A következő címkéjű bejegyzések mutatása: festészet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: festészet. Összes bejegyzés megjelenítése

Kádár Béla műve lett az év legdrágábban eladott magyar festménye

Kádár Béla Beszélgetők a szabadban című olajképe lett 2015 legdrágábban eladott magyar festménye, a nagyméretű alkotásért 90 millió forintot fizettek - mondta el Virág Judit művészettörténész, galériavezető az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.


Hozzátette: a korábbi esztendőkhöz képest számos "új" festővel - Kádár Béla mellett például Mednyánszky Lászlóval, Vaszary Jánossal és Dénes Valériával - színesedett az év legmagasabb áron elkelő műveit felsoroló lista.
   
Egyre több festőművész alkotásai érnek el 40-50 millió forintos eladási árakt, a 100 millió forint fölötti kategóriába az eddigi tapasztalatok alapján azonban csak Csontváry Kosztka Tivadar, Munkácsy Mihály és Gulácsy Lajos művei kerülnek be. Sokat számít a festmények témája és mérete is, az igazán nagyméretű alkotásokat sokkal nehezebb eladni.
   
A vevőkör változóban van, a magyar gyűjtők és befektetők mellett sok külföldi magánszemély és befektetői társaság is megjelent az árverseken. Életkor vagy foglalkozás alapján nem igazán lehet meghatározni a vevőket, viszont egyre több a nő a licitálók között - hangsúlyozta Virág Judit. Hozzáfűzte azt is, hogy a drágább alkotások vásárlói jellemzően alkuszokat küldenek maguk helyett az árverésekre, vagy telefonon adják le ajánlataikat.

Budán és Pesten is készülnek új falfestmények

illusztráció


Budán a BAH-csomópont pillérei kapnak színes festményt, Pesten pedig a Kazinczy utca 37-41. szám alatt alkotnak a művészek a Színes Város Budapest Fesztivál keretében.

 
A BAH-csomópont pilléreire készülő festmények arról vallanak majd, hogy mit gondolnak a magyarokról a külföldiek. A pillérek egyik oldalát a londoni Luke készíti pop-art stílusban, a másikon az argentin Grace munkája lesz majd látható. A munkálatok szeptember 11. és 19. között zajlanak - közölték a szervezők az MTI-vel.
  
A Kazinczy utca 37-41. szám alatt két magyar alkotó, Fat Heat és TransOne dolgozik szeptember 14-től, ők a szürkemarha mint hungaricum témát dolgozzák fel.
  
A Színes Város Fesztivál keretében idén több mint 10 festményt készítenek magyar és külföldi művészek a fővárosban. Az alkotások főként magyar sajátosságokat mutatnak be.
  
Tavaly jellemzően a VII. kerületben zajlottak a falfestések, míg idén budai, illetve más pesti kerületekben is készülnek köztéri alkotások augusztus 24. és szeptember 23. között.

Rézkarc - Edward Lefevre



Ár: 14 500 Ft

készítette: Edward Lefevre
valós képméret: 14x21
kerettel együtt: 23x32

Itt tudod megvenni: jófogás.hu
http://www.jofogas.hu/budapest/Rezkarc___Edward_Lefevre_32334369.htm

Pozitív szavakat festettek egy budapesti falra

Harminchét pozitív jelentéstartalmú szót festettek önkéntesek a Hegyalja út és a Mészáros utca találkozásánál lévő téglafalra, hogy ezzel pozitív üzenetet közvetítsenek a városlakók felé.



A mintegy 170 négyzetméter felületű I. kerületi téglakerítés csaknem egy évtizede volt elhanyagolt állapotban, a korábbi sárgás vakolat színe elszürkült, a fal omladozni kezdett, ezért a Színes Város Csoport és a Poli-Farbe festékgyár önkéntesei másfél hét alatt újravakolták és dekorálták a felületet többek közt olyan szavakkal, mint a mosoly, az öröm, a siker, az egészség, a harmónia és a szeretet - közölték a szervezők az MTI-vel.
 
