A mediterrán étrend jótékony hatással lehet az idős emberek agyának egészségére

A mediterrán étrendet követő idős emberek agyának térfogata kevesebbet csökkent három év alatt, mint azon társaiké, akik a vizsgált időszakban nem követték pontosan az egyebek között olívaolajban, babfélékben, friss gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet - derült ki a Neurology című orvosi folyóiratban megjelent tanulmányból.

 

"Ahogy öregszünk, agyunk zsugorodik és veszítünk agysejtjeinkből, ami hatással lehet a tanulási folyamatokra és a memóriára" - mondta a tanulmányt vezető Michelle Luciano, az Edinburghi Egyetem kutatója.
  
A szakemberek 967 olyan hetvenéves kor körüli skót ember táplálkozási szokásait vizsgálták meg, akik nem szenvedtek időskori elbutulásban - ismertette a tanulmányt a Medicalxpress című egészségügyi portál.
  
Az alanyok közül 562-en MRI-vizsgálaton estek át nagyjából 73 éves korukban. A vizsgálat során megmérték agyuk és szürkeállományuk térfogatát, továbbá az agykéreg - az agy lebenyeinek külső rétege, amely fontos szerepet játszik a gondolkodás, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában - vastagságát.
  
Három évvel később ebből a csoportból 401 ember esett át újabb MRI-vizsgálaton, amelynek eredményeit összevetették azzal, hogy az érintettek mennyire pontosan követték a mediterrán étrendet, amely bővelkedik a gyümölcsökben, zöldségekben, olívaolajban, babfélékben és gabonaszemekben, valamint mérsékelt mennyiségű halat, tejterméket, bort és korlátozott mennyiségű vörös húst, valamint szárnyast tartalmaz.
  
Azok az alanyok, akik nem követték pontosan a mediterrán étrendet, nagyobb eséllyel veszítettek többet agytérfogatukból a három év alatt, mint azok, akik szigorúan figyeltek a táplálkozásukra.
  
A kutatók ugyanerre az eredményre jutottak, miután számításba vettek olyan, az agytérfogatot befolyásolni képes tényezőket, mint a kor, az iskolai végzettség, a cukorbetegség és a magas vérnyomás.
  
A vizsgálat ugyanakkor nem mutatott ki összefüggést a szürkeállomány térfogata vagy az agykéreg vastagsága és a mediterrán étrend között. Az eredmények szerint a hal- és a húsfogyasztás továbbá nincs kapcsolatban az agyi változásokkal, ami ellentmond korábbi tanulmányok eredményeinek.
  
"Lehetséges, hogy a mediterrán étrend többi összetevője, vagy épp az alapanyagok kombinációja a felelős a megfigyelt összefüggésért" - jegyezte meg Luciano, hozzátéve, hogy a korábbi tanulmányokkal ellentétben a mostani kutatás nem egyetlen időpontban mért eredményekre alapozva, hanem hosszú távon vizsgálta az alanyok agyának változását.
  
"Tanulmányunk során először az alanyok táplálkozási szokásait vizsgáltuk meg és csak utána agyuk térfogatát, ami azt sugallja, hogy az étrend hosszú távú védelmet nyújthat az agynak" - hangsúlyozta a szakember, elismerve, hogy nagyobb méretű tanulmányokra lesz szükség a mostani eredmények megerősítéséhez.

Megfiatalította idős egerek agyát és testét fiatal emberek vére

Idős egereket fiatalítottak meg fiatal emberek vérplazmájával amerikai kutatók, az állatoknak javult az emlékezőképességük, kognitív funkcióik és fizikai képességeik is. A módszert jelenleg Alzheimer-kórban szenvedő embereknél próbálják ki a szakemberek.

   

Korábbi kutatásokban a szakemberek idős és fiatal egerek érrendszerét kapcsolták össze, ami csupán az idős állat számára végződött kedvező eredménnyel. Miközben a fiatal állatok agya elkezdett öregedni, az öregebb állatok fiatalabbá váltak. "A megújulás hatásának vagyunk tanúi" - hangoztatta Sakura Minami, az öregedéssel kapcsolatos betegségek ellenszerét kutató Alkahest cég szakembere, aki az amerikai Idegtudományi Társaság San Diegó-i konferenciáján ismertette legújabb kutatásaik eredményeit.
   
