A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mars. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mars. Összes bejegyzés megjelenítése

Bemutatták a lehetséges Mars-telepeseknek szánt űrruhát

Bemutatta a lehetséges Mars-telepeseknek szánt űrruha első terveit a Mars One elnevezésű holland privát űrutazási programot szervező cég, amelynek célja, hogy tíz éven belül embereket küldjön a vörös bolygóra.

   

A nyomástartó ruhához ütésálló sisak is tartozik. A szkafander ahhoz hasonló anyagból készülne, mint amelyet az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) asztronautái viseltek a holdmissziók során, ám a Marsra szánt űrruha a vörös bolygó felszínének sajátosságaihoz is alkalmazkodna - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
   
Ilyen kihívást jelent például a mindenütt jelen lévő vörös porral való megbirkózás, amelyhez - a vállalat bevallása szerint - "további tervezésre van szükség".
   
A cserélhető elemeket is tartalmazó űrruhának sugárvédelmet is kell biztosítania, és értelemszerűen illeszkednie kell a leendő Mars-telepesek alkatához.
   
A Mars One szerint a jövendőbeli telepesek háromdimenziós nyomtatókat is visznek magukkal, hogy szükség esetén ki tudják nyomtatni az űrruhák cserélhető részeit.
   
A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó Mars One tervet, amelynek célja, hogy a belátható jövőben lakott kolóniát hozzanak létre a Marson, 2012-ben indította útjára Bas Lansdorp holland vállalkozó.
   
A kezdetben 140 ország csaknem 200 ezer kalandorát felvillanyozó projekt keretében 24 felfedezőt akarnak küldeni egy évtizeden belül a Marsra. A költségek egy részét a vállalkozást bemutató televíziós valóságshowból finanszírozzák.
   
Hasonlóan a SpaceX űripari vállalkozás alapítója, Elon Musk terveihez, a Mars One csapata 2018-ban akar pilóta nélküli űrhajót küldeni a Marsra. Az egyirányú utazások a vörös bolygóra 2026-ban indulnának.
   
Az első telepeseknek apró épületszerűségekben kellene élniük, és gondoskodniuk kellene ivóvíz-, oxigén- és élelemellátásukról.
   
Mostanáig mindössze a NASA robotizált missziói jutottak el sikeresen a vörös bolygóra és az amerikai űrügynökség nem is tervez embert küldeni a Marsra egészen a 2030-as évekig.

forrás: MTI

Egyesült Államok: Obama elnök szerint az amerikaiak 2030-ig eljutnak a Marsra

Barack Obama amerikai elnök szerint az amerikaiak 2030-ig eljutnak a Marsra. 

    

Az amerikai elnök a CNN hírtelevízió honlapjára írt vezércikket, amelyet az amerikai sajtó más orgánumai is széles körben idéznek. 
    
Az elnök arról az ambiciózus tervről számol be, miszerint az Egyesült Államok a legkorábban a 2030-as évek elejére amerikai űrhajósokat küld a vörös bolygóra. "Kijelöltük Amerika űrhajózási történetének következő világos célját: a 2030-as évekre embereket küldünk a Marsra, és biztonságban vissza is hozzuk őket a Földre" - írja az elnök, s hozzáteszi, hogy a távlati cél: egy napon hosszabb ideig tartózkodni a távoli bolygón.  
    
Barack Obama már korábban is beszélt arról, hogy hisz abban: még az ő életében emberek utaznak majd a Marsra. 2010-ben a floridai Kennedy Űrközpontban elmondott beszédében jelentette be azon terveket, miszerint magánbefektetőkkel együttműködve a kormányzat megkönnyíti és magánszemélyek számára is elérhetővé szeretné tenni az űrutazásokat, s akkor fejtette ki, hogy a következő lépés a Marsra szállás lesz. "Arra számítok, hogy ez még az én életemben megtörténik" - mondta akkor Obama. 
    
