Forralt bor - 4 recept

Készíthetjük vörös és fehér borból, nálunk jellemzően vörösborból készül. Fontos, hogy jó minőségű, legalább közép kategóriájú legyen a bor. 

Ízesítése alapvetően citrusfélékkel (elsősorban a narancs héjával, de sok receptben a citrom héjával és ezek leveivel, vagy magával a gyümölccsel) és fűszerekkel történik, míg édesítésére cukrot vagy mézet használjunk. 

A hatékonyság fokozásáért erősebb alkoholt pl. brandyt tehetünk hozzá.

Néhány alapvető szabály a forralt bor elkészítése során, amelyet minden változat esetén ajánlott betartani.

A bort a fűszerekkel együtt, közepes lángon kell felhevíteni. Nagyon fontos! – nem forraljuk a bort, csak hevítjük, ugyanis a víz forráspontja magasabb, mint az alkoholé, így ha felforr a bor, akkor elvész az alkohol tartalma. 60-70 fokra ajánlott a hevítés, de a felső határérték ne lépje túl a 78,4 fokot. A fűszereket külön vízbe is megfőzhetjük, mellyel létre jön egy esszencia, amit a felhevített borral kel összekeverni. Amennyiben magát a citrusfélét is tartalmazza a recept, úgy azt utolsóként karikázva adjuk a borhoz. Az elkészített forralt bort bögréből, vagy nagyobb üvegpohárból szokás elfogyasztani.

Fűszerek

Az alapvető szinte minden változatban alkalmazott fűszerek a szegfűszeg és a fahéjrúd. Bővíthető a fűszerek palettája a gyömbér, vanília rúd, koriander, ánizs, szegfűbors, szerecsendió, de akár a bors illetve a babérlevél használatával is. A fűszereket mindenki saját ízlésének megfelelő arányban adagolhatja.

4 íz receptúrája

Klasszikus változatok:1, Hozzávalók: 750 ml száraz vörös bor, 6 evőkanál cukor, 6 szegfűszeg, 1 rúd fahéj, 1 narancs héja.

2, Hozzávalók: 1 liter vörös vagy fehér bor, 8 dkg cukor, 5 szegfűszeg, 1 rúd fahéj, 2 szegfűbors, ½ citrom karikára vágva.

Fehérbor alappal:Hozzávalók: 750 ml száraz fehér bor, 7 evőkanál méz, 5 szegfűszeg, 1 rúd fahéj, 1 citrom héja, 1ek. citrom lé, 1ek. gyömbér, reszelve.

Vörösborból plusz alkohollal:Hozzávalók: 750 ml testes, száraz vörösbor, 10ek. barnacukor, 2 dl víz, 2dl brandy, 8 szegfűszeg, 2 rúd fahéj, 1 babérlevél, 1tk. őrölt szerecsendió, 3 db szemes bors, 1 db narancs leve és héja.

Pikáns ízesítéssel:Hozzávalók: 1 liter vörösbor, 8 dkg cukorral megegyező mennyiségű méz, 5 szegfűszeg, 1 rúd fahéj, tetszés szerint: vagy 1 db cseresznye paprika (kettévágva), vagy chili, vagy 1tk. Erős Pista.

Rövidítések jelentése: ek=evőkanál, tk=teáskanál

A hideg téli napokon egy pohár finom forralt bor elfogyasztásával bárhol jó hangulatban érezhetjük magunkat. Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a forralt bornak is van alkohol tartalma, és amennyiben nagyobb mennyiségben fogyasztjuk, nem ajánlott gépkocsit vezetni.

forrás: http://borkert.hu/

A magyar borexport emelkedett tavaly

A múlt évi magyar borexport az előzetes adatok szerint 90 millió palack körül alakult tavaly, az előző évi 85 millió palack után - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Szabó László közölte: a rendelkezésre álló tavalyi első féléves adatok szerint mennyiségben 5,2 százalékkal, értékben pedig 9,2 százalékkal nőtt a borkivitel az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A magyar borok átlagára emelkedett a külföldi piacokon - mutatott rá.
  
