A Brit Atlétikai Szövetség minden világcsúcsot törölne

A Brit Atlétikai Szövetség a sportág megújulása és hitelességének visszaszerzése érdekében 14 pontos javaslatcsomagot állított össze, amely többek között a jelenlegi világcsúcsok törlését is tartalmazza.

 

Ed Warner, a brit atlétika első embere a BBC-nek hétfőn elmondta, radikális reformokra van szükség, mert "az atlétika egésze kérdőjeleződött meg tavaly úgy, ahogy még soha".
  
"Nagyobb nyilvánosság, keményebb büntetések, hosszabb eltiltások, és a rekordok eltörlése egy új korszak érdekében, ezekre van szükség. Minden megoldásra nyitottnak kell lennünk, hogy visszaállítsuk sportágunk hírnevét" - nyilatkozta a BBC-nek Ed Warner.
  
A brit javaslatok között a világcsúcsok törlése mellett többek között szerepel, hogy a doppingesetek minimális büntetését nyolc évre kell növelni, így az érintetteket két olimpiai ciklusból is kizárnák, illetve, hogy a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) minden doppingellenőrzést nyilvános rendszerben vezessen. A britek szerint kriminalizálni kell a tiltott szerek beszerzését, szállítását, s azokat a tiszta versenyzőket, akik doppingoló riválisok miatt estek el pénzdíjaktól, kompenzálni kell.
  
A szigetországi szövetség mostani kiállását a sportágat alapjában megrengető botrányok eredményezték. Tavaly ugyanis bebizonyosodott, hogy Oroszországban központilag irányított doppingolás folyt az atlétáknál, majd kiderült: a nemzetközi szövetség (IAAF) közvetlen vezetői is érintettek voltak abban, hogy az orosz esetek ne kerüljenek nyilvánosságra.
  
Az IAAF-et tavaly augusztusig iránytó Lamine Diack ellen jelenleg is nyomoznak a francia hatóságok korrupció és pénzmosás gyanúja miatt. A vádak szerint Diack megvesztegette Gabrielle Dolle-t, az IAAF korábbi doppingellenes igazgatóját, hogy késleltetve számoljon be az orosz sportolók doppingvétségeiről. A Le Monde című francia napilap pedig úgy tudja, hogy Diack másfél millió eurót (471,4 millió forint) kért az Orosz Atlétikai Szövetségtől 2012-ben. Diack és több más IAAF-funkcionárius - köztük a fia - a gyanú szerint egymillió eurót (312 millió forint) fogadott el az oroszoktól azért, hogy atlétáik doppingügyei ne kerüljenek nyilvánosságra.
  
A botrány nyomán az IAAF november 13-án felfüggesztette orosz tagszövetségét, ami azt jelenti, hogy versenyzőik jelen állás szerint nemzetközi versenyeken nem vehetnek részt, csak hazai viadalokon szerepelhetnek, s ha a döntés nem változik, a nyári riói olimpián sem lehetnek ott.

Atlétikai doppingügy - Az IAAF tagadja az ARD és a Sunday Times vádjait

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) kategorikusan visszautasította az ARD televízió által készített műsorban és a The Sunday Times című lap vasárnapi cikkében ismertetett vádakat, melyek szerint az IAAF több száz versenyző gyanús véreredményeit tárolta évekig úgy, hogy nem tett semmit a doppingolásra utaló jelek ellenére.

 
A nemzetközi szövetség a közleményében "egyszerűen hamisnak" nevezte azt az állítást, hogy ne követte volna nyomon azokat, akik a kérdéses eredményeket produkálták.
  
"A megjelent vádak szenzációhajhászak és zavarba ejtőek: az eredmények alapján nem voltak pozitív minták" - fogalmazott határozottan az IAAF.
  