Mostani cikkében megerősíti, hogy a kormányzat szeretne "lökést adni a kormányzat együttműködésének magánbefektetőkkel", egyúttal kiemeli annak fontosságát is, hogy kormányzása első hónapjaiban nagy összegeket fordítottak az űrkutatásra s megerősítették a NASA űrprogramját, annak érdekében, hogy korábban soha nem látott mértékben "kutassuk naprendszerünket".         

"Egyszer majd, remélem, az unokáim ülnek majd a vállamon. S ugyanúgy fürkésszük majd a csillagokat, ahogyan azt az emberek az idők kezdete óta mindig is tették. De ahelyett, hogy tűkön ülve várnánk felfedezőink visszatérését, már tudni fogjuk, hogy éppen a mostani döntéseink következtében, nemcsak azért mentek a világűrbe, hogy kikutassák titkait, hanem hogy ott is maradjanak - s ezzel jobbá tegyék a mi életünket itt, a Földön" - fogalmaz Obama. 
    
Obama elnök a héten - a Fehér Ház blogjának bejegyzése szerint - a pennsylvaniai Pittsburghbe utazik, a Carnegie Mellon Egyetem által szervezett "Határok" című tudományos konferenciára, ahol várhatóan a világűr "újabb határainak" felkutatásáról beszél majd.

forrás: MTI

Panorámafotón látható a Mars

A Mars felszínén tehetnek körutazást az érdeklődők annak a panorámafotónak köszönhetően, amelyet az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) képeiből állítottak össze.
  
A 2 gigapixeles képet Andrew Bodrov, az észtországi Tallinnban élő profi panorámafotós készítette több száz különböző felvételből. 

A felhasznált képeket 17 kamera vette fel a Curiosity Rover fedélzetéről, majd sugározta vissza több millió kilométer távolságba a Földre.

A panorámakép nagy részét 100 milliméteres lencséjű kamerákkal rögzítették, de további felvételeket készítettek 34 milliméteres lencséjű kamerákkal is - közölte a projekt kommunikációjával foglalkozó cég az MTI-vel.

"Ez a legnagyobb panoráma tájkép fotó, amelyet világűrben készült felvételekből állítottak össze. Nagyon izgalmas másoknak is megadni a lehetőséget, hogy eddig soha nem látott közelségből és részletességgel megcsodálhassák a Marsot" - idézi a közlemény Jeffrey Martint, a 360Cities alapítóját.

A képet a http://www.360cities.net/image/mars-gigapixel-panorama-curiosity-solar-days-136-149#-112.44,30.00,99.3 linken tekinthetik meg az érdeklődők.


forrás: MTI

A Marsra lépést nem kerülheti el az ember

Nem kerülheti el az ember, hogy a 2030-as évek végéig a Marsra ne lépjen, az Egyesült Államok számára pedig ez még prioritás is - jelentette ki hétfőn Charles Bolden, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) igazgatója egy washingtoni tudományos konferencián.
  
Bolden hangoztatta, hogy az Egyesült Államok a gazdaságilag szűkös idők ellenére továbbra is elkötelezett az űrkutatás határainak további tágítása mellett.

"Egy Mars-misszió ma az emberiség számára a legfőbb űrkutatási cél és prioritás a NASA számára is. Kutatási programunkat teljes egészében ennek a célnak az eléréséhez igazítottuk" - hangoztatta a NSA vezetője.

Charles Bolden rámutatott, hogy Barack Obama amerikai elnök, aki az 2014-es pénzügyi évre 17,7 milliárd dolláros büdzsékeretet kér a NASA számára, támogatja a Mars-kutatás koordinált stratégiáját.

A NASA az űrhajósokkal végrehajtandó Mars-program egyik első lépéseként azt tervezi, hogy 2025-ben elfog és eltérít egy aszteroidát. Ugyancsak a projekt részeként Scott Kelly űrhajós 2015-ben egy egész évet tölt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), és ezzel lehetővé teszi az amerikai orvosoknak, hogy tanulmányozzák a tartós súlytalanságnak az emberi szervezetre gyakorolt hatását. Az ISS személyzetének tagjai most hathónapos váltásokban dolgoznak.

