Brit EU-népszavazás - Obama a BBC-nek: Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia

Nagy-Britanniának az Európai Unióban kell maradnia, ha meg akarja őrizni globális befolyását - mondta a BBC-nek az amerikai elnök.

Barack Obama a brit közszolgálati médiatársaságnak adott - a BBC hírtelevíziója által csütörtökön késő este ismertetett - interjúban kifejtette: az Egyesült Államok sokkal jobban bízik a transzatlanti unió erejében, ha Nagy-Britannia az EU tagja marad.
  
Obama kijelentette: Nagy-Britannia az Egyesült Államok "legjobb partnere", mert a brit kormány kész "saját közvetlen önös érdekein túl is" érvényesíteni a rendelkezésére álló eszközöket a világ rendezettebbé, biztonságosabbá tételére.
  
Az amerikai elnök szerint a II. világháború után kiépült európai intézményrendszer is biztonságosabbá tette a világot, hozzájárult a globális jólét növekedéséhez, és az Egyesült Államok ezért azt szeretné, ha az Egyesült Királyság ennek az intézményrendszernek az egyik letéteményeseként őrizhetné meg jelenlegi befolyását a világpolitikában.
  
A hivatalából másfél év múlva leköszönő amerikai elnök már korábban is tett utalásokat arra, hogy Nagy-Britanniát továbbra is az EU-ban szeretné látni, de a mostani BBC-interjúban adott hangot ennek a véleményének az eddigi legközvetlenebb módon.
  
David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások egyik központi eleme London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása lenne.
  
London ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
  
Cameron ennek alapján gyakorlatilag azt szeretné elérni, hogy az EU-tagállamok a mostani EU-szerződésekben szereplő, legfeljebb hétévi átmeneti időszaknál hosszabb ideig is korlátozhassák a jövőben csatlakozó országok munkavállalóinak bevándorlását.
  
A brit választók a Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
  
Obamához hasonlóan a brit üzleti szféra képviselőinek is egyöntetűen az a véleményük, hogy Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia.
  
Nemrégiben a legnagyobb brit vállalatok vezetői közösen megfogalmazott nyílt levélben figyelmeztették a brit kormányt arra, hogy a brit gazdaság számára az EU-tagság a különböző becslések szélsőértékei alapján évente 31 milliárd és 92 milliárd font (14 ezer milliárd és 40 ezer milliárd forint) közötti többletbevételt jelent.
  
Barack Obama a BBC-interjúban kitért az Egyesült Államok és Nagy-Britannia NATO-együttműködésére is, és elismerően szólt arról, hogy a brit kormány által a védelmi kiadásokra fordított összeg eléri az észak-atlanti szövetség iránymutatásában szereplő, a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott célszintet.
  
Az amerikai elnök cáfolta azokat a brit sajtóértesüléseket, amelyek szerint ennek érdekében nyomást gyakorolt volna Cameronra, elmondta ugyanakkor, hogy erről "őszinte beszélgetést" folytatott a brit kormányfővel.
  
Obama a BBC-interjúban kijelentette: elnöki időszakának "legdühítőbb" kudarcának tartja, hogy nem sikerült elérnie a fegyvertartást szabályozó előírások szigorítását még az elmúlt években tűzfegyverrel elkövetett sorozatos tömeges gyilkosságok után sem.
  
A 2001. szeptember 11-ei merényletek óta terrortámadásokban meghalt amerikaiak száma nem éri el a százat, lőfegyverekkel elkövetett bűncselekményekben azonban több tízezren vesztették életüket ugyanezen idő alatt az Egyesült Államokban - hangsúlyozta az amerikai elnök.
  
Obama lesújtónak nevezte, hogy ezt a problémát nem sikerült megoldani, kijelentette ugyanakkor, hogy elnöki időszakának hátralévő részében sem kíván tétlen maradni e kérdésben.

Beutazási tilalom - Liberálisok: száz napja nem tudni, mi áll az ügy mögött

Száz napja nem tudni, pontosan mi is áll az amerikai kitiltási botrány mögött, ezért a Magyar Liberális Párt (MLP) továbbra is követeli a kormánytól, álljon a nyilvánosság elé, és tájékoztasson arról, kik az ügy érintettjei, felelősei - mondta Fodor Gábor, az MLP elnöke szombati sajtótájékoztatója után az MTI-nek.

