Terjeszkedik a Lexus márkakereskedői hálózata Magyarországon

Bővíti a Lexus  magyarországi értékesítési hálózatát a Toyota prémium márkáját forgalmazó Toyota Central Europe Kft., az idén két vidéki helyszínen nyitnak hivatalos márkakereskedést az eddigi budapesti mellé - tájékoztatta cég az MTI-t csütörtökön.

   

Kárpáti László ügyvezető tájékoztatása szerint a tervek szerint júliusban Szegeden a Kovács Autóház Kft. beruházásában nyílik kereskedés, decemberben pedig a Road Service Kft. nyit szalont Debrecenben. Az értékesítési pontok később tovább bővülhetnek.   
   
A hálózat fejlesztését a várakozásokat felülmúló tavalyi eladások és a lendületes növekedés idei fennmaradására utaló előrejelzések tették időszerűvé - derül ki a cég közleményéből.
   
A magyarországi újautó-piacon tavaly 417 Lexust adtak el a Datahouse adatai szerint, ezzel a márka a teljes piac 0,43 százalékát szerezte meg. Az előző évhez képest a növekedés erőteljes, 67,5 százalékos volt, és az idei év első hónapjának adatai ennél is nagyobb bővülést vetítenek előre. A prémium szegmensben tavaly elért 4,1 százalékos részesedés 2017 januárjában az eladott 66 járművel 9,4 százalékra emelkedett.
   
Az ügyvezető szerint a növekedésben nagy szerepe van annak, hogy a Lexus a luxusautó piac legszélesebb hibrid portfólióját kínálja a magyar piacon, ahol a magán- és vállalati ügyfelek is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetbarát autózásra és az üzemben tartási költségekre. A Magyarországon értékesített Lexus modellek között évek óta 90 százalék feletti a hibrid meghajtásúak  aránya - jelezték a közleményben.
   
A márka vevőinek 75 százaléka cég, 25 százaléka magánszemély Magyarországon.

forrás: MTI

Győrben gyártják az Audikhoz az elektromos motorokat

2018 végén, 2019 elején indul az Audi elektromos autók sorozatgyártása Győrben, s ekkor kezdik meg az elektromos motorok előállítását a magyarországi üzemben - mondta el az MTI érdeklődésére Peter Kössler, az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetője. 

   

Hubert Waltl, a járműipari konszern igazgatótanácsának gyártásért és logisztikáért felelős tagja egy csütörtöki ingolstadti rendezvényen annyit árult el, most alakítják ki az Audi elektromosautó-portfólióját. Az MTI kérdésére,  hogy készülnek-e ilyen járművek majd Győrben, konkrétum említése nélkül úgy válaszolt: a gyárban adottak ehhez a keretfeltételek.
   
Az MTI érdeklődésére Peter Kössler, az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetésének elnöke elmondta: 2018-2019 fordulójára tervezi az Audi az elektromos autók sorozatgyártásának kezdetét, s ezzel párhuzamosan indul meg az elektromos motorok előállítása a magyarországi üzemben.
   
Jelezte: már most is Győrben készülnek a prototípusok. Mint mondta, ez a gyár látja majd el a társaságot elektromos motorokkal.
   
Peter Kössler elhárította az MTI azon kérdését, hogy mekkora beruházás szükséges a termelés megkezdéséhez, arra azonban utalt, hogy a társaság az utóbbi három évben átlagosan 300 millió eurónyi fejlesztést hajtott végre Magyarországon.
   
Utalt rá: Győr fontos szerepet játszik a konszern életében annak kapcsán is, hogy itt fejlesztették, próbálták ki az emberi munkavégzés robotizált támogatását jelentő Smart Factory koncepciójuk számos elemét is, amelyeket aztán más gyáraikban is bevezetnek.
   
Számos újdonság nem Győrbe érkezik, hanem Győrből jön - fogalmazott az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezetésének elnöke.

forrás: MTI

Stagnál az új autók eladása az európai piacon októberben

Októberben alig változott a forgalomba állított új személygépkocsik száma az európai autópiacon az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

   

Az ACEA európai szakmai szövetség csütörtökön azt közölte, hogy az Európai Unióban októberben 1 millió 104 ezer 506 új személygépkocsit helyeztek üzembe, ami csupán 0,02 százalékkal marad el a tavaly októberitől.
   
