Egyesült Államok: Obama elnök szerint az amerikaiak 2030-ig eljutnak a Marsra

Barack Obama amerikai elnök szerint az amerikaiak 2030-ig eljutnak a Marsra. 

    

Az amerikai elnök a CNN hírtelevízió honlapjára írt vezércikket, amelyet az amerikai sajtó más orgánumai is széles körben idéznek. 

    

Az elnök arról az ambiciózus tervről számol be, miszerint az Egyesült Államok a legkorábban a 2030-as évek elejére amerikai űrhajósokat küld a vörös bolygóra. "Kijelöltük Amerika űrhajózási történetének következő világos célját: a 2030-as évekre embereket küldünk a Marsra, és biztonságban vissza is hozzuk őket a Földre" - írja az elnök, s hozzáteszi, hogy a távlati cél: egy napon hosszabb ideig tartózkodni a távoli bolygón.  

    

Barack Obama már korábban is beszélt arról, hogy hisz abban: még az ő életében emberek utaznak majd a Marsra. 2010-ben a floridai Kennedy Űrközpontban elmondott beszédében jelentette be azon terveket, miszerint magánbefektetőkkel együttműködve a kormányzat megkönnyíti és magánszemélyek számára is elérhetővé szeretné tenni az űrutazásokat, s akkor fejtette ki, hogy a következő lépés a Marsra szállás lesz. "Arra számítok, hogy ez még az én életemben megtörténik" - mondta akkor Obama. 

    

Mostani cikkében megerősíti, hogy a kormányzat szeretne "lökést adni a kormányzat együttműködésének magánbefektetőkkel", egyúttal kiemeli annak fontosságát is, hogy kormányzása első hónapjaiban nagy összegeket fordítottak az űrkutatásra s megerősítették a NASA űrprogramját, annak érdekében, hogy korábban soha nem látott mértékben "kutassuk naprendszerünket".         

"Egyszer majd, remélem, az unokáim ülnek majd a vállamon. S ugyanúgy fürkésszük majd a csillagokat, ahogyan azt az emberek az idők kezdete óta mindig is tették. De ahelyett, hogy tűkön ülve várnánk felfedezőink visszatérését, már tudni fogjuk, hogy éppen a mostani döntéseink következtében, nemcsak azért mentek a világűrbe, hogy kikutassák titkait, hanem hogy ott is maradjanak - s ezzel jobbá tegyék a mi életünket itt, a Földön" - fogalmaz Obama. 

    

Obama elnök a héten - a Fehér Ház blogjának bejegyzése szerint - a pennsylvaniai Pittsburghbe utazik, a Carnegie Mellon Egyetem által szervezett "Határok" című tudományos konferenciára, ahol várhatóan a világűr "újabb határainak" felkutatásáról beszél majd.

forrás: MTI

Rosetta - A "Csuri-üstökös" idegen életformáknak adhat otthont

A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös, azaz a "Csuri" idegen mikrobiális életformáknak adhat otthont - fejtette ki álláspontját két brit asztrobiológus a Királyi Csillagászati Társaság Walesben zajló éves közgyűlésén.

Az Európai Űrügynökség űrszondája, amelyet 2004-ben indítottak útnak, 2014. augusztus 6-án állt pályára a "Csuri" magja körül. A Rosetta és a célüstökös jelenleg körülbelül 198 millió kilométerre van a Naptól, amelyhez augusztus 13-án "merészkednek" a legközelebb.
 
Az elmúlt néhány hónapban az üstökösről készült felvételek arról tanúskodnak, hogy az égitest nem egy közönséges "űrszikla": felszínét szerves anyagokban gazdag sötét "kéreg" borítja, találtak vízjégfoltokat, mi több, vannak befagyott krátertavak jelenlétére is utaló jelek - olvasható a The Guardian beszámolójában, valamint a Softpedia hírei között.
 
Chandra Wickramasinghe, a Buckinghami Egyetem professzora, valamint Max Wallis, a Cardiffi Egyetem tudósa úgy véli, a "Csuri" szokatlan "küllemére" nincs más magyarázat, mint hogy jeges felszíne alatt változatos mikrobiális életformák rejtőznek.
 