Az ARD és a The Sunday Times a riportját közép- és hosszútávfutók 2001 és 2012 között levett mintáinak eredményeire alapozta szakértők segítségével. A két médium jelezte, több mint 5000 atléta 12 ezernél is több teszteredményét kapták meg, és amint azt szakértőik elmondták ezek közül több mint 800 versenyzőnek volt legalább egy abnormális értéket mutató eredménye. Ebben az időszakban kiemelt versenyen 146 érmet, köztük 55 aranyat nyertek olyanok, akik gyanúra okot adó mintát szolgáltattak.
  
Az IAAF most azt is jelezte: szó sincs arról, hogy titkolta volna a birtokában lévő eredményeket, ugyanis négy évvel ezelőtt maga hozta nyilvánosságra azokat. Ezen felül megjegyezte, hogy a brit újságban külön kiemelt hat sportolót, akivel a lap állításai szerint a szövetség a figyelemfelkeltő mintája ellenére sem foglalkozott, egyformán nagyon szigorúan ellenőrizték, ennek eredményeként pedig sikerült is tetten érni és eltiltani őket.
  
A szövetség közleménye felhívja a figyelmet arra is, hogy a vértesztek nagy hányadát akkor végezték el és gyűjtötték be, amikor még nem vezették be a sportolók biológiai útlevelét, így azok nem is voltak bizonyítékként használhatóak.
  
"Tekintetbe véve, hogy a gyanú még nem bizonyíték a doppingolásra, egyértelműen cáfolunk minden olyan állítást, mely szerint nem foglalkoztunk kiemelten a gyanús véreredményekkel, amelyekhez egyébként a mi úttörő, vérprofilt meghatározó programunkkal jutottunk hozzá" - írta a szövetség, hozzátéve, hogy a két sajtóorgánum ilyen értelmű állításai "egyszerűen hamisak, elkeserítőek és félrevezetőek".
  
Az IAAF közleménye szerint minden lehető eszközzel próbált és próbál harcolni a csalás ellen. Mint írta, a szövetség már a biológiai útlevél bevezetése előtt szisztematikusan épített ki egy vérminta-adatbázist, s ennek felhasználásával és figyelembe vételével tervezte meg versenyen kívüli ellenőrzéseit.
  
"A sportolók tesztelését profiljuk és versenyeik alapján úgy időzítettük, hogy a doppingolás szempontjából legvalószínűbb időszakba essenek" - hangsúlyozta a szövetség.
  
Az IAAF a mintáikról készített, 2011-ben nyilvánosságra hozott jelentésében - az ARD és The Sunday Times mostani riportjaihoz hasonlóan - rávilágított arra, hogy bizonyos országokban lényegesen magasabb a gyanús vérmintákat szolgáltató atléták aránya, mint máshol. A szövetség ugyan most nem bocsájtkozott részletekbe, de azt közölte, hogy a két sajtóorgánum által ismertetett adatok megfelelnek a valóságnak, s azokról az országokról van szó, ahol korábban nem volt a helyi kormány által támogatott, kemény, következetes rendszerszerű doppingellenes fellépés.
  
A vasárnapi riportokban az szerepelt, hogy a normálistól eltérő értéket produkálók több mint fele, összesen 415 sportoló orosz. Az is elhangzott, hogy a vizsgált időszakban nagy világversenyen érmet szerző orosz futók több mint 80 százaléka érintett a mostani ügyben, szolgáltatott legalább egyszer gyanús mintát. A riportokból ugyanakkor egyértelműen kitűnik, hogy nem csak oroszokat érintő problémáról van szó, több kenyai, ukrán, marokkói, spanyol és török atléta is a szerepel a "gyanúsak listáján".
  
"Egyértelműen vannak olyan nemzetek, melyeknél nagyon magas a gyanús vérminták aránya. Az IAAF nem fél attól, hogy ezt elismerje" - jelezte a szövetség.
  
A nem megfelelő doppingellenőrző rendszerekkel kapcsolatban az IAAF most azt is hangsúlyozta: szerinte a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) felelőssége, hogy minden országban elfogadják és betartsák a doppingkódexet. A szövetség pedig, ahogy mindig, úgy a jövőben is segítségére lesz a WADA-nak abban, hogy a problémás országokban is működtessék a megfelelő ellenőrzési rendszert.
  