A politikus hangsúlyozta azt is, hogy a kabinetnek normalizálnia kell "a mélypontra jutott" diplomáciai kapcsolatát az Egyesült Államokkal. Szerinte erre jó alkalom az új amerikai nagykövet, Colleen Bell érkezése Budapestre.

Fodor Gábor azt mondta, a kormánynak nem keleti nyitással kellene foglalkoznia, hanem nyugati szövetségeseivel kellene szorosra és működőképesre fűznie a viszonyát.

 A pártelnök egyúttal kérte Kövér László házelnököt, hogy februárban, a parlamenti ülésszak elején az Országgyűlés tűzze napirendre az amerikai kitiltásokat vizsgáló parlamenti bizottság felállítására vonatkozó javaslatukat, amelyhez már korábban összegyűjtötték a szükséges negyven aláírást.

Clinton, illetve Romney vezeti a lehetséges amerikai elnökjelölt-aspiránsok listáját

A demokratáknál Hillary Clinton volt first lady, szenátor és külügyminiszter, a republikánusoknál pedig Mitt Romney üzletember és volt massachusettsi kormányzó vezeti jelenleg a 2016-os potenciális elnökjelölt-aspiránsok népszerűségi listáját - derült ki pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási adatokból.

A The Washington Post (WP) és az ABC közös felmérése az egyértelmű éllovasnak tűnő Clintonon kívül más demokrata politikussal nem is foglalkozott, amikor azt térképezte fel, hogy mi lenne az eredmény, ha ma tartanák meg a választásokat. Az amerikai diplomácia volt vezetője, aki a várakozások szerint március-április táján nyilatkozik majd a szándékairól, a kutatás által számba vett összes lehetséges republikánus kihívójával szemben kétszámjegyű előnnyel vezet.

A potenciális republikánus pályázók közül a Rasmussen Reports  24 százalékos támogatottsággal azt a Mitt Romneyt hozta ki az első helyre, aki 2012-ben elnyerte pártjának hivatalos elnökjelöltségét. Ha Romney újra rajthoz áll, akkor harmadszor próbálkozik majd meg a Fehér Ház meghódításával.

Őt Jeb Bush volt floridai kormányzó - az idősebb Bush elnök fia és az ifjabbik Bush elnök öccse - 13, Ben Carson konzervatív publicista 12, Scott Walker wisconsini kormányzó 11, Rand Paul kentucky-i szenátor és Chris Christie New Jersey-i kormányzó egyaránt 7-7, Marco Rubio floridai szenátor és Rick Perry pedig 5-5 százalékos táborral követi.

 Hillary Clinton a WP és az ABC szerint Bush-sal és Paullal szemben egyaránt 54-41 százalék, Romneyval szemben pedig 55-40 százalék arányban kerekedne felül. Chris Christie New Jersey-i kormányzó egy 53-40, Mike Huckebee volt arkansas-i kormányzó és televíziós kommentátor pedig 56-39 százalék arányban maradna alul a volt first ladyvel szemben.

 Pénteki lapértesülések szerint egyébként Romney és Bush Salt Lake Cityben bizalmas megbeszélést tartott, de a kiszivárgott jelentések szerint nem született megegyezés arról, hogy bármelyikük is lemondjon elnöki ambícióiról. A lehetséges republikánus mezőny összképét gazdagítja, még Sarah Palin volt alaszkai kormányzó - aki 2008-ban John McCain oldalán alelnökjelölt volt - is megpendítette, hogy "természetesen" ő is "érdeklődik" a versenyen való indulás iránt.

Washingtont és New Yorkot is felkeresi majd a pápa amerikai látogatása során

Philadelphia mellett Washingtont és New Yorkot is felkeresi majd Ferenc pápa a szeptemberi egyesült államokbeli látogatása során.

Ezt hétfőn maga a katolikus jelentette be újságíróknak a Fülöp-szigetekről a Vatikánba visszatérőben.