Mint a brit kutatók kifejtették a rendezvényen, a földi extremofil mikroorganizmusokhoz hasonló életformákról lehet szó, amelyek bolygónkon szélsőséges fizikai vagy kémiai tulajdonságokkal bíró élőhelyekhez alkalmazkodtak. Az elvégzett számítógépes szimulációk alapján a mikroorganizmusok az üstökös vízjégben gazdag területeit népesíthetik be. Ezek az életformák megtanultak fagyásgátló sókat előállítani, így akár mínusz 40 Celsius-fokos hőmérsékletet is kibírnak. A mikroorganizmusok számlájára írhatók az égitest felszínén felfedezett szerves anyagok is.
 
Mindazonáltal sem a Rosetta, sem a Philae leszállóegység nem rendelkezik az idegen életformák azonosítására szolgáló műszerekkel. A projekt tervezésekor, amikor felvetődött, hogy az űrszondát esetleg fel kellene szerelni ilyen eszközökkel, a puszta ötletet is nevetségesnek tartották az illetékesek.
 
Chandra Wickramasinghe szerint, aki annak idején részt vett a Rosetta-projekt tervezésében, nyitottabban kellene kezelni az idegen életformák létezésének kérdését.
 
"Ötszáz évvel ezelőtt kemény csatározások árán sikerül elfogadtatni, hogy nem a Föld a világegyetem központja. Ami az életet, a biológiát illeti, gondolkodásunk mindmáig Föld-centrikus maradt és nem kevés erőfeszítést igényel, hogy megszabaduljunk ezektől a nézetektől" - hangsúlyozta Chandra Wickramasinghe professzor.

http://www.theguardian.com/science/2015/jul/06/philae-comet-could-be-home-to-alien-life-say-top-scientists
http://news.softpedia.com/news/scientists-comet-67p-c-g-likely-hides-alien-life-486086.shtml

Évmilliárdokkal ezelőtt kezdődhetett a Hold pólusainak vándorlása

Évmilliárdokkal ezelőtt kezdődhetett a Hold pólusainak vándorlása - állapította meg a Nature tudományos lap friss számában megjelent tanulmány.

   
A kutatók az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Lunar Prospector szondájának az 1990-es évek végén gyűjtött adatait elemezve a Hold mai pólusai közelében egy-egy hidrogénben gazdag területet fedeztek fel, melyek vízjég jelenlétére utalnak - írta a BBC News.
   
A két jeges foltot egymással összekötő vonal áthalad a Hold középpontján, tehát úgy tűnik, ez volt az égitest korábbi forgási tengelye - írták a Nature-ben a kutatók, akik szerint fokozatosan "pólusvándorlás" zajlott le, ami végül mintegy hatfokos elmozdulást okozott.
   
A sarkok több milliárd éven át tartó áthelyeződését valószínűleg a Viharok óceánjának (Oceanus Procellarum) nevezett holdi régió vulkáni működése okozta. A tűzhányók tevékenysége miatt ez a terület melegebb és "könnyebb" lehetett, mint az égitest többi része.
   
Matt Siegler, az Arizonai Bolygókutató Intézet munkatársa és kutatócsoportja úgy véli, a kisebb sűrűség elég megingást idézhetett elő ahhoz, hogy a két "paleopólus" létét megmagyarázza.
   
"A Viharok óceánja a Hold korai történetének legaktívabb régiója volt, ami azt jelenti, hogy a pólusvándorlás évmilliárdokkal ezelőtt kezdődhetett" - írták a kutatók.
   
A hidrogénben gazdag területet a tudósok a Lunar Prospector neutronspektorméter nevű  műszerének adatai alapján fedezték fel. A neutronok mérésekor kimutatott hidrogénjel vízjég jelenlétére utal, mely a Hold állandóan árnyékban lévő krátereiben maradhatott fenn.
   
Korábbi kutatások arra következtettek, hogy a Hold pólusai akár 35 fokot is vándorolhattak. Az egyik régebbi tanulmány szerzője, Ian Garrick-Bethell, a Santa Cruz-i Kalifornai Egyetem kutatója szerint a Hold változó orientációjáról szóló többféle elméletet "össze kellene békíteni egymással", meg kellene határozni, mekkora szerepe lehetett a sűrűség változásainak a pólusvándorlásban.

