Trafik - Május 2-án éjfélig lehet pályázni trafikok működtetésére a hatodik pályázati körben

Május 2-án éjfélig jelentkezhetnek azok, akik trafikot szeretnének működtetni a hatodik állami pályázaton kiírt 490 település valamelyikén.

Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (ND Nonprofit Zrt.) honlapján április 2-án közzétett pályázati kiírás szerint minden településen egy trafikot lehet nyitni.
 
A pályázatokat külön-külön a társaság postafiók címére kell benyújtani.
 
Az ND az MTI-t korábban arról tájékoztatta, hogy mintegy 5845 koncessziós joggal rendelkező nemzeti dohánybolt működik az országban, és további 476 helyen ideiglenesen árulnak dohánytermékeket addig, amíg nem találnak gazdára ezek a koncessziók is.
 
Az ötödik pályázati körben 77 településre 88 koncessziós helyet hirdettek meg. A beérkezett pályázatok száma 653 volt és 70 nyertest hirdettek ki, közülük ketten nem írták alá a szerződést.
 
A meghirdetett települések közül nem pályáztak 18-ra. Ezek: Aranyosapáti, Bérbaltavár, Dávod, Domaszék, Dubicsány, Földes, Hercegszántó, Kömörő, Magyarszecsőd, Nagyrábé, Nyírtass, Püspökszilágy, Rákóczibánya, Sajtoskál, Tiszabő, Tyukod, Vácegres, Záhony. A két alá nem írt szerződés a következő településeket érinti: Ferencszállás, Tiszaszalka.
 
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény (trafiktörvény) szerint 2013. júliusától csak az állami pályázaton koncessziót, vagyis működési jogot nyerő vállalkozások árulhatnak dohányterméket Magyarországon meghatározott feltételek mellett. E jogok kiadása és a megszűnő dohányboltok pótlása érdekében folyamatosan jelennek meg a pályázatok.

Trafik - Lázár: nem kötelező a fólia, és ha kell, ezt törvénybe foglalják

Nem kötelező a fólia a dohányboltok kirakatára, és ha a trafikosok igénylik, ezt bele kell foglalni a törvénybe is - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Hangsúlyozta: lehetővé kell tenni, hogy aki az elsötétítés miatt nem érzi magát biztonságban, az ne használja a fóliát.
 
A kormány kötelességének tekinti a trafikokban és az éjszaka dolgozók védelmét - jelentette ki Lázár János, aki ezzel kapcsolatban tudatta: Pintér Sándor belügyminiszternek javaslatot kell tennie arról, hogy az éjjel is nyitva tartó üzletekben milyen rendvédelmi rendszert kell kiépíteni.

Sérült a magántulajdont megillető védelem a trafikrendszer átalakításánál

A magyar állam megsértette a magántulajdont megillető védelmet, amikor 2013-ban megfosztotta Vékony László soproni trafikost engedélyétől, hogy dohánytermékeket áruljon - mondta ki kedden első fokon, nem jogerősen az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.

A döntés nem kötelezi a magyar jogalkotót a jogsértés megszüntetésére vagy jogszabálymódosításra, ám 15 ezer euró (mintegy 4,77 millió forint) kártérítés és 6000 euró (mintegy 1,9 millió forint) perköltség megfizetésére kötelezi a magyar államot, ha jogerőssé válik.
 
A bírák az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján ítélkeznek, amely első jegyzőkönyvének első cikke védi a magántulajdont, kimondva, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy javait tiszteletben tartsák, tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.
 
Az ítéletben a bírák arra a megállapításra jutottak, hogy Vékony dohány-kiskereskedelmi engedélye a szerződés értelmében a trafikos bevételeinek jelentős hányadát termelő tulajdonát képezte, annak megvonása az állam részéről pedig beavatkozásnak számít a magántulajdonból származó hasznok élvezetébe.