"Meglepte az IAAF-et a WADA reakciója. Különösen annak tudatában, hogy az említett időszakban is nagyon szorosan együttműködött a szövetség a WADA-val, annak érdekében, hogy előmozdítsa a vérdopping elleni harcot, illetve nem mellékesen, hogy mennyit segített a biológiai útlevél bevezetésében és fejlesztésében" - bírálta nyíltan a szövetség a közleményében a WADA-t, melynek elnöke vasárnap riasztónak nevezte a riportokat és megdöbbentőnek a vádak súlyosságát, egyben pedig komoly vizsgálatot ígért.

Négy számban a világ idei legjobb eredménye született

Négy számban a világ idei legjobb eredménye született az atlétikai Gyémánt Liga-sorozat szerdai, oslói versenyén.

Férfi 3000 méter akadályon a kenyai Jairus Kipchoge Birech 8:02.37, 5000 méteren, az etióp Yenew Alamirew 13:01.57 perccel, 110 méter gáton pedig a francia Pascal Martinot-Lagarde 13.12 másodperccel győzött olyan eredménnyel, amelynél jobbat még idén senki sem ért el. A nőknél távolugrásban az amerikai Tianna Bartoletta győzött 7,02 méterrel, ami szintén a világ idei legjobbja.
 
A legizgalmasabb szám a női magasugrás volt: az orosz Marija Kucsina azzal előzte meg a horvát Blanka Vlasicot, hogy előbb vitte át az 1,98 métert.

    Győztesek (a viadal honlapja alapján):
    férfiak:
100 m: Richard Thompson (Trinidad és Tobagó-i) 10.02 mp
1 mérföld: Ajanleh Szulejman (dzsibuti) 3:49.49 p
110 m gát: Pascal Martinot-Lagarde (francia) 13.12 mp
400 m gát: Ashton Eaton (amerikai) 49.16 mp
3000 m akadály: Jairus Kipchoge Birech (kenyai) 8:02.37 p
5000 m: Yenew Alamirew (etióp) 13:01.57 p
hármas: Will Claye (amerikai) 17,41 m
rúd: Renaud Lavillenie (francia) 5,77 m
súly: Joe Kovacs (amerikai) 21,14 m
gerely: Tero Pitkämäki (finn) 84,18 m

    nők:
100 m: Myriam Soumare (francia) 11.18 mp
200 m: Allyson Felix (amerikai) 22.73 mp
400 m: Novlene Williams-Mills (jamaicai) 50.06 mp
800 m: Eunice Jepkoech Sum (kenyai) 1:59.02 p
400 m gát: Kaliese Spencer (jamaicai) 54.94 mp
magas: Marija Kucsina (orosz) 1,98 m
diszkosz: Sandra Perkovic (horvát) 67,17 m
távol: Tianna Bartoletta (amerikai) 7,02 m


    A legrangosabb egynapos versenyeket magába foglaló Gyémánt Liga 14 viadalból áll. Minden versenyen a GYL-számokban első helyen végző 10 ezer dollárt (2,2 millió forintot) kap, de még a nyolcadik is 1000 dollárral gazdagodik, pontot viszont csak az első három-három helyezett szerez. A szezon végén valamennyi versenyszám pontversenyének győztese 40 ezer dollárt, illetve egy gyémánt trófeát vehet majd át.

Atlétikai stadion épül Kecskeméten

Mintegy 300 millió forintos beruházással atlétikai stadion épül Kecskeméten – közölte Zombor Gábor, a város polgármestere csütörtökön, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.

Azért van szükség az új építményre, mert a korszerűsítés előtt álló Széktói Stadion futballpályáját arénajellegűvé kell átalakítani, így az atlétikai pálya kikerül a játéktér mellől – indokolta a stadion megépítését a polgármester.    

A létesítmény 4-es pályájának átépítésekor nyolcsávos rekortánt fektetnek le és 400 fős lelátót alakítanak ki. Az új központban az atlétika minden száma helyet kap.    

