A krokodilok a "múltban ragadtak" a madarakhoz képest

A krokodilok ma élő legközelebbi rokonai a madarak, ám tollas "unokatestvéreikkel" ellentétben ők a "múltban ragadtak" - állítják amerikai kutatók.

Mindkét csoport egy nagyjából 240 millió évvel ezelőtt élt közös őstől származik, ám míg a madarak evolúciója gyors ütemben haladt dinoszauruszőseik kipusztulása után, addig a krokodiloké lassú volt - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.

"A krokodilfélék molekuláris órájának ketyegési sebessége jóval lassabb, mint az általunk vizsgált más állatoké, így az emlősöké, ami azt jelenti, hogy sokkal tisztább képet kaphatunk a múltjukról" - magyarázta Richard Green, a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i tagintézményének munkatársa. Mint hozzátette: "a fosszíliákból tudjuk, hogy a krokodilok testszerkezete nagyrészt változatlan maradt évmilliókon keresztül".

A kutatók a mississippi aligátor (Alligator mississippiensis), a bordás krokodil (Crocodylus porosus) és a gangeszi gaviál (Gavialis gangeticus) genomját vizsgálták, és a hüllők szokatlanul lassú ütemű fejlődését kihasználva felépítették a dinoszauruszokat, pteroszauruszokat, madarakat és krokodilféléket is megelőző "archoszaurusz" genetikai képét.

  A Science című folyóiratban közölt eredmények szerint az archoszauruszok őseinek rendkívül lassú volt a molekuláris evolúciója, amely azonban felgyorsult a madarak esetében. A dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalását okozó meteorbecsapódást követően a megmaradt madarak gyors ütemű fejlődésen mentek keresztül, ami a ma élő szinte összes - több mint tízezer - madárfaj kialakulásához vezetett.

 (http://www.telegraph.co.uk/news/science/evolution/11288900/Crocodiles-are-stuck-in-the-past-compared-to-their-bird-relatives.html)

A valaha élt legnagyobb krokodil koponyájára találtak Tunéziában

Egy kihalt, új faj felfedezését eredményezte egy több mint másfél méter hosszú koponya fosszíliájának megtalálása Tunéziában, ahol a valaha élt legnagyobb krokodil maradványára bukkantak olasz és tunéziai paleontológusok.

 

A kanadai Albertai Egyetem és a Bolognai Egyetem kutatói azonosították a maradványt, és a dinoszauruszok korában élt fajnak a Machimosaurus rex elnevezést adták. Ez a faj volt a dinoszauruszok korabeli óceánokban élő krokodilok legnagyobbika és a legutolsó képviselője.
  
A krokodil koponyája több mint másfél méter volt - nagyobb, mint egy T. rex koponyája -, az állat teljes testhossza majd 12 méter volt. A Machimosaurus rex nagyobb volt, mint a dinoszauruszok kora óceánjainak eddig ismert krokodiljai. Töltényalakú fogai lekerekítettek voltak, tompa végűek, redőkkel, amelyekkel képes volt a tengeri teknősök páncéljait összeroppantani. "Ezek a fogak nem hús felmetszésére, hanem csontok összeroppantására szolgáltak" - közölte Tetsuto Miyashita, az Albertai Egyetem PhD-hallgatója, azon kutatók egyike, akik azonosították a maradványt.
  
A Machimosaurus rex legközelebbi rokona több mint 30 millió évvel korábban élt a mai Anglia területén elterült tengerben. A tengeri krokodilok a jura időszak (200-150 millió éve) félelmetes ragadozói voltak, de sok kipusztult, amikor élőhelyük odaveszett a mai Európa térségében. A Machimosaurus rex az észak-afrikai partok sekély vizeiben élt tovább.
  
2014-ben olasz és tunéziai kutatók 130 millió éves kőzetekben találták meg a koponya fosszíliáját a dél-tunéziai Tataouine városától 48 kilométerre délre. 2011 óta folytattak ásatásokat a térségben. Ritka a 130 millió éves jó állapotban lévő fosszília - közölte Faderico Fanti, a Bolognai Egyetem professzora.
  
A kőzetekben megtalálták a krokodil teljes törzsét, a nyakat, a hátat, a farkat és a végtagokat, de csak a koponyát tudták elhozni. A kutatócsoport vissza akart térni a térségbe, de a tunéziai polgárháború nyomán kialakult ingatag biztonsági helyzet miatt egyelőre letettek erről. 
  
Tataouine akkor vált a világ számára közismertté, amikor George Lucas a Star Wars filmjeit forgatta a sivatagi térségben, és a filmjében a Tatooine bolygót arról nevezte el.
  
