A devizahitelesekkel kapcsolatosan újra módosult a végrehajtási törvény

December 6-án lépett hatályba a végrehajtási törvény újabb módosítása, amely kimondja: nem akad meg a devizahiteles lakással kapcsolatos végrehajtás akkor, ha a végrehajtást helyi önkormányzat, illetve az önkormányzat vagy az állam kizárólagos tulajdonában lévő cég kéri, vállalva az ingatlan felújítását és munkaerő-piaci célú bérbeadását.

A törvényjavaslatot még szeptember végén beterjesztő Csöbör Katalin (Fidesz) azzal indokolta a végrehajtási törvény ilyen kiegészítését, hogy ezzel kikerülhető a devizahiteles törvényben megfogalmazott végrehajtási, illetve kilakoltatási moratórium ezekben a speciális esetekben, amikor az önkormányzat, illetve állami cég indítana végrehajtást. A javaslat alkotmányos indoka az, hogy a jogalkotó minden eszközzel segítse a munkahelyek létesítését - állt az indoklásban.
 
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára - a törvényjavaslat tárgyalásakor - októberben elmondta, hogy az új szabály célja: a településeken az önkormányzatok bérlakások biztosításával tudják segíteni a munkahelyek, vállalkozások létesítését.
 
A mostani módosítás szorosan kapcsolódik az első devizahiteles törvényhez, amely a devizahiteles ügyekben a végrehajtás szüneteltetését rendelte el. Ez alapján folytak - folynak - a bankok által indított perek, amelyekben a szerződési feltételeik tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánják megdönteni.
 
Azokban az esetekben, amikor a lakást már a devizahiteles törvény hatályba lépése - július 26. - előtt értékesítették, a kiürítés (kilakoltatás) elmarad a törvény szerint.

 A devizahiteles törvény elfogadásával egyidőben, idén nyáron, módosította az Országgyűlés a végrehajtási törvényt is. Ez viszont úgy szólt, hogy a kilakoltatási moratórium nem alkalmazható akkor, ha a lakást - még a moratórium elrendelése előtt - helyi önkormányzat, illetve az önkormányzat vagy az állam kizárólagos tulajdonában lévő cég vásárolta meg az árverésen.
 
A módosítás további megkötéseket is tartalmazott, így a vásárló önkormányzatnak, illetve köztulajdonú cégnek vállalnia kellett, hogy - a lakás birtokbavételétől számítva - 2 éven belül felújítja azt, továbbá pályázatot ír ki a lakás bérbeadására, a településen munkát vállalók számára.
 
Ennek analógiájára módosult ismét a végrehajtási törvény.

Ismét Hongkong a világ legszabadabb gazdasága

Hongkong ismét, immár huszadik éve folyamatosan a világ legszabadabb gazdaságának minősült az amerikai Heritage Alapítvány rangsorában.

A rangsorból - amelyet az Ázsiai Pénzügyi Fórum (AFF) keddi napján Hongkongban ismertettek - kiderül, hogy a kínai Hongkong Különleges Igazgatási Terület 90,1 pontot szerzett meg az elérhető 100 pontból. A világátlag 60,3 pont volt.

   

A gazdaság szabadságának fokát több összetevőből állapítják meg a szakemberek. Hongkong a kereskedelmi és a pénzügyi szabadság tekintetében is őrzi vezető helyét a világon, a befektetések és a tulajdonjogok szabadsága vonatkozásában második helyen áll. Az üzleti élet szabadságában szintén Hongkong került az első helyre, javítva korábbi pozícióján.

   

A Heritage kiemelkedőnek tartja a világ egyik pénzügyi központjának számító Hongkong piaci nyitottságát, az átlátható szabályozási környezetet, valamint a kedvező adózási gyakorlatot.

   

A tekintélyes amerikai kutatóintézet 1995 óta publikálja jelentéseit a világ gazdaságainak szabadságfokáról, Hongkong azóta mindig az első helyen végzett.

   

A Heritage frissen közölt rangsorában csak három gazdaság minősült szabadnak (80-100 pont közötti eredménnyel), Hongkong mellett Szingapúr és Ausztrália.

