Az időskorúak csaknem fele nem kap nyugdíjat a világban

A világban élő időskorúak csaknem fele nem kap semmilyen járadékot, a nyugdíjasok jó része pedig olyan kis összegben részesül, hogy az nem elegendő a biztonságos megélhetéshez.   

Ez derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2014. évi, Az időskorúak szociális védelme: fő politikai trendek és statisztikák című jelentéséből, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra.

   

A vizsgált 178 országban a 65 évesnél idősebb emberek 48 százaléka semmiféle anyagi juttatásban nem részesül, nem mehet nyugdíjba, hanem továbbra is dolgoznia kell, gyakran nyomorúságos körülmények között alacsony jövedelemért. Negyvenöt olyan ország van, ahol az időskorúak több mint 90 százaléka kap nyugdíjat. Több mint 20 fejlődő ország jutott el odáig, hogy bevezette az általános vagy csaknem általános nyugdíjrendszert.

   

"Számos fejlődő országban jelentősen kiterjesztették a nyugdíjrendszereket, ami nagyon pozitív tendencia - állapította meg Isabel Ortiz, az ILO szociális védelmi főosztályának igazgatója. Hozzátette: a megfelelő mértékű jövedelem garantálása legalább olyan fontos, mint a biztosítottak körének bővítése.

   

"Az idős férfiaknak és nőknek joguk van nyugdíjba vonulni, méltósággal, anélkül, hogy szegénységbe süllyednének. Ez a probléma az egész világot érinti" - mutatott rá az igazgató.

   

Az ILO jelentése szerint Európában a költségvetési megszorítások jegyében csökkentették a szociális juttatásokat, ami hozzájárult a szegénység és a társadalmi kirekesztettség növekedéséhez. Az Európai Unión belül 124 millió embert, a lakosság 24 százalékát sújtja ez a helyzet.

   

"Az európai szociális modell eredményeit... aláásták a rövidtávú kiigazítást célzó reformok" - figyelmeztetett az ENSZ szakosított szervezete.

   

Pozitív példaként említette viszont Kínát, ahol a nyugdíjban részesülő idősek aránya a 2000-ben mért 25 százalékról 2012-re több mint 70 százalékra emelkedett.

   

A nyugat-európai országokban az államháztartási kiadások jelentős, a bruttó hazai termék 11 százalékára rúgó forrást költenek nyugdíjkifizetésekre, az alacsony jövedelmű országokban ez az arány 0 és 2 százalék között mozog. A 178 országban átlagosan a GDP 3,3 százalékát fordítják az időkorúak ellátására.

   

http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/---dgreports/---dcomm/documents/publication/wcms_310211.pdf

forrás: MTI

Rétvári Bence: éves szinten 24 ezer forinttal nőnek a nyugdíjak 2016-ban

A januártól érvényes 1,6 százalékos nyugdíjemelés hatására átlagosan 24 ezer forinttal nőnek éves szinten a nyugdíjak 2016-ban - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára vasárnap sajtótájékoztatón, Budapesten.

   
Hozzátette, az emelés 2,6 millió nyugdíjast érint, amely után az átlagnyugdíj összege havi 120 825 forint lesz.
   
Kiemelte, 2011-2015 között a nyugdíjak átlagosan több mint 21 százalékkal nőttek, vásárlóerő-értékük 8,6 százalékkal javult. Ez utóbbi több mint egy havi nyugdíj összege - fűzte hozzá.
   
Rétvári Bence hangsúlyozta, a szocialista kormányzás idején egy havi nyugdíjat elvettek, a vásárlóérték növekedése alapján ezt most visszakapták a nyugdíjasok, csak nem egyszeri juttatásként az év végén, hanem havonta elosztva.
   
Az államtitkár felidézte: a nyugellátások és egyes más ellátások 2016. januártól érvényes emeléséről szóló kormányrendelet szerint az 1,6 százalékos emelés több mint húsz járandóságot érint, többek között az öregségi, az özvegyi, a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, a szolgálati járandóságot, a korhatár előtti ellátást, a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a fogyatékossági támogatást, a vakok személyi járadékát, a polgármesterek közszolgálati járadékát. Az emelés tehát összesen 3,5 millió ellátás folyósítását érinti - mondta.
   