A főbb piacok közül Olaszországban 9,7, Spanyolországban 4, Nagy-Britanniában pedig 1,4 százalékos volt a növekedés. Ugyanakkor az eladott új autók száma Németországban 5,6 százalékkal, Franciaországban pedig 4 százalékkal csökkent.
   
A szövetség számításai szerint az első tíz hónapban az eladott gépkocsik száma 7,2 százalékkal, 12 millió 348 ezer 502-re emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest.
   
Az ACEA adatai szerint Magyarországon októberben 7953 új személygépkocsit regisztráltak, 2,9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az év első tíz hónapjában 21,9 százalékkal, 77 ezer 392-re nőtt az értékesítés Magyarországon.

forrás: MTI

Megújulnak a 2000 és az 5000 forintos címletű bankjegyek

Megújulnak a 2000 és az 5000 forintos címletű bankjegyek, az új bankók november 15-étől válnak törvényes fizetőeszközzé, de a készpénzforgalomban csak 2017. március 1-jétől lehet találkozni velük, hogy az automaták és pénzkezelő gépek kezelői felkészülhessenek - jelentette be Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.

   

A jelenlegi 2000 és 5000 forintos bankjegyek 2017. július 31-ig maradnak a készpénzforgalomban, így augusztus 1-jétől már csak a megújított bankjegyekkel lehet fizetni.
   
A régi bankjegyeket a hitelintézetek és a posta ezt követően még három évig, 2020. július 31-ig, a jegybank pedig 20 évig, 2037. július 31-ig díjmentesen átváltja azonos címletű törvényes fizetőeszközre.
   
A két címlet grafikai jegyei nem változtak, a megújítás a hamisítás megelőzését szolgálja. Az eddigi cseréknél bevált a viszonylag rövid határidő, a 10 000 forintos bankjegyek esetében már az új bankjegyek bonyolítják le a forgalom 82 százalékát, a 20 000 forintosok esetében pedig arányuk meghaladja a 75 százalékot - mondta az alelnök.
   
Pataki Tibor készpénzlogisztikai igazgató felidézte, 2014-ben kezdték meg a sorozat megújítását, az új 10 000 forintos bankjegy 2014 decemberében, az új 20 000 forintos pedig 2015 decemberében került forgalomba. Felhívta a figyelmet: az MNB 2016. december 31-vel bevonja a régi 20 ezreseket, de azokat a kereskedelmi bankok és a posta még három évig, a jegybank pedig húsz évig díjmentesen azonos címletűre cseréli.
   
A fejlesztéseknél szem előtt tartották, hogy a lakosság segédeszközök nélkül, a hivatalos pénzkezelők pedig segédeszközökkel (például UV lámpa) ellenőrizni tudják a bankjegyeket, és az automaták, pénzkezelő gépek által is jól azonosíthatóak legyenek.
   
Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az MNB folyamatosan elemzi a készpénzforgalmi igényeket, és továbbra se látják indokát, hogy az 500 forintos bankjegyet érmére cseréljék.
   
Kitért arra is, hogy a bankjegyhamisítás hullámzást mutat, most kegyelmi állapot van. Két-három éve kétezer feletti a hamisítványok száma, korábban azonban volt olyan év is, amikor több mint tízezer hamis bankjegyet találtak - mondta.

forrás: MTI

A baromfihús áfacsökkentése a sertéságazat tapasztalataira épül

ATeljesültek a sertéshús általános forgalmi adójának csökkentéséhez fűzött kormányzati várakozások - a fogyasztók is érzik a kisebb áfa hatását -, ezért lehet mérsékelni a jövő év elején a baromfihús és a tojás áfáját 27-ről 5 százalékra - mondta Czerván György  csütörtökön Budapesten egy szakmai konferencián.