Az államtitkár elmondta: a 90 milliárd eurós magyar exporton belül az élelmiszer-kivitel mintegy 9 százalékos arányt képvisel, a magas hozzáadott értékű bor pedig ezen belül különösen fontos tétel.
  
A harmadik alkalommal megrendezett Lidl Wine Expo Hungary keretében megrendezett sajtótájékoztatón Grósz Jenő, a Lidl Magyarország igazgatóságának elnöke ismertette, hogy tavaly 8 európai ország több mint 2100 Lidl áruházában volt kapható magyar bor. A Lidl Magyarország a múlt évben 4 millió palack bort értékesített külföldön, 1,4 milliárd forint értékben, ez mintegy 30 százalékos növekedés az előző évhez képest.
  
A külföldre exportált borokból a felmérések alapján a legnépszerűbbek a Tokaji furmint, a Tokaji hárslevelű, valamint az egri borvidékről az Egri bikavér - tette hozzá az elnök.
  
Szabó László államtitkár az MTI-nek elmondta: a magyar bor van olyan jó minőségű, mint az osztrák, ám nyugati szomszédunk mégis több mint kétszeres áron értékesíti borait, mint a magyarok. Az államtitkár azért tartotta jó kezdeményezésnek a Lidl borexpóját, mert azon több száz magyar borász mérettetheti meg magát, és nem csak a magyar polcokra kerülhetnek fel termékeik, hanem a külföldi üzletekére is. Az expóra ugyanis például Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból, Angliából, Németországból is érkeztek beszerzők.
  
Az államtitkár kifejtette, hogy a külgazdasági tárca - együttműködve a társminisztériumokkal - azt szeretné, hogy a magyar borok értéküknek megfelelő helyre kerüljenek a boltok polcain. A magyar borászok pedig minél jobb üzleteket csináljanak, és így még több munkahely jöjjön létre a borászatokban Magyarországon. Minél nagyobb a borexport, annál nagyobb lesz a hozzáadott érték a magyar mezőgazdasági exportban is - jegyezte meg Szabó László.

Magyar borok sikere a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet legnagyobb versenyén

Csaknem két tucat magyar bor szerzett érmet a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet (OIV) védnöksége alatt rendezett legnagyobb versenyen, a Berliner Wein Trophy (BWT) nevű mustrán, amelynek eredményeit kedden hirdették ki a német fővárosban.    

   
A benevezett 48 magyar bor közül 15 kapott aranyérmet, és 7 bor szerzett ezüstérmet.
   
A verseny szabályai alapján a teljes mezőny legfeljebb 30 százaléka kaphat elismerést. A magyar siker nagyságát mutatja, hogy a hazai borok között a díjazottak aránya megközelíti az 50 százalékot. Az érmek borvidék szerinti megoszlása azt jelzi, hogy tarolt Tokaj és Szekszárd, és ismét jól szerepelt Villány.
   
A BWT-t 2004 óta rendezik meg, évente két bírálati körben, februárban és júliusban. A német bormarketing társaság (DWM) szervezésében ezúttal 185 szakértő 5785 bort értékelt.
   
A verseny nemcsak a legnagyobb az OIV által védnökölt mustrák sorában - amelyben az idén 20 nemzetközi borverseny van, köztük a budapesti VinAgora -, hanem belépőt jelent a gyorsan fejlődő ázsiai térség vezető versenyére, az Asia Wine Trophy-ra (AWT)is. A nevezési szabályok szerint ugyanis a berlini megmérettetésen indított borok automatikusan, külön költség nélkül részt vehetnek az AWT-n, amelyet októberben rendeznek a dél-koreai Daejeonban.
   
Magyar borok az utóbbi években is szerepeltek a BWT-n, amelyet egy nemzetközi borvásár egészít ki több száz kiállítóval és több tízezer látogatóval. Az idén azonban a magyar jelenlét a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. és a Külügyminisztérium közreműködése révén minden korábbinál nagyobb szabású volt.
   