Az államtitkár beszélt arról is, hogy folytatódik a Nők 40 program, amelynek köszönhetően eddig 150 ezer nő vonult nyugdíjba 40 év munkaviszony után.
   
Úgy fogalmazott, a kormány munkájának köszönhetően érezhető előrelépés történt mind a nyugdíjasok jövedelmének növelése, mind a kiadásaik csökkentése terén.

Demagóg és felelőtlen ötlet a férfiak korai nyugdíjazása

Demagógnak és felelőtlennek nevezte a férfiak negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulására vonatkozó kezdeményezéseket Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az M1 aktuális csatornán kedden reggel.

 
Hozzátette: az ország legnagyobb problémája az elmúlt években a költségvetési egyensúly megtartása volt. Az az ötlet, hogy csökkenjen a nyugdíjkorhatár, abban az időszakban amikor az egész világon nő, azt jelenti, hogy a bevételi oldal, a befizetés csökken. Ez azt is jelenti, hogy adóemelést kell végrehajtani, nem tartható a nyugdíjkassza. Az egész átgondolatlan, tisztességtelen, nem korrekt javaslat - összegezte az elnök.
  
Parragh László arra a felvetésre, hogy a cégbírósági munkát átvennék a kamarák, azt felelte, hogy a bírósági eljárást ott kell hagyni a cégbíróságon, de a regisztrációs tevékenység nem tartozik feltétlenül a bírósági folyamatokhoz - mondta. "Ha megnézzük, hogy kinek a felesége dolgozik a cégbírósági rendszerben, akkor kiderül: a magyar politikai elit jelentős részének van kapcsolatrendszere" - fogalmazott, hozzátéve: ezért az átalakítás miatti "diszkomfort érzést" sokan nem szeretnék.
  
A vállalkozások számának az elmúlt két évben mért 20-22 ezres csökkenéséről Parragh László azt mondta, hogy az a gazdaság tisztulását mutatja, a vállalkozások számának csökkenése folytatódni fog. Ezek a cégek alvó cégek, valójában nem működnek - tette hozzá.

Januártól 1,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak

Januártól 1,8 százalékkal emelkedik a nyugdíjak, illetve egyes járadékok összege a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint.

Ennek megfelelően szintén 1,8 százalékkal emelkedik egyebek mellett az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a baleseti járadék és a fogyatékossági támogatás.

Ha egy embernek egyidejűleg több, a rendelet alapján emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni.

A kormány rendelkezett arról is egyebek mellett, hogy a rokkantsági járadék havi összege január 1-jétől 33 930 forintra változzon, és emelkedik a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék is.

Önkéntes kasszák: átvilágítás hiányában jövőre nincs kifizetés

Az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak januártól kötelesek megtagadni azon tagjaik ügyleti megbízásait, akiknél az ügyfél-átvilágítás eredményei nem állnak teljes körűen rendelkezésükre.

 
A pénzmosás elleni törvény szerint 2014. december 31. után a jogszabályban meghatározott szolgáltatók - köztük az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak - kötelesek megtagadni azon tagjaik ügyleti megbízásait, akiknél az ügyfél-átvilágítás eredményei az idén év végéig nem állnak teljes körűen rendelkezésükre.
 
Emiatt azonban nem szükséges most megrohanni a pénztárakat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis egy állásfoglalásában rögzítette: a 2014. december 31-i határidő nem "jogvesztő", amint az átvilágítás megtörténik, a pénztár ismét teljes körű szolgáltatást nyújthat az érintett ügyfél számára.
 
Az ügyfél-átvilágítás során a tagoknak személyesen kell igazolniuk - személyi igazolványuk és lakcímkártyájuk bemutatásával - pénztáruknál személyazonosságukat, amely rögzíti azonosító adataikat. Az előírások azokat a pénztártagokat érinthetik, akik 2013. július 1. előtt léptek be a pénztárba.
 