 

  

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a baromfi világnap idei rendezvényén résztvevőket köszöntve kiemelte: az ágazat szereplői 90-95 százalékban magyar tulajdonban lévő vállalkozások, emellett 50-60 ezer ember megélhetését biztosítják az országban. 

A baromfiágazat termelési értéke évente eléri a 800 milliárd forintot.

    

A mezőgazdaság termelési szerkezetén belül a baromfi és tojás ágazat valamivel több mint 13 százalékot képviselt tavaly - mondta az államtitkár.

Vasárnaptól csaknem 20 százalékkal nő Romániában a minimálbér

Vasárnaptól csaknem 20 százalékkal nő Romániában a minimálbér a szakszervezetek és a román kormány egyik korábbi megállapodása értelmében.

 

Romániában jelenleg 1050 lej (73 100 forint) a bruttó minimálbér, és május 1-jétől ennek értéke 200 lejjel, 1250 lejre (87 ezer forint) emelkedik.
   
A román kormány tavaly decemberben döntött erről. Akkor a minimálbér emelését májusra halasztották, hiszen a tavaly ősszel leköszönt Victor Ponta vezette szociáldemokrata kormány már januártól 1200 lejes minimálbért tervezett. A helyébe lépett, Dacian Ciolos miniszterelnök vezette szakértői kormány azonban májusra tolta ki az intézkedést, mert attól tartott, hogy Románia államháztartási hiánya túllépi a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát. A kormány és a szakszervezetek elfogadták kompromisszumként, hogy a halasztás következtében ne 1200 lejre, hanem 1250 lejre emelkedjen májustól a minimálbér.
   
A növekedés 1,131 millió személyt érint, akiknek zöme a versenyszférában dolgozik. Elemzők szerint főleg azok a vállalatok kényszerülnek béremelésre, amelyek szakképzetlen munkaerőt foglalkoztatnak, így az építőiparban, a mezőgazdaságban és a konfekcióiparban tevékenykedők.
   
Emellett azon alkalmazottak száma is nőni fog, akik minimálbérért dolgoznak majd, ugyanis az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a vállalatok nem fogják emelni automatikusan azoknak a bérét, akiket eddig is bruttó 1250 lejért alkalmaztak.
   
Romániában januárban 1943 lej (135 291 forint) volt a nettó átlagbér és 930 lej (64 755 forint) az átlagnyugdíj.

Két újabb német autóipari beruházás indul Kecskeméten

Két újabb német autóipari beruházás kezdődik Kecskeméten, összesen 10 milliárd forint értékben - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Stuttgartban folytatott tárgyalásai után az MTI-nek pénteken.

 
A két Baden-Württemberg tartományi vállalat autóalkatrészeket gyárt, az egyik már meglévő kapacitását bővíti, a másik zöldmezős beruházást hajt végre Kecskeméten - mondta a miniszter telefonon adott nyilatkozatában.
 
A két beruházás együtt 160 új munkahelyet jelent. A kormány 1,2 milliárd forinttal támogatja a beruházásokat, amelyek már tavasszal megindulnak és egy-másfél év múlva zárulnak le. A részleteket egy hónapon belül bejelentik - mondta Szijjártó Péter.
 
A miniszter a baden-württembergi tartományi fővárosban a Kecskeméten Mercedes-gyárat üzemeltető Daimler igazgatóságának elnökével és a testület termelésért felelős tagjával, Dieter Zetschével és Markus Schäferrel is tárgyalt. Elmondta, hogy a stuttgarti központú cég elégedett magyarországi működésével és hosszú távú partnerként tekint Magyarországra.
 
Megállapodtak abban, hogy a Daimler és Magyarország folyamatosan bővülő és fejlődő együttműködésre törekszik. A kormány jelentős energetikai és úthálózati fejlesztéseket indít Kecskeméten és térségében a Mercedes-gyár zavartalan energiaellátásának biztosítása, illetve az üzem és az M5-ös autópálya összeköttetésének további javítása céljából. Az útépítési program több milliárd forint, az energetikai fejlesztés több százmillió forint nagyságrendű.
 
