Felismerik a lovak az emberi érzelmeket

Felismerik az érzelmeket tükröző emberi arckifejezéseket a lovak: megkülönböztetik a mérges és a vidám arcokat - derült ki egy brit kutatásból.

 
A Sussexi Egyetem kutatói nagy méretű fotókon férfiak arckifejezését mutatták 28 lónak: az állatok "negatívan reagáltak" a mérges arckifejezésre - írja a BBC online kiadása.
  
A szakértők szerint a háziasítással a lovak képessé válhattak arra, hogy értelmezzék az emberi viselkedést és alkalmazkodjanak hozzá. Eredményeiket a Biology Letters című szaklapban mutatták be.
  
"Az egyikünk mutatta a fotót, a másik fogta a lovat. Az állatok a bal szemükkel nézték meg a mérges arcot" - mondta el Amy Smith kutató.
  
Az emlősök agya úgy működik, hogy a bal szemből jövő ingereket az agy jobb fele dolgozza fel. "A jobb agyfélteke a negatív ingerek feldolgozására specializálódott. Ez valójában az energiamegosztásról szól, hiszen így az emlősnek nincs szüksége arra, hogy az az egész agyat használja" - magyarázta Smith.
  
A tudósok pulzusmérőket is felszereltek a lovakra, amelyek megmutatták, hogy a mérges arckifejezések jelentősen fokozták a szívverésüket.
  
Hasonló eredmények születtek nemrég családban élő kutyák vizsgálatakor is, ami felveti a kérdést, hogy hogyan befolyásolta az emberekkel való együttélés az állatok viselkedését. A lovaknak megvan az a velük született képességük, hogy felismerjék egymás érzelmeit. Úgy tűnik, hogy a háziasítással képessé váltak az emberi érzelmek azonosítására is - állapították meg a kutatók.

Videót itt találhattok a cikkhez: http://www.bbc.com/news/science-environment-35522233

Be faló...

forrás: Brigitte

Mintegy 3000 éve már játszottak pólót Kína területén

A korábban véltnél 800 évvel előbb űzték a polót Kínában, erre a következtetésre jutottak helyi kutatók, akik 2400-2800 éves polólabdákat találtak Hszincsiangban.

A birkabőrből készült három labdára, amelyeket gyapjú és bőrdarabkákkal tömtek ki, és amelyekre egy piros keresztet festettek, a turpáni Janghaj sírokban találtak rá kínai régészek - mondta el Csen Hszin-jung, az Academia Turfanica munkatársa a Hszinhua hírügynökségnek.

Kialakításukat tekintve nagyon hasonlítanak azokra a polólabdákra, amelyeket a Nyugati Han-dinasztia (Kr.e. 202-Kr.u. 9) időszakából származó sírból ástak ki az északnyugat-kínai Kanszu tartományhoz tartozó Tunghuan városban.

A legfrissebb leletekkel kapcsolatban Lü Kuo'en vezető régész elmondta: a pólólabdák használata minden jel szerint a Tavasz és Ősz korszak, illetve a Hadakozó Fejedelemségek korszakának (Kr.e. 770-221) idejére nyúlik vissza. Az eddigi kutatások, illetve nyomok azt valószínűsítették, hogy a sportot először a Han-dinasztiában (Kr.e. 202-Kr.u. 220) űzték.

A labdákkal együtt felszínre került nyolc darab hosszúnyelű kalapács is, amelyek könnyen felismerhetők a Tang-dinasztia (618-907) korabeli festményekről. Ebben az időszakban a póló rendkívüli népszerűségnek örvendett és gyakorta megjelenítették a korabeli művészeti alkotásokon.

Hasonló kalapácsok, ütők voltak láthatók azoknak az agyagszobor figuráknak a kezében, amelyeket a térségbeli Asztana sírok feltárásakor találtak.

A leletek újabb bizonyítékai a hszincsiangi pólókultúra egykori virágzásának. Az elmúlt években a régióban, az úgynevezett Taskurgan tádzsik autonóm megye területén például egy 6600 négyzetméter területű pólópályát találtak.

Az új pólólabdák lelőhelye, a 3000 éves Janghaj sírok a Turpán-medence eddig felfedezett legnagyobb sírhelye. Amióta az 1970-es években az ásatások itt megkezdődtek, sok jó állapotban lévő leletre találtak a régészek.

Huszonhét település lovasa áll rajthoz a hét végén tartandó Székely Vágtán

Huszonhét székelyföldi település lovasa áll rajthoz a Székely Vágtán, melyet a hét végén tartanak a Maksa melletti Óriáspince-tetőn – közölték az esemény honlapján a szervezők.