   

A rangsort - az alapvetően szabad, a 70-79,9 pontos kategóriában - Chile követi, és itt található egyebek mellett Dánia 76,1, az Egyesült Államok 75,5 és Nagy-Britannia 74,9 ponttal. Észtország 75,9, Németország 73,4 pontot ért el. Magyarországot a - 60-69,9 pontos -, mérsékelten szabad csoportba sorolták, pontszáma 67 pont, 0,3 ponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez az 51. helyet jelenti a rangsorban, közvetlenül Lengyelország (50.) után, ugyanakkor Szlovákia (57.), Bulgária (61.), Románia (62.), Portugália (69.), Franciaország (70.) vagy Olaszország (86.) előtt.

forrás: MTI - kép: http://www.cruiseplanet.com.au

Ingyenes készpénzfelvétel - ma lejár a bejelentkezés határideje

Ma jár le az ingyenes készpénzfelvételre bejelentkezés első határideje. Aki a számlavezető bankjánál a szükséges formanyomtatványon még hétfőn megteszi ezzel kapcsolatos nyilatkozatát, már februárban kétszer ingyenesen vehet fel készpénzt, összesen 150 ezer forintot.

Számos pénzintézet az internetbankján keresztül is lehetőséget biztosít a nyilatkozattételre. Ilyen nyilatkozatot csak egyszer kell tenni.

   

Ha valaki a január 20-ai határidő után adja le a nyilatkozatát, akkor februárban még nem lesz jogosult a díjmentes készpénzfelvételre. Ezután is legkésőbb az adott hónap 20. napjáig kell leadni a nyilatkozatot ahhoz, hogy a következő hónaptól jogosult legyen az ügyfél az ingyenes készpénzfelvételre. Tehát például a január 21. és február 20. között leadott nyilatkozat esetén csak március 1-jétől él az ügyfél jogosultsága.

   

Az MNB honlapján található tájékoztató szerint a készpénzfelvételi kedvezményre az a természetese személy jogosult, aki betöltötte a 16. életévét, Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy melyik számlára vonatkozóan szeretné igénybe venni a kedvezményt. Az érintett tranzakciók esetében a tranzakciós illeték költségei nem terhelhetők át a fogyasztókra, ugyanakkor a hitelintézetek e tételek után is kötelesek az illetéket megfizetni. Egy számlához csak egy nyilatkozat tehető, a kedvezmény tehát nem tulajdonosonként, hanem számlánként vehető igénybe.

   

Az ingyenes készpénzfelvételről az MTI által megkérdezett bankok munkatársai a múlt hét közepén úgy nyilatkoztak, hogy roham nem volt, de ügyfeleik csaknem 40 százaléka addigra már igényelte a kétszeri ingyenes készpénzfelvételi jogosultságot.

forrás: MTI - kép: hvg.hu

Raiffeisen - A Fitch szerint nehéz elhagyni Magyarországot

Pozitív fejlemény a tőkeemelés a Raiffeisen Bank International adósosztályzata számára, de aránytalanul nagy közép- és kelet-európai kitettsége miatt a bank továbbra is igen érzékeny a térség negatív fejleményeire - írták a Fitch Ratings hitelminősítő elemzői a hét végén.

Előzőleg a Raiffeisen 2,0-2,25 milliárd eurós, fél év alatt végrehajtandó tőkeemelést jelentette be, illetve közölte, hogy nem adja el magyar leánybankját.

   

A térség legtöbb országa javul néhány rossz év után, de a gazdaság gyógyulása még nem látszik Magyarországon és Romániában, ahol a bankszektor kilátásai változatlanul negatívak - írták a Fitch szakértői.

   

"Úgy véljük (a magyar leánybank megtartása) rávilágít arra a bonyolult politikai és szabályozási helyzetre, amely megnehezíti a külföldi bankok számára a távozást Magyarországról, ahol unortodox kormányintézkedések, például büntető mértékű bankadók csökkentik a megtérülést. Ezek a bonyodalmak és régi eredetű problémák, amilyen a rossz adósságok megoldatlan ügye és az anyabanki finanszírozásra való rászorultság, kényessé teszik egy helyi egység eladását. Mindazonáltal, más növekedési lehetőség híján, egyes magyar tulajdonú bankok érdeklődhetnek piaci részesedés vásárlása iránt, főleg, mert a kormány szeretné növelni a hazai tulajdont a nagyrészt külföldi hitelintézetek kezében lévő szektorban" - olvasható a Fitch közleményében.