Az ötletgazdák azt remélik, hogy az új fal egyfajta helyi látványossággá alakul, és a környéken közlekedőkben jó érzést kelt majd a látványa.
 
Utolsónak a remény szó került fel a falra, ezzel is erősítve a projekt üzenetét.
 
"Kezdeményezésünk akkor éri el a célját, ha ezek a szavak és a mögöttes tartalom újra a hétköznapi beszéd részévé válik, és a kerületben élők büszkék lesznek arra, hogy Magyarország első pozitív fala náluk valósult meg" – mondta Flór Péter, a Színes Város Csoport főtitkára. Hozzátette: a felület a MÁV tulajdonában áll, amely évek óta szakmai partnerként segíti a csoport munkáját.
 
Magyarország első pozitív falát a Színes város mozgalom önkéntesei mellett Kozák Danuta olimpiai bajnok kajakozó és Varga Antal, a kerület alpolgármestere adta át kedden.
 
A Poli-Farbe jótékonysági programjainak köszönhetően országszerte többek között óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények falai szépültek meg, a Színes Város Csoport pedig az elmúlt években csaknem 40 falfelületet szépített meg, vagy újított fel az ország számos pontján.

Rekordáron kelt el egy Turner-festmény

Rekordáron, 30,3 millió fontért (11,8 milliárd forintért) kelt el William Turner kései remekműveinek egyike a Sotheby's londoni árverésén - számolt be a The Guardian brit napilap.



Az eredetileg 15-20 millió font értékűre becsült Rome, From Mount Aventine című alkotásért négy vásárló között folyt kemény licitharc. A római látkép végül egy telefonos licitálóhoz került. Korábban egyetlen Turner-műért sem adtak ekkora összeget aukción.
 
A Turner iránti érdeklődést a Tate Britain nagyszabású Turner-kiállítása és Mike Leight közelmúltban bemutatott Mr. Turner című életrajzi filmje is fokozta.

 Legutóbb 1878-ban cserélt gazdát a 124-szer 91,6 centiméteres olajfestmény, akkor rekordáron, 6142 fontért vásárolta meg Archibald Primrose, Rosebery grófja, későbbi brit kormányfő. A kép azóta is a Rosebery-gyűjtemény állandó darabja volt. A család most azért bocsátotta árverésre a képet, hogy a befolyó összegből finanszírozni tudják birtokuk felújítását, az ott lévő többi műkincs karbantartását.
 
Róma látképét az Aventinus hegyről ábrázolta William Turner, akit pártfogója, Hugh Munro 1828-ban bízott meg a tájkép elkészítésével. Turnernek hét év kellett ahhoz, hogy megfesse művét, ez idő alatt nemcsak Rómában járt, hanem különféle tanulmányokat is folytatott. A festményt végül 1836-ban a Royal Academy kiállításán mutatták be. A Morning Post napilap ekkor azt írta: "ez az egyik legcsodálatosabb kép, amellyel Turner elkápráztatott és meghiúsít minden kritikát: felülmúlhatatlan". A festmény Munro halála után került árverésre.

 Alex Bell, a Sotheby's szakértője elmondta: Turner legjelentősebb művei közül alig több mint féltucatnyi maradt magánkézben, a most eladott alkotás pedig a legjobbak közül való.

http://www.theguardian.com/artanddesign/2014/dec/03/jmw-turner-rome-from-mount-aventine-painting-record-30m-auction-sothebys

Nem az emberi jelenlét miatt fakulnak az Altamira-barlang freskói

Nem a turisták látogatása miatt kezdtek fakulni a világhírű Altamira-barlang őskori falfestményei, ezért korlátozottan, de továbbra is nyitva maradhat a nagyközönség előtt a barlang - derült ki a paleolitikum művészetének legismertebb lelőhelyén végzet tudományos kutatásból.
    

A tanulmányt készítő tudósok egy éven keresztül vizsgálták a világörökségnek nyilvánított barlang állapotát. Arra jutottak, hogy a több mint 14 ezer éves barlangrajzokat bizonyos mikroorganizmusok elszaporodása és a szén-dioxid szintjének emelkedése veszélyezteti leginkább, de a beszivárgó víz is árt a képeknek. A kutatók azt javasolták, hogy telepítsenek a barlangba szellőztető rendszert - írta pénteken az ABC című spanyol napilap.
    