  Ezt megállapítva az Emberi Jogok Európai Bírósága azt vizsgálta meg, hogy megfelelt-e az állami beavatkozás az egyezmény előírásainak. Azt a bírák sem vitatják, hogy közérdek a kiskorúak dohányzásának visszaszorítása, amelyet a kormány elérendő célként nevezett meg. Mindazonáltal a bírák szerint minden ilyen beavatkozásnak méltányos egyensúlyt kell találnia a közérdek és az egyén alapvető jogainak tiszteletben tartása között.
 
"Az elérni kívánt cél és az alkalmazott eszköz között ésszerű arányosságnak kell fennállnia. A közérdek és az egyén jogai között nem lehet egyensúlyt találni, ha az érintett személynek egyénileg túlzott terhet kell elviselnie" - írják az ítéletben a strasbourgi emberi jogi bírák. A testület pedig súlyosnak minősítette, hogy a Vékony László engedélye elvesztése miatt bevételeinek harmadát veszítette el, és később a bolt bezárására is kényszerült.
 
A bírák szerint "aligha tekinthető elégségesnek", hogy mindössze 10 hónap telt el a törvény elfogadása és Vékony engedélyének megszüntetése között, valamint, hogy mindössze három hónappal azt megelőzően tudhatta meg, hogy az új trafikrendszerben nem kap engedélyt dohánytermékek forgalmazására.
 
A strasbourgi bíróság világossá teszi, hogy arról nem mondhat ítéletet, hogy indokolt volt-e, hogy Vékony az új rendszerben ne kapjon engedélyt dohánybolt üzemeltetetésére, mert ehhez nem kapott megfelelő adatokat a felektől.
 
"Mindenesetre megjegyzendő, hogy az eljárás, úgy tűnik, nélkülözte az elemi átláthatóságot és bármilyen jogorvoslati lehetőséget" - teszi hozzá ugyanakkor a strasbourgi testület, amely szerint a magántulajdont érintő minden állami beavatkozás esetén lehetőséget kell teremteni az érintetteteknek, hogy ha nem is bíróság előtt, de az illetékes hatóságoknál óvást emelhessenek az intézkedés ellen.
 
Mindezeket összevetve a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az állami beavatkozás miatt Vékony Lászlónak túlzott mértékű személyes áldozatot kellett vállalnia, s emiatt sérültek a nemzetközi egyezményben lefektetett jogai.
 
Az ítélet akkor válik jogerőssé, ha 3 hónapon belül egyik fél sem fellebbezz ellene, ha mindketten bejelentik, hogy nem kívánnak fellebbezni, vagy ha a testület a fellebbezést elutasítja.

Kirabolt egy fővárosi trafikot, majd feladta magát egy férfi

Kirabolt egy fővárosi trafikot egy férfi, majd feladta magát a rendőrségen szombat délután - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a honlapján.

A 47 éves férfi bement egy IV. kerületi, Árpád úti nemzeti dohányboltba, ahol az alkalmazottat lőfegyverrel vagy annak utánzatával megfenyegette és a bevételt követelte, majd az így megszerzett pénzzel távozott - olvasható a police.hu oldalon.
  
A férfi percekkel a rablás elkövetése után feladta magát a IV. kerületi rendőrkapitányságon.
  
A nyomozók megkezdték a férfi kihallgatását.

Fegyverrel próbáltak meg kirabolni egy trafikot

Fegyverrel vagy annak utánzatával próbált meg kirabolni egy férfi egy dohányboltot Budapest XIV. kerületében vasárnap délután - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a támadó egy 25 év körüli, 170 centiméter magas férfi volt, aki arcát maszkkal takarta el.
 
 Az eladó bekapcsolta a riasztót, így a férfi értékszerzés nélkül menekült el a helyszínről.
 
 A helyszín szemléje, a tanúk felkutatása és kihallgatása jelenleg is tart - közölte a BRFK.

Trafik - Törvényben szabályozzák a trafikosok beszerzéseit

A dohánytermék-kiskereskedő csak meghatározott - állami, vagy koncessziós szerződéssel feljogosított - dohány-kiskereskedelmi ellátó társaságtól vásárolhat dohányterméket a jövőben, e cég koordinálja majd a kiskereskedelmi beszerzési tevékenységet - az erről szóló javaslatot a kormány hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek.

