Amerikai elnökválasztás - WikiLeaks: Bill Gates is Clinton alelnökjelöltjei között volt

A WikiLeaks oknyomozó portálon kedden nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint Hillary Clinton demokrata elnökjelölt alelnökjelöltjei között volt Bill Gates, a Microsoft alapítója is. 

    
A ma már csak filantróp alapítványa tevékenységeivel foglalkozó Bill Gates mellett alelnökjelöltként szóba került az Apple informatikai óriáscég jelenlegi vezetője, Tim Cook is. Hillary Clinton alelnökjelöltjeinek listáján mintegy negyven név szerepelt: választott tisztségviselők, képviselők, katonai vezetők, vállalati vezérigazgatók. A neveket tartalmazó listát John Podesta, a Clinton-kampány vezetője márciusban küldte el Clintonnak e-mailben, s a WikiLeaks Podesta elektronikus leveleinek meghackelésével jutott hozzá. 
    
A kedden nyilvánosságra került elektronikus levelek tanúsága szerint a listán több demokrata párti szenátor is szerepelt, köztük például a népszerű Elizabeth Warren, a Demokrata Párt úgynevezett balszárnyának politikusa, és Tim Kaine, virginiai szenátor, aki mellett végül döntött a demokraták elnökjelöltje. 
    
A megfontolásra ajánlott jelöltek listájának legvégén szerepelt Bernie Sanders vermonti szenátor, Hillary Clinton párton belüli kihívója az elnökjelöltségért folytatott küzdelemben. 
    
Mint a dokumentumokból kiderül, Podesta származásuk szerinti csoportokra osztotta a lehetséges alelnökjelölteket: feketékre, nőkre és spanyolajkúakra. A spanyolajkúak között számoltak például az Obama-kormányzat két tagjával, Julian Castro, lakásügyi miniszterrel és Tom Perez, városfejlesztési és munkaügyi miniszterrel. Az afroamerikai politikusok csoportjában szerepelt, mások mellett, Eric Holder volt igazságügyi miniszter, Cory Booker, New Jersey szenátora, vagy a volt massachusettsi kormányzó, Deval Patrick. Elizabeth Warren mellett még más női politikusok is helyet kaptak a jelöltek listáján: például Kirsten Gillibrand, New York-i, Amy Klobuchar minnesotai, Claire McCaskill, missouri szenátorok vagy a nyíltan leszbikus wisconsini politikus, Tammy Baldwin. Szóba került Howards Schultz, a Starbucks-kávézólánc vezetője, és Michael Bloomberg, New York volt polgármestere is.
    
Az nem derült ki, hogy az érintett politikusok tudtak-e az esetleges jelöltségükről, vagy hogy John Podesta előzetesen konzultált-e velük.

forrás: MTI

Trump és Clinton jobbára egymást vádolta a második tévévitában

A két nagy amerikai párt elnökjelöltje jobbára egymást vádolta a helyi idő szerint vasárnap este tartott második televíziós elnökjelölti vitában, amelyet a Missouri államban lévő St. Louis egyetemén rendeztek meg.

   

A vita előtt másfél órával a republikánus jelölt, Donald Trump meglepetésszerű sajtóértekezletet tartott, amelyen négy nő társaságában jelent meg. Hárman közülük azt állították, hogy Bill Clinton volt elnök szexuálisan zaklatta őket, a negyedik pedig elmondta, hogy 12 éves korában megerőszakolták, és az erőszaktevő ügyvédje Hillary Clinton volt, aki a tárgyaláson a szemébe nevetett. "Lehet, hogy Donald Trump csúf dolgokat mondott nőkről, de Bill Clinton megerőszakolt, Hillary Clinton pedig megfenyegetett engem" - jelentette ki egyikük, Juanita Broaddrick. A négy nő közül három ott volt az elnökjelölti vitán is.
   
Érkezésekor a két elnökjelölt nem fogott kezet egymással, és a 90 perces vitában egyikük sem spórolt a személyeskedő támadásokkal. Kölcsönösen lehazugozták egymást, Trump szerint vetélytársa "szíve tele van gyűlölettel", mert a republikánus szavazókat "szánalmasaknak" nevezte, mire Clinton leszögezte: neki Trumppal van vitája, nem a támogatóival. Egy ponton leszögezte, hogy Trump kampánya éppen szétrobbanóban van, republikánus ellenfele pedig "ördögnek" nevezte őt.
   
