Megvétózta Orbán Viktor a török menekülttáborokból Európába történő áttelepítési javaslatot

Megvétózta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a török menekülttáborokból Európába történő direkt áttelepítési javaslatot, ezért megszakadt az uniós csúcstalálkozó, jelenleg külön egyeztetések folynak - értesült az MTI brüsszeli forrásokból hétfőn.

   
Az európai uniós és török vezetők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozójáról a kiszivárgott megállapodástervezet értelmében az EU megduplázná a Törökországnak az Európába irányuló menekülthullám kezeléséhez nyújtott támogatás jelenleg hárommilliárd eurós összegét, emellett a tervezettnél korábban - legkésőbb júliusig - eltörölné a vízumkötelezettséget a török állampolgárokkal szemben.

Ankara ideiglenes jelleggel visszafogadná az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét, ha azok nem kapnak az EU-ban menedékjogot, az EU-nak viszont minden visszafogadott szíriai állampolgár helyett be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Az áttelepítések költségeit az EU fedezné.
   
A kiszivárgott tervezetből Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke annyit erősített meg, hogy Törökország további hárommilliárd eurót kért 2018 végéig az Európai Uniótól (EU) az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására.

Merkel: nincs B-terv, továbbra is a közös megoldásért kell dolgozni

Nincs tagállami szintű B-terv a menekültválság megoldására, továbbra is annak a közös megoldásnak a kivitelezéséért kell dolgozni, amelynek alapelveiben valamennyi európai uniós tagország egyetért - mondta a német kancellár egy vasárnapi német televíziós interjúban.

   
Angela Merkel az ARD közszolgálati televízióban késő este élőben sugárzott interjúban hangsúlyozta: a 28 tagállam közös meggyőződése, hogy tenni kell a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, a menekülteknek a hazájuk közelében kell segíteni, gondoskodni kell az uniós külső határ védelméről és végre kell hajtani az EU és Törökország közös akciótervét.
   
A kancellár az Anne Will című politikai vitaműsor tavaly októberi különkiadása után ismét egyedüli vendégként szerepelt a műsorban. Hangoztatta, hogy kitart 2015 őszén kialakított politikája mellett, és legföljebb a körülmények változása miatt szükségessé váló apró "kiigazításokra" hajlandó, a lemondásának lehetőségére utaló kérdésekre pedig rendre kijelentette, hogy folytatja a munkát.
   
Úgy vélte, nincs szükség irányváltásra, mert "jól ki van ez találva, és logikus is. Nem is kételkedik ebben a logikában senki, még Horst Seehofer is sok sikert kíván ehhez az úthoz" - mondta Angela Merkel a politikáját gyakran bíráló, nemzeti szintű intézkedéseket sürgető bajor miniszterelnökre utalva.
   
Hozzátette, hogy válságkezelési terve sikerét illetően nagyon derülátó. Azt mondta: "Sokkal jobban állunk, mint ahogy egyesek gondolják", de sok lépés van még hátra az EU-ba érkező menekültek számának jelentős és tartós csökkenése felé.
   
Megjegyezte: ha sikerül az uniós külső határ védelmével visszaszorítani az illegális migrációt, nagyobb lehet a tagállamok hajlandósága a folyamat "legalizálására", menekültkontingensek befogadására Törökországból, Jordániából és Libanonból az EU és partnerei közötti tehermegosztás jegyében.
   
Ismét elutasította a menedékkérők befogadására egyoldalúan kijelölt létszámkorlát gondolatát és hangsúlyozta, hogy Németország felelőssége és elemi érdeke az emberiességen alapuló és közös megoldás, amely biztosítja a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet egységének fenntartását. "Ez történelmünk egy nagyon fontos szakasza", és nemcsak Schengen a tét, hanem Németország és az EU tekintélye a világban - mondta Angela Merkel.
   
A görögországi helyzetről elmondta, azért kezdeményezte a török miniszterelnökkel tartandó rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívását március elejére, alig tíz nappal a rendes uniós csúcs előtt, mert tudta, hogy Ausztria rövidesen korlátozza a befogadandó menedékkérők számát, ami súlyos következményekhez vezethet. A görögországi helyzetet éppen az idézte elő, hogy a huszonnyolcak ugyan egyetértenek a közös megoldásban, de egyesek - mint Ausztria - nem hisznek eléggé annak sikerében, és ezért mások kárára cselekednek.
   