A kutatók a Cretaceous Research folyóiratban tették közzé tanulmányukat felfedezésükről.
  
http://phys.org/news/2016-01-bone-crushing-prehistoric-reptile-largest-marine.html

Ajjj ajjj...

Változatos életformákat alakítottak ki az őskrokodilok

A ma élő utódaikétól merőben eltérő, roppant változatos életformát - egyebek között táplálkozási szokásokat - fejlesztettek ki evolúciójuk során az őskrokodilok sok-sok évmillióval ezelőtt, hogy biztosítsák túlélésüket a dinoszauruszok uralta világban.

forrás: MTI - kép: origo.hu

A brit tudományos akadémia, a Royal Society folyóiratának szerdai számában közzétett tanulmány részletesen feltárja, hogyan fejlődtek ki a különböző krokodilfajták, illetve hol, milyen környezetben éltek és mivel táplálkoztak. A szerzők - valamennyien brit kutatók - több mint száz, a mezozoikumból származó krokodilkövület alsó állkapcsát elemezték forma és funkció szempontjából. (A mezozoikum vagy középidő a földtörténeti korszakok közül a második volt, köznapi megfogalmazásban a dinoszauruszok korának is nevezik. Mintegy 180 millió évig tartott: 251 millió évvel ezelőtt kezdődött és 65 millió évvel ezelőtt ért véget.)

    

Mint megállapították, a ma élő, főleg emlősökkel és halakkal táplálkozó édesvízi rokonokhoz képest rendkívüli változatos életmódot folytattak az őskrokodilok a vizsgált időszakban. Voltak köztük növényevő fajták, rovarokra vadászó "gyorslábúak", tengeri halakat fogyasztók és hatalmas testű húsevők, amelyek vízben és szárazföldön egyaránt otthonosan mozogtak. Akadtak olyanok, amelyek kutyához hasonlóan fürgén futkároztak, és olyanok is, amelyek a nyílt óceánban tanyáztak, és a tengeri életformához alkalmazkodva a kardszárnyú delfinekére emlékeztető módon szerezték be zsákmányukat.

    

"A dinoszauruszok idejében a krokodilok egészen másmilyenek voltak, mint az általunk ismert maiak" - húzta alá Thomas Stubbs, a Bristoli Egyetem fejlődéstani biológusa, a kutatóprogram vezetője. A LiveScience.com tudományos hírportálnak nyilatkozva megjegyezte, hogy most először vizsgálták a különböző ősi krokodilfajták fő jellemzőit évmilliókra kiterjedően.

    

A tudósok elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző kihalási eseményekhez és a rendkívül zord természeti-környezeti feltételeihez való alkalmazkodás miként hatott az őskrokodilok táplálkozási rendszerére az evolúció folyamán. Ezért is összpontosították kutatásukat a legfontosabb "élelemfeldolgozó" csontra, az alsó állkapocsra.

    

A krokodilok fejlődésében a legmeghatározóbb valószínűleg a 200 millió évvel ezelőtt bekövetkezett triász-jura kihalási esemény volt, amely eltörölte a fajok mintegy felét. A földi élővilág történetében egyik legnagyobb kihalási hullám végzett a therapsidák, az emlősök őseivel, amelyek addig nagyobb számban népesítették be a Földet, mint a dinoszauruszok és a krokodilok ősei.

    

A tanulmány szerint a triász végi pusztító katasztrófát követően kezdték a krokodilok meghódítani a tengereket, és fejlesztettek ki olyan alsó állkapcsot, amellyel ügyesen el tudták kapni a sebesen úszó halakat. Később, a 146-65 millió évvel ezelőtti földtörténeti időszakban, a krétakorban ugyancsak sokrétű átalakuláson mentek keresztül az alsó állkapcsok, miközben a krokodilok hozzáigazították életformájukat a változó környezethez és a szárazföldi feltételekhez: ekkor fejlődtek ki a növényevő fajok is. A kutatók ugyanakkor úgy vélik, hogy nem is annyira az állkapcsok "biomechanikai variációi" voltak a leglényegesebb módosulások abban az időszakban, hanem a krokodilok anatómiájának egyéb területein végbement, a fosszíliák alapján kimutatható változások, például testük vastag, páncélszerű szarulemezeinek a kialakulása.

    

(http://www.livescience.com/39551-how-crocs-survived-dinosaur-dominated-world.html)

    (http://www.sciencedaily.com/releases/2013/09/130910205505.htm)

A nagy találkozás...