 A javaslat szerint a dohánytermék-nagykereskedők tevékenységüket - így különösen a dohánytermékek gyártását, vagy magyarországi szabadforgalomba helyezését - változatlan formában folytathatják, a dohánytermékek megrendelésekor a kiskereskedőknek javaslatot tehetnek, de dohányterméket jövőben közvetlenül csak a kiskereskedelmi ellátó társaságnak értékesíthetnek.
  
Ha a dohánykiskereskedelmi-ellátási feladatokat az állam maga látja el, úgy a miniszter a javaslat szerint erre 100 százalékos állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapít. Lehetőség lesz arra is, hogy az állam e feladatot ne maga lássa el, hanem koncessziós szerződést kössön. A törvény szabályozza, hogy milyen kritériumoknak megfelelő társasággal köthető koncesszió erre a feladatra.
 
 A javaslat indoklása szerint az elmúlt időszak tapasztalatai alapján "egyes nemkívánatos piaci jelenségek miatt szükséges a dohánytermék-kiskereskedők beszerzési tevékenységét - amely a kiskereskedelmi tevékenységük része ugyan, de amelyet a dohánytermék-nagykereskedők által alkalmazott kereskedelmi kényszerítő eszközök miatt nem tudnak befolyástól mentesen, a piaci és a fogyasztói érdekeknek megfelelően gyakorolni - szabályozott keretek közé szorítani".
 
 A nagykereskedők káros piaci magatartásainak a törvényjavaslat úgy szabna gátat, hogy - a dohánytermékek nagykereskedelmi rendszerét nem érintve, kizárólag a monopolizált dohány-kiskereskedelmi rendszer szabályozásának eszközével - megszüntetné a kiskereskedők közvetlen kitettségét a dohánytermék-nagykereskedők irányába. Ezért előírja, hogy a dohánytermék-kiskereskedő csak meghatározott - állami, vagy koncessziós szerződéssel feljogosított - dohány-kiskereskedelmi ellátó társaságtól vásárolhat.
 
 A törvényjavaslat emellett két lépésben kisebb korrekciókat tartalmaz a dohánytermékek jövedéki adójáról. Ennek célja az indoklás szerint a terhelés minimális növelése mellett az adóstruktúra olyan átalakítása, amely kevésbé teszi függővé a központi költségvetés bevételeit a dohánygyártók árpolitikájától.
 
 Az adó mértéke a cigarettára 15 700 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 000 forint ezer darabonként. A szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi az első lépésben az eladási ár 28,5 százaléka, a finomra vágott fogyasztási dohányra 14 000 forint kilogrammonként, az egyéb fogyasztási dohányra 14 000 forint kilogrammonként. A második lépésben az adó mértéke a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4000 forint lesz ezer darabonként.

Dohányboltot raboltak ki Újpesten

Kiraboltak egy dohányboltot vasárnap hajnalban Budapesten, a IV. kerületi Király utcában - erősítette meg az MTI információját az az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának ügyeletese.

András Tamás elmondta: az ismeretlen támadó késsel megfenyegette az eladót, és a bevétel átadására kényszerítette.
  
Az eladó készpénzt adott át, azután a tettes távozott, személyi sérülés nem történt.

forrás: MTI

Kedd éjfélig lehet trafiküzemeltetésre pályázni az újabb körben

Június 10-én éjfélig jelentkezhetnek azok, akik trafikot szeretnének működtetni az ötödik állami pályázaton kiírt 77 település - közte 11 budapesti kerület - valamelyikén.

Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (ND Nonprofit Zrt.) honlapján május 13-án közzétett pályázati kiírás szerint 88 koncessziós jogra lehet pályázni 66 településen és 11 budapesti kerületben. A legtöbb helyen egy trafikot nyithatnak majd meg, ugyanakkor Budapest XVII. kerületében 6 koncessziós jogot hirdettek meg, a XVIII. kerületben 3-at, a III., V., XVI., XXII. kerület mindegyikében 2-őt. Trafikosok jelentkezését várják egyebek mellett Záhonyba, Tyukodra, Tétre, Pusztaszabolcsra, Parádra, Ózdra, Nyíregyházára, Monorierdőre, Magyarlakra, Kistarcsára, Karcagra, Kabára, Jánossomorjára, Ercsibe, Dombrádra, Ceglédre, Apostagra.
  