A fiatalság kulcsa a kutatók szerint a vérplazmában - a vér folyadék összetevőjében - van. Számos tanulmányban kimutatták, hogy fiatal egerek vérplazmáját idős egerekbe juttatva megújul az agy és más szervek, köztük a máj, a szív és az izmok.
   
Hogy megtudják, emberek esetében is működhet-e a módszer, Minami és kollégái 18 éves emberek vérmintáit fecskendezték be 12 hónapos egerekbe. Ebben a korban - ami megegyezik az ember 50 éves korával - az egerek elkezdik mutatni az öregedés jeleit, és a memóriateszteken rosszul teljesítenek.
   
Az egerek hetente kétszer kaptak emberi vérplazmát. Három hét után teszteket végeztettek velük. A kezelésnek alávetett egerek teljesítményét összehasonlították három hónapos egerekével és olyan idősekével, amelyek nem kaptak vérplazmát.
   
A szakemberek azt találták, hogy az emberi plazmának fiatalító ereje van. A kezelt idős egerek ugyanúgy futottak nyílt térben, mint a fiatalok. Memóriájuk is javult, és sokkal jobban emlékeztek útvonalukra az útvesztőben, mint azok az idős egerek, amelyek nem kaptak kezelést.
   
"A fiatal emberi plazma javítja a kognitív képességeket. Az egerek memóriája megőrződött" - idézte Minamit a New Scientist tudományos ismeretterjesztő folyóirat honlapja.
   
A kutatócsoport megvizsgálta mindkét idős egércsoport agyát. Új idegsejtek születésének jeleit, a neurogenezis folyamatát kutatták a hippokampuszban, ami fontos az emlékezet és a tanulás számára. A kezelt egerek agyában több új idegsejtet találtak.
   
Minami hangoztatta, hogy azonosítottak néhány tényezőt a fiatal vérben, amelyek elősegíthetik ezt a folyamatot, de nem fedte fel, melyek ezek. Úgy tűnik, hogy néhány behatol az agyba, míg mások távolról, a szervezet más részeiben fejtik ki hatásukat - tette hozzá.
   
Annak a reményének adott hangot, hogy egy nap eredményeik segíthetik az öregedés elleni kezelést emberek esetében, különösen azoknál, akiknek agya az öregedés jeleit mutatja.

forrás: MTI

Egy kutatás szerint viagrával gyógyíthatják hamarosan a szívbetegeket

Viagrával gyógyíthatják hamarosan a szívbetegeket, mert egy friss olasz kutatás szerint javítja az erek működését.

Az erekciós problémák kezelésére használt gyógyszer napi egy adagja biztonságos gyógymódja lehet a szívbetegségeknek. A Római Tudományegyetem kutatócsoportja kimutatta, hogy a szerrel megelőzhetők a szívproblémák, és mivel már régóta a piacon van, akár azonnal el lehetne kezdeni a kezelést, bár szélesebb körű vizsgálatokat fontosak lennének.

A római tudósok olyan, állatokról szóló tanulmányokat elemeztek, amelyekben Viagrát is használtak, és egy új kutatást is elvégeztek 1622 szívbeteg ember részvételével - idézte a The Daily Telegraph online kiadása a BioMed Central Medicine című szaklapban közzétett tanulmányt.

A Viagra és más hasonló célra használt gyógyszerek fő alkotóeleme a PDE5i elnevezésű enzimgátló, mely blokkolja a simaizomszövet ellazulását akadályozó PDE5 enzimet. Az elemzés kimutatta, hogy a balkamra-hipertrófiában, vagyis a szív izomzatának megvastagodásában szenvedőknél a PDE5i megakadályozta a szív méretének további növekedését és alakjának megváltozását.

A vizsgálatban részt vevő, a szív különböző betegségeiben szenvedő betegek mindegyikénél javította a szív működését a vérnyomás emelésének veszélyes mellékhatása nélkül. A kutatók arra következtettek, hogy a PDE5i használata ésszerű lehet a szívizom-megvastagodásban szenvedők mellett a szívinfarktus korai stádiumában is, amikor a szív nem képes kellő erőt kifejteni.

(http://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/11172344/Viagra-could-soon-be-used-for-heart-disease-patients-researchers.html)

Az alváshiány az agysejtek elhalásához vezethet

Az alváshiány sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint korábban gondolták, az agysejtek elhalását okozhatja - mutatták ki amerikai kutatók állatkísérletekben.