Ha az ügyfél-átvilágítás nem történik meg az év végéig, a pénztártag egyéni számlájára érkező befizetéseket továbbra is jóváírják, azok hozamot termelnek, és a tag addig felhalmozott tőkéje, illetve hozamai sem vesznek el. Akinél azonban ez hiányzik, januártól nem tud például egészségpénztári kártyával fizetni, önsegélyező pénztári szolgáltatást igénybe venni, illetve - ha ezt igényelné - nem veheti fel nyugdíjpénztári hozamait.
 
A pénztártagoknak a kassza felkeresése előtt célszerű tájékozódniuk arról, hogy esetükben rendelkezésre állnak-e teljes körűen az adatok. A pénztárak ugyanis már korábban elvégezhették az ügyfél-átvilágítást vagy megkaphatták más szolgáltatóktól a szükséges információkat.

A Jobbik ellenzi a korkedvezményes nyugdíj megszűnését

 Jobbik ellenzi, hogy az év végével megszűnjön a korkedvezményes nyugdíjrendszer.

Sneider Tamás, a párt alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján felidézte, hogy egyes szakterületeken dolgozók után a munkáltató 13 százalékos extra járulékot fizetett, s ennek köszönhetően hamarabb nyugdíjba mehettek az érintettek.
  
Tévesnek nevezte azt az érvet, hogy a technikai fejlődés miatt kisebb fizikai és szellemi igénybevételnek vannak kitéve ezen munkavállalók. Az ellenzéki politikus példaként hozta, hogy egy mentősnek ugyanúgy le kell vinnie egy 140 kilós beteget az emeletről, és egy idősebb gépjárművezetőnek is nagyobb kihívás a munka.

  Sneider Tamás egyúttal azt követelte: a kormány számoljon el a 13 százalékos extra járulékkal, amelyet a jövő nyugdíjaira fizettek be a munkáltatók. Ha megszűnik a korkedvezményes nyugdíjrendszer, mi lesz az idei 22 milliárd forint sorsa? - kérdezte.

  A jobbikos politikus jelezte: részt vesz a LIGA Szakszervezetek pénteki demonstrációján.
 
 Kitért arra is, hogy módosító javaslatot nyújtottak be a költségvetéshez annak érdekében, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 év munkaviszony után.

Kivételes memóriájú nyolcvan- és kilencvenévesek titkát kutatják amerikai tudósok

Amerikai kutatók vizsgálják az úgynevezett "szuper aggok" agyát, hogy a ritka csoport titkainak feltárásával megtalálják a módját, hogyan védhetik meg az idős embereket az emlékezetvesztéstől.

forrás: MTI - kép: dailymail.co.uk

A kitűnő memóriájú nyolcvan- és kilencvenévesek agyáról készült felvételeken szokatlanul kevés, az idős korral járó lerakódás volt látható, viszont a figyelemhez és emlékezethez köthető agyszövet nagy tömegét fedezték fel - tudósított a The Daily Mail online kiadása a kutatásról.

    

Sokáig élnek az emberek, ám késői éveinket nem feltétlenül élvezik, a kutatók ezért azt remélik, hogy a "Szuper Időskor kutatás" olyan tényezőket tár fel, melyeken lehet változtatni, így segíthetnek az öregkort jól megélni - mondta Emily Rogalsky, a kutatás vezetője, a Northwestern Egyetem és a chicagói Alzheimer-kór Központ neurológusa.

     

A központ folyamatosan keres önkénteseket a vizsgálathoz, ám a jelentkezők eddig mindössze tíz százaléka felelt meg a feltételeknek. Több mint négyszáz önkéntes agyát vizsgálták meg, és csak 35 volt a kritériumok szerint alkalmas a kutatás céljaira, tehát a népesség valóban szűk csoportjáról van szó. A csoport tagjai közt 96 éves nyugdíjas neurológus, 92 éves holokauszttúlélő, és 81 éves, napi egy doboz cigarettát elszívó, esténként vermutot ivó üzletember is található.