A szervezett részvételről Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésért felelős miniszteri biztos állapodott meg a DWM vezetőivel még tavaly novemberben. A miniszteri biztos akkor az MTI-nek elmondta: Németországban egyre kedveltebbek a magyar borok, ezért fontos, hogy Magyarország ott legyen a legnagyobb németországi borversenyen és -vásáron.
   
Budai Gyula az eredmények kihirdetése után közölte: Magyarország az idén először vesz részt önálló standdal a Berlini Borvásáron, február 26-28. között, ahol várhatóan 40 000 vendég ismerheti meg a versenyen indult magyar borokat. A miniszteri biztos szerint ezzel a német piacon "még több lehetőség nyílhat a magyar borászatok és a kiváló magyar borok számára, és tovább bővülhet a kivitel".
   
A Németországba irányuló magyar borexport értéke 2015-ben elérte a 15 millió eurót, ami jelentős növekedés az elmúlt évekhez képest. Ugyancsak kedvező fejlemény, hogy egyre nagyobb a palackozott borok aránya - tette hozzá a miniszteri biztos.

Borjour Magnum idén már két napon át

Idén először tart két napon át az ország legnagyobb borkóstolója: a Borjour Magnum pénteken és szombaton több mint 200 termelő mintegy 700 borával várja a közönséget a MOM Sportcsarnokban.

"A cél az volt, hogy minél több, a bor iránt érdeklődő vendégünk minél több pincészetet meg tudjon ismerni. Sok visszajelzést kaptunk ugyanis arra, hogy ehhez az egynapos kóstoló túl rövid" - mondta el az MTI-nek Nagy Sebestyén főszervező.
  
Beszámolója szerint a vendégek a belépő megváltásával mindkét napon 16 és 22 óra között szabadon és korlátlanul kóstolhatnak a kiállítók boraiból, majd szombaton zárópartival fejeződik be a rendezvény.
  
A hetedik alkalommal meghirdetett Borjour Magnum szervezői nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a közkedvelt, nagy borászatok mellett máshol nem látott számban képviseltessék magukat a magas minőséget produkáló, közepes és kis borászatok is. Idén ezért olyan jól ismert borászatok, mint a Sauska, Gere Attila Pincészete, a St Andrea, a Vylyan, a megújult Tokaj Kereskedőház vagy a Pannonhalmi Apátsági Pincészet mellett olyan kisebb termelők is kóstoltatnak, mint a vaskeresztesi Garger Pince, a tokaj-hegyaljai Breitenbach Pince, a Káli Kövek Borászat, a bükki Gallay Kézműves Pince vagy az aszófői Hudák Szőlőbirtok.
  
A látogatók mindkét napon mintegy 150-150 borászat, összesen több mint 200 termelő tételeit kóstolhatják, mellettük kisebb, családi gasztronómiai kiállítók is várják a közönséget.
  
Nagy Sebestyén elmondta: az idei Borjour Magnum egyik jelszava a játékosság, ezért nagyobb teret kap a tavaly rendkívül népszerűnek bizonyuló Borkaszinó, de boros játékokkal készül a Borszakkör és a Borháló is.
  
A kiállítók teljes listája és részletes információk a www.borjour.hu holnapon érhetők el.

Csaknem 50 magyar bor indul a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet legnagyobb versenyén

Csaknem 50 magyar bor indul a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet (OIV) védnöksége alatt rendezett legnagyobb versenyen, a Berlin Wein Trophy (BWT) nevű mustrán, amely csütörtökön kezdődik a német fővárosban.

   

A BWT-t 2004 óta rendezik meg, évente két bírálati körben, februárban és júliusban. A német bormarketing társaság (DWM) szervezésében rendre mintegy 10 000 bort értékelnek, és legfeljebb 30 százalékukat díjazzák nagy arany-, arany-, vagy ezüstéremmel.
   
A verseny nemcsak a legnagyobb a OIV által védnökölt mustrák sorában - amelyben az idén 20 nemzetközi borverseny van, köztük a budapesti VinAgora -, hanem belépőt jelent a gyorsan fejlődő ázsiai térség vezető versenyére, az Asia Wine Trophy-ra (AWT), mert a nevezési szabályok szerint a berlini megmérettetésen indított borok automatikusan, külön költség nélkül részt vehetnek az AWT-n, amelyet októberben rendeznek a dél-koreai Daejeonban.
   