A versenyzők közül nyolcan a nem igazolt eredetű lovak és lovasaik számára szervezett Góbé futamra neveztek be. A tavalyinál többen vesznek részt igazolt eredetű lovakkal a versenyen. Sztakics Éva Judit főszervező szerint az eltelt öt év azt bizonyítja, hogy a Székely Vágta megmozgatta a székelyföldi lovas társadalmat. A lóállományra is jó hatással van, hogy a székelyek beszerezték a megfelelő lovakat.
 
A lovak eredetigazolásának a kérdését az teszi fontossá, hogy a Nemzeti Vágta szabályzata szerint angol telivérrel nem lehet benevezni a versenyre. Az pedig, hogy egy ló nem angol telivér, csak az eredetére vonatkozó iratokkal igazolható. 2013-ban lova eredetigazolásának a hiányosságai miatt nem vehetett részt a Nemzeti Vágtán a Székely Vágta győztese.
 
Az idei résztvevők többsége is Kovászna megye településeiről érkezik, Hargita megyét hét, Maros megyét pedig egy lovas képviseli.
 
A Székely vágta előfutamait szombaton tartják. Ekkor tartanak ugyanakkor egyes-, kettes- és négyesfogathajtó versenyt is, melyre 15-20 fogat benevezését várják. Szombaton este a rendezvény keretében mutatják be a Mátyás az igazságos című rockoperát a Magyar Nemzeti Lovas Színház, a Háromszék Táncegyüttes és helyi lovasok közreműködésével.
 
A Székely Vágta vasárnap délutáni döntője előtt a hagyományőrző huszárok tartanak lovas harcászati bemutatót az Óriáspince-tetőn, és Pászka Lehel lovasíjász tesz újabb kísérletet egy világcsúcs felállítására. A lovasíjász arra készül, hogy kantár és nyereg nélkül, vágtában tizenöt 60 cm átmérőjű céltáblára adjon le célzott lövést kevesebb mint 40 másodperc alatt. A kísérlet már tavaly is sikerült, de egyeztetési hiba miatt nem jegyezték be a rekordok könyvébe.
 
A székelyföldi lovas már hétfőn bebiztosította a sikert, amikor közjegyző jelenlétében, filmen is megörökítve 37,74 másodperc alatt teljesítette a pályát, és mind a 15 nyílvesszővel betalált a céltáblába.
 
A Székely Vágtára egyébként felújították az Óriáspince-tetőn nyolc éve felállított Háromszéki magyarok emlékparkját. Az építmény eredetileg fenyőfából elkészített elemeit tölgyfa elemekre cserélték.

Lóversenyfutamok ostor nélkül

A versenyszervező Kincsem Nemzeti Kft. javaslatára a lóversenyzést felügyelő bizottság kísérleti jelleggel hozzájárult az ostorhasználat teljes betiltásához Magyarországon a galopp és az ügető szakágban egyaránt.

A Kincsem Nemzeti Kft. csütörtöki közleménye szerint ezzel a döntéssel teljesült az október 1-jével felálló új vezetőség egyik legfőbb célkitűzése a sportág alapját jelentő versenylovak mentális és fizikális egészségének a megőrzése, egy olyan "barbár", szakmailag indokolatlan és a mai kor állatvédelmi elvárásaival teljességgel ellentétes támogató eszköz, mint az ostor megvonásával.
 
A hazai versenyszervező - amint jelzi - ezzel a lépéssel az élére állt a kontinensen az egyre jobban felerősödő ostorellenes mozgalomnak. "E lépéssel utat mutat a nálunk lényegesen nagyobb lóverseny-kultúrával rendelkező országoknak, ahol évek óta az egyre komolyabb szigorítások ellenére sem képesek minden fél számára megnyugtatóan kezelni a problémát." - áll a közleményben.
 
A változtatással megvalósul a minden más sportágban is elvárható esélyegyenlőség, hiszen korábban ádáz vitákra adott okot, amikor valaki szabálytalan ostorhasználattal megnyert egy futamot, egy olyan előtt, aki a szabályokat betartva versenyzett.

 "Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy az ostorhasználat betiltása mérföldkő a magyar lóversenyzés életében" - jelentette ki Pécsi István, a Kincsem Nemzeti Kft. frissen kinevezett ügyvezető igazgatója.
 
Hozzátette: mostantól olyan emberek tömegeit állíthatják az ügy mellé, akik korábban éppen az idejétmúlt és értelmetlen ostorhasználat miatt fordultak el a sportágtól. A lovak, különösen az angol telivérek hamarosan sokkal nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak lesznek, ami jótékony hatással lesz a teljesítményükre.
 
Hangsúlyozta: ha a kísérlet beválik, 2015-ben már a teljes szezon "ostormentes" lesz.

  A galoppon november 1-től, míg az ügetőn november 8-tól kezdődik a kísérleti időszak.