A Mars-utazásnak azonban egyelőre több komoly műszaki-tudományos akadálya van. Ezek egyike, hogy még nem épült olyan űrhajó, amely képes lenne egy irányban hét hónapig repülni. Nem világos az sem, hogy az emberi szervezet hogy reagál majd az utazás közben kapott sugárzásra, mint ahogyan az sem, hogy az űrhajósok hogy lesznek képesek létezni a "vörös bolygó" felszínén.

Bolden azonban, a Holdra szállás tapasztalataira hivatkozva, derűlátóan nyilatkozott a technikai nehézségek megoldásának kilátásairól és hangoztatta, hogy a NASA-nak minden idejét és minden dollárját a Föld körüli alacsony pályán való keringés, valamint a Holdon túlra jutás műszaki lehetőségeinek kifejlesztésére kell fordítania.

Az Egyesült Államok az egyetlen ország, amelynek sikerült automata szondákat eljuttatnia a Marsra. Legutóbb 2012 augusztusában a Curiosity kutatójármű jutott el a bolygó felszínére.

A Curiosity és tartozékainak tömege azonban csak egy tonna volt, az emberi életfeltételek kialakításához azonban legkevesebb 40 tonnányi hasznos teherre lenne szükség. John Grunsfeld, a NASA tudományos igazgatója nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az emberi Mars-missziót egy újabb automata eszköznek a bolygóra szállítása előzné meg, amely víz után kutatna, és támpontként szolgálna a leendő expedíció navigálásánál is.

forrás: MTI

Újabb szelfit készített a Curiosity marsjáró

A NASA marsjárója, a  Curiosity újabb szelfit készített magáról.


A rover a robotkarján lévő kamera segítségével több tucat képet készített a Gale-kráterben, a Windjana nevű homokkőképződménynél, a felvételekből állították össze később a mozaikképet, a "szelfit" - olvasható az ABC Science hírei között.
  
A felvételen a háttérben feltűnnek a marsi szelek által lecsupaszított homokkőrétegek, baloldalt az alsó harmadban látszik az 1,6 centiméter átmérőjű tesztfúrás, amelyet "meredten fixíroz" az árbocra szerelt kamera, a MastCam.
  
A sziklából vett minták vegyelemzését a Curiosity belsejében működő laboratórium végezte el, a Mars geológiai szerkezetéről nyert adatokat a NASA szakemberei sajtótájékoztatón ismertetik.
  
A Curiosity 2012 augusztusában szállt le a Marson, a Gale-kráterben, a 2,5 milliárd dolláros misszió során a tudósok arra keresik a választ, hogy létezhettek-e a vörös bolygón mikrobiális életformák kifejlődését elősegítő feltételek. A rover végső úti célja a kráter közepén magasodó 5,5 kilométer magasságú Sharp (Aeolis) hegy volt, amelyet ez év szeptember 19-én ért el. A sok milliárd év alatt kialakult, réteges szerkezetű képződmény geológiai vizsgálata ugyanis magyarázatot adhat arra, hogy miért változott meg a bolygó eredetileg meleg és csapadékos éghajlata.
  
http://www.abc.net.au/science/articles/2014/12/08/4142508.htm

A folyami kavics kopásának modelljét írták le magyar és amerikai tudósok

A folyami kavics alakváltozását írták le magyar matematikusok és egy amerikai geofizikus, felfedezésük segítségével a Marson talált kavicsok formájából könnyen lehet következtetni a hajdan ott folyó víz sebességére és más jellemzőire.

A folyók medrében található kavicsok az alsóbb szakaszokban többnyire kisebbek és gömbölyűbbek. A kavicsok felülete simára kopik, ahogy a folyó sodorja őket, ám vitatták az okát, miért kisebbek a kövek az alsó szakaszokon: elképzelhető, hogy a kopás a méretüket is csökkenti, de az is lehet, hogy csak a kisebbeket szállítja magával a víz.
   
