Bill Clinton megerőszakolt, Hillary Clinton pedig megfenyegetett engem" - jelentette ki egyikük, Juanita Broaddrick. A négy nő közül három ott volt az elnökjelölti vitán is.
   
Érkezésekor a két elnökjelölt nem fogott kezet egymással, és a 90 perces vitában egyikük sem spórolt a személyeskedő támadásokkal. Kölcsönösen lehazugozták egymást, Trump szerint vetélytársa "szíve tele van gyűlölettel", mert a republikánus szavazókat "szánalmasaknak" nevezte, mire Clinton leszögezte: neki Trumppal van vitája, nem a támogatóival. Egy ponton leszögezte, hogy Trump kampánya éppen szétrobbanóban van, republikánus ellenfele pedig "ördögnek" nevezte őt.
   
Trump a vita elején bocsánatot kért a nőkről tizenöt éve mondott - pénteken nyilvánosságra került - szavaiért. Clinton azonban nem hagyta annyiban, azt vágta oda, hogy ezek a mondatok nagyon is pontosan kifejezik, kicsoda is valójában Donald Trump. Kisebb vita bontakozott ki, hogy kinek és miért is kellene bocsánatot kérnie. Trump szerint Clintonnak volna oka rá, mégpedig a több mint 30 ezer eltűnt elektronikus leveléért, amelyet külügyminisztersége idején a magánszerveréről küldött, illetve oda kapott. Trump azt ígérte, ha ő lesz az elnök, vizsgálatot indíttat az e-mailek ügyben, és közölte: ha ő irányítaná az országot, Clinton már börtönben lenne.
   
A két elnökjelölt az amerikaiak számára két fontos kérdésben, az egészségbiztosítási törvény és az adópolitika ügyében is kifejtette álláspontját.
   
Clinton nem tagadta, hogy az egészségbiztosítást mindenkire kiterjesztő, úgynevezett Obamacare törvényen van mit javítani, de azt mondta, hiba volna ezért elsöpörni az egészet, és mindent elölről kezdeni. Trump viszont az egész törvényt katasztrofálisnak mondta, és a visszavonását ígérte, arra hivatkozva, hogy túl drága és jövőre már finanszírozhatatlan lesz.
   
Az adóügyekről szólva Clinton megismételte, hogy a középosztályt erősítő adópolitikát folytatna. Trump adójavaslatai csak a hozzá hasonló gazdagokat segítenék - tette hozzá.
   
Az amerikai társadalmi kérdéseket jelentősen befolyásoló legfelső bírósági kinevezésekről a vita vége felé esett szó.
   
A szövetségi legfelső bíróság az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be, a főbírák kinevezése politikai viták tárgya. Antonin Scalia, konzervatív főbíró tavaszi halála óta még nem neveztek ki új főbírót.
   
Hillary Clinton leszögezte: Obama elnök jelöltje, Merrick Garland kiváló bíró. Álláspontja szerint a szövetségi legfelső bíróság rossz irányba halad, és ő azt szeretné, ha az új főbíró az abortuszt és a melegek jogait is támogatná. Donald Trump úgy fogalmazott: ő Scalia köreiből, vagyis konzervatív bírók közül jelölne új főbírót.
   
Az Egyesült Államokban fontos belpolitikai kérdés a bevándorlás, kivált az illegális bevándorlás ügye. Ez így, közvetlenül nem merült fel, de az egyik vendég felvetette az iszlamofóbia kérdését, amire Clinton és Trump is kifejtette már ismert álláspontját. Clinton emlékeztetett arra, hogy muszlim közösségek már Lincoln elnöksége idején is éltek Amerikában, és jelezte, nem ért egyet Trump korábbi kijelentésével, amely szerint fel kellene függeszteni a muszlim vallásúak befogadását. Ez nem volt bölcs javaslat és veszélyes is, állította Clinton, mert ellentétes az amerikai társadalom értékrendjével, másrészt gyarapítaná az iszlám vallás nevében fellépő terroristák szimpatizánsainak táborát.
   
Donald Trump viszont kitartott amellett, hogy az Egyesült Államokba ellenőrizetlenül érkeznek bevándorlók, Szíriából is. "Fogalmunk sincs, kik jönnek Szíriából" - hangoztatta, és ismét az erőteljes határellenőrzést szorgalmazta. A republikánus elnökjelölt nehezményezte, hogy szerinte Clinton a nyitott határok híve és amnesztiával "kezelné" az illegális bevándorlást.
   
A második elnökjelölti vitán is megkerülhetetlen volt Oroszország vélt szerepe és befolyásolási kísérlete az amerikai választási folyamatban, valamint Moszkva szerepvállalása a szíriai konfliktusban.
   
Hillary Clinton ismét azt mondta, hogy a róla szóló kínos információk kiszivárogtatása mögött Moszkva áll, amely nem őt szeretné a Fehér Házban látni. Trump pedig ismét leszögezte, hogy nem tudja, ki áll a kiszivárogtatások hátterében, lehet, hogy Moszkva, lehet, hogy nem, de leszögezte: ő nem az oroszok embere.
   
Mindazonáltal, amikor a szíriai helyzetről, annak esetleges megoldásáról esett szó, Trump azt mondta: nem kedveli Aszad szíriai elnököt, de Moszkvával és Teheránnal együtt mégiscsak eredményesen harcol az Iszlám Állam terrorszervezete ellen. Ez pedig azért lehetséges, mert Amerika gyönge - tette hozzá. Amikor azonban a műsorvezető a Szíriával kapcsolatos stratégiájáról kérdezte, Trump nem válaszolt, annyit mondott, hogy katonai tanácsadóival rendszeresen megvitatja ezt a kérdést. Hillary Clinton pedig közölte: nem küldene amerikai szárazföldi csapatokat Szíriába, helyette megfontolná a kurdok felfegyverzését.

forrás: MTI

Amerikai elnökválasztás - Michael Moore filmrendező szerint Trump soha nem is akart elnök lenni

Michael Moore filmrendező azt állítja: az amerikai republikánus pártiak elnökjelöltje, Donald Trump soha nem is akart elnök lenni, és most is azon van, hogy kiszálljon az elnökválasztási küzdelemből. 