Óriáskrátert fedeztek fel a Szaturnusz holdján

Óriási becsapódási krátert fedezett fel a Szaturnusz Tethys holdján a Cassini-űrszonda.

A Cassini-Huygens az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), az Európai Űrügynökség (ESA), az Olasz Űrügynökség, valamint több európai ország részvételével szervezett program űrszondája. 1997. október 15-én indult a Cape Canaveralról és 2004 júliusában jutott a Szaturnusz közelébe. A 3,2 milliárd dolláros projekt célja a gázóriás-bolygó és gyűrűinek vizsgálata, holdjai felszíni összetételének és geológiai múltjának meghatározása.

Emellett az űrszonda eljuttatta a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra leszállóegységét, a Huygenst, amely 2005. január 14-én ereszkedett le az égitestre. A Cassini küldetése 2017 szeptemberéig tart, amikor "halálugrást"  követ el a Szaturnusz légkörébe - olvasható a LiveScience hírportálon.
 
A Tethys, amelyet 1684-ben fedezett fel Giovanni Domenico Cassini olasz matematikus és csillagász, a Szaturnusz 62 ismert holdja közül az ötödik legnagyobb, méretében csupán a Titán, a Rhea, az Iapetus, valamint a Dione előzi meg. A NASA által most közzétett felvételeket a Cassini május 9-én készítette, amikor az űrszonda 300 ezer kilométerre volt a holdtól. A képeken 1 képpont (pixel) terepi kiterjedése 1,8 kilométert tesz ki.
 
A becsapódási kráter szélessége 450 kilométer, ami mintegy fele a Tethys 1062 kilométeres átmérőjének. Az Odüsszeusznak elnevezett képződmény színe lényegesen világosabb, mint környezetéé.
 
"Az eltérő színezetet a hatalmas erejű becsapódás következtében létrejött szerkezeti és vegyi összetételi különbözőségekkel magyarázható" - hangsúlyozta közleményében a NASA.
 
Az amerikai űrkutatási szervezet szakemberei hangsúlyozták, hogy az Odüsszeusz az egyik legnagyobb becsapódási kráter a Szaturnusz jeges holdjainak felszínén és jelentősen megváltoztathatta a Tethys geológiai történetét.
 
Ugyanakkor a becsapódási kráter nem az egyetlen "túlméretezett" képződmény a Tethysen, a Cassini-űrszonda feltérképezett egy 2000 kilométer hosszúságú kanyont, amelynek a szélessége helyenként eléri a 100 kilométert.
 
http://www.livescience.com/51676-saturn-moon-tethys-crater-photo-cassini.html

A világűr nyersanyagkészletét "bányászná" Luxembourg

Aszteroidák és az azokból kinyert nyersanyagok kereskedelmi hasznosítását tenné lehetővé elsőként Európában egy most készülő törvény segítségével Luxembourg - közölte újságírókkal Luxembourgban Etienne Schneider gazdasági miniszter.

Etienne Schneider szerint ez év végéig elkészül az a törvény, amely Luxembourgot a "világűr európai bányászati központjává" teszi.
  
Ez hosszú távon az űrben található nyersanyagok földi hasznosításához vezethet, pótolva ezzel a Föld egyre csökkenő forrásait, de egyben segíti a világűr további felfedezését is - mondta a miniszter.
  
Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség (ESA) korábbi főigazgatója, aki tanácsadóként segíti a luxemburgi programot elmondta, hogy a világűr felfedezése az ott található nyersanyagok használatát igényli, mert "az nem vezetne messzire", ha a Földről kellene vinni minden csepp vizet, élelmiszert és a gépek működéséhez szükséges hajtóanyagot.
  
A vitatott, de jelenleg érvényben lévő nemzetközi szabályozás értelmében a világűrben található, nehezen hozzáférhető és kitermelhető nyersanyagokat a Föld minden országának hasznára kell fordítani.

Ugyanakkor az Egyesült Államok 2015 novemberében fogadott el egy olyan törvényt, amely kimondja, hogy az aszteroidákból és más égitestekről származó nyersanyag a kitermelőjét illeti meg.

kép: mandiner.hu

Számítógépes szoftver segítségével mérték fel a Star Wars-univerzumot svájci kutatók

Egy új szoftvercsomag segítségével számszerűsítették a Star Wars-univerzumot egy svájci műegyetem, a lausanne-i ETH kutatói: eredményeik szerint 640 társadalomban több mint húszezer karakter alkotja a világhírű saga világát.