A Berlinben február 7-ig tartó mustrán nemzetközi zsűri vizsgálja a borokat az OIV szakembereinek felügyeletével. A testület tagjai az évjáraton kívül semmit nem tudnak a kóstolt borokról. A zsűriben az idén először magyar sommelier is dolgozik.
   
Magyar borok az utóbbi években is szerepeltek a BWT-n, amelyet egy nemzetközi borvásár is kiegészít, több száz kiállítóval és több tízezer látogatóval. Az idén azonban a magyar jelenlét minden korábbinál nagyobb szabású, a versenyen 47 bor indul a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. és a Külügyminisztérium szervezésében. A borokat külön rendezvényen is bemutatják pénteken a berlini magyar nagykövetségen, a díszvacsorán csaknem 200 német borszakértő, beszerzési vezető, gazdasági döntéshozó, sommelier és szakújságíró ismerheti meg a magyar borágazat fejlődésének eredményeit.   
   
A szervezett részvételről Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésért felelős miniszteri biztos állapodott meg a DWM vezetőivel még tavaly novemberben. A miniszteri biztos akkor az MTI-nek elmondta: Németországban egyre kedveltebbek a magyar borok, ezért fontos, hogy Magyarország ott legyen a legnagyobb németországi borversenyen és -vásáron.
   
Budai Gyula hozzátette: a Németországba irányuló borexport értéke 2015-ben elérte a 15 millió eurót, ami jelentős növekedés az elmúlt évekhez képest, és ugyancsak kedvező fejlemény, hogy egyre nagyobb a palackozott borok aránya.
   
A miniszteri biztos elmondta azt is, hogy idén a világ legjelentősebb borászati szakvásáraként számon tartott düsseldorfi ProWeinon is hangsúlyosabb lesz a magyar részvétel, ugyanis magyar borászatok csatlakoznak a Pro Wine goes City nevű akcióhoz, amely düsseldorfi vendéglők és szállodák bevonásával a nagyközönség számára is megnyitja a márciusban tartandó vásárt.
   
Budai Gyula közölte: a berlini nagykövetség Magyar Szüret nevű rendezvénysorozata és a nagy borászati és mezőgazdasági vásárok segítségével - mint amilyen például a berlini Nemzetközi Zöld Hét, a BWT, a düsseldorfi Pro Wein és a nürnbergi BioFach - a német piacon egyre több lehetőség nyílhat a magyar cégek számára, és tovább bővülhet a kivitel.

Mobillal tesztelik a borokat

A kulturált borfogyasztást népszerűsítették a Budapesti Corvinus Egyetemen csütörtökön az idei Nagy Egyetemi Borteszt rendezvényén, amelyen bemutatták azt az új mobil applikációt is, amellyel borokat lehet tesztelni. 

 

Balla Attila, a Nemzeti Bor Maraton programigazgatója elmondta: az új mobil applikáció ma még csak Android formátumban érhető el, de jövőre már más alkalmazási platformokon is alkalmazható lesz.
  
Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára tájékoztatott a rendezvényen a Nemzeti Borkiválóság Programról, melynek célja egyrészt a magyar borok marketingjének fejlesztése, másrészt a borfogyasztók eligazodásának segítése, amikor magyar borokat szeretnének választani - jelezte.
  
A helyettes államtitkár elmondta: az országos bormustrán a szakemberek arról mondanak véleményt, hogy a fogyasztók számára ajánlható-e az adott bor vagy sem. A könyebb tájékozódás érdekében jelentetik meg évről-évre a kóstolások eredményét tartalmazó Borkiválóságok könyvét, magyar és angol nyelven.
  
Kielmayer Kristian, az FM szakértője arról beszélt, hogy Magyarországon a borkészítési szokások úgy alakulnak át, hogy egyre inkább a helyi szőlőfajtákat használják fel. A magyar borok készítői a modern borkészítési technológiákat szeretik ötvözni a hagyományokkal - tette hozzá.
  