Az Altamira-barlangot tizenhárom éve zárták be a festmények rohamos pusztulása miatt, és épp a kutatást segítendő nyitották meg részlegesen a látogatók előtt februárban, szigorú feltételek mellett. A barlangot hetente egyszer egy ötfős csoport keresheti fel, amelynek tagjait az Altamira Múzeum látogatói közül sorsolják ki. A szerencsés turisták kizárólag speciális overállban és maszkban léphetnek a barlangba, ahol mindössze 37 percig tartózkodhatnak vezető kíséretében.
    
A szakemberek szerint az emberi jelenlét ebben a formában alig befolyásolja a barlang környezeti viszonyait. Korábban azt feltételezték, hogy a turisták miatt nő meg a hőmérséklet és a relatív páratartalom odabent, és ez teszi tönkre az alkotásokat.
    
A vizsgálatok bizonyították azt is, hogy az Altamira-barlang teljes bezárása nem állítaná meg a falfestmények pusztulási folyamatát. Ezért a jelenlegi feltételek mellett továbbra is látogatható lesz, ám egyelőre csak 2015 februárjáig. A tervek szerint akkor döntenek majd arról, hogy hosszú távon folytatódhatnak-e, és ha igen, miként ezek a látogatások.
    
A falfestményeiről híres barlangra 1868-ban egy vadász talált rá véletlenül. A paleolitikum (őskőkor) művészetének legismertebb lelőhelye az észak-spanyolországi Santandertől 30 kilométerre nyugatra fekszik. A 280 méter hosszú, több teremből, folyosóból álló mészkőbarlangban 1879-ben az ásatást vezető Marcelino de Sautuola kislánya fedezte fel a mennyezeten az ősember festményeit. Valódiságukat csak 20 évvel később ismerték el, amikor Franciaországban is találtak hasonló barlangfestményeket.
    
A freskók az úgynevezett magdaléni kultúra idején, Kr. e. 13 500 körül készülhettek. A barlang sötétszürke sziklafalát, mennyezetét jégkorvégi állatok, bölény-, vaddisznó-, vadló- és szarvasábrázolások díszítik. Összesen 600 festmény és 1500 karcolat található a barlangban, amelyet az UNESCO 1985-ben nyilvánított a világörökség részévé.
     
2001-ben nyílt meg turisták számára a barlang "hasonmás" változata, az Altamira Múzeum, amelyet tavaly 240 ezer látogató keresett fel.

http://www.abc.es/cultura/20140912/abci-visitas-cuevas-altamira-201409112100.html

forrás: MTI
kép:  http://www.abc.es

Száz éve került meg az ellopott Mona Lisa

Gyerekjáték volt a világ egyik leghíresebb festményének elrablása: nem kellett hozzá más, csak egy fehér köpeny, amelyet az alkotásokat másoló hobbifestők viselnek. Vincenzo Peruggia 1911. augusztus 21-én sétált ki a Louvre-ból, hóna alatt a Mona Lisával, Leonardo da Vinci híres mosolyú női portréjával, amely aztán csak több mint két évvel később - éppen száz éve - 1913. december 12-én került elő újra.
 
A fiatal tolvajnak nem volt nehéz dolga: a rablás előestéjén elrejtőzött a Louvre számos faliszekrényei közül az egyikben. A hobbifestők rendszerint ilyen szekrényekben őrizték vásznaikat és palettáikat. Amikor következő nap a takarítók elhagyták a termet, amelyben a Mona Lisát őrizték, előbújt rejtekéből, a kincset érő zsákmányhoz ment, majd egyszerűen leakasztotta a falról. Mivel a kép, amely a híres mosolyú asszonyt ábrázolja, elég kicsi, mindössze 76,8-szor 53 centiméteres, egyszerűen a köpenye alá rejtette. Hétfő volt, a Louvre zárva tartott.
   