A pályázatokat külön-külön kizárólag postai úton, az ND Nonprofit Zrt. postafiók-címére kell benyújtani. Ennek díja darabonként bruttó 31 750 forint, amelyet legkésőbb a pályázat benyújtásával egyidejűleg kell átutalni.
  
A koncessziós szerződést a pályázat eredményhirdetését követő 30 napon belül kell aláírni. A koncessziós díj - amit a trafikos fizet az államnak boltonként - kétezer fő alatti településen évi nettó 100 ezer forint, 2001-10 000 fős településen 160 ezer forint, efölött 200 ezer forint, Budapesten, megyeszékhelyen és megyei jogú városokban 240 ezer forint. Egy személlyel egy időpontban legfeljebb öt szerződés lehet érvényben.
  
A negyedik koncessziós pályázat eredményét március 14-én hirdette ki az ND Nonprofit Zrt., s a nyertesek április 11-éig köthették meg a szerződést. Légrádi Petra, az ND Nonprofit Zrt. marketing és kommunikációs vezetője  akkor azt mondta az MTI-nek, hogy 127 nyertes volt, és 18 település esetében nem született szerződés az ND Nonprofit Zrt. és a vállalkozások között nemzeti dohánybolt működtetéséről. Ennek oka általában az, hogy a szükséges engedélyeket a pályázók nem tudják időben beszerezni, ezek hiányában pedig nem köthető meg a szerződés.
  
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény (trafiktörvény) szerint 2013. júliusától csak az állami pályázaton koncessziót, vagyis működési jogot nyerő vállalkozások árulhatnak dohányterméket Magyarországon meghatározott feltételek mellett. E jogok  kiadása és a megszűnő dohányboltok pótlása érdekében folyamatosan jelennek meg a pályázatok.
  
Jelenleg mintegy 5800 koncessziós joggal rendelkező trafik működik az országban, és további 500 helyen ideiglenesen árulnak dohánytermékeket addig, amíg nem találnak gazdára ezek a koncessziók is.
  
Gyulay Zsolt, az ND Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a múlt héten az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy folyamatos a dohánytermékek szakszerű értékesítése és az ellátás, a lakosság 98,5 százaléka a lakóhelyén hozzájut dohánytermékhez. Jelenleg 497 ellátatlan település van, ebből 130 az olyan kistelepülés, ahol 100 fő alatti az állandó lakosok száma. Európában Magyarországnak a harmadik legrosszabbak az adatai, 38 percenként meghal egy ember a dohányzás miatt - mondta.
  
Azokon a településeken, ahol az állandó lakosok száma a kétezer főt nem haladja meg, legfeljebb egy, ahol meghaladja, legalább egy, és minden kétezer fő lakos után további egy jogosult nyithat trafikot.

Jól működik az új trafikrendszer, a kormány elérte a fő célkitűzéseket

A sok hisztéria ellenére a dohánytermék kiskereskedelem kizárólagos állami hatáskörbe vonásával a kormány elérte a fő célkitűzéseket: sikerült jelentősen csökkenteni a fiatalkorúak dohányzását, elindult a feketekereskedelem felszámolása, pontos adatszolgáltatás valósult meg, s mindeközben folyamatos a dohánytermékek szakszerű értékesítése és az ellátás - értékelte a trafiktörvény hatályba lépése óta eltelt közel egy év eredményeit az MTI érdeklődésére Gyulay Zsolt, az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

Tavaly július elsejével kizárólagos állami hatáskörbe került a dohánykereskedelem, s csak az nyithat - szigorú feltételek mellett - dohányboltot, aki elnyeri a koncessziós jogot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírt pályázaton, illetve megkapja a működéshez szükséges vámhatósági engedélyt.
  