 Ferenc pápa, aki eredetileg csak a Családok Világtalálkozóján vett volna részt Philadelphiában, először utazik majd el az Egyesült Államokba. Tervei szerint ellátogat a Fehér Házba, beszédet mond a kongresszusban. Az amerikai fővárosban felkeresi majd a Szeplőtelen Fogantatás Nemzeti Szentélyét is, New Yorkban pedig az ENSZ székházát.
 
Azt is elmondta, hogy nem látogat el az Amerika nyugati partvidékre, és Washingtonban fogja szentté avatni Junipero Serra 18. században élt ferences szerzetest, aki kilenc missziót alapított Kaliforniában.
 
A New York-i polgármester közleményt adott ki, amelyben méltatta, hogy Ferenc pápa globális szinten felemelte a hangját az olyan ügyekben, mint a társadalmi igazságosság hiánya és jövedelmek egyenlőtlensége. Bill de Blasio leszögezte: a metropolisz lakói számára a vallási hátterükre való tekintet nélkül hatalmas megtiszteltetés lesz, hogy városukban hallgathatják meg a pápa üzenetét.
 
A protestáns többségű Egyesült Államokban a katolikus a legtöbb követővel rendelkező keresztény egyház. A legnagyobb katolikus lakosságú országok közül az Egyesült Államok a negyedik Brazília, Mexikó és a Fülöp-szigetek után.
 
A washingtoni politika legmagasabb szintű vezetői többek között Joe Biden alelnök, John Kerry külügyminiszter és John Boehner képviselőházi elnök is római katolikus. A pápa beiktatásán az amerikai küldöttséget az alelnök vezette.
 
Obama elnök tavaly márciusban kereste fel Ferenc pápát a Vatikánban.
 
Ferenc pápa azt is bejelentette, hogy idei úti céljai között szerepel az Egyesült Államokon kívül a Közép-afrikai Köztársaság, Uganda, Ecuador, Bolívia és Paraguay. Jövőre ellátogat Chilébe, Uruguayba és szülőhazája, Argentínába. Azt már korábban bejelentették, hogy Franciaországot is felkeresi.

Vida Ildikó ügyvédje: az ügyészség szerint rágalmazást követhetett el Goodfriend

Kimerítheti a rágalmazás tényállását André Goodfriend budapesti amerikai ügyvivő korábbi kijelentése Vida Ildikóról, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökéről - Futó Barnabás, a NAV-elnök ügyvédje szerint ezt állapította meg a Központi Nyomozó Főügyészség.

 
 Az M1 Este című műsorának Futó Barnabás azt mondta: megindították az eljárást rágalmazás gyanújával, de addig felfüggesztik, amíg André Goodfriend diplomáciai mentességét nem oldja fel az Egyesült Államok.
 
 "Tehát nemcsak mi gondoltuk így, hogy egyértelmű, hogy itt bűncselekmény elkövetésével vádolta vagy gyanúsította meg az ideiglenes ügyvivő az én ügyfelemet, hanem - a lefolytatott nyomozás alapján - a Központi Nyomozó Főügyészség is" - nyilatkozta Futó Barnabás Az estének. A műsorból az M1 Híradó közölt előzetes részletet.
  
Futó Barnabás december 11-én közölte az MTI-vel, hogy a NAV elnöke feljelentetést és keresetet nyújtott be André Goodfriend ellen. A NAV elnökének ügyvédje azt mondta: az amerikai diplomata Heti Válaszban december 4-én megjelent interjújában tett sértő kijelentése miatt tettek feljelentést. Az ügyvivő a lapinterjúban egyebek mellett arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak tudomása van a magyar adóhatóságon belüli csalásokról, és információi szerint ezekben az ügyekben nem indult nyomozás.
 
 A Központi Nyomozó Főügyészség december 15-én jelentette be, hogy nyomozást rendeltek el Vida Ildikó feljelentése alapján, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt.
  
A NAV elnökének feljelentése alapján a Központi Nyomozó Főügyészségen nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt indult nyomozás kapcsán az ügyészség indítványozta a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál azoknak az intézkedéseknek a megtételét, amelyek az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége ideiglenes ügyvivője diplomáciai mentességének a felfüggesztéséhez szükségesek - közölte a Legfőbb Ügyészség december 22-én az MTI-vel.