A tömegsport keretében sportolni és futni vágyók is igénybe vehetik majd az új létesítményt, az atétikai stadion a labdarúgó-stadiontól teljesen elkülönül és attól függetlenül lesz használható.    

Zombor Gábor szólt arról, hogy egy magyar nagyvárosban már megvalósult atlétikai stadion mintájára épül a kecskeméti, mely várhatóan a futballstadion korszerűsítésével egy időben, 2015 júniusára készül el.    

A polgármester emlékeztetett arra, hogy a kormány korábbi döntésével 800 millió forintot biztosított a labdarúgó-stadion korszerűsítésére, így összesen 1,1 milliárdos beruházás valósul meg a jövő év közepéig a központi költségvetés támogatásával.

forrás: MTI

kép: stadionok.hu

Elhunyt Gyarmati Olga olimpiai bajnok atléta

Hosszú, súlyos betegség után 89 éves korában elhunyt Gyarmati Olga olimpiai bajnok távolugró.

Haláláról Hámori Jenő, a New Orleansban élő olimpiai bajnok kardvívó tájékoztatta az Olimpiai Bajnokok Klubját.

   

Gyarmati Olga az 1948-as londoni ötkarikás játékokon győzött, ezzel a magyar női atlétika második olimpiai aranyérmét szerezte meg. Főiskolai világbajnokságokon kétszer diadalmaskodott, sokoldalúságát mutatja, hogy távolugrás mellett magasugrásban, gátfutásban, valamint 100 és 200 méteres síkfutásban is nyert magyar bajnokságot.

   

Indult az 1952-es és az 1956-os olimpián is, Melbourne-ből nem tért haza, Angliában telepedett le. Később az Egyesült Államokba költözött, s a Massachusetts állam északi részén található Orange városában élt, Greenfieldben hunyt el.

forrás: MTI - kép: sportforum.hu

Bolt és Fraser-Pryce lett az év atlétája

A jamaicai Usain Bolt, és honfitársa, Shelly-Ann Fraser-Pryce nyerte az év legjobb atlétája díjat a nemzetközi szövetség (IAAF) választásán.

Az IAAF szombati közleményéből kiderül, hogy a világ leggyorsabb embere, a moszkvai világbajnokságon három aranyérmet is begyűjtő 27 éves Bolt - aki a vb-k történetének legeredményesebb atlétájává lépett elő - ötödször részesült az év legjobbja elismerésben, amellyel ezúttal 100 ezer dolláros pénzjutalom is jár.

   

A női győztes, Shelly-Ann Fraser-Pryce is három számot nyert meg az orosz fővárosban rendezett vb-n. A 26 éves sprintert most először választotta meg az év legjobbjának a nemzetközi szövetség.

   

A két győztes a vb-n egyaránt 100 és 200 méteren, valamint a 4x100-as váltó tagjaként lett aranyérmet.

forrás: MTI

Pars a világ idei legjobbjával győzött Szlovákiában

A világbajnoki ezüstérmes Pars Krisztián a világ idei legjobb eredményével, 82,40 méterrel, a vb-győztes lengyel Pawel Fajdeket nagy csatában megelőzve győzött a szlovákiai Dubnicában rendezett szerdai atlétikai versenyen.  

A nemzetközi szövetség kalapácsvető sorozatába tartozó viadalon az olimpiai aranyérmes Pars és Fajdek egészen kiváló versenyt vívott egymással. A magyar szövetség honlapja szerint a szombathelyi dobó elsőre 80,94, majd másodikra 80,73 métert ért el. A harmadik sorozatban Pars hiába javított 81,54 méterre, Fajdek 82,27-íg repítette a szert. Az utolsó, negyedik kísérletre aztán Pars Krisztián 82,40-es dobást mutatott be, s mivel lengyel riválisa érvénytelent dobott, a magyar klasszis nyerte a viadalt.

   

A múlt heti moszkvai világbajnokságon Fajdek 81,97 méterrel győzött, míg Pars Krisztián 80,30-cal lett ezüstérmes.