A magyar borfogyasztási szokásokról elmondta, hogy fesztiválozó nemzet a magyar, a borfogyasztást szívesen kötik össze kirándulással, turizmussal, amelyből kialakult egy sajátos idegenforgalmi ágazat, a borturizmus.
  
Sánta Zoltán nemzetközi borakadémikus a borkóstolás alapjaival ismertette meg a jelenlévőket. Szerinte a borkóstolás sikerét mintegy 50 százalékban gyakorlat, 40 százalékban pedig memória határozza meg, további 5 százalékban szerencse és 5 százalék blöff (bullshit) is szükséges hozzá.
  
Az egyetemisták ezt követően gyakorlati foglalkozáson, borkóstolón vettek részt.

Debreceni bormustra: megválasztották a csúcsborokat

Tokaji és egri borok lettek az idei, IV. Debreceni Bormustra csúcsborai - jelentették be szombat délután, a bormustra megnyitóján a cívisvárosban.

 

Kovács Pál, a Debreceni Borbarátok Társasága Egyesület elnöke, a Debreceni Borozó szaklap kiadója elmondta: a bormustrára a lap bortesztjein legjobban szereplő húsz borászat kapott meghívást.
   
A borteszteken majdnem ötven borász 250 bort tesztelt, s három kategóriában választották ki a Debreceni Bormustra csúcsborait.
   
A fehér száraz bor kategóriában a tokaji Béres Szőlőbirtok és Pincészet 2011-es évjáratú Béres Lőcse furmintja kapta meg a csúcsbor minősítést.
   
A száraz vörös borok közül a Gróf Buttler Borászat Egri Syrah Superior Nagy-Eged 2011. bora lett a csúcsbor.
   
Az édes borok kategóriában a Holdvölgy Intuition No2 2008-as tokaji sárgamuskotálya nyerte el a csúcsbor minősítést.
   
Kovács Pál a megnyitón elmondta: a debreceni bormustra az elmúlt években Kelet-Magyarország egyik legszínvonalasabb rendezvényévé nőtte ki magát. Az a céljuk, hogy kiterjesszék országos rendezvénnyé, miután a borteszteket közreadó Debreceni Borozó is az egyetlen ingyenes, országos terjesztésű borászati szaklap.
   
Kovács Pál, akit az idén a Borászok barátja díj öt jelöltje közé is megválasztottak, kifejtette: missziónak tekinti a kulturált borfogyasztás terjesztését és az erre épülő borturizmus fejlesztését Magyarországon.
   
"Szeretnénk, ha egyre többen értenék: a bor nem csupán alkoholos ital, hanem olyan termék, amely összehozza az embereket, benne van a borász és a fogyasztó lelke" - foglalta össze a borászok hitvallását a szakember.
   
Angi János, a debreceni Déri Múzeum igazgatója rámutatott: a múzeum azzal kíván hozzájárulni a kulturált borfogyasztás népszerűsítéséhez, hogy immár második alkalommal biztosított helyet a debreceni bormustrának.
   
Az idei bormustrán a mátrai, az egri és a tokaji borvidék húsz borászata mellett vendégként három pezsgőgyártó is jelen van a Déri Múzeum dísztermében.

Németországban is egyre népszerűbb a magyar bor

Németországban is egyre kedveltebbek a magyar borok, ezt mutatja a Magyar Szüret nevű berlini rendezvénysorozat, amelyre évről évre mind többen látogatnak el - mondta Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésért felelős miniszteri biztos szerdán a német fővárosban az MTI-nek.

   

A miniszteri biztos kiemelte, hogy a Németországba irányuló borexport értéke az idén csaknem 15 millió euró tesz majd ki, ami jelentős növekedés a két évvel ezelőtti 12 millió euróhoz képest, és ugyancsak kedvező fejlemény, hogy egyre nagyobb a palackozott borok aránya.
   
A magyar bor ismertségét és népszerűségét tovább erősítik az olyan rendezvények, mint a Magyar Szüret, amelyet már ötödik éve rendeznek meg Berlinben. A hagyománnyá vált magyar szüreti napokon az idén 19 borászat és egy pálinkafőző társaság mutatkozik be, valamint hat élelmiszeripari cég, valamennyi magas minőségű gasztronómiai különlegességeket vonultat fel - mondta Budai Gyula.
   