Vádemelési javaslat Petraeus volt CIA-igazgató ellen

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és az igazságügyi minisztérium ügyészei azt javasolják, hogy emeljenek vádat David Petraeus nyugállományú tábornok ellen, aki titkos információkat szolgáltatott ki a szeretőjének, amikor a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója volt - írta pénteken internetes kiadásában a The New York Times.

A lap szerint Eric Holder igazságügyi miniszteren múlik, hogy vádat emelnek-e, ami viszont Petraeus bebörtönzéséhez vezethet, akit nemzedéke legtehetségesebb katonai vezetőjének tekintettek. A CIA élére történt 2011-es kinevezését megelőzően a volt négycsillagos tábornok Irakban és Afganisztánban is volt az amerikai és a szövetséges erők parancsnoka. A médiában megjelent spekulációk szerint esélye lehetett volna arra is, hogy a későbbiekben valamikor versenybe szálljon a Republikánus Párt hivatalos elnökjelöltségéért.
 
Az amerikai igazságügyi minisztérium azt követően indított vizsgálatot ellene, hogy kiderült: Petraeus házasságtörő viszonyt folytatott életrajzírójával, a hadsereg tartalékos állományához tartozó Paula Broadwellel. A volt tábornok 2012. november 10-én, a kapcsolat nyilvános lelepleződése - és az elnökválasztás - után azonnal lemondott a CIA éléről.

 David Petraeus korábban kijelentette, hogy sohasem juttatta tikos információkhoz Broadwellt, és nem bocsátkozott vádalku-tárgyalásokba annak érdekében, hogy elkerülhesse a megalázó bírósági eljárást. Röviddel azután, hogy távozott a CIA éléről, Barack Obama elnök kijelentette: semmi sem bizonyítja, hogy Petraeus titkos anyagokat szivárogtatott volna ki a szeretőjének, a vizsgálat azonban megállapította, hogy a volt tábornok megsértette a titokvédelmi előírásokat. Állításuk szerint alacsonyabb rangú személyeket sokkal kisebb kihágásokért is felelősségre szoktak vonni.

 Holder igazságügyi miniszternek, aki korábban példátlan szigorral lépett fel az újságíróknak kényes információkat kiszivárogtató újságírókkal szemben, az ügyben illetékes ügyészek szerint még decemberben meg kellett volna hoznia a döntését a Petraeusszal szembeni vádemelés ügyében.
 
Petraeus a CIA-igazgatóságról történt lemondása után tanított és üzlettárssá vált a világ egyik legnagyobb magántőke-befektetési cégénél, a Kohlberg Kravis Robertsnél.

Az Egyesült Államokban 18 bank zárt be tavaly

Tizennyolc bank ment csődbe tavaly az Egyesült Államokban, ami azt jelenti, hogy folytatódik a bezárások csökkenésének évek óta tartó trendje, miután egy évvel korábban 24 banknak kellett lehúznia a rolót.

A csődhullám öt éve tetőzött, a bezárt bankok száma 2010-ben 157-re nőtt az egy évvel korábbi 140-ről. Négy éve 92 bank ment csődbe, három éve 51. A 2007 vége óta csődbe jutott bankok száma csaknem ötszáz.
  
Az állami betétbiztosítási alap (FDIC) honlapján szereplő adatok szerint legutóbb, december közepén a minnesotai Northern Star Bank "ajtajára került lakat". Tavaly ez volt az egyetlen csődbe jutott bank a szövetségi államban, ahol két éve szintén egyet kellett bezárni.
  
Tavaly a legtöbb bank, szám szerint öt, Illinois államban ment csődbe.
  
A betéttulajdonosokat fejenként 250 ezer dollárig (mintegy 66 millió forint) biztosítja az amerikai betétbiztosítási alap.

Csaknem ezermilliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak az afganisztáni háború

Megközelíti az ezermilliárd dollárt az az összeg, amelyet az Egyesült Államok a hivatalosan decemberben véget érő  afganisztáni hadműveletekre költött, de a következő évtizedekben még több százmilliárd dollárnyi járulékos költség várható - írta saját számításait és szakértői véleményeket idézve a hétfői Financial Times.