A Pennsylvaniai Egyetem Douglas Jerolmack geofizikus vezette kutatócsoportja a Budapesti Műszaki Egyetem matematikusainak közreműködésével kimutatta, hogy a jelenségben a kopás játssza a főszerepet, ennek pedig két jól elkülöníthető fázisa van: a kőről először lecsiszolódnak az élek és a kiálló részek, eddig a mérete nem változik. Ezután kezdi csökkenteni a kavics méretét a kopás - olvasható a kutatóknak a PLoS One tudományos portálon megjelent tanulmányában.
   
A két kutatócsoport az interneten bukkant egymásra. "Évek óta foglalkozunk a kövek formálódásának elméleti aspektusaival, az amerikai kollégák pedig a jelenség geológiai vonatkozásaival. Az egyik publikációnk feltűnt nekik, megkerestek bennünket, és innentől kezdve igen szoros volt az együttműködés. Mi a matematika oldaláról érkezünk, ők a geológia oldaláról, mindkét fél érdeklődik a másik területe iránt is - magyarázta az MTI kérdésére Domokos Gábor, a magyar kutatócsoport vezetője, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, a Gömböc nevű szerkezet Várkonyi Péterrel közös megalkotója.
   
Matematikai modellel sikerült megmagyarázni egy nagyon régi geológiai paradoxont: a köveknek a terepen általában a centiméterben mért szélességét és hosszát szokták megállapítani, és azt tapasztalták, hogy a folyók felső szakaszain ez a méret szinte nem változik, pedig a kavicsok jelentős kopáson mentek keresztül. Ezt a megfigyelést sikerült most egyszerű, jól érthető matematikai modellel megindokolni - közölte a kutató.
   
"A kavicsoknak először az éles részét távolítja el a kopás, ez a folyamat pedig erős párhuzamot mutat a hővezetéssel, ami nem más, mint a hő térbeli és időbeli terjedése. A mi modellünkben a hőmérsékleti kiugrásnak a kavics görbülete felel meg, tehát például a kavicson egy csúcs egy kiugróan magas hőmérsékletű ponttal áll párhuzamban, és ez a kis helyen koncentrált hő igen gyorsan terjed szét egy testben" - hangsúlyozta Domokos.
   
Ez nemcsak formai analógia, maguk a jelenséget leíró egyenletek is rokonok egymással, csak a hővezetést sokkal kimerítőbben vizsgálták, mint a bonyolultabb geometriai jelenségeket. Nagyon szoros kapcsolatot mutat a két jelenség viselkedése. Először egy gyors fázist látunk, amikor a hő szétterjed a testben mindenhová, és utána jön egy lassú kiegyenlítődési fázis. Geometriailag ez az élek gyors kopását követő lassú, a gömbhöz közelítő formaváltozásnak felel meg - állapította meg a kutatócsoport.
   
A jelenséget matematikai egyenletek támasztják alá. Richard Hamilton, a Columbia Egyetem világhírű matematikusa már az 1990-es években megsejtette, hogy a geometriai egyenletek két jól elkülönült fázist jósolnak meg. Sem gépi számításra, sem kísérleti adatokra nem támaszkodott, kizárólag matematikai eszközökkel jutott erre a következtetésre. Szabad kézzel rajzolt vázlatban rögzítette, szerinte hogyan zajlik a folyamat, és ezt a sejtést sikerült húsz évvel később a fizikai valóságban igazolni - világított rá a magyar kutató.
   
A felfedezés jelentőségét így foglalta össze: ismét bebizonyosodott, hogy a matematika a természet nyelve, tehát érdemes matematikai modelleket vizsgálni, mert megmagyarázzák a természeti jelenségeket, szép példa erre a folyami kavicsok kopásának folyamata.
   