Egerekkel folytatott kísérletek szerint a hosszantartó alváshiány bizonyos agysejtek 25 százalékának elhalásához vezet - írták a Pennsylvaniai Egyetem orvostudományi karának kutatói a The Journal of Neurosience című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

   

Ha ez igaz az emberek esetében is, haszontalan lehet bepótolni a kevés alvást - hangoztatják a szakemberek, akik úgy vélik, hogy a jövőben lehetséges lesz kifejleszteni egy olyan gyógyszert, amely védi az agyat az alváshiány mellékhatásaitól.

   

A kutatók az egereket ébren tartották, hogy előidézzék a modern életben előforduló éjszakai műszakokkal, késő estékbe nyúló munkaidővel összefüggő alváshiányt. Tanulmányozták az állatok azon agysejtjeit, amelyek az agy éberállapotban tartásáért felelősek.

Többnapos alváshiány nyomán - amely leképezte az éjszakai munkát végzők alvásritmusából fakadó napi átlag négy-öt órányi alvás következményeit - az egerek elvesztették agysejtjeik 25 százalékát az agytörzsben.

   

A szakemberek szerint ez az első bizonyíték arra, hogy az alváshiány az agysejtek elvesztéséhez vezethet.

   

"Bizonyítékunk van arra, hogy az alváshiány visszafordíthatatlan sérüléshez vezethet. Ez egy egyszerű állatnál fordulhat elő, de ez azt jelzi, hogy nagyon alaposan meg kell vizsgálnunk az emberek esetében - mondta a BBC Newsnak Sigfrid Veasey, az Alvás és Cirkadián Neurobiológiai Központ illetékese.

   

Veasey szerint a következő lépés az lesz, hogy váltott műszakban dolgozó, elhunyt emberek agyát fogják vizsgálni, hogy bizonyítékot találjanak az agysejtek bárminemű pusztulására.

  

    (www.bbc.com/news/health-26630647)

Az éjjeli munka öregíti az agyat és károsítja a működését

Az éjjeli munka öregíti az agyat és károsítja a működését - figyelmeztetett egy friss tanulmány.

Angol és francia kutatók kimutatták: a biológiai órával ellenkező munkaidő egy évtized alatt plusz hat évvel öregíti az agyat. A normális munkaidőhöz való visszatérés után öt év kellett az agy regenerálódáshoz - idézte a BBC hírportálja az Occupational and Environmental Medicine című szaklapban megjelent tanulmányt.

A szervezet belső órája szerint az embernek nappal kell aktívnak lenni, éjjel kell aludni. Ismeretesek az órával ellentétes életmód káros hatásai a mellráktól az elhízásig. A Swansea-i Egyetem és a Toulouse-i Egyetem kutatócsoportja most azt vizsgálta meg, hogyan befolyásolja az éjjeli műszak az agyműködést.

 Franciaországban háromezer résztvevő memóriáját, gondolkodási sebességét és kognitív képességeit mérték tesztekkel. Az idő múlásával az agy is öregszik, a kutatók azonban azt mondták, az éjjeli műszak felgyorsította ezt a folyamatot.

  Akik több mint tíz évet dolgoztak éjszaka, azoknak az eredményei a mintegy hat és fél évvel idősebbekének feleltek meg. Amint abbahagyták a váltott műszakot, öt év alatt "meggyógyultak".

"Lényeges hanyatlást tapasztaltunk az agyműködésben. Valószínű, hogy ha bonyolultabb feladatot vállalnak, talán több hibát ejtenek, és esetleg százból egynek messzemenő következményei lehetnek, azt azonban nehéz lenne megmondani, hogy a mindennapi életben ez milyen hatással járna" - mondta Philip Tucker, a Swansea-i Egyetem kutatócsoportjának tagja.

 Mivel a társadalomnak szüksége van az éjszakai munkára, "a kárait enyhíteni kell a munkaidő-beosztás jobb tervezésével és rendszeres egészségügyi szűréssel, amelyben a kognitív teljesítményt is mérni kell" - tette hozzá.

 (http://www.bbc.com/news/health-29879521)

forrás : MTI

Két éven belül az első fejátültetés helyszíne lehet Kína

Még 2017 decembere előtt megtörténhet az első fejátültetés Kínában, amennyiben az előkészületi kutatások és kísérletek sikeresek lesznek - közölte újságírókkal Zsen Hsziao-ping, aki olasz kollégájával készül az eddig példa nélküli műtétre.