   

A hitelminősítő elemzői szerint Magyarország bizonyára továbbra is lehúzza a Raiffeisen eredményességét, de csoportszinten a magyarországi tevékenység aránya viszonylag kicsi. A Raiffeisen Bank International csökkenteni tervezi kitettségét az olyan nehéz piacokon, mint Szlovénia, Magyarország és Ukrajna, és megfontolja egységek értékesítését, de továbbra is erősen összpontosít Közép- és Kelet-Európára - írták a Fitch szakértői, hozzátéve, hogy a közép- és kelet-európai országok többségének gazdasági javulása támogatni fogja a Raiffeisen teljesítményét már középtávon, és több lábra állítja a bankot, amely jobbára csak orosz leánybankjától várhatott eredményt a térségben az elmúlt években.

forrás: MTI - kép: westend.hu

Kissé erősödött a forint

Kissé erősödött a forint péntek délutáni jegyzéseihez képest a gyér hét végi forgalomban a nemzetközi bankközi piacokon.

Az euró 7 óra körül 301,68 forinton forgott a péntek késő délutáni 302,41 forinttal szemben. A dollár 220,40 forintról 219,25 forintra, a svájci frank 247,42 forintról 246,80 forintra morzsolódott le. A japán jen árfolyama gyakorlatilag nem változott, 2,1336 forinton állt.

forrás: MTI kép - kép: szon.hu

Az érintettek maguk jegyeznék be az ingó jelzálogjogot

Az új hitelbiztosítéki nyilvántartásba nem a közjegyzők, hanem a zálogszerződés érintettjei - felei - jegyeznék be a zálogjogot, a hitelbiztosítéki nyilvántartásról a kormány honlapján olvasható törvénytervezet szerint.

A jövő év március közepén hatályba lépő új Ptk.-hoz számos részletszabályt kell megalkotni, ezek sorába tartozik a hitelbiztosítéki nyilvántartásé is. Jelenleg ha valaki ingó dolgot - például autót, traktort, gyártósort, raktárkészletet vagy éppen egy állatcsordát - zálogosít el, akkor azt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által vezetett zálogjogi nyilvántartásba kell bevezetni. Harmadik személyek innen szerezhetnek tudomást arról, hogy az adott ingóság tehermentes, vagy pedig zálogjog terheli.

   

Ebbe a nyilvántartásba most csak közjegyzők jegyezhetik be a zálogjogot, mégpedig az általuk hitelesített zálogszerződés alapján. Az új hitelbiztosítéki nyilvántartásba ezzel szemben a zálogszerződés érintettjei - felei - jegyzik be a zálogjogot. Ha a zálogjogosult kezdeményezi a bejegyzést akkor azt csak a zálogkötelezett hozzájárulásával teheti meg, míg a törlésnél éppen fordított a helyzet.

   

A tervezet részletesen szabályozza a felhasználóként való regisztrálás szabályit.

   

Bármilyen ingó dolgon fennálló követelés csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosítható el. Az új Ptk. külön kiemeli, hogy ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartással történt eladást, a lízing- továbbá a faktoring szerződéseket is.

forrás: MTI

kép: piacesprofit.hu

Magyarországon nőttek a legjobban a minimálbérek

Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek 2010 és 2013 között a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD) 34 tagországa közül, összesen 9,89 százalékkal - jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára sajtótájékoztatón, kedden Budapesten.

forrás: MTI - kép: femina.hu

Czomba Sándor hozzátette: az Európai Unión belül a magyar minimálbér növekedési adata ugyanebben az időszakban a második legnagyobbnak számít, egyedül Bulgáriában nagyobb ez a szám.

   

A vásárlóerő-paritáson számolt bruttó minimálbérek növekedésében "2010 óta megelőztük Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot, a régióban jelenleg csak Szlovéniában és Lengyelországban magasabb a bruttó minimálbér, ami komoly eredmény" - mutatott rá a foglalkoztatásért felelős államtitkár.