A Daimler és Magyarország az oktatási és kutatási együttműködést is még szorosabbra fűzi. Ehhez jó alapot teremt, hogy a kormány a 2014-2020-as időszakban megduplázta a kutatás-fejlesztésre fordítandó forrásokat - mondta Szijjártó Péter.  
 
Ma már egy-egy autóipari vállalat fejlesztései nagymértékben a technológiai adottságokon múlnak, és ha egy ország nem tudja felmutatni a szükséges kutatás-fejlesztési, innovációs és digitalizációs képességeket, akkor nem lehet esélye arra, hogy újabb gyártókapacitásokat vonzzon  - mutatott rá a miniszter.
 
Magyarország és Baden-Württemberg gazdasági kapcsolatairól szólva hangsúlyozta, hogy a "jövőorientált magyar-német gazdasági együttműködés nem képzelhető el folyamatosan fejlődő magyar-baden-württembergi együttműködés nélkül".
 
Baden-Württemberg Magyarország második legfontosabb gazdasági partnere a 16 német tartomány közül, ráadásul a tartományt az egész Európai Unió "innovációs motorjaként" tartják számon - tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.
 
A tartomány 1320 vállalatát fűzi üzleti kapcsolat Magyarországhoz, és a kétoldalú kapcsolatok fejlődését jól jelzi, hogy tavaly a január-novemberi időszakban 10 milliárd eurót tett ki a kereskedelmi forgalom, ami éves szinten 8,5 százalékos növekedést jelent, és azt is, hogy 2015-ben már november végéig akkora volt a kereskedelmi forgalom, mint 2014-ben egész évben - mondta Szijjártó Péter.

Megjelent az NGM rendelete az online pénztárgépek használatának kiterjesztéséről

Megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendelete az online pénztárgépek használatának kiterjesztéséről a pénteki Magyar Közlönyben. 

   
A rendeletmódosítás szerint szeptember 30-tól kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszeréhez online kapcsolódó pénztárgéppel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek többek között a gyógyszertárak, a gépjármű-javítási, karbantartási, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi, a motorkerékpár-alkatrész kereskedelmet és javítást, plasztikai sebészeti tevékenységet végzők, a diszkót, illetve tánctermet működtetők, a ruházati tisztítók vagy például azok, akik különböző, fizikai közérzetet javító és testedzési szolgáltatásokat vagy utazási szolgáltatásokat nyújtanak.

A pénztárgépesek köre 2017 január 1-jétől a taxis személyszállítást és pénzváltási tevékenységet végzőkkel bővül.
   
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter március 22-én jelentette be, hogy további ágazatokra terjesztik ki az online pénztárgépek kötelező használatát. A kormány az intézkedéstől a gazdaság további fehéredését várja. Becslések szerint az államkassza az újabb 30 ezer online pénztárgép üzembe helyezésével mintegy 20-30 milliárd forint bevételnövekedéssel számolhat.
   
Jelenleg 217 ezer online pénztárgép üzemel az országban, többek között a kereskedelmi egységekben, benzinkutaknál, a gyógyszertárakban, a vendéglátó üzletekben és a szállodákban. Az online kasszarendszernek köszönhetően 2014-ben mintegy 150 milliárd forint, 2015-ben további mintegy 60 milliárdos többlet adóbevétel keletkezett.
   
A miniszter azt is elmondta, hogy a taxisokkal egyeztetnek az online ellenőrzés biztosításáról, esetükben 2017. január 1-jéig szeretnék az új rendszert kialakítani. Az egyik elképzelés szerint felesleges lenne az online pénztárgép, a taxitársaságokon keresztül kaphatna információt az adóhivatal.

Virágzik az európai haszongépjármű-piac

Továbbra is dinamikusan bővül a haszongépjárművek értékesítése az Európai Unióban.

   
Az Európai Gépkocsigyártók Szövetségének (Acea) szerdán közzétett jelentése szerint éves szinten februárban 17,8 százalékkal 160 ezerre emelkedett az forgalomba állított új haszongépjárművek - kamionok, teherkocsik, buszok, furgonok - száma.