Nem szabad cserben hagyni Görögországot és nem szabad megengedni, hogy az EU "tönkremenjen" - hangoztatta a német kancellár.
   
Ha egy tagország egyoldalúan felső határt állapít meg, és ennek mások kárát látják, "akkor az nem az én Európám" - mondta Angela Merkel.
   
A Magyarországon tavaly szeptemberben kialakult helyzetről szólva kiemelte: téves az az állítás, hogy megnyitotta Németország határait. "A határok nyitva álltak, és csak nem zártam le őket" - mondta.
   
Hozzátette, hogy továbbra is helyesnek tartja a Magyarországról elindult menekültek ügyében szeptember 4. éjszakáján hozott döntést, és kifejtette: ugyan az "emberiesség parancsolatára" cselekedett, de az akkori helyzetet tekintve "nem volt olyan nagyon különleges" a döntés, hiszen korábban is tömegesen érkeztek menekültek Németországba - egyedül augusztusban 102 ezren -, és csupán "egyszerűen folytattam azt, ami egy nappal korábban egyébként is zajlott a különvonatokkal".
   
Ezekkel a vonatokkal menekültek utaztak Németországba jeggyel, amelynek megvásárlását Orbán Viktor magyar miniszterelnök megengedte, aztán egyszer csak "hirtelen nem engedte fel a vonatokra a jeggyel rendelkező embereket", akik ezért gyalog indultak útnak - mondta Angela Merkel.
   
Arra a felvetésre, hogy az eurózóna válságával ellentétben most mások jóakaratára van utalva és a "kérelmező" helyzetébe került, azt mondta, szerinte ez nem így van, Németország nincs sem kiszolgáltatott, sem kiemelt helyzetben. Valamennyi uniós tagországnak van felelőssége, és mindegyik szeretné megőrizni Schengent.
   
Megjegyezte: "Orbán Viktor (...) arról a kérdésről akar népszavazást, hogy érkezhet-e Magyarországra 1294 menekült" a tagállamok között szétosztandó 160 ezerből, pedig valószínűleg még csökkenthetné is ezt a számot, mivel "sok ukrán menekültje van".
   
"Ez azért mégiscsak egy elvi kérdés, és csak elutasítani tudom ezt az eljárást" - mondta a német kancellár.
   
Angela Merkel az egyórás interjúban a német belpolitikai helyzetről szólva vitatta azt a meglátást, hogy országa mélyen megosztottá vált volna. Úgy vélte, inkább "polarizáció és átpolitizálódás" tapasztalható, és enyhülhet a feszültség, amikor látszanak majd a válságkezelés eredményei.
   
A kancellár ismét elítélte a menekültellenes atrocitásokat, és elítélte a Kölnben szilveszterkor - a hatóságok szerint többnyire észak-afrikai férfiak által - elkövetett szexuális zaklatásokat és rablásokat is, amelyekkel kapcsolatban leszögezte, hogy "a multikulti nem megoldás", a beilleszkedés pedig nem önkéntes tevékenység a menedékkérők, menekültek részéről, hanem a genfi menekültügyi egyezményben rögzített kötelesség.

Illegális bevándorlás - Egy iraki menekült erőszakolt meg egy fiút Bécsben

Az osztrák rendőrség megerősítette, hogy tavaly decemberben egy iraki menekült erőszakolt meg egy tízéves fiút egy bécsi fürdőben - számolt be a Kronen Zeitung című osztrák lap.

A férfi a tízéves fiút a Theresienbad nevű bécsi fürdőben berántotta az egyik vécékabinba, és megerőszakolta. A rendőrség még a helyszínen őrizetbe vette a feltételezett elkövetőt, aki bevallotta bűnét.
  
A rendőrségi jegyzőkönyv szerint a húszéves férfi, aki a balkáni útvonalon keresztül szeptember 13-án érkezett Ausztriába, a nyomozóknak azt mondta, azért követte el tettét, mert négy hónapja nem létesített szexuális kapcsolatot senkivel, és nem bírta tovább.  Arra a kérdésre, hogy Irakban nem tiltják-e törvények, hogy valaki szexuális viszonyt kezdjen egy tízéves fiúval, azt válaszolta, ez a világ összes országában tilos.
  
Thomas Keiblinger, a tartományi rendőrkapitányság szóvivője azt mondta, a rendőrség az esetet az áldozat védelme érdekében nem hozta korábban hivatalosan nyilvánosságra. Az, hogy amiatt hallgattak volna az ügyről, hogy ne keltsenek menekültellenes hangulatot Ausztriában, semmi esetre sem játszott szerepet az esetnél - tette hozzá Keiblinger.