A számos szakmai fórumból és borkóstolóból álló kétnapos programsorozatot a Borok hosszú éjszakája nevű esemény zárja szerdán Berlin egyik leghíresebb piaccsarnokában, az Arminiusmarkthalléban.
   
A magyar bor jövőre a legnagyobb berlini szakmai vásáron, a Berlin Wein Trophyn is megjelenhet - mondta Budai Gyula, hozzátéve, hogy megbeszélést folytatott a német bormarketing társaság (DWM) vezetőivel a magyar részvételről a februári vásáron. Kiemelte, hogy a szemlére rendre mintegy 50 ezren látogatnak el, és jelen van a legtöbb németországi forgalmazó, az esemény így az üzletkötésre is kiváló lehetőség.
   
A miniszteri biztos elmondta, hogy jövőre a világ legjelentősebb borászati szakvásáraként számon tartott düsseldorfi ProWeinon is hangsúlyosabb lesz a magyar részvétel, ugyanis magyar borászatok csatlakoznak a Pro Wine goes City nevű akcióhoz, amely düsseldorfi vendéglők és szállodák bevonásával a nagyközönség számára is megnyitja a márciusban tartandó vásárt.
   
A Magyar Szüret és a nagy borászati és mezőgazdasági vásárok - a berlini Nemzetközi Zöld Hét, a Berlin Wein Trophy, a düsseldorfi Pro Wein és a nürnbergi BioFach - révén a német piacon egyre több lehetőség nyílhat a magyar cégek számára, és tovább bővülhet a kivitel - mutatott rá a miniszteri biztos.
   
Az Oroszország elleni EU-s embargóról, illetve az orosz ellenintézkedésekről elmondta, hogy berlini tárgyalásai alapján pontosan látszik, hogy Magyarország mellett Németországnak szintén jelentős károkat okoz az embargó.
     
"Egy nagyon rossz politikai döntés eredményeképpen az európai uniós mezőgazdaság és feldolgozóipar nagyon rossz helyzetbe került" - hangsúlyozta Budai Gyula, aki többek között a Német Tejipari Szövetség elnökével, Echard Heuserrel és a német gazdálkodók mintegy 95 százalékát összefogó Német Parasztszövetség főtitkár-helyettesével, Udo Hemmerlinggel tárgyalt.
   
Rámutatott, hogy a német mezőgazdaság legtöbb ágazatát érzékenyen érinti az orosz embargó, a tejiparban például a kivitel 3 százaléka irányult Oroszországba a 2014-ben bevezetett intézkedések előtt.
   
Budai Gyula kiemelte, hogy nagyon nehéz lesz visszakerülni az orosz piacra, amely ráadásul a gyors változások miatt "már soha nem lesz ugyanaz, amely korábban volt". Hozzátette, hogy Németország és Magyarország hasonlóan gondolkodik, új piacok felkutatásával próbálja pótolni a kiesést, mindenekelőtt Kína és a távol-keleti térség felé nyit.

Több és jobb minőségű szőlőre számítanak a szekszárdi borvidéken

Húsz-harminc százalékkal nagyobb termésre és a tavalyinál jobb minőségre számítanak a termelők a szekszárdi borvidéken, ahol jelenleg a kisebb területen érő oportót szüretelik.

 
A 2500 hektáros borvidék borászai arról számoltak be az MTI-nek, hogy a korai fajták - cserszegi fűszeres, rizlingszilváni - egy részét betakarították, és rozébornak szánt zweigeltet, pinot noirt is szedtek már a tőkékről.
  
Pálos Miklós, a szekszárdi Pálos Borműhely borásza elmondta: bár sem az augusztusi kánikula, sem az azt követő 130 milliméternyi csapadék nem tett jót a szőlőnek, mennyiségben és minőségben egyaránt jók a terméskilátások. A rozénak szánt kadarka és kékfrankos 15-16 mustfokos, ami a jövő hét végi szüretre elérheti a 18-at. (A mustfok az 1 kilogramm mustban levő cukortartalmat jelenti dekagrammban kifejezve.) Egy-egy fajtánál a savösszetétel jelenleg alacsony, így lehetséges, hogy egyes fajtáknál a savakat must állapotban pótolni kell majd a borászoknak.
  