Intrum Justitia: az európai vállalatok egyre rosszabbul teljesítenek

Az európai vállalatok egyre rosszabbul teljesítenek az Intrum Justitia követeléskezelő cég felmérése szerint, amit mutat az is, hogy az idén a teljes leírt tartozásállomány értéke jóval 350 milliárd euró felett alakult, s így az egy év alatt lebonyolított összes üzleti tranzakció 3 százalékát kellett leírni késedelmes vagy nem teljesített fizetés miatt.

forrás: MTI - kép: intrum.com

Majorosi Gyöngyvér, az Intrum Justitia értékesítési vezetője kedden Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: a közel 10 000 vállalkozásra kiterjedő felmérésük szerint a különböző ágazatokban a leírási veszteség és a késedelmes fizetés eltérő, azonban a trend a szektorok többségében mégis negatív. Relatív és abszolút értékben is a média, az építőipar és a szolgáltatói szektor a legrosszabbul fizető ágazat - tette hozzá.

   

A felmérés írásos formában történt, több mint 9800 vállalat vett részt benne. A felmérést 2013 januárjától márciusáig végezték el 29 európai országban párhuzamosan, valamint Törökországban és Oroszországban.

   

Az értékesítési vezető elmondta: a felmérésből egyértelműen látszik, hogy tavaly az egészségügy esetében emelkedett a legmeredekebben a veszteségként leírandó követelésállomány aránya, ami mára elérte a 3,5 százalékot. Ugyanakkor a hosszú távú javulás jeleit is lehet már látni - mutatott rá.

   

Kiemelte: az építőipar, a média és az oktatási szektor az átlagnál magasabb veszteséget volt kénytelen leírni, a közüzemi szolgáltató, a szállítás és a gyártó ágazat azonban a 3 százalékos átlagnál jobban teljesített. Igazolva az utóbbi évek trendjét, a szolgáltatói szektort sújtja abszolút értékben leginkább a késve fizetés és az ebből adódó leírási veszteség, amelynek aránya 4,5 százalék körüli.

   

Majorosi Gyöngyvér hangsúlyozta: a kis- és középvállalkozások szempontjából mérföldkő a nemrég Magyarországon is bevezetett európai uniós jogszabály, amely a lánctartozások visszaszorítására jött létre. A rendelkezés amellett, hogy 60 napban maximálja a fizetési határidőket, számlánként 40 eurós behajtási költségátalányt vezet be. A 2013. július 1-jétől hatályos új jogszabályi rendelkezések alapján a határidő lejárta után a gazdálkodó szervezeteket megillető emelt késedelmi kamat mértéke 7 százalékról 8 százalékra nőtt.

   

Kiemelte: a 40 eurót a késedelembe esés napján érvényes MNB árfolyamon kell átváltani forintra. Minden szerződésre, szolgáltatástípusra érvényes a rendelkezés és a költségátalányt számlánként kell érteni és teljesíteni. A megfizetéséről az adósnak - erre irányuló felszólítás nélkül - kell intézkednie, de nem kell róla számlát kiállítania. A hitelezőnek ezt érvényesítenie kell, ugyanúgy, mint az egyéb követeléseit, az átalánynak nincs áfa vonzata - ismertette a szakember.

Jogszabályváltozások - A jegybankhoz kerül a pénzpiaci felügyelet

Október elsejétől a jegybank látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF) eddigi fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit.

forrás: MTI

kép: tozsdeforum.hu

Az Országgyűlés szeptember 16-án elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a PSZÁF-ot, az utóbbi megszüntetésével.

   

Az összevonás következményeként a nemzeti bankon belül létrejön a Pénzügyi Stabilitási Tanács, amely legalább három-, legfeljebb tíztagú testület, vezetője pedig az MNB elnöke lesz. A tanács feladata egyebek mellett az, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében figyelemmel kísérje a rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását, számba vegye és elemezze a pénzügyi közvetítőrendszert veszélyeztető kockázati tényezőket, valamint nyomon kövesse a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket. A jegybank igazgatósága a jövőben felelős lesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghozott döntések végrehajtásának irányításáért is.