Magyar fogathajtó sikerek a Vecsés Kupán

A négyesek között egyéniben Dobrovitz József, csapatban pedig a Lázár Zoltánnal és Váczi Istvánnal kiegészülő magyar válogatott nyert a vasárnap befejeződött 22. Vecsés Kupa nemzetközi fogathajtóversenyen.

 

A 2004-ben csapatban világbajnok Dobrovitz mögött - aki egyben a világkupa-pontszerző viadal házigazdája volt - a hétszeres világbajnok Lázár Zoltán lett a második és a sportág egyik legnagyobb alakja, a holland Ijsbrand Chardon a harmadik.
  

A magyar eredmények bíztatóak az aacheni verseny és a világbajnokság előtt, még úgy is, hogy a világ- és Európa-bajnoki címvédő hollandok nem a legjobb hármasukkal álltak rajthoz Vecsésen.

forrás: MTI

kép: http://vecseshirek.hu/

Andalúz ló

Az andalúz ló Igazi spanyol lófajta. Egyesek szerint eredete a mór időkre vezethető vissza,(8.század) az Ibériai- félszigetre került berber lovak és a helyi spanyol lovak keresztezéséből alakult ki, mások szerint az egykori numídiai-kárthágói lovak utódai. 

Az andalúziai lovaknak igen nagy befolyása volt az európai és amerikai lófajtákra. A következő fajták kialakulásában játszott nagy szerepet az andalúziai: lipicai, kladrubi, frederiksborgi, oldenburgi, orlov és a criolloéban. A fajta első jelentős megszilárdulását a córdobai ménes megalapítása jelentette- II. Fülöp, 1571.
Az andalúz elegáns, akciós mozgású ló, a modern sport céljaira, viszont már kevésbé alkalmas. Főként a bikaviadalok klasszikus lova. Több színben is előfordul, kedvelt színe a szürke. Az andalúz a barokkos fajták közé tartozik. Megnyerő külső, elegancia jellemzi. Mozgása tetszetős, akciós, dinamikus, de inkább fölfelé irányul, ellentétben a modern sportló nyújtott, térölelő vágtájával. Feje nagy, általában kissé kosfejű, szeme éber, nyaka szépen ívelt, magasan illesztett, martájéka nem kifejezett. Az egész testre, így a hátra is jellemző a jól izmoltság. A végtagok stabil alakulásúak, szárazak, a csüd nem lehet túl hosszú. Fara kerek, farka dús, mélyen tűzött. Jellegzetessége a hosszú, selymes tapintású, hullámos sörény és farokszőrzet.
Az andalúz lófajta tenyésztése a középkor utolsó századaiban a dél-spanyol karthauzi kolostorokban folyt. Egy híres nemes, Don Alvaro Obertus de la Valeto végrendeletében a szerzetesrendre hagyott egy 40 km²-es, lótenyésztésre kiválóan alkalmas területet, így 1476-ban bekövetkezett halála után a lótenyésztéshez jól értő karthauziak vették át a tenyészet vezetését. A három legfontosabb tisztavérű tenyészet Jerez de la Fontera, Sevilla és Casallo környékén működött. Ezenkívül jelentős volt a nemesi családok andalúzállománya is: a zamoranos, a guzmanes és a valenzuelas mind-mind ilyen magántulajdonú ménes volt. Az andalúz méneseket több súlyos csapás is mérte: Napóleon seregei számos egyedet zsákmányoltak, de szerencsére a szerzetesek el tudták rejteni az állomány egy részét. 1832-ben járvány pusztított az ekkor már nem karthauzi kézen lévő állományban, amit csak néhány egyed élt túl. A spanyol kormány ekkor egészen az 1960-as évekig kiviteli tilalmat rendelt el az andalúzra, a fajta regenerálása érdekében. Az Andalúz Tenyésztő Szövetség 1912-ben alakult. Érdekesség, hogy az andalúzt elfogadják a luzitano fajtájában, de fordítva ez már nem igaz.


Az andalúz lovat már a kezdetektől elsősorban hátaslóként hasznosították. Majdnem mindenki számára ideális ló az andalúz. Egyes egyedei gyermeklónak, mások hobbilónak, megint mások versenyezni alkalmasak. Lehet használni akár fogatban is. Sporttársként leginkább az ugrósportban és a díjlovaglásban felel meg. Találkozhatunk vele lovas bemutatókon és cirkuszokban is. Manapság újra kezdik virágkorukat élni, az új, "barokk divatnak" köszönhetően. Sok hobbilovas egyszerűen temperamentuma és természet adta feligazodottsága miatt kedveli, mivel ezek talán a legelegánsabb hátaslóvá teszik. Élénk vérmérsékletük ellenére könnyen fegyelmezhetők, jól irányíthatók, gondozójukkal bensőséges kapcsolatot alakítanak ki. A tartással és a takarmányozással szemben nem igényesek. Ez a fajta ma az egyik legkedveltebb hátasló a világon: egyedül Andalúziában 124 ezer tenyészkanca található. A fajta rokontenyésztése tilos, de a nagy egyedszám miatt erre nincs szükség.