A londoni gazdasági napilap szerint az afganisztáni konfliktus költségeinek hozzávetőleg 80 százaléka Barack Obama amerikai elnök hivatali idejére esett, mivel Obama 2009-ben jelentősen kiszélesítette az amerikai katonai műveleteket Afganisztánban. Az amerikai kormány azonban még soha nem részletezte az Egyesült Államok eddigi leghosszabb, 13 éves katonai konfliktusának költségeit.
  
Ráadásul az iraki háború is 1700 milliárd dollárba került, és e két költség együtt fontos tényezője annak, hogy az amerikai közvélemény, sőt maga az Obama-kormányzat is immár vonakodik a hasonló katonai intervencióktól másutt a világban - áll a Financial Times értékelésében.
  
Az afganisztáni háborúra a 2001-ben indult hadműveletek kezdete óta közvetlenül 765 milliárd dollárt különített el az amerikai kormány, 125 milliárd dollár a háború finanszírozására felvett hitelek kamataira ment el, emellett 100 milliárd dollárba került az afganisztáni újjáépítés. Csak ez utóbbi kiadás - reálértéken számolva - nagyobb a második világháború utáni nyugat-európai újjáépítésre összeállított Marshall-terv költségeinél - mondta a brit napilapnak John Sopko, az afganisztáni újjáépítés amerikai kormányzati főellenőre.
  
Sopko szerint ebből az összegből több milliárd dollárt vagy elloptak, vagy olyan programokra pazaroltak, amelyeknek az afganisztáni körülmények közepette "nem sok értelmük volt".
  
A Financial Times számára a Harvard egyetem szakértői által elvégzett számítások szerint az iraki és az afganisztáni háború veteránjainak eddigi egészségügyi költségei elérik a 134 milliárd dollárt, és a következő évtizedekben a két konfliktus sérültjeinek kezelése, illetve az idősödő veteránok orvosi ellátása várhatóan további 836 milliárd dollárba kerül.

CIA-kínvallatás - A szenátus szerint a CIA módszere a beismertnél kegyetlenebb volt

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) az általa elismertnél "sokkal kegyetlenebb" módszereket alkalmazott az al-Kaida feltételezett tagjaival szemben a "fokozott vallatások során", ezzel kapcsolatban félrevezette a kormányzatot és a kongresszust, a kínzás ráadásul nem volt hatékony információszerzési eszköz - állapítja meg az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának kedden ismertetett jelentése.

A dokumentum szerint a CIA titkos börtöneiben George W. Bush elnöksége alatt legalább 119 személyt tartottak fogva, akiknek mintegy harmadát vetették alá a vitatott vallatási módszereknek, amelyek legalább egy emberéletet követeltek. A foglyokat több hetes alvásmegvonással, pofozással, falhoz láncolással, szűk helyre való bezárással, alsó beöntéssel, jeges fürdővel, halállal való fenyegetéssel és három személy esetében pedig a vízbe fojtás imitálásával vallatták.
 
Ez utóbbi eljárást Hálid Sejk Mohameddel, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások állítólagos kitervelőjével szemben 183 alkalommal gyakorolták. A kényszervallatási módszernek alávetett alanyok közül többeknél pszichikai bántalmak jelentkeztek.
 
"A fogalom bármely mindennapi értelmezése szerint a CIA foglyait megkínozták" - jelentette ki Dianne Feinstein, a bizottság elnöke.
 
Barack Obama elnök a dokumentum közzétételét követően azonnal elítélte "az amerikai értékekkel összeegyeztethetetlen" módszerek alkalmazását, amelyek szerinte nem szolgálták sem a szélesebb értelemben vett terrorelhárítási erőfeszítéseket, sem az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket. Obama közleményében leszögezte, hogy az eljárás már a múlté, és elnökként meg fogja akadályozni az ahhoz való visszatérést.
 
A jelentésből kiderült, hogy a vallatási eljárás végrehajtói 80 százalékban szerződtetett alkalmazottak voltak, hogy a CIA többnek is nyomát vesztette a 119 fogolyból, és hogy közülük többeket tévedésből fogtak el. Feinstein bizottsági elnök szerint a CIA és más hivatalos személyek Bush elnököt, Dick Cheney alelnököt, Donald Rumsfeld védelmi és Colin Powell külügyminisztert is félrevezették a módszerekről.
 