Gyulay Zsolt elismerte, hogy a rendszer döcögősen indult, de úgy vélte, ez érthető, hiszen az átalakítás során rengeteg érdek ütközött. A korábbi közel 40 ezer értékesítési pont helyett jelenleg mintegy 6 ezer dohánybolt működik.
  
A változások legfontosabb mozgatórugója a fiatalok védelme volt. Míg 2013. július 1-je előtt a fiatalkorúak 58 százaléka juthatott dohánytermékhez, addig ma már csak 12 százaléka - mondta a vezérigazgató, hozzátéve: a trafikosok komolyan veszik, hogy fiatalkorúakat ne szolgáljanak ki, hiszen ez szigorú következményekkel jár, s folyamatosak az ellenőrzések.
  
A lakosság 98,5 százaléka a lakóhelyén hozzájut dohánytermékhez, folyamatos az egyeztetés a dohánypiac képviselőivel és országos szakmai képzést tartanak a vállalkozóknak. Jelenleg 497 ellátatlan település van, ebből 130 az olyan kistelepülés, ahol 100 fő alatti az állandó lakosok száma. Gyulay Zsolt emlékeztetett: ahol még nincs koncessziójogosult, ott ideiglenesen kijelöli az ND Nonprofit Zrt. a dohányt árusító helyet és közben folyamatosan írja ki az új pályázatokat. A mozgóboltot az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem vezették be, mert nem olcsó megoldás - tette hozzá.
  
Május végéig - egy tavaly novemberi törvénymódosítás miatt - el kellett költözniük a trafikoknak a benzinkutakról és a legalább 2500 négyzetméter alapterületű kereskedelmi létesítményekből. Ez összesen 300-400 trafikost érintett. Az MTI kérdésére a vezérigazgató elmondta, hogy emiatt kilenc trafikos adta vissza az engedélyét. A 2013. július 1-jén indult új értékesítési rendszer működése során pedig összesen 54 felmondás érkezett.
  
A feketekereskedelem alakulásával kapcsolatos kérdésre Gyulay Zsolt leszögezte: a korábbi években 30 százalékról 4 százalékra sikerült visszaszorítani az illegális forgalmat, melynek aránya most valóban nőtt, 12 százalékra. De ez szerinte természetes, hiszen mindig akkor élénkül a feketepiac, amikor emelkednek az árak és korlátozott a forgalom. Mindkettő megtörtént az elmúlt 11 hónapban. Feketekereskedelem egyébként mindenhol van, Németországban és Ausztriában például 20-21 százalék az aránya, tehát magasabb, mint a magyar gazdaságban - tette hozzá.
  
A monopolizált dohánypiac nagy vívmányának nevezte, hogy 100 százalékban ellenőrzés alá vonták a hazai dohánytermék kiskereskedelmi rendszert. Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) előtt létrehozott egy zárt online rendszert, amely rálátást biztosít a teljes legális piacra, folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a mintegy 6 ezer üzletben miből mennyit adnak el és az adatokat naponta átküldik a NAV-nak. A vezérigazgató szerint óriási fejlődés, hogy eddig becslés alapján számították a kiskereskedelmi forgalmat, most már viszont az ND Nonprofit Zrt. adatai alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) többször módosította a fogyasztási adatokat.
  
Azzal kapcsolatban, hogy vajon miért olyan sok a rablás a trafikokban, Gyulay Zsolt megjegyezte: amióta lezajlottak a választások, azóta nemigen hallani a médiában ilyen bűncselekményekről. Arra a felvetésre, miszerint a rablókat csábíthatja, hogy a trafikok lesötétített üveg mögött, zárt helyiségben működnek, a vezérigazgató kiemelte: a jogszabály csak azt írja elő, hogy kintről ne lehessen látni a belül lévő dohánytermékeket. Erre sok ügyes megoldás létezik - mondta.
  
A jövőt illetően a vezérigazgató nem tud olyan változtatási szándékról, amely a trafikosokat negatívan érintené, szerinte jól működik a rendszer, beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Május 31-étől nem nyithatnak ki a trafikok a benzinkutakon és a plázákban

Május 31-én már nem nyithatnak ki a nemzeti dohányboltok a benzinkutakon és azokban a bevásárlóközpontokban, amelyekben 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzlethelyiség működik egy tavaly novemberi kormányrendelet módosítása értelmében. A benzinkutakról mintegy 300 trafikosnak kell költöznie.