Az év első két hónapjában.  Különösen gyorsan, 22,2 százalékkal nőtt a kereslet a 16 tonnánál nehezebb tehergépkocsik iránt.
   
A válság miatt sok vállalat kénytelen volt elhalasztani vásárlásait, és az elöregedett gépjárműparkot most alacsony kamatszinten, kedvező finanszírozási feltételek mellett lehet felújítani.
   
Az Acea statisztikái szerint Magyarországon februárban 2005 haszonjárművet helyeztek forgalomba, 15,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Az év első két hónapjában 3701 járművet adtak el, ez 3,4 százalékos növekedés.

A modern kori rabszolgaság Magyarországot is érinti

Ha látszólag nem is, de a modern kori rabszolgaság Magyarországot is érinti - mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára az MTI-nek telefonon nyilatkozva, miután részt vett az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának (CSW) ülésszakán New Yorkban.

   
Az ülésszakkal párhuzamosan a magyar, az amerikai és a liechtensteini ENSZ-képviselet közösen konferenciát rendezett a modern kori rabszolgaságról és az ellene folytatandó küzdelem esélyeiről, módszereiről.   
   
"Csak látszólag nem érint minket ez a kérdés, hiszen részben olyan tömeges jelenségről van szó világszerte, amely fölött Magyarország mint az ENSZ tagállama, nem hunyhat szemet, részben pedig a modern kori rabszolgaságnak különböző típusai vannak, s ezek közé tartozik a devizahiteles rabszolgaság is, amely nálunk húsba vágó ügy" - fogalmazott Novák Katalin az MTI-nek adott interjújában.
   
Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy mi minősül manapság rabszolgaságnak: például az emberkereskedelem, a szexuális kizsákmányolás, a hazájuktól távol munkát vállalók embertelen körülmények között és éhbérért vagy egyenesen ingyen dolgoztatása, a kapcsolati erőszak, az uzsora, vagy az adósrabszolgaság. "Én a devizahiteles csapdát is modern kori rabszolgaságnak tartom" - mondta az államtitkár asszony.
   
A konferencián a politikusok mellett az elesetteket, rászorulókat segítő civilszervezetek képviselői is megszólaltak: megosztották tapasztalataikat, és javaslatokkal álltak elő.
   
Vajon mi lehet a gyors segítségen kívül a gondok megoldásának leghatékonyabb eszköze? Novák Katalin szerint - s ebben egyetértett vele a társrendező amerikai és liechtensteini politikus is - a megelőzés a legfontosabb. A politikus a magyar modell példáival ismertette meg a résztvevőket: 24 órás telefonos segélyvonal működik, az ellátórendszer titkos menedékházakat bocsát a bajba jutottak rendelkezésére, s anyagi támogatással, pszichológiai tanácsadással segíti a nehézségekkel küszködőket.
   
Novák Katalin beszámolt a rendezvény résztvevőinek arról is, hogy a jelenlegi magyar kormány milyen intézkedéseket hozott az uzsorások hálójába és a "devizahiteles rabszolgaságba" kerültek megsegítésére. Az államtitkár az MTI-nek azt is kiemelte, hogy az ilyen, modern kori rabszolgaságnak elsősorban oktatással, tájékoztatással, érzékenyítéssel lehet elejét venni. S megfelelő családpolitikával is - tette hozzá.
   
Novák Katalin a magyar ENSZ-képviseleten - Bogyay Katalin ENSZ-nagykövet személyes kezdeményezésére - megrendezett különtalálkozón is részt vett: a világ minden tájáról érkezett lányokkal, fiatal nőkkel osztotta meg tapasztalatait. Mint az MTI-nek elmondta: különösen nagy volt az érdeklődés a magyar bölcsődés és óvodás gyermekek étkeztetési programjai iránt.
   
A nők helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság ülésszaka a jövő héten is folytatódik, ám a magyar delegációnak csütörtökön vannak az utolsó programjai. Novák Katalin az Egyesült Államokban élő Polgár Judit sakkozóval találkozik az ENSZ székházában, majd hazaindul Budapestre.