Az olasz sebésszel, Sergio Canaveróval közösen előkészítés alatt álló beavatkozás helyszíne csak abban az esetben lesz Kína, ha minden a tervek szerint halad és itt valamennyi szükséges feltétel adottá válik hozzá - jelentette ki a kínai szakember.

A jelenleg kijelölt helyszín az északkelet-kínai Hejlungcsiang tartomány székvárosának, Harpinnak az orvosi egyetemi kórháza.
 
Canavero, a Torinói Fejlett Neuromodulációs Csoport vezetője 2013-ban közölte először, hogy szerinte egy effajta műtét legkorábbi lehetséges időpontja 2016-ban lehet.

A legutóbbi nyilatkozatok szerint azonban több időre, több tudásra van szükség ahhoz, hogy a siker esélyével fogjanak bele.
 
A bonyolult operációra önként jelentkező 30 éves orosz férfi, Valerij Szpirodonov programozó ritka, gyógyíthatatlan genetikai betegségben, spinális izomatrófiában, vagyis akut gerincvelői izomsorvadásban (Werdnig-Hoffmann-kór) szenved, állapota egyre romlik.

A már teljesen lebénult, elsorvadt testű Szpiridonov abban reménykedik, hogy fejét sikerül átültetni egy egészséges ember testére, és összekötni agyvelejét a donor gerincvelőjével.
 
Szpiridonov legutóbb idézett nyilatkozatában azt mondta, nem "versenyről" van szó. Mint fogalmazott, számára egyértelmű, hogy a műtétre csak akkor kerül sor, amikor a szakértők 99 százalékban biztosak lesznek a sikerben.
 
Zsen Hsziao-ping egyelőre nem közölt részleteket arról, hogy a donortest honnan érkezne, illetve nem erősítette meg, hogy kínai lesz.

A bizánci korban is végeztek agyműtéteket

Ezer éve, a bizánci korban elvégzett agyműtét nyomaira bukkantak a törökországi Kocaeli Egyetem régészei, akik a Kücükcekmece-tó környékén végeznek feltárásokat.

Az archeológusok az Isztambul központjától 20 kilométerre nyugatra fekvő tó térségében két nekropoliszban folytatnak ásatásokat, eddig hetven sírt tártak fel, ahonnan a legkülönbözőbb korú személyek földi maradványai kerültek napvilágra - olvasható a Hurriyet Daily News angol nyelvű török lap online kiadásában.

A halottak egy csoportja 20-35 éves korában távozott az élők sorából. A férfiak átlagos testmagassága 165 centiméter volt, míg a nőké nem haladta meg a 150-155 centimétert. Bár fiatal emberekről van szó, olyan csontkárosodásokat és ízületi bántalmakat fedeztek fel az antropológusok, amelyek leginkább az idős korra jellemzőek. Némely csontvázon fertőző betegségek nyomait is találtak.

 "Lehet, hogy valamilyen öröklött családi elváltozásokról van szó, de sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy ezek a személyek nehéz fizikai munkát végeztek" - vélekedett Ömer Turan, a Kocaeli Egyetem igazságügyi orvostani szakértője.

Állítását alátámasztani látszik az elhunytak fogazata is, amelyen nyomott hagyott a durva gabonaőrleményből sütött kenyér.

 "Egy olyan közösségről van szó, amely tagjainak kemény munka, hiányos táplálkozás és korai halál jutott osztályrészül" - tette hozzá Ömer Turan.

Az ásatások során napvilágra kerültek egy 30 év körüli, a bizánci korban élt személy földi maradványai, aki koponyaműtéten esett át.

"Szabályos bemetszésről van szó, olyasféléről, amelyet a jelenkori idegsebészek is ejtenek. A koponya megnyitása igen fájdalmas, amit érzéstelenítés nélkül aligha lehet elviselni, ennek alapján arra következtetünk, hogy egy évezrede is létezhetett valamiféle fájdalomcsillapítás. A csontok biokémiai vizsgálata esetleg elárulhatja, hogy miféle vegyületeket alkalmazhattak a bizánci kirurgusok. A koponyán a csontgyógyulás jeleit is felfedeztük, ez azt jelenti, hogy a beteg túlélte a műtétet" - magyarázta Ömer Turan.

http://www.hurriyetdailynews.com/thousands-year-old-bones-come-to-surface-in-istanbul.aspx?pageID=238&nID=75792&NewsCatID=375

Enyhén túlsúlyos emberek tovább élnek

Az enyhén túlsúlyos embereknél kisebb a korai halálozás kockázata, mint az optimális testtömegűek esetében - ezt mutatja egy olyan nemzetközi vizsgálat, amely csaknem 3 millió felnőttre terjedt ki szerte a világban.