A magyar kormány visszautasítja az osztrák kancellár zsarolását

A magyar kormány visszautasítja az osztrák kancellár zsarolását, miszerint, aki nem akar bevándorlókat befogadni, kevesebb uniós forrást kapjon - reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közleményében Werner Faymann szombati kijelentésére.  

   

Szijjártó Péter kifejtette: Magyarország teljesítette azokat a feltételeket, amelyek alapján jogosult az EU-s támogatásokra, ehhez az illegális bevándorlásnak semmi köze sincs.
   
Úgy vélte, ha az európai vezetők egymás zsarolásával töltik az idejüket, akkor gyengítik Európát, ez megengedhetetlen és elfogadhatatlan, különösen válságokkal terhelt időszakban.
   
A miniszter az osztrák szigorításokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: "jobb később, mint soha", ugyanakkor Szijjártó Péter szerint az illegális bevándorlás azonban sokkal súlyosabb probléma annál, minthogy Európa egy éven keresztül az úgynevezett politikai korrektség foglya legyen.

Románia korábban elutasította a Párizsban lelőtt tunéziai késelő menedékkérelmét

Romániától igényelt menedékjogot korábban a párizsi rendőrökre késsel támadó, csütörtökön lelőtt férfi, a bukaresti hatóságok azonban elutasították a kérelmét, és öt évre kitiltották az országból.

 
A hírcsatorna megtudta: a tunéziai állampolgárságú Tarek Belgacem 2011-ben fél évig tartózkodott Romániában, mivel azonban a román bevándorlási hivatal (IGI) gyanúsnak találta, mindvégig őrizet alatt tartották egy menekültközpontban. A román hatóságok a férfi kihallgatása nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy Belgacem valótlanságokat állít, befogadása nemzetbiztonsági kockázatokkal járhat, így 2011 nyarán kitoloncolták, miután a bukaresti táblabíróság jogerősen öt évre kiutasította őt az országból. Belgacemet az IGI egyik tisztje kísérte el hazájába, és átadta a tunéziai hatóságoknak - állítja a hírtelevízió.
  
A Digi 24 szerint minden olyan európai országnak, ahol Belgacem azóta felbukkant, rendelkezésére álltak azok az adatok, amelyek alapján a román hatóságok elutasították a férfi menedékkérelmét. A francia belügyminiszter vasárnap azt közölte, hogy a tunéziai származású merénylő több uniós országban is tartózkodhatott, Luxemburgban, Svájcban, Németországban. A német hatóságok szerint a párizsi rendőrkapitányságnál csütörtökön lelőtt késelő egy nyugat-németországi menekültszálláson élt, ahol a rendőrség házkutatást tartott szombaton.
   
A merénylő csütörtökön henteskéssel a kezében megrohanta egy párizsi rendőrkapitányságnál az épület előtt álló rendőröket, és azt kiabálta, hogy "Allahu akbar" (Allah a legnagyobb), mire a rendőrök azonnal agyonlőtték. A férfi ruházata alatt egy robbanómellény utánzatát viselte, és a nála lévő papír egy Abu Bakr al-Bagdadinak, az Iszlám Állam közel-keleti terrorszervezet vezérének tett hűségnyilatkozatot is tartalmazott. Az írás azt állította, hogy bosszút akar állni a Szíria elleni támadásokért.

kép: faktor.hu

Donald Trump szerint a Németországban szilveszterkor történtekért amigránsok a felelősek

Az elnöki ambíciókat dédelgető republikánus Donald Trump egyik kampányrendezvényén szombaton arról beszélt, hogy a Németországban nők ellen szilveszterkor elkövetett tömeges támadás összefüggésbe hozható a "radikális iszlám terrorizmussal".  

    

Iowa állam egyik kisvárosában, Ottumwában kampányolva Donald Trump - utalva a szilveszteri erőszak miatti kölni tüntetésre - azt mondta: "a németek az utcákon lázadoznak", s úgy fogalmazott, hogy a tömeges támadások összefüggésbe hozhatók a radikális iszlám terrorizmussal, és azzal, hogy "Németországba az elmúlt időszakban migránsok milliói érkeztek".     