Trump a vita elején bocsánatot kért a nőkről tizenöt éve mondott - pénteken nyilvánosságra került - szavaiért. Clinton azonban nem hagyta annyiban, azt vágta oda, hogy ezek a mondatok nagyon is pontosan kifejezik, kicsoda is valójában Donald Trump. Kisebb vita bontakozott ki, hogy kinek és miért is kellene bocsánatot kérnie. Trump szerint Clintonnak volna oka rá, mégpedig a több mint 30 ezer eltűnt elektronikus leveléért, amelyet külügyminisztersége idején a magánszerveréről küldött, illetve oda kapott. Trump azt ígérte, ha ő lesz az elnök, vizsgálatot indíttat az e-mailek ügyben, és közölte: ha ő irányítaná az országot, Clinton már börtönben lenne.
   
A két elnökjelölt az amerikaiak számára két fontos kérdésben, az egészségbiztosítási törvény és az adópolitika ügyében is kifejtette álláspontját.
   
Clinton nem tagadta, hogy az egészségbiztosítást mindenkire kiterjesztő, úgynevezett Obamacare törvényen van mit javítani, de azt mondta, hiba volna ezért elsöpörni az egészet, és mindent elölről kezdeni. Trump viszont az egész törvényt katasztrofálisnak mondta, és a visszavonását ígérte, arra hivatkozva, hogy túl drága és jövőre már finanszírozhatatlan lesz.
   
Az adóügyekről szólva Clinton megismételte, hogy a középosztályt erősítő adópolitikát folytatna. Trump adójavaslatai csak a hozzá hasonló gazdagokat segítenék - tette hozzá.
   
Az amerikai társadalmi kérdéseket jelentősen befolyásoló legfelső bírósági kinevezésekről a vita vége felé esett szó.
   
A szövetségi legfelső bíróság az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be, a főbírák kinevezése politikai viták tárgya. Antonin Scalia, konzervatív főbíró tavaszi halála óta még nem neveztek ki új főbírót.
   
Hillary Clinton leszögezte: Obama elnök jelöltje, Merrick Garland kiváló bíró. Álláspontja szerint a szövetségi legfelső bíróság rossz irányba halad, és ő azt szeretné, ha az új főbíró az abortuszt és a melegek jogait is támogatná. Donald Trump úgy fogalmazott: ő Scalia köreiből, vagyis konzervatív bírók közül jelölne új főbírót.
   
Az Egyesült Államokban fontos belpolitikai kérdés a bevándorlás, kivált az illegális bevándorlás ügye. Ez így, közvetlenül nem merült fel, de az egyik vendég felvetette az iszlamofóbia kérdését, amire Clinton és Trump is kifejtette már ismert álláspontját. Clinton emlékeztetett arra, hogy muszlim közösségek már Lincoln elnöksége idején is éltek Amerikában, és jelezte, nem ért egyet Trump korábbi kijelentésével, amely szerint fel kellene függeszteni a muszlim vallásúak befogadását. Ez nem volt bölcs javaslat és veszélyes is, állította Clinton, mert ellentétes az amerikai társadalom értékrendjével, másrészt gyarapítaná az iszlám vallás nevében fellépő terroristák szimpatizánsainak táborát.
   
Donald Trump viszont kitartott amellett, hogy az Egyesült Államokba ellenőrizetlenül érkeznek bevándorlók, Szíriából is. "Fogalmunk sincs, kik jönnek Szíriából" - hangoztatta, és ismét az erőteljes határellenőrzést szorgalmazta. A republikánus elnökjelölt nehezményezte, hogy szerinte Clinton a nyitott határok híve és amnesztiával "kezelné" az illegális bevándorlást.
   
A második elnökjelölti vitán is megkerülhetetlen volt Oroszország vélt szerepe és befolyásolási kísérlete az amerikai választási folyamatban, valamint Moszkva szerepvállalása a szíriai konfliktusban.
   
Hillary Clinton ismét azt mondta, hogy a róla szóló kínos információk kiszivárogtatása mögött Moszkva áll, amely nem őt szeretné a Fehér Házban látni. Trump pedig ismét leszögezte, hogy nem tudja, ki áll a kiszivárogtatások hátterében, lehet, hogy Moszkva, lehet, hogy nem, de leszögezte: ő nem az oroszok embere.
   