A The Daily Telegraph című brit lapban ismertetett tanulmány szerint az enyhén túlsúlyos emberek esetében 6 százalékkal kisebb a halálozás kockázata, mint a normál testtömegűeknél. 

A súlyosan elhízottak - 35-ös testtömegindex felett - ugyanakkor 29 százalékkal nagyobb eséllyel halnak meg, mint azonos korú normál testtömegű társaik.

A Journal of the American Medical Association című szaklapban megjelent tanulmány szerzői a jelenségre lehetséges magyarázatként többek között azt hozzák fel, hogy a túlsúlyos emberek feltehetően gyakrabban járnak orvoshoz, így hamarabb elkezdődik a betegségek megfelelő kezelése. 

De az okok között említik a túlsúlyos embereknél felhalmozott magasabb tápanyagtartalékot is, amely előnyt jelenthet például elhúzódó betegségeknél.

A Science Daily tudományos hírportál összegzése szerint az Egyesült Államok egészségügyi statisztikai központja (National Centre for Health Statistics), a Nemzeti Rákintézet és az Ottawai 

Egyetem munkatársai által jegyzett kutatás keretében csaknem száz korábbi tanulmányt elemeztek, amelyek több mint 2,88 millió emberre és több mint 270 ezer elhalálozásra terjedtek ki Észak- és Dél-Amerikában, Európában, Ázsiában, valamint Ausztráliában.

A vizsgálat eredménye több korábbi tanulmányéval is egybevág, amelyek szerint a szívrohamot túlélő túlsúlyos és mérsékelten elhízott betegek életkilátásai jobbak, mint normális súlyú betegtársaiké.

forrás: MTI

A böjt nem egyenlő az éhezéssel

A böjt önkéntes lemondás valamiről, de az nem egyenlő az éhezéssel. A hiánytünetek elkerülése érdekében fontos odafigyelni a fehérje és a vas pótlására - hangsúlyozta az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában Muzsnai Bernadett dietetikus.

   
A negyvennapos böjt szerdán kezdődött, a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól.
   
E két napon és nagyböjt többi péntekén az egyház arra kéri 14 évesnél idősebb tagjait, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt, az áldozatvállalás segíti a hívő embert lelkileg egyesülni az igazi áldozattal, Jézus Krisztussal.
   
Muzsnai Bernadett elmondta: a hús elhagyását másfajta állati eredetű ételekkel, túróval, sajttal, tojással lehet pótolni. Aki ezeket is kiiktatja, és egyfajta vegán étrendre tér át, az hüvelyes zöldségekkel, például babbal, csicseriborsóval, olajos magvakkal pótolhatja a szervezetnek szükséges mennyiségű fehérjét.
   
Emellett fontos odafigyelni a vas pótlására is, amely megtalálható például a céklában, vagy az élesztőben - tette hozzá a dietetikus.
   
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy - és ezt a vallások is komolyan veszik - a 14 éven aluliaknak, időseknek, várandósoknak, szoptatós kismamáknak, krónikus betegeknek nem ajánlott a böjt.
   
A böjtnél, de a vallástól független tisztítókúráknál is fontos a fokozatosság elve. A szervezetnek az azonnali megvonás nem tesz jót, ezért ajánlott fokozatosan - az adagok csökkentésével, és előbb a zsírosabb, egészségtelenebb ételekről való lemondással - elkezdeni az ilyen kúrákat - emelte ki a dietetikus, hozzátéve: aki tisztítókúrába, méregtelenítésbe kezdene, forduljon szakemberhez.

A születési idő és a hangulati zavarok összefügghetnek egy magyar kutatás szerint

A születés évszaka és a hangulati zavarok kialakulásban szerepet játszó affektív temperamentumok összefüggést mutatnak, ennek felfedezése újabb segítség lehet a betegségek okainak megértésében és hatékonyabb gyógyításában .