   

A filmek mellett a Star Wars történetét és világát könyvek és videójátékok szélesítik, további epizódokkal egészítik ki. A tanulmány elkészítéséhez Kirell Benzi és Pierre Vandergheynst, az EHT munkatársai kollégáikkal a Wookiepedia, a Star Wars Wikipedia több száz oldalának adatait elemezték.
   
A 294 bolygón élő húszezer karakter közül 7500 játszik fontos szerepet a történetben. A jók többen vannak, mint a gonoszok: 1367 jedi van 724 sith ellenében.
   
A program a karakterek származását is felderítette, ennek eredményeképpen kiderült, hogy a tíz legnagyobb társadalomban meglepő a kiegyensúlyozatlanság: a Star Wars-galaxis 80 százaléka ember.
   

A karaktereket elhelyezték a saga 36 ezer évet összefoglaló idővonalán is, illetve meghatározták az egyes karakterek egymáshoz fűződő kapcsolatát.
   
Bár ezúttal fiktív világot fedezett fel, a tanulmány több puszta játéknál. Sokkal inkább a szoftvercsomag azon képességeit demonstrálja, hogy kivonatolja és elemezze online lexikonok digitális adatait.
   
"A program szervezetlen internetes adattömegek összeköttetéseit térképezi fel" - emeli ki Benzi.
   
A szoftver olyan teljesítményt nyújt, amilyenre az ember nem képes. Nagyon pontos kritériumok alapján adatokat gyűjt, bizonyos adatpontok között kapcsolatokat hoz létre, kvantifikálja és interpretálja őket, valamint kiegészíti a hiányzó információkkal. A lehető legrövidebb idő alatt képes mindezt közérthető interaktív grafikán ábrázolni.

http://actu.epfl.ch/news/math-reveals-unseen-worlds-of-star-wars/

Szakértők körében aggodalmat kelt egy ismeretlen rendeltetésű tárgy a világűrben

Amerikai katonai szakértők és tudósok aggodalmát váltotta ki egy, a világűrben keringő ismeretlen rendeltetésű tárgy, amelyről azt feltételezik, hogy orosz űrfegyver lehet - írta kedden a The Financial Times.

A brit lap szerint amerikai csillagászok és katonai szolgálatok feszült figyelemmel követik az objektumot, amelyet a 2014-28E kódjellel láttak el. Azt feltételezik róla, hogy Oroszországé lehet, és attól tartanak, annak lehet bizonyítéka, hogy Moszkva felújította a még a szovjet időkben elindított, majd befagyasztott kísérleti "műholdölő" (isztrebityel szputnyikov) programját.

Oroszország a vasfüggöny lehullása után leállította, de nem vette le a napirendről ezt a programot. Orosz katonai szakértők a múltban nyilvánosan beszéltek arról, hogy újraindíthatják az űrfegyverkezést, ha az amerikai rakétavédelmi rendszer kiépítése miatt megromlanának a kapcsolatok az Egyesült Államokkal. 2010-ben Oleg Osztapenko, az orosz kozmikus fegyveres erők parancsnoka, az orosz űrhivatal jelenlegi elnöke kijelentette, hogy Oroszország ismét fejleszti "megfigyelő" és "csapásmérő" műholdjait.

Az ismeretlen eszközt nyugati szakértők először "űrszemétnek" vélték, amely az Oroszország által idén májusban felbocsátott három Rodnyik távközlési műholddal kerülhetett a világűrbe. Később arra a meggyőződésre jutottak, hogy nem űrszemétről van szó, de az eszköz rendeltetése ismeretlen. Különösen azért keltett figyelmet, mert fellövését az oroszok nem jelentették be.

"Bármi legyen is, úgy látszik, hogy kísérleti tárgy. Egy sor funkciója lehet, polgáriak és katonaiak egyaránt" - mondta a brit lapnak Patricia Lewis, a londoni Királyi Külügyi Intézet (Chatham House) elemzőműhely kutatási igazgatója.