A kutatás másik üzenete gyakorlati jellegű. "Egy kavicsra ránézve a legfontosabb az a kérdés, hogy miként alakulhatott ki formája, vagyis aktuális állapota, a NASA marsi küldetésének egy fontos témája is ez" - húzta alá a professzor.
   
"Mi egy egyszerű és határozott állítást tettünk, amivel ez a kérdés ha nem is tökéletesen, de részben megválaszolható. Mivel a tanulmányunkban leírt két fázis élesen elkülönül, azt gondoljuk, ha több marsi kavicsot vizsgálunk, egyértelműen meg lehet mondani, hogy azok melyik fázisban vannak, milyen lehetett a kopástörténetük, mennyi ideig voltak vízben, hogy folyt a víz. A Mars esetében a rég eltűnt víz folyásának sebességére és egyéb jellemzőire is könnyen tudunk következtetni a kavicsok tulajdonságaiból - összegezte Domokos Gábor.
forrás: MTI

Százezren jelentkeztek a Marson játszódó valóságshow-ra


Százezren jelentkeztek arra a televíziós valóságshow-ra, amelynek szervezője, egy dán cég azt ígéri, hogy 2022-ben négy kiválasztott játékost juttat el a Marsra, ahonnan életüket figyelemmel lehet kísérni.
   
A globalpost.com jelentése szerint a földi élettől elszakadni vágyók között akadnak diákok, nyugdíjasok, számítógépes szakemberek és fizikoterapeuták is. A valóságshow-t szervező Mars One szerint a jelentkezők a leendő marsi kolónia első lakói szeretnének lenni.
   
A dán cég tervei szerint először négy játékost akar eljuttatni a vörös bolygóra 2022-ben, aztán pár évvel később további négyet küldene utánuk az új telep benépesítésére.
   
Bas Lansdorp, a Mars One vezetője és társalapítója elmondta: még biztos vannak, akik nem küldték el a jelentkezésüket, a bemutatkozó videójukon dolgoznak, vagy nem döntötték el, hogy befizessék-e a jelentkezési díjat, ami az amerikaiak számára 38 dollár (8400 forint). Mint megjegyezte: úgy határozták meg a díjat, hogy az elég magas legyen, hogy kiszűrje a valóban jelentkezni akarókat, de azért bárki megengedhesse magának.
   
A jelentkezők videói a program honlapján (http://applicants.mars-one.com/) találhatók.
   
Az első maris expedíció költsége elérheti a hatmilliárd dollárt, amit a Mars One szponzoroktól, és a valóságshow közvetítési jogdíjaiból akar fedezni.
   

Magyarok a Marson

A zord marsi körülményeket idéző akadálypályán mérték össze képességeiket a nyolcadik alkalommal megrendezett Magyar Alkalmazott Mérnöki Tudományok Versenyén induló csapatok robotjai szombaton Szegeden; a végső győzelmet 2012-höz hasonlóan a műegyetemisták alkotta Mars Poetica szerezte meg.
  


A kerettörténet szerint a csapatok feladata olyan kétkerekű robotok építése volt, amelyek képesek a zord marsi körülmények között minimális emberi beavatkozással navigálni. A cél minél több területet meghódítani, és megvédeni az elfoglalt bázisokat a többi robottól.
  
A több mint 50 négyzetméteres akadály- és labirintuspályán – ahol egyszerre négy robot küzdött egymással – a csapatok feladata az volt, hogy gépeik minél több célterületre lerakjanak egy-egy kincset szimbolizáló mágnesrudat, úgy, hogy az lehetőleg a menet végig ott maradjon. A csapatok külön pontot kaptak az eltérő nehézségű bázisok meghódításáért, és azért is, ha a kincs a lefújáskor is a célterületen volt. Ezért nem csoda, hogy komoly taktikai küzdelem is kialakult, mindenki igyekezett megtisztítani a bázisokat a más csapatok mágneseiktől.
  