A nemcsak dokumentumfilmjeiről, hanem vitatott kijelentéseiről is ismert rendező a The Huffington Post című internetes lapban fejtette ki: biztosan tudja, hogy Trump nem akar és soha nem is akart elnök lenni, és "szabotálni" akarja saját kampányát.
   
Moore azt állítja: ezt tényként mondta el neki valaki, aki szerinte egészen pontosan ismeri a helyzetet. Ám a rendező nem nevezi meg ezt a "valakit".
   
A rendező változata szerint Trump tulajdonképpen csak bedobta az NBC televízió vezetőinek, hogy indul az elnökválasztáson, mert így akart volna kedvezőbb feltételeket kicsikarni showműsora reménybeli újraindításához, aztán őt magát is meglepte az előválasztásokon elért sikere, sőt, megrészegítette, és szinte beleszeretett az elnökjelölti szerepbe.
   
"Trump újra meg újra beleszeretett önmagába, és hamar meg is feledkezett eredeti tervéről, hogy csak showműsora újraindításában reménykedve indul az elnökjelöltségért. Egyszeriben már nem az üzletkötések királya volt, hanem a világ királya lett" - írja Moore. Aztán sorra veszi azokat a hibákat, amelyeket Trump az elmúlt néhány hétben elkövetett - például az iraki háborúban a fiát elveszítő, pakisztáni gyökerű amerikai apa elleni támadást, vagy az alkotmánynak a szabad fegyverviselést garantáló második kiegészítése körüli vitákat -, és azt állítja, hogy ezek nem véletlenek voltak, hanem a republikánus elnökjelölt szándékosan követte el őket, hogy saját maga "áldozza fel" a kampányát.
   
Michel Moore-nak szilárd meggyőződése, hogy e szándékos hibák Trump új stratégiájának részei, mert szerinte az üzletember mindenképpen ki akar szállni a Fehér Házért folyó versenyből. Inkább kiszáll, semmint veszítsen - állítja a rendező. "Higgyenek nekem, ismerem a pasast. Egy egész délutánt töltöttem vele. Inkább meghívja Clintonékat és Obamáékat együtt a következő esküvőjére, mint hogy a vesztesek skarlátbetűjét viselje a novemberben elveszített választás után" - fogalmaz a filmrendező.
   
Michael More ezzel lényegében annak a sok "összeesküvéselméletnek" az egyikét eleveníti fel, amely Donald Trump választási kampányát végigkíséri, és hol halványabban, hol erőteljesebben, de mindig megjelent a kommentárokban. Egyes elméletek szerint Trump - aki régi barátja a Clinton-házaspárnak - Hillary Clintonnal egyetértésben indult az elnökjelöltségért, hogy szétverje a republikánus tábort, és lehetővé tegye az ő győzelmét novemberben. Más elméletek azt vélelmezik, hogy Trump pusztán szórakozásból indult az elnökjelöltségért, de amikor látta a hatást és az óriási sikert, meggondolta magát, mert nagyon komolyan vette, hogy akár elnök is lehet belőle.

forrás: MTI

Kisebb botrányt keltett Trump Twitter-üzenete

Kisebb botrány foglalkoztatja az amerikai politika szereplőit és elemzőit: Donald Trump, a republikánusok várható elnökjelöltje szombaton közzétett Twitter-bejegyzéseinek egyike egy olyan fotómontázs, amelyen Hillary Clinton látható, a háttérben százdolláros bankókkal, mellette pedig hatágú csillagba írt szöveggel, "A valaha volt legkorruptabb jelölt". 

 

 
A bírálatok elsősorban a Dávid-csillagra emlékeztető hatágú csillagra vonatkoztak. Ugyanakkor nem vádolták meg Trumpot antiszemitizmussal, hiszen nagyobbik lánya, Ivanka ortodox zsidó vallású férfihoz ment férjhez és áttért a zsidó vallásba. A bírálatok hatására azonban Trump lecserélte a hatágú csillagot és helyette piros köralakban tette közzé véleményét, amelyen nem változtatott, vagyis változatlanul korruptnak nevezte Clintont.
   
Vasárnap Corey Lewandowski, Trump kirúgott kampányfőnöke a CNN hírtelevízió szokásos vasárnap délelőtti politikai vitaműsorában vette védelmébe a republikánusok várható elnökjelöltjét. (Lewandowski, miután távozott a kampányból, a CNN hírtelevízió kommentátora lett.) Úgy fogalmazott: "a politikai korrektség ámokfutásáról van szó". Hozzátette: ha a hatágú csillag mögött nem lettek volna százdolláros bankók, senkinek nem jutott volna eszébe, hogy támadást intézzen a twitteres üzenet, illetve Donald Trump ellen.
   
Lewandowski szerint Trump a hatágú csillaggal a törvényességre, a törvény erejére kívánt utalni. "Ugyanarról a csillagról van szó, amelyet az egész országban használnak a seriffek hivatalaiban, a törvényesség jeleként" - fogalmazott Lewandowski, aki szerint a Twitter-üzenetbe olyasvalamit olvastak bele, ami nem volt benne. "Az új formában közzétett üzenet ugyanaz, s ez az üzenet pedig az, hogy Hillary Clinton korrupt" - hangsúlyozta a volt kampányfőnök.

forrás: MTI