Amerikai ügető

Az Egyesült Államokban, a nagy távolságok szükségessé tették egy gyorsan ügető kocsilófajta kitenyésztését.

A fajta kialakulásában nagy szerepe volt Darley Arabian utódjának-Messengernek-akit 1788-ban exportáltak az USA-ba.
Kitűnő ügetőképességét jól örökítette, és az 1849-ben született utódjának, Hambletonian 10 révén sikerült rögzíteni ezt a tulajdonságot a fajtában.

Az amerikai fajta onnan kapta a Standard bred elnevezést, hogy tenyésztői már csak az olyan olyan lovakat ismerték el a fajtába tartozonak, amelyek két és fél percnél kevesebb idő alatt ügették le az 1 mérföldet./1 mérföld kb. 1,6Km./

Az amerikai ügető ló tenyésztői a küllemmel még annyit sem törődtek, mint a telivér tenyésztők. A teljesítmény számított egyedül. Az amerikai ügető ló külleme: Feje nemes is, de durva is lehet. Magasan illesztett, középhosszú nya, nem kifejezett mar, hosszú, meredek jól izmolt lapockák jellemzik. Mellkasa mély, hosszú, a hát ugyancsak hosszú, gyakori a töréshiba.

A far széles, izmos, gyakran csapott. Túlnőttség előfordulhat. Lábszerkezete nem mindig korrekt, elől néha franciás, hátul gyakran gacsos. A csánkok sokszor nem elég terjedelmesek, a csűd hosszú.

Átlagos marmagassága körülbelül 158cm, lényegesen kisebb, mint a telivéré.

Akhal Tekini

Az akhal tekini igazi türkmén fajta, az egykori türk ló egyenes leszármazottjának tekintik. Közel 3000 éves lófajta. Fő jellemzői, hogy kemény, kitartó és nagyon gyors lovak.

Az ashabad-moszkvai 4300 kilométeres távlovaglás tette világhírűvé. A fajtában több olimpiai aranyérmes díjló is volt már. Absent, Mual, Penteli. Kifejezetten sport célra alkalmas hátasló.
Külleme: pej, sárga és fakó színben fordul elő.

Az akhal tekini feje egyenes, száraz. nyaka gyakran szarvasnyak, marja kifejezett, magas és hosszú, törzse nem túl mély, háta általában hosszú, gyakran puha, fara izmos. Ízületei többnyire szárazak.

Későn érő, hosszú élettartalmú fajta. Sem telivér, sem arab vért nem tartalmaz, ezért rendkívül értékes. Az angol telivér ősei közöttis ott sejthetjük ezt a fajtát. Az akhal-tekini általában erős akaratú és élénk. Küllem: Jellemzői a kicsi fej,a hosszú,egyenes orrhát, a kifejező szem, a széles érzékeny orrlyuk és a hosszú fül. Karcsú, magas ló, magas marral.

A rar gyenge, a farok alacsonyan tűzött. Az akhal tekini lovak lábai hosszúak és izmosak. A sörény ritka, az üstök gyakran hiányzik. Az Akhal tekini tipikus nomád ló, nagy kitartásáról ismert.

Néhány országban ma már versenylónak is használják.

Az akhal tekini marmagassága: 145-157cm között. Szín: Ennek a fantasztikus fajtának a színe eléggé csillogó. Legjellemzőbb az aranysárga, a szürke és a pej kevésbé elterjedt.

forrás / kép: https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/

Magyar sportló

A magyar sportló a legfiatalabb fajta hazánkban, melynek felügyelő szerve a Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesülete 1990 óta működik. 

A fajta lóállománya nem köthető egyetlen helyszínhez vagy méneshez sem, a tenyésztés nagyrészt magántulajdonban lévő az ország legkülönbözőbb részein élő egyedeken alapul.

A rendszer, melyen a fajta tenyésztése alapul, megfelel a hazánkban érvényesülő piaci viszonyoknak.

A fajtába felvehető lovak kiválasztása illetve teljesítményük vizsgálata központilag szabályozott, a fedeztetés a tartás vagy a nevelés azonban a tulajdonosok feladata, és önerőből működik.

Az állami tulajdon viszonylag csak a tenyésztők rendelkezésére bocsátott fedezőmének formájában van jelen a fajta piacán.

kép: https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/