    

Azok kerültek be a kutatásba, akik megfelelően töltötték ki a mentális képességeiket vizsgáló tesztcsomagot, ők ezután rendszeres orvosi vizsgálaton esnek át.

    

Az egyik memóriateszten tizenöt szót kell harminc perc elteltével felidézni. A "szuper aggok" legalább kilencre emlékeznek, míg a nyolcvanévesek többnyire csak egy párat képesek észben tartani - állították a kutatók.

    

A mágneses rezonanciás (MR) képalkotással készült agyi felvételek azt is megmutatták, hogy a részvevők agykérge, vagyis az agy külső része, mely többek közt a memória területe is, sokkal vastagabb náluk, mint általában a nyolcvan-kilencvenéveseké.

    

A vizsgálat résztvevői a kutatók szerint energikusabbak, pozitívabbak és érdeklődőbbek is, mint a hasonló korúak. Rogalsky elmondta, azt is vizsgálják, ezek a vonások segítenek-e frissen tartani az agyat. Korábbi kutatások már összefüggést láttak a pozitív életszemlélet és az általánosan jó egészségi állapot között, ám még nem világos, melyik ok, melyik az okozat.

http://www.dailymail.co.uk/health/article-2400216/Meet-super-agers-80-90-yr-olds-unlock-mystery-ageing.html

Ha a baloldalon múlik, ma nincs nyugdíj

Ha a baloldalon múlik, akkor ma nyugdíj sincs - így kommentálta a Fidesz, hogy az MSZP-s Korózs Lajos szerint a kormány megszünteti, nem pedig létrehozza az egyéni számlát. 

  

A Fidesz az MTI-hez eljuttatott közleményében idézte Rogán Antal frakcióvezető hétfői szavait, vagyis hogy az idén két lépésben jóváírják az állami nyugdíjrendszerben elinduló egyéni számlákon a korábbi magán-nyugdíjpénztári befizetéseket.

"Szemben a baloldallal, amely mind a jelenlegi, mind a jövendő nyugdíjasok ellátását - a külföldi kézben lévő magánnyugdíjpénztárak érdekeit szem előtt tartva - veszélybe sodorta, a Fidesz fenntartható és működőképes nyugdíjrendszert alakított ki" - írta a kormánypárt.

Hozzátették, a baloldal a kormányzása alatt a 2008-ban induló nyugdíjak összegét nyolc százalékkal csökkentette, egyhavi nyugdíjat vett el az idősektől, vagyis "a válság kellős közepén magukra hagyta a nyugdíjasokat". Mint fogalmaztak, ha a Fidesz nem lépett volna közbe, ma havi 16 ezer forintos nyugdíjadót kellene fizetnie egy átlagnyugdíjasnak, és összeomlott volna az állami nyugdíjrendszer. A Fidesz-kormány mindemellett növelni is tudta a nyugdíjak összegét - zárták közleményüket.

A parlament hétfői döntése alapján elindulnak az egyéni számlák az állami nyugdíjrendszerben. Az Országgyűlésben elfogadott törvény szerint a számlákra az ez év eleje után befizetett nyugdíjjárulék összege kerül. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azonban újságíróknak azt mondta: még idén jóváírják a korábbi magán-nyugdíjpénztári befizetéseket is.

forrás: MTI

A mai kilencvenesek jobb szellemi teljesítményt nyújtanak

A mai kilencvenesek sokkal jobb teljesítményt nyújtanak, mint a tíz évvel korábban születettek - erre az eredményre jutottak dán kutatók.  


A Lancet orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerint az 1915-ben születettek magasabb pontszámot értek el a kilencvenes éveikben elvégzett teszteken, mint az 1905-ösök ugyanebben az életkorban - tudósított az eredményekről a BBC hírszolgálata. A szakértők szerint az eredmények alapvetően a magasabb életszínvonalnak és az aktívabb szellemi életnek köszönhetők.