"Szegény Németország! Most meg lázadoznak Köln utcáin. Lázadoznak! Hihetetlen, ami történt, a bűncselekmények, a nemi erőszak, lehetetlen még belegondolni is, hogy mi történik Németországban! Itt van egy ország, amelynek korábban nem voltak ilyen gondjai, nem is ismerte ezeket a problémákat!" - fejtegette a milliárdos üzletember, aki pillanatnyilag a republikánusok legnépszerűbb jelöltje. 

    

Trump, aki korábban azt javasolta, hogy átmeneti időre tiltsák meg muszlimok beutazását az Egyesült Államokba, most arról is beszélt, hogy világszerte gondok vannak a radikális iszlámmal.    

 Az elnökjelölt-aspiráns pénteki, dél-karolinai kampányrendezvényéről a biztonságiak kivezettek egy csak a hajat fedő iszlám fejkendőt, hidzsábot viselő muszlim asszonyt, aki tiltakozása jeleként némán felállt, amikor Trump azt fejtegette a pódiumon, hogy a szíriai polgárháborúból menekülők az Iszlám Állam terroristái.

Magyarországon elfogott terroristaszimpatizánsokat ítéltek el Londonban

Magyarországon elfogott, terrorizmushoz köthető bűncselekményekért már korábban is bebörtönzött és utazási tilalommal sújtott két brit állampolgárt ítélt szabadságvesztésre pénteken a londoni központi büntetőbíróság.

  

Omar Brooks és Simon Keeler útlevelét nyolc évvel ezelőtti előző elítélésük után a brit hatóságok bevonták, és külföldi utazásukat előzetes engedélyhez kötötték. A két férfi azonban tavaly novemberben egy kamion rakterében átkelt a kontinensre, és Magyarországig jutott, ahol egy vonaton fogták el őket a rendőrök.

    

Brooks és Keeler úti okmányok nélkül utazott. A magyar hatóságok jelentős mennyiségű, csaknem ötezer fontnak - több mint kétmillió forintnak - megfelelő készpénzt találtak náluk, fontban, euróban és forintban.

    

A londoni bíróság pénteken két év börtönre ítélte őket a rájuk kirótt utazási korlátozások megszegése miatt.

    

Az eljáró bíró a The Guardian című brit napilap online kiadásának beszámolója szerint az ítélet indoklásában hangsúlyozta: nincs bizonyíték arra, hogy Brooks és Keeler terrorcselekményre készült, de ez nem jelenti azt, hogy az általuk elkövetett bűncselekmény nem súlyos.

    

A védelem szerint Keeler Törökországban élő családját - feleségét és hat gyermekét - akarta meglátogatni, és Brooks segítőként csatlakozott hozzá.

    

Keelert és Brookst már 2008-ban is elítélték, akkor terrorcselekményre felbujtás, valamint terrorcselekmények finanszírozásának kísérlete címén. Mindkettőjükről közismert volt a brit hatóságok előtt, hogy az al-Kaida terrorhálózat szimpatizánsai, és nyilvános rendezvényeken éltették a 2001. szeptember 11-én végrehajtott amerikai merényletsorozat elkövetőit.

A német közszolgálati tévé hibának nevezte, hogy hétfőn nem számoltak be a Kölnben nők ellen elkövetett szilveszteri támadásokról

A ZDF német közszolgálati televízió főszerkesztő-helyettese közölte, hibát követtek el azzal, hogy a hétfői esti híradóban nem számoltak be a szilveszter éjszakáján Kölnben nők ellen elkövetett támadásokról.

   
Elmar Theveßen kedden délután a ZDF Facebook-oldalán megjelent rövid közleményében úgy fogalmazott: világos volt, hogy olyan történésről van szó, amelyről be kellett volna számolni, és az adó mulasztást követett el azáltal, hogy meg sem említették az esetet az esti híradóban.
   
A főszerkesztő-helyettes szerint az ügy bemutatását azért halasztották el keddre, a kölni városvezetés által a kérdésben tartott válságértekezlet napjára, hogy kiegészítő interjúkat tudjanak készíteni az anyaghoz. Ezzel azonban egyértelműen rosszul mérték fel a helyzetet - írta Elmar Theveßen.
   
A ZDF Facebook-oldalán az érintett bejegyzéshez több mint ezer komment érkezett, számos hozzászóló arról írt, hogy a történtek miatt elvesztette bizalmát a közszolgálati tévé iránt.
   
A ZDF kedd esti híradójában 10 perces riportot szentelt a kölni támadásoknak.
   
Korábban a német rendőrséget is bírálatok érték, amiért csak január 4-én számolt be a szilveszter éjszakáján történt eseményekről.
   