A mennyiség hektáronként 80-100 mázsa között várható, míg tavaly a kékfrankos és a kadarka termésátlaga 60 mázsa körül alakult - jegyezte meg.
  
Módos Ernő, a Ferger-Módos Borászat borásza szerint a borvidéken van esély a tavalyinál lényegesen jobb, a legutóbbi kiemelkedő 2012-est megközelítő évjáratra. A kékfrankos, merlot és cabernet szőlőknél a szüret idejére 20-21 mustfokra számítanak, a kadarka cukortartalma, amennyiben októberig lehet várni a betakarításával, elérheti 18-19 mustfokot - mondta.
  
A hőségnapok a savakat az optimálisnál jobban elégették, az alacsonyabb savtartalmat inkább a korai fajtáknál tapasztalták. Véleménye szerint a termelők reménykedhetnek a 80-100 mázsás átlagtermésben.
  
Nagy István, a bátaszéki hegyközség elnöke elmondta, hogy idén a 2014-es mennyiségnél 20-30 százalékkal több szőlőre számítanak az 1200 hektáros hegyközségi ültetvényeken. Az eddig leszüretelt rizlingszilváni, cserszegi fűszeres és oportó 90-100 mázsás átlagot hozott hektáronként. A legnagyobb területen termő kékfrankostól - az idősebb tőkék alacsonyabb hozama miatt - 85-90 mázsás termést várnak. A kékfrankos rozé szőlő iránt már most nagy az érdeklődés, szeptember 20. után vörösbornak is szedik majd a borvidék legnépszerűbb fajtáját - mondta.
  
Bátaszéken több fajta esetében várni kell a szürettel, mert az augusztusi hőségben nem képződött elegendő cukor a szemekben.
  
"Ha a felvásárlási árak nem csökkennek tavalyhoz képest, minden termelő enyhe nyereséggel fog zárni" - mondta a szervezet elnöke.

Augusztustól hatályosak a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos törvénymódosítások

A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítása augusztustól lehetővé teszi a nem művelt borszőlő ültetvény kivágását, illetve a művelést elmulasztó megbírságolását is, a bortörvény módosítása pedig a borhamisítót szankcionálja.

   
Továbbra is él az a szabály, hogy a borszőlőültetvény használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni. Amennyiben az ültetvényét egy éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény rendeltetésszerű művelésére. A továbbra is élő szabályok szerint amennyiben a használó 60 napon belül nem gondoskodik a művelésről, akkor a hegybíró az ültetvényt használatra meghirdeti.
   
A módosítás a felszólítás és a használatra történő meghirdetés közé betesz egy új szabályt: a hegybírónak ilyenkor kötelessége a növénytermesztési hatóságnál kezdeményezni az ültetvény növény-egészségügyi szemléjét.
   
Amennyiben a növénytermesztési hatóság azt állapítja meg, hogy az ültetvény kivágása növény-egészségügyi okok miatt indokolt, felszólítja az ültetvény használóját az ültetvény 45 napon belül történő kivágására. Amennyiben a növénytermesztési hatóság a szemléje során növény-egészségügyi kockázatot nem állapít meg, akkor - a művelés elmulasztása miatt - hektáronként 200 ezer forint bírságot szab ki.
   
Szintén augusztus első napjától hatályos a bortörvény következő kiegészítő szabálya: a hegyközségi tanács közgyűlési határozatban legfeljebb 5 évre eltilthatja az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel,  vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borászati terméket hamisító - vagy hamis termékjelölést alkalmazó - hegyközségi tagot az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés használatától.
   
A tiltás ideje alatt az érintett hegyközségi tag részére kiadott származási bizonyítvány és forgalombahozatali engedély nem tartalmazhatja az adott oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést. A tiltásról értesíteni kell a borászati hatóságot is.