  

Az egész világon egyre többen élnek meg ilyen idős kort. Az Egyesült Államokban például az utóbbi három évtizedben megkétszereződött a kilencven fölöttiek száma.

  

A vizsgálat helyszínén, Dániában az 1895-ben, 1905-ben és 1915-ben születettek 30-30 százalékkal nagyobb eséllyel érték meg életük 10. évtizedét. Arról azonban kevés tanulmány szól, milyen életminőség vár rájuk ebben az életkorban.

  

Az odensei Dél-dániai Egyetem Kaare Christensen vezette kutatócsoportja 1998-ban megvizsgált minden, még élő, 1905-ben született dán lakost, összesen 3600, 92-93 éves férfit és nőt. Felmérték fizikai állapotukat, szellemi funkcióikat, a napi tevékenységek, a kinti séta és házon belüli közlekedés képességét, valamint a depresszióra utaló tüneteket.

  

Megismételték a felmérést 12 évvel később az 1915-ben születettek körében, összesen 2509, 94-95 éves embernél. Azt találták, ez utóbbi csoport mind a fizikai, mind a szellemi tevékenységek területén jobban teljesített, mint az 1905-ben születettek, még azután is, hogy figyelembe vették a javuló körülményeket, például az oktatás magasabb színvonalát.

  

"A két korcsoport eredményeinek összehasonlítása arra utal, hogy az 1915-ben születettek jobb testi-szellemi állapotban értek el ilyen magas kort, bár két évvel idősebbek voltak a vizsgálatkor, mint az 1905-ösök" - foglalta össze Christensen.

  

A kutatás arra a kérdésre igyekezett választ adni, vajon az idős kor az egészségügyi problémák hosszú éveit hozza-e magával, vagy az általános állapot javulhat az évek során az ebbe a korosztályba lépőknél.

  

"Úgy tűnik, az 1915-ben születettek értelmi funkciói lényegesen jobbak, mint az 1905-ben születetteké, még ha a változásokat, például a jobb oktatást számításba is vesszük. A dán kutatás adatai bíztatóak" - értékelte az eredményeket Tom Kirkwood, a Newcastle Egyetem vezető öregedéskutatója.

    (http://www.bbc.co.uk/news/health-23252763)

forrás: MTI

Horizont néven folytatja működését az AXA Magánnyugdíjpénztár

Horizont Magánnyugdíjpénztár néven és az AXA Csoport magyarországi tagvállalata anyagi támogatásával folytatja tovább működését  az AXA Magánnyugdíjpénztár - közölte a nyugdíjpénztár kedden az MTI-vel.

A 12 100 taggal rendelkező, és mintegy 29 milliárd forint vagyont kezelő Horizont Magánnyugdíjpénztár a pénztártagok száma alapján 2013 negyedik negyedévében 19,5 százalékos részesedéssel rendelkezett az ötszereplős magánnyugdíjpénztári piacon.

   

A közlemény emlékeztet, hogy a Vienna Insurance Group 2013 végén megvásárolta az AXA Biztosító Zrt.-t. Az AXA és az AXA Magánnyugdíjpénztár ezután vizsgálták felül egymás közti kapcsolatukat, és született meg a pénztár továbbélésére  lehetőséget kínáló megoldás. A jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé a magánnyugdíjkasszák gazdaságos működtetését, azonban az AXA  továbbra is vállalja a magánnyugdíjpénztár fenntartásának anyagi támogatását - írják.

   

A Horizont Magánnyugdíjpénztár a Prémium Önkéntes Pénztárakkal szoros együttműködésben, a szinergiákat kihasználva szolgálja ki majd ügyfeleit. A pénztárak vezetősége elkötelezett az iránt, hogy a tagoktól és az AXA-tól érkező támogatásból a pénztár működőképességét hosszú távon, magas színvonalon megőrizze - olvasható a közleményben.

forrás: MTI 

kép: hvg.hu