A rendőrség szerint szilveszter éjszaka a kölni főpályaudvar előterében mintegy ezer férfi gyűlt össze, akik - szemtanúk egybehangzó nyilatkozata szerint - "kinézetük alapján az arab vagy az észak-afrikai térségből származtak". A tömegből csoportok képződtek, amelynek tagjai körbeállták az újévet ünneplő nőket, majd inzultálták és meglopták őket. Egyes beszámolók szerint voltak, akiket 30 férfiból álló csoport vett körül. A szilveszter utáni napokban is történtek hasonló esetek.
   
Wolfgang Albers kölni rendőrfőkapitány hétfőn nagy számú szexuális bűncselekmény és egy nemi erőszak elkövetéséről számolt be. Legfrissebb adatok szerint kilencven ilyen, molesztálással és lopással kapcsolatos feljelentés érkezett a rendőrséghez.

https://www.facebook.com/ZDFheute/photos/a.275406990679.144521.112784955679/10153865883565680

kép: 24.hu

Illegális bevándorlás - Angela Merkel: Németország erős és megbirkózik a kihívással

Időbe, energiába és pénzbe kerül a menekültek ügyének megoldása, de Németország erős és megbirkózik a kihívással - mondta Angela Merkel német kancellár újévi köszöntőjében, amelyet csütörtökön este sugároz majd a ZDF országos közszolgálati televízió.

   
A kancellári hivatal által előzetesen ismertetett beszédben Angela Merkel felidézte: egy évvel ezelőtti, 2014 szilveszter estéjén elmondott köszöntőjében felhívta a figyelmet, hogy a második világháború óta nem volt ilyen sok menekült a világon, és elmondta, hogy Németország magától értetődő módon segíti és fogadja be mindazokat, akik védelmet keresnek területén.
   
"Ma este megismétlem ezt a gondolatot, mert nemigen volt még olyan esztendő, amelynek során akkora kihívást jelentett volna a szavakat tettekre váltani", mint 2015-ben.
   
"Ezért a mai szilveszter estén főleg egy szót szeretnék mondani: köszönöm" - tette hozzá Angela Merkel.
   
Köszönet jár a spontán segítőkészség "lenyűgöző és megindító hullámáért, amelyet ebben az évben megéltünk", és köszönet jár a Németországban menedéket kereső embereket segítő önkénteseknek, a rendőröknek, a katonáknak és a tartományi és szövetségi hivatalok valamennyi közreműködő munkatársának. Az önkéntes és hivatásos segítők együtt "kiemelkedő teljesítményt" nyújtottak, és "nyújtanak most, ebben az órában is" - mondta Angela Merkel.
   
Vitán felül áll, hogy további erőfeszítésekre is szükség lesz. A Németországba menekült emberek ügyének rendezése "időbe, energiába és pénzbe kerül", tekintettel az "integráció oly fontos feladatára" is mindazok esetében, akik "tartósan itt maradnak" - tette hozzá a kancellár, hangsúlyozva, hogy tanulni kell a "múlt hibáiból".
   
"Értékeink, hagyományaink, jogfelfogásunk, nyelvünk, törvényeink, szabályaink tartják fenn társadalmunkat", és "ez érvényes mindenkire, aki itt akar élni" - húzta alá Angela Merkel. Megjegyezte: a "sikeres bevándorlásból" az érintett ország eddig még mindig "profitált, társadalmilag és gazdaságilag is".
   
Az is vitán felül áll, hogy Németország már nagyon nagy sok kihívással megbirkózott, és ezek révén mindig fejlődött. Ezt mutatja az újraegyesítés is, amelynek 25. évfordulóját az idén október 3-án ünnepelte az ország - mondta a német kancellár.
   
Kiemelte, hogy 25 év alatt a "nemzet összenőtt", és az újraegyesítés folyamatának eredményeit jelzi, hogy most a legalacsonyabb a munkanélküliség és a legmagasabb a foglalkoztatottság, a szövetségi államháztartás sorban a második évet zárja hiány nélkül, a reálbérek növekednek, a gazdaság pedig "erőteljes és újító szellemű".
   
Németország a sok ember beáramlásának és integrációjának "nagy feladatát" is a "holnap esélyévé" tudja tenni, hiszen megvan hozzá a "nagyszerű polgári elkötelezettség" és a politikai intézkedések "átfogó koncepciója" - mondta Angela Merkel.
   