Nem lehet bizonyossággal állítani, hogy Oroszország felújította műholdak megsemmisítésére alkalmas űrfegyverek telepítésének programját, de figyelembe kell venni, hogy 2007-ben és 2008-ban Kína és az Egyesült Államok kísérletekkel bizonyították, megvannak a képességeik műholdak rakétákkal történő megsemmisítésére - írta a The Financial Times.


http://www.ft.com/cms/s/2/cdd0bdb6-6c27-11e4-990f-00144feabdc0.html#axzz3JOdrQOP2

Két galaxis összeütközéséről készített képet a Hubble űrteleszkóp

Két galaxis összeütközéséről készített felvételt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Hubble űrteleszkópja. A két óriásból az ütközés után gigászi, ellipszis alakú galaxis alakul ki lassan - tudósított a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

   

Az ilyen típusú galaxisokból egyre több lett, ahogy az univerzum fejlődött: a kezdetben kisebb galaxisok összeolvadtak és idővel nagyobb galaktikus szerkezetek épültek fel belőlük.
   
A szóban forgó NGC 3597 katalógusjelű objektum a Földtől 150 millió fényévnyire, a Serleg csillagképben helyezkedik el. Tanulmányozásával a csillagászok az elliptikus galaxisok kialakulásáról akarnak többet megtudni, ezek közül a galaxisok közül ugyanis sok a véltnél jóval korábban jött létre az univerzum története során.
   
Az idősebb elliptikus galaxisokat a csillagászok a vörös és halott jelzőkkel illetik, mivel ezekben a felduzzadt formációkban már nem képződnek új, kékesebb fényű csillagok, ezért tele vannak öreg, vörös csillagokkal.
   
Mielőtt gyengülni kezdene, néhány frissen alakult elliptikus galaxis még egy utolsó "ifjúkori fellángoláson" megy keresztül, az NGC 3597 esetében is ez történik.
   
Amikor a galaxisok egymásnak ütköznek, minden gázuk és poruk egybeömlik, ez a csillagszületés újabb hullámait idézi elő. Az anyag egy része sűrű "fészkekbe", úgynevezett protoglobuláris klaszterekbe, a csillagok gömbklaszterét megelőző formációba tömörül, ilyenek tucatjai övezik az NGC 3597-et.
   
Ezek az alakzatok egymással ütköznek és érett, kifejlett gömbklasztereket, vagyis hatalmas, galaxisok középpontja körül keringő, csillagok millióit magukba zsúfoló gömböket hoznak létre.

    (http://phys.org/news/2016-01-hubble-views-galactic-mega-merger.html)

Kína a Hold "sötét" oldalára készül

Eddig egyedülálló módon, a Hold túlsó, "sötét", vagyis a Földről nem látható oldalán terveznek leszállást 2018-ban a kínai űrprogram irányítói - számolt be a Hszinhua hírügynökség a nemzetvédelmi kutatások állami hivatalához tartozó Hold-kutatóközpont vezetőjének nyilatkozatát idézve.

 

A történelem első ilyen kísérletét a Csang'o 4 (Holdistennő 4) űrszondával kívánják végrehajtani - közölte Liu Csi-csung. Mint mondta, Kína már rendelkezik azzal a tudományos felkészültséggel és technológiával, amely feltétele egy effajta küldetésnek. Peking ugyanakkor kész a nemzetközi együttműködésre e területen és erről a múlt év elején több külföldi országot is értesített levélben.
   
Kína első Holdra szállásának időpontja 2013 decembere, és mint Liu utalt rá, a Csang'o 3 azóta is küldi üzeneteit a Földre. A Holdistennő 4 műszaki paramétereit tekintve nagyon hasonlít elődjére, de több hasznos teher szállítására lesz alkalmas. Feladata a Hold ismeretlen földtani körülményeinek tanulmányozása, vizsgálata lesz.
   
Más jelentések szerint küldetésének az is célja, hogy megállapítsa, a Hold túlsó oldalán található-e nagy mennyiségben nukleáris üzemanyagnak használható, kitermelhető hélium-3.
   
Szakértők megjegyzik, a Hold "sötét" oldalán történő leszállás azért bonyolult feladat, mert a folyamatos kapcsolattartáshoz "közvetítőként" egy a Hold körüli pályán keringő űreszközre van szükség az égitest és a földi irányítók között. A Holdnak ezen a felén található egyébként az egész Naprendszer legnagyobb krátere.
   