    

Október 1-jén hatályukat vesztik a PSZÁF elnökének az előző napon még hatályban lévő rendeletei az MNB-ről szóló törvénnyel összefüggő ágazati jogszabályokat módosító, s az Országgyűlés által szeptember 23-án elfogadott törvény szerint. Ezen törvény alapján Matolcsy György, az MNB elnöke a pénzügyi piacok folyamatos biztonságos működésének fenntartása érdekében rendeletet bocsát ki. Így 2013. október 1-jétől a hatályukat vesztő PSZÁF-rendeletekben foglalt kötelezettségeket - így többek között az adatszolgáltatásokat, bejelentéseket - a pénzügyi szervezeteknek december 31-ig az MNB-nek kell teljesíteni, változatlan tartalommal, formában, módon és határidőkkel.

   

A felügyeleti díjat a jövőben az MNB-nek kell fizetniük a pénzügyi szolgáltatóknak, a díj fizetésére szolgáló bankszámlaszám változik, egyebekben a kapcsolattartásra és egyéb elérhetőségekre vonatkozó adatok nem módosulnak. A továbbalkalmazási rendelet szerint a korábbi felügyeleti rendeletekben a PSZÁF-ra való hivatkozásokat az MNB-re való utalásként, a felügyeletről vagy az MNB-ről szóló korábbi törvényeket pedig az MNB-ről szóló új törvényként kell értelmezni. Az MNB az ősz folyamán megkezdi a korábbi, hatályon kívül helyezett PSZÁF rendeletek tartalmi felülvizsgálatát, s azokat 2014. januári hatállyal MNB rendeletekként fogja kibocsátani.

   

A PSZÁF elnökét szeptember 30-ával - a miniszterelnök előterjesztésére - a köztársasági elnök menti fel. Az alelnök és a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnökének megbízatásának megszűnését a PSZÁF elnöke állapítja meg. Arról is döntöttek, hogy a PSZÁF elnökének, alelnökének és a PBT elnökének a felmentési időre és a végkielégítésre járó - összesen egyévnyi - jövedelmük után csak egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetniük. Ugyanakkor féléves munkavállalási moratórium vonatkozik rájuk.

   

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter indoklása szerint az integráció alapvető feltétele annak, hogy biztosított legyen a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető rendszerkockázati tényezők nyomon követése és ellenőrzése. A PSZÁF feladatainak MNB-be integrálásával szélesebb eszköztár áll a jegybank rendelkezésére az egyedi vagy rendszerszintű pénzügyi válsághelyzetek megelőzése, továbbá a már bekövetkezett válsághelyzetek gyors és eredményes megoldása érdekében - hangsúlyozta korábban Varga Mihály.

   

Az új integrált magyar felügyeleti keretrendszerről közzétett véleményében az Európai Központi Bank (EKB) üdvözölte a PSZÁF és a jegybank integrációját. A frankfurti pénzintézet szerint ez az intézményi felépítés fokozza az MNB hozzájárulását a pénzügyi stabilitás megóvásához, a rendszerszintű kockázatok megelőzéséhez, illetve kezeléséhez.

A Fidesz a szerződések módosítására szólította fel a bankokat

A Fidesz felszólította a bankokat, hogy haladéktalanul módosítsák a lakásdevizahitel-szerződéseket úgy, hogy az elfogadható legyen a becsapott, nehéz helyzetbe került magyar családok számára.

A kormánypárt az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta: "a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség megérti és egyetért azokkal a magyar családokkal, akiket nehéz, sőt kilátástalan helyzetbe sodort a bankok felelőtlen devizahitelezése".

    

A Fidesz arra is felszólította a bankokat, hogy "ismerjék el felelősségüket a lakás-devizahitelesek problémáinak előidézéséért".

    

A devizahitelezés "áldozatainak" emlékére kezdett demonstrációt péntek délután Budapesten a Koppány Csoport. A "gyászmenetnek" nevezett tüntetésen azoknak az otthonát keresik föl, akiket felelősnek tartanak a devizahitelezés nyomán kialakult helyzetért.