Kifejtette, hogy a kormány törekszik az uniós külső határok védelmének fokozására, valamint arra, hogy az "illegális migráció legálissá" váljék, továbbá küzd a menekülést kiváltó okok megszüntetéséért, hogy mindennek révén a "menekültek száma fenntartható módon és tartósan, érezhetően csökkenjék".
   
Jövőre azonban a társadalom összetartásán is sok múlik - mondta a német kancellár. Nem szabad megengedni, hogy megosztottság alakuljon ki nemzedékek vagy társadalmi rétegek, vagy "az őshonos és az új polgárok között" - figyelmeztetett.
   
Óva intett a csatlakozástól mindazokhoz, akik a szívükben "hidegséggel vagy akár gyűlölettel" élnek, maguknak követelik a jogot a "németség" meghatározásához és ki akarnak rekeszteni másokat.
   
Sok múlik azon, hogy a "jövőben is olyan országot akarjunk, amelyben öntudatosan és szabadon, emberségesen és a világra nyitottan élünk, a siker felett érzett örömmel, azzal az örömmel, amelyet akkor érzünk, ha igazán mindent beleadunk" - tette hozzá.
   
Való igaz, hogy különösen embert próbáló idők járnak, de igaz az is, hogy a kihívások megoldása "sikerülni fog, mert Németország erős ország" - mondta Angela Merkel.
   
A kancellár beszédét a ZDF idegen nyelvű felirat nélkül sugározza csütörtökön 19:15-kor. Honlapjának angol nyelvű rovatában

 ( http://english.zdf.de/en ) viszont angol felirattal közli majd a felvételt, arab nyelvű rovatában

( http://arabic.zdf.de/ar ) pedig arab felirattal. A közszolgálati televízió Joachim Gauck államfő karácsonyi üdvözlő beszédét is közölte honlapján angol, illetve arab feliratozással.

Tengerből kimentett szenegáli menekült is nyert a spanyol karácsonyi lottón

Sorra kerülnek elő Spanyolországban a keddi karácsonyi lottóhúzás nyerteseinek mesébe illő történetei; csütörtökön egy szenegáli bevándorlóról írt a sajtó, akit nyolc éve, egy, a tengeren hánykolódó csónakból mentett meg a parti őrség, most pedig egyike azoknak, akik részesülnek a 4 millió eurós (1,26 milliárd forint) El Gordo (A Kövér) fődíjból.

 
A Wagne nevű fiatal férfi elmondta, hogy élete most teljes fordulatot vesz, mert egy ideje munkanélküli. Mezőgazdasági segédmunkásként dolgozott egy üvegházban, de nemrégiben elbocsátották. "Már 5 euró sincs a zsebemben" - mondta, és az alkalmat felhasználva könnyes szemmel megköszönte Spanyolországnak, hogy annak idején megmentette az életét és befogadta.
 
A 79140-es számú sorsjeggyel nemcsak ő, hanem összesen 35, Szenegálból, Maliból, Marokkóból származó bevándorló nyert. Egy Iman nevű fiatal, marokkói nő, aki már 14 éve él Spanyolországban, azt tervezi, hogy szülővárosában vesz a pénzből házat.
 
A nyertes számot tartalmazó 160 darab sorsjegyet mind egy dél-spanyolországi tengerparti településen, a Roquetas de Mar nevű városkában adták el. Itt vásárolt belőle egy nyugdíjasklub kirándulócsoportjának 44 tagja is, akik szintén rendkívül boldogok ettől a "karácsonyi csodától".
 
Több tucat szelvényt vett meg az egyik szomszédos település, Laujar középiskolája azzal a szándékkal, hogy a gyerekek a családjukban és a szomszédjaik között kis haszonnal eladják, és az így befolyt nyereségből tanulmányi kirándulásra menjenek.
 
Az iskola igazgatója a sorsolás után azzal viccelődött, hogy a gyerekek akár már Miamiba is elutazhatnának.
 
A több mint 200 éves spanyol karácsonyi lottón Spanyolországban még azok is játszanak, akik egyébként nem kedvelik a szerencsejátékokat, ennek oka nemcsak a hagyomány, hanem az is, hogy több mint 1800 nyeremény talál gazdára. Vannak köztük kisebbek és óriásiak is, a nyeremények összértéke idén meghaladta a 2,2 milliárd eurót.
 
A lottón 20 eurót nyert Mariano Rajoy miniszterelnök is, aki a szelvényt egy málagai kampányeseményen kapta ajándékba.

kép: 168ora.hu