Újravizsgált mintával bukott le a vb-ezüstérmes

Az Orosz Antidopping Ügynökség (RUSADA) felfüggesztette a versenyzési jogát az olimpiai bronz- és világbajnoki ezüstérmes távolugrónak, Tatyjana Kotovának, akinek az újraelemzéskor pozitív eredményt hozott a 2005-ös helsinki vb-n levett mintája. 

 

A fedett pályán többszörös világbajnok, 36 éves Kotova a nyolc évvel ezelőtti vb-n sorozatban harmadszor lett második, a 2000-es sydneyi és 2004-es athéni ötkarikás játékokon pedig egyaránt harmadikként zárt távolugrásban.

Ügyét januárban adta át a RUSADA-nak a Nemzetközi Atlétikai Szövetség.

Decemberben egy másik orosz atléta, a súlylökő Szvetlana Kriveljova bukott le újraelemzett mintával, őt megfosztották az athéni olimpián szerzett bronzérmétől.

forrás: MTI

Elvették Kővágó Zoltán Eb-bronzérmét!

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) megfosztotta a 2012-es helsinki Európa-bajnokságon szerzett bronzérmétől a magyar diszkoszvetőt, Kővágó Zoltánt - közölte a SamsungSport.hu híroldal. 

 

Kővágó a 2012-es, finnországi Európa-bajnokságon harmadik lett diszkoszvetésben - idézte fel a beszámoló.


A 33 éves sportolót a londoni olimpia előtt tiltotta el két évre a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) mert a testület álláspontja szerint kivonta magát az ellenőrzés alól.

A szövetség keddi közleménye szerint az Eb-n Kővágó mögött 4. holland, Rutger Smith kapja meg a bronzérmet.

forrás: samsungsport.hu

Ezúttal is lesz világsztár a Gyulai Memorialon

A tavalyi évhez hasonlóan ismét indul az augusztus 20-i Gyulai István Memorial Atlétikai Magyar Nagydíjon a kétszeres olimpiai és ötszörös világbajnok Sanya Richards-Ross.

Szekeres Pál, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért felelős helyettes államtitkára a csütörtöki sajtótájékoztatón arról beszélt, az Emmi számára nagy büszkeség, hogy támogathatja az eseményt, amelyet a pénzbeli segítség mellett azzal is támogat, hogy jelentős kedvezményt adott a Puskás Ferenc Stadion bérleti díjából.

Gyulai Márton versenyigazgató kiemelte, az állami ünnepségsorozat részeként sorra kerülő rendezvényt 10 ezer kisgyermek ingyen tekintheti meg.

Megemlítette, hogy az amatőrök számára ismét megrendezik a "Te mennyit futsz százon?" versenyszámot, amelynek nyolc legjobbja a nemzetközi viadal kezdete előtt adhat számot a gyorsaságáról.

A viadal befejezését követően 19 és 19:30 óra között köszöntik a londoni olimpián érmes és pontszerző magyar sportolókat.

Spiriev Attila sportigazgató szerint a tavalyi viadal sikerét jelzi, hogy ismét igent mondott a felkérésre a jelenkor egyik legnagyobb csillaga, Sanya Richards-Ross, akit korábban kétszer (2006, 2009) választottak az év női atlétájának. Hozzátette, az amerikai sztár mellett további nagyságokkal folytatnak előrehaladott tárgyalásokat, így várhatóan ismét világszínvonalú esemény lesz a budapesti.

Örömmel számolt be arról, hogy a helsinki Európa-bajnokság mindhárom magyar dobogósa, a kalapácsvetésben aranyérmes Pars Krisztián, a 400 méteren ezüstérmes Deák Nagy Marcell, valamint a diszkoszvetésben bronzérmes Kővágó Zoltán is indul hazai pályán.

"Tavaly remek hangulat volt a stadionban, nagyszerű érzés hazai közönség előtt futni. Nem titkolom, nyerni szeretnék" - mondta Deák Nagy Marcell, aki tavaly második lett az Európa-bajnok belga Kevin Borlée mögött.

forrás: MTI