A kormányrendelet szerint nem működhet dohánybolt olyan építményben, illetve nem választható le olyan építményből, amelyben 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet működik. Ez azt jelenti, hogy ha például egy plázában csak kisebb üzletek vannak, akkor dohányboltot is lehet ott nyitni, illetve a meglévőnek nem kell onnan költöznie - magyarázta Suller György Attila. Hozzátette: a nagy alapterületű üzletekhez kapcsolódó (azt kiegészítő) üzletsoron akkor sem lehet dohányboltot nyitni, ha az egyébként fizikailag elkülönül az üzlettől, mint ahogy parkolóban sem, "ideértve különösen annak járművel vagy gyalogosan használható közlekedési útvonalait, határoló területeit, továbbá az ahhoz kapcsolódó fásított vagy füvesített területeit is.
  
A NAV adatai szerint az új szabályozás mintegy 300 trafikost érint a benzinkutakon, arról viszont nincsen nyilvántartásuk, hogy a plázákban, hipermarketekben hány dohányboltnak kell bezárnia a jelenleg működő közel hatezerből. Ennek oka: bár az adóhatóság által kiadott engedélyben fel kell tüntetni a trafik címét, ebből még nem következik, hogy a bolt valójában egy plázában vagy egy hipermarketben nyitna-e meg.
  
Amennyiben egy dohánybolt másik helyszínre költözik, akkor ehhez a NAV-nak módosítani kell az engedélyét - jelen esetben az érintettek ezt május 30-áig kérhetik -, de a módosítási kérelmekből sem lehet következtetni arra, hogy az új szabályok miatt hány boltnak kell költöznie, mert számos esetben kell a trafikosnak módosítást kérnie, például, ha változik az általa kínált termékkör, esetleg szeretne alkoholt is árusítani, vagy ha a nyitva tartásán változtatna. Lényegében legalább egyszer szinte már az összes trafikos nyújtott be módosítási kérelmet - mondta el a szóvivő. A dohány-kiskereskedelmi engedélyeket a NAV határozattal módosítja, így az üzlet működésében nem keletkezik fennakadás.
  
A szóban forgó rendelet azt is előírja, hogy dohánybolt nem működhet másik dohánybolt bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül - ezt a szabályt kell figyelembe venniük a helyszín kiválasztásakor azoknak a trafikosoknak is, akiknek május 30-áig költözniük kell. A koncessziós, vagyis üzemeltetési jogot ugyanis nem veszítik el a tulajdonosaik amiatt, hogy a benzinkutakon és a plázákban nem működhetnek, máshol ettől még nyithatnak boltot. Fontos tudnivaló, hogy a 200 méteres távolságot nem lehet légvonalban mérni, hanem a KRESZ szabályainak megfelelő gyalogosútvonalat kell figyelembe venni. Tehát például könnyen előfordulhat, hogy egy szélesebb útvonal mindkét oldalán lehet dohánybolt, mert bár ha az úton keresztül számítva 200 méteren belül vannak, gyalogosan számítva viszont 200 méteren kívül, ha a szabályos útvonalon, esetleg nagyobb alul- vagy felüljárókon keresztül kell közlekednie a gyalogosnak.
  
Emlékezetes: a rendeletmódosítás indoklásában az szerepelt, hogy a bevásárlóközpontokban, benzinkutakon működő dohányboltok aránytalanul nagy haszonra tehetnek szert a többiekhez képest a nagyobb forgalom miatt.
  
A parlament 2012. szeptemberében fogadta el a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt (trafiktörvény), melynek értelmében 2013. júliusától csak az állami pályázaton koncessziót, vagyis működési jogot nyert vállalkozások árulhatnak dohányterméket Magyarországon meghatározott feltételek mellett. A jogot húsz évre nyerik el.

forrás: MTI