A nyáron születettek között kis mértékben több a gyors hangulatváltozásra hajlamosító temperamentum, a téliek között a depresszív, az ősziek-tavasziak között a ingerlékeny - hangzott el a Berlinben tartott neuropszicho-farmakológiai alapkutatási konferencián. A Rihmer Zoltán vezette kutatócsoport 400 ember személyiségtípusát vetette össze a születés évszakával.

 "Régóta folyik az a kutatás, amely a hangulati, tudományos nevén affektív zavarok okait kutatja. Régi klinikai megfigyelés, hogy a szkizofréniában szenvedő betegek közül néhány százalékkal többen születnek az év egy bizonyos szakaszában, késő télen-kora tavasszal. Ez nem nagy arány, de ha a teljes népességet nézzük, statisztikailag mégiscsak jelentős a különbség" - magyarázta Gonda Xénia.

A hangulati zavaroknál is megfigyelhető ez, bár kisebb arányban. "Nagyon sok minden okozhatja, ezért kezdtünk el azzal foglalkozni, hogy az egészséges lakosság körében jelen lévő temperamentumok is mutatnak-e ilyen összefüggést a születés évszakával" - folytatta a kutató.

Úgy vélte: ha megértjük ennek az összefüggésnek az okait, akkor közelebb jutunk ahhoz, mely tényezők játszanak szerepet a hangulatzavarok kialakulásában. Ezek a zavarok a népesség nagyon nagy százalékát érintik, és becslések szerint egyre nagyobb jelentőségűek lesznek. "Azt szokták mondani, hogy 2020-ra a legnagyobb gazdasági terhekkel járó betegségek között lesznek a hangulatzavarok" - tette hozzá.

 "Nem igazán értjük, mi okozza az általunk megfigyelt, egyéni szinten csekély, de nagyobb mintán egyértelműen megfigyelhető különbségeket. Nagyon sok mindent kellene feltárni még abból, hogy ennek hátterében milyen genetikai és környezeti tényezők állnak, mi a kettő közötti összefüggés és azt milyen biokémiai hatások közvetítik. Mikor azt mondjuk, ha valaki adott évszakban születik, az hajlamosabb egy betegségre, akkor ez nagyon sok mindent jelenthet: összege mindazoknak a környezeti hatásoknak, amelyek a terhesség alatt az anyát, születése utáni rövid időszakban a babát érik. Ezek azok az időszakok, amelyek a központi idegrendszer fejlődése szempontjából nagyon fontosak" - magyarázta a kutató.

A terhesség egyes szakaszainak évszakai meghatározzák, hogy milyen tápanyagok, vitaminok, egyéb anyagok milyen koncentrációban kerülnek az anyához és a magzathoz az ételekből, milyen kórokozókkal kerül szembe, ez milyen immmunválaszhoz vezet, milyen biokémiai reakciók zajlanak a szervezetben. Fontos a hőmérséklet, a fényviszonyok, amelyek a cirkadián ritmust, a szervezetben zajló biokémiai folyamatok belső óráját befolyásolják. "Tudjuk, milyen fontos szerepet játszik ez a hangulatzavarok kialakulásában" - mondta Gonda Xénia.

Azt is több kutatás alátámasztotta, hogy a születés évszaka befolyásolja egyes agyi ingerületátvivő anyagok működésének paramétereit és bár ezek finom hatások, felnőttkorra nyúlóan is kimutathatók.

 Lehetséges, hogy környezeti hatás áll a háttérben, de nem tudni, melyik tényezőé. Lehet genetikai hatás is. Előfordulhat, hogy bizonyos temperamentumjegyekkel rendelkező vagy lelki betegségben szenvedő szülők az év egy részében kisebb valószínűséggel nemzenek gyermeket, például így van ez a szezonális hangulatzavarban szenvedőknél a késő őszi, téli időszakban. Így az erre hajlamosító genetikai tényezők, az ezekhez kapcsolható személyiség és temperamentumjellemzők kis mértékben kevésbé lesznek jelen az ennek megfelelően nyáron illetve ősszel született gyermekekben. A hatás, bár csekély, mindenképpen fontos lehet a kedélybetegségek hátterének megértésében, a lényeg, hogy megértsük, hogyan alakulnak ki ezek a zavarok - összegezte a kutató.