John Brennan, a CIA jelenlegi igazgatója kedden elismerte, hogy a titkos fogva tartások és a vallatások során követtek el hibákat, de vitatta a jelentésnek azt a megállapítását, miszerint a program ne lett volna hatékony, és azt állította, hogy annak segítségével merényleteket sikerült megakadályozni. Ez utóbbi állításával ellentmondott a vizsgálat megállapításainak.
 
Volt CIA-vezetők és szenátusi republikánusok szerint a jelentés "mazsolázott" a bizonyítékok között, azzal a céllal, hogy egy előre elhatározott következtetésre jusson. George Tenet volt CIA-igazgató azt állította, hogy az eljárás al-Kaida vezetők elfogásához vezetett és "több ezer amerikai életét" mentette meg.
 
A kedden nyilvánosságra hozott dokumentum a CIA 6 millió iratára támaszkodó, 6700 oldalas szenátusi jelentésnek mintegy félezer oldalas, cenzúrázott kivonata. Magát a jelentést 25 évre titkosították. A dokumentum nyilvánosságra hozatalát megelőzően megerősítették az Egyesült Államok külföldi képviseleteinek, bázisainak és egyéb létesítményeinek őrizetét.
 
George W. Bush elnök 2002-ben titkos határozatban hagyta jóvá a CIA eljárását, amelyről először csak 2006-ban kapott jelentést. Annak az évnek a szeptemberében elrendelte a titkos börtönök bezárását és a foglyoknak a guantánamói fogolytáborokba történő szállítását.
 
A vízbe fojtást imitáló eljárás (waterboarding) alkalmazását már 2003-ban leállították, de a többi kényszervallatási módszert csak Barack Obama 2009-ben történt hivatalba lépését követően szűntették meg. A CIA 2005-ben megsemmisítette a kínvallatásokról készült videofelvételeket.

Beutazási tilalom - Jogász: a küldő állam lemondhat diplomatája jogi mentességéről

A bécsi egyezmény alapján a diplomáciai képviselőt küldő állam lemondhat a diplomatáját megillető jogi mentességről - mondta Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója hétfőn az MTI-nek.

Előzőleg Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben azt mondta, ha Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke nem pereli be André Goodfriendet, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, leváltja őt az adóhatóság éléről. A kormányfő egyben felszólította az amerikai ügyvivőt, hogy ne bújjon a diplomáciai mentesség mögé.
 
Utóbbival kapcsolatban Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója kifejtette: a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény szabályozza a diplomáciai képviselők jogi "immunitásának" kérdését, rögzítve, hogy a diplomáciai képviselő mentes a fogadó állam büntető, polgári és államigazgatási joghatósága alól, azaz - néhány polgári jogi kivételtől eltekintve - nem indítható ellene eljárás.

 Ennek oka, hogy az államok nem ítélkezhetnek egymás felett - magyarázta, jelezve, hogy ebben az esetben a diplomáciai képviselő nem mint személy, hanem mint "szuverén", a delegáló állam képviselője jelenik meg az adott országban.
 
A kutatási igazgató hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a küldő állam lemondhat diplomáciai képviselőjének mentességéről.
 
Ennek módja az államközi gyakorlatra van bízva - egy szóbeli jegyzékben is megtörténhet -, de a diplomáciai védelemről való lemondásnak mindig "kifejezettnek" kell lennie, vagyis kifejezetten az adott üggyel összefüggésben kell megadni - közölte a jogász.

 Hozzátette, a diplomatának nyilvánvalóan kötelessége jelezni az őt delegáló ország kormányának, hogy személyével kapcsolatban milyen helyzet merült fel a fogadó országban, de a döntés joga a küldő államé.
 
Orbán Balázs megjegyezte, a diplomáciai mentességről való lemondás "nem annyira ritka, mint gondolnánk", de elsősorban közrendi cselekmények - például ittas vezetés, közlekedési szabályok megsértése - esetén a gyakoribb. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az ominózus magyarországi, a beutazási tilalommal kapcsolatos ügyben ez "nyilván politikai mérlegelés kérdése az Egyesült Államok részéről".