Liu arról is beszámolt, hogy a keringést, leszállás és visszatérést célul kitűző, három részből álló kínai Hold-program utolsó fejezetében tervezik a Csang'o 5-ös szonda felbocsátását. Erről azonban csak annyit árult el, hogy a kutatók még dolgoznak a fejlesztésén.

A Nap születése előtti szupernóva-kitörések nyomaira bukkantak magyar kutatók

Több millió évvel a Nap születése előtti szupernóva-kitörések nyomait fedezték fel magyar, olasz és német csillagászok. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt eredmények szinte régészeti képet vázolnak fel arról a por- és gázfelhőről, amelyből a Föld is kialakult több mint négy és fél milliárd évvel ezelőtt.

 

A Naprendszer keletkezése előtt létezett csillagok nyomai is felfedezhetők a bolygórendszerünkben hátrahagyott radioaktív nyomokból, amelyekből akár e csillagok pusztulásának időpontja is meghatározható - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) portálján.
   
Magyar, olasz és német kutatókból álló csoport Maria Lugaro, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (CSFK), a Lendület AGB Nukleáris Asztrofizika és Csillagpor kutatócsoportjának a munkatársa vezetésével, az MTA Atomki és a Nyugat-magyarországi Egyetem munkatársainak közreműködésével két radioaktív atommagot vizsgált meg.
   
A két atommag különlegessége, hogy nehezek, ugyanakkor viszonylag kevés neutront tartalmaznak. Ezek a különleges atommagok csak olyan különleges magreakciók sorozataként jöhetnek létre, amelyek protonokkal dúsítják az atommagot. Ilyen reakciók pedig csak bizonyos szupernóva-kitörések során mennek végbe.
   
A kutatócsoport a robbanások számítógépes modelljeinek segítségével kiszámolta, mennyi keletkezhetett ezekből az atommagokból. Az eredményt összehasonlították a meteoritokban található mennyiséggel, így megkapták, hogy a Naprendszer keletkezésekor mennyi volt belőlük.
   
A két mennyiség összehasonlításából meghatározhatták, hogy a Naprendszer születése előtt utoljára legalább 15 millió évvel korábban robbant fel a közelben olyan szupernóva, amely egy fehér törpecsillag összeomlásának az eredménye. A legutolsó, nagyságrendileg 15 Nap-tömegű óriáscsillag pusztulása pedig legalább 7 millió évvel előzte meg a Nap létrejöttét.
   
Mindeddig nincs nyoma ennél közelebbi időpontban felrobbant csillagoknak. Ebből következik, hogy az a gáz- és porfelhő, amelyből a Nap kialakult, viszonylag hosszan lehetett nyugalomban, ami csak akkor lehetséges, ha igen nagy volt a tömege. Mindezek alapján könnyen elképzelhető, hogy a Nap egy óriás csillagbölcsőben keletkezett, ezernyi másik testvérével együtt, amelyek azóta szétszóródtak a Tejútrendszerben.
   
"A bámulatos eredmény egyedi betekintést nyújt a Naprendszer keletkezését megelőző asztrofizikai folyamatokba. A nukleáris asztrofizika szinte archeológiai karakterű képet vázol fel arról a por- és gázfelhőről, amelyből Földünk is kialakult több mint négy és fél milliárd évvel ezelőtt" - mondta Kiss László csillagász, akadémikus az mta.hu-nak.
   
A nagy tömegű csillagok fontos szerepet játszanak az anyag fejlődésében. Belsejükben születtek, illetve születnek ma is a nehezebb kémiai elemek, amelyek a csillagok életének végén, a szupernóva-kitöréskor szétszóródnak a csillagközi felhőkben. Ha egy ilyen felhőből születik egy új csillag - mint a Nap is -, akkor annak és bolygóinak anyagában ott lesznek a nehezebb kémiai elemek. A vérben lévő vas, a csontok kalciuma, a levegő oxigénje mind ősi csillagok belsejében született, ahonnan szupernóva-kitöréskor szabadult ki.
   
http://mta.hu/tudomany_hirei/ujabb-bizonyitek-hogy-csillaganyagbol-vagyunk-szupernova-robbanas-naprendszer-137376/