Peuggia ismerte a párizsi múzeumot, 1910 októberétől 1911 januárjáig üvegesként dolgozott, segített a Mona Lisa védőrétegének kialakításában is. Mindent alaposan kitervelt, csak egy dolog siklott félre: nem volt jó a kulcs a lépcsőházhoz, amelyen keresztül a tolvaj el akarta hagyni a Louvre-t. Vincenzo Peruggia tervei összeomlani látszottak, léptek zaját hallotta. A múzeum egyik bádogosa közeledett, az egyetlen ember, aki látta a tolvajt. A férfi udvariasan kinyitotta egy fogóval az ajtót Peruggiának, nem sejtve, miben segédkezik.
   
Van, ami még több mint száz év múltán sem világos. A Gioconda viszonylag kicsi ugyan, de nem könnyű. Leonardo jegenyefára festette a portrét, amely masszív fakeretet kapott, és üveg védte a látogatóktól. Vagyis felettébb nehéz volt egyetlen embernek, pláne hogy Peruggia kistermetű és sovány volt.
   
A rendőrség minden nyomnak és híresztelésnek utánament, még Pablo Picassót is kihallgatták, Guillaume Apollinaire szürrealista költőnek pár napot még tömlöcben is kellett töltenie. Picasso - akkoriban fiatal művész - ugyanis évekkel korábban megvásárolt egy kis ibériai szobrot, amelyet Apollinaire-nél hagyott, de kiderült, hogy az alkotást a Louvre-ból tulajdonították el.
   
A Mona Lisa nem bukkant fel, már a Louvre is feladta a reményt, a rejtélyes mosolyú nő helyét pedig egy szakállas férfi vette át: Baldassare Castiglione olasz nemes Raffaello által festett portréja.
   
Egy nap - 1913. november 29-én - aztán Alfredo Geri firenzei műkereskedő kapott egy levelet Peruggiától. A Leonardo néven aláírt levélben a tolvaj azt írta, vissza akarja adni Itáliának a képet. Cserébe félmillió lírát kér. A tolvaj december 12-re ígérte, hogy Firenzébe érkezik. Geri értesítette az Uffizi-képtár igazgatóját, Giovanni Poggit, akitől segítséget remélt. Peruggia végül egy faládához vezette őket, amely a híres műkincset rejtette - bár Poggiék először azt hitték, hamisítványt látnak.
   
A festmény azonban valódinak bizonyult, a múzeumigazgató értesítette a rendőrséget, Vincenzo Peruggiát elfogták. A bíróság előtt azt mondta, azért lopta el a festményt, mert az Olaszországé - mint a Louvre minden itáliai alkotása, amelyeket Napóleon hurcolt Franciaországba. Az, hogy az 1503 és 1506 között készült Mona Lisa már jó kétszáz évvel a korzikai előtt Franciaországba került - I. Ferenc király vette meg -, nem érdekelte a tolvajt. Igaz, ami igaz, a Gioconda rövid ideig Napóleon hálószobájában is lógott.
   
Mielőtt a világhírű festmény visszakerült helyére a Louvre-ban, kiállították Olaszországban. A dél-európai ország épp ezért várta 2013-ra is, hogy Mona Lisa "hazalátogasson". Firenzében aláírásgyűjtéssel akartak nyomást gyakorolni Párizsra és a Louvre-ra, hogy adják kölcsön a titokzatos mosolyt. A múzeum azonban megtagadta a kérést, mondván: Mona Lisának nem tenne jót az utazás.
   
Ami pedig Vincenzo Peruggiát illeti, hét hónap szabadságvesztésre ítélték, szabadulásakor nagy tömeg fogadta üdvrivalgással. A tolvaj 1947-ben halt meg Franciaországban. Hogy tettét egyedül követte-e el vagy társakkal, hogy tényleg megpróbálta-e eladni a Giocondát Londonban, ahogy azt sokan híresztelték, valószínűleg már örökre olyan titok marad, amelyet csak Mona Lisa tudhat.

forrás: MTI - kép: http://www.pandoraastrology.com