A robotokat a versenyzők irányították számítógépeikről, ám csupán azt adhatták meg a terem tetejére szerelt kamera közvetítette "műholdképen", hogy a gép a pálya melyik pontját közelítse meg. Ráadásul parancsaik – a Mars-járókhoz hasonlóan – késleltetéssel jutottak el a robotokhoz.
  
A középiskolások, illetve egyetemisták alkotta harminc csapat saját építésű robotjai között voltak villámgyorsak, akadtak, melyeket lépésről lépésre irányítottak, így mozgása kissé darabos volt, némelyik pedig saját szenzoraival próbált tájékozódni.
  
Dányádi Bulcsú, a győztes Mars Poetica tagja az MTI-nek elmondta, a villamos- és gépészmérnökökből álló kilenctagú csapat két és fél hónapot dolgozott a roboton. A kétkerekű szerkezet szinte összes alkatrészét saját maguk tervezték meg háromdimenziós szoftverrel, és gyártást is önállóan végezték.
  
A hallgató szerint a döntőben már szinte minden a stratégián múlott, csak kis részben számított a robot gyorsasága és ügyessége, ahhoz azonban, hogy eljuthassanak eddig, a szerkezetnek ki kellett bírnia a korábbi fordulók küzdelmeit. Az első helyet pedig azzal sikerült megszerezniük, hogy robotjuk karjaival össze tudta gyűjteni az ellenfelek kincseit a bázisokról.
forrás: MTI

Újabb fúrást hajt végre a Curiosity

Újabb fúrást hajt végre májusban a Marson a bolygót kutató űrjármű, a Curiosity, hogy megerősítse az első kőzetelemzések most közzétett eredményeit, amelyek szerint a bolygón lehetséges volt a mikrobiális élet.
   
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakemberei keddi washingtoni sajtótájékoztatójukon jelentették be, hogy a Mars-járó február elején vett kőzetmintájában a többi között kén, nitrogén, foszfor és szén nyomaira bukkantak, azaz olyan kémiai anyagokra, amelyek az élet keletkezésénél fontos szerepet játszanak.
  
A Curiosity a múlt hónapban landolási helyén, a Gale-(Szélvihar-) kráterben vett mintát, olyan erezett és szemcsés üledékes kőzetből, amelynek formáját valaha víz alakíthatta. A víz, amely egykoron a Marsnak ebben a Sárgakés-öböl elnevezésű térségében folyt, valószínűleg iható volt - közölte John Grotzinger, a Curiosity-program vezető kutatója.
  
Az első minta elemzése egyelőre megállt annál, hogy megerősítse a földihez hasonló élethez szükséges szerves anyagok jelenlétét.
  
A tudományos műveleteket a számítógéphiba miatt felfüggesztették, de ezt várhatóan még a héten elhárítják.
  
A következő hónapban is késlelteti majd a kutatást, hogy a Föld és a Mars együttállásának következtében szinte bizonyosan hetekre megszakad a rádiókapcsolat a Mars-járóval.
  
Májusban viszont, miután a kapcsolat helyreáll, a tudósok szerves vegyületek után kutatva egy második lyukat is fúrnak majd a kráter üledékes kőzetébe.
  
David Blake, a Curiosity-projekt vegyi és kőzettani vezető kutatója szerint mindazonáltal, ha nem találnak ilyet, az sem zárja ki, hogy a terület alkalmas az élet kialakulására, mert a mikrobiális anyagcserének nem feltétele, hogy a geológiai környezet szenet tartalmazzon.
  
A NASA 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két évre tervezett Curiosity-programjának célja, hogy kiderítse, létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek. A nukleáris meghajtású Mars-járó augusztus 6-án landolt a vörös bolygón. A szakemberek szerint a kőzet belsejébe hatolás egyfajta időkapszulát nyithat meg, amely 3-4 milliárd évre visszamenőleg engedhet bepillantást a bolygó történetébe.

forrás: MTI