Mindazonáltal, amikor a szíriai helyzetről, annak esetleges megoldásáról esett szó, Trump azt mondta: nem kedveli Aszad szíriai elnököt, de Moszkvával és Teheránnal együtt mégiscsak eredményesen harcol az Iszlám Állam terrorszervezete ellen. Ez pedig azért lehetséges, mert Amerika gyönge - tette hozzá. Amikor azonban a műsorvezető a Szíriával kapcsolatos stratégiájáról kérdezte, Trump nem válaszolt, annyit mondott, hogy katonai tanácsadóival rendszeresen megvitatja ezt a kérdést. Hillary Clinton pedig közölte: nem küldene amerikai szárazföldi csapatokat Szíriába, helyette megfontolná a kurdok felfegyverzését.

forrás: MTI

Hillary Clintont kihallgatta az FBI az elektronikus levelezése ügyében

Az amerikai  Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szombaton három és fél órán keresztül hallgatta ki Hillary Clintont, a demokraták várható elnökjelöltjét az FBI washingtoni központjában az egész kampányt végigkísérő e-mail-botránya ügyében. 

 

A demokraták várható elnökjelöltjénél azért vizsgálódik az FBI, mert Clinton még külügyminiszterként személyes e-mail-fiókját és magánszerverét is használta hivatalos levelezésre, ahelyett, hogy a külügyminisztérium védett szerverén kommunikált volna. Így felmerülhetett a gyanú, hogy esetleg nyilvánosságra kerültek titkosított információk.
  
Maga Hillary Clinton a kihallgatás után nem nyilatkozott, helyette szóvivője, Nick Merrill tájékoztatta a sajtót. "Hillary Clintonnak megelégedésére szolgált, hogy lehetőséget kapott segíteni az Igazságügyi Minisztériumnak az ügy lezárásához. A nyomozás folyamatának tiszteletben tartása végett nem kíván többet mondani" - közölte Nick Merrill.
  
A kihallgatásra azt követően került sor, hogy pénteken Loretta Lynch igazságügyi miniszter a coloradói Aspenben rendezett konferencián bejelentette: a bűnügyi vizsgálat lezárása után elfogadja és tiszteletben tartja az FBI és az ügyészek ajánlásait, bármit tartalmazzanak is azok.
  
Az igazságügyi minisztert ugyanis sokan erőteljesen bírálták mind a republikánusok, mind a demokraták körében, mert a hét elején az arizonai Phoenix repülőterén  találkozott és mintegy félórás megbeszélést folytatott Bill Clinton volt elnökkel, Hillary férjével. Lynch nyilatkozatában utólag azt mondta, hogy unokákról és golfról beszélgettek, de Aspenben később elismerte, hogy helytelenül cselekedett, még egyszer nem tenné meg ugyanezt, a találkozás ténye ugyanis kétségtelenül a politikai beavatkozás gyanújának árnyékát veti a folyamatban lévő nyomozásra. Az FBI munkáját ugyanis az igazságügyi minisztérium felügyeli.
  
Lynch leszögezte: megérti, hogy az emberek kétségbe vonják az igazságügyi minisztérium pártatlanságát, de ő semmilyen szerepet nem játszik az FBI nyomozásában, amelynek végeredményét - mint fogalmazott - elfogadja majd.
  
Az e-maielk botránya elemzők szerint komoly fejfájást okozhat Hillary Clintonnak. A Fox televízió pár héttel ezelőtt készíttetett közvéleménykutatása szerint a megkérdezettek hatvan százaléka úgy gondolja, hogy Clinton hazudik, és csak 27 százalékuk véli őszintének a demokraták várható elnökjelöltjét.

forrás: MTI

Donald Trump szerint az elnökválasztáson ő mérkőzik meg Hillary Clintonnal

Donald Trump, a Dél-Karolinában szombaton tartott republikánus párti előválasztás győztese szerint a novemberi elnökválasztásra rekordszámban mennek el a szavazók, s ő és Hillary Clinton között döntenek majd. 

   
A New York-i ingatlanfejlesztő milliárdos, akiről elemzők vasárnap már azt mondták, hogy megállíthatatlan és ő lesz a Republikánus Párt elnökjelöltje, a vasárnap délelőtt szokásos televíziós politikai vitaműsorok egyikében fejtette ki véleményét.
   
A CNN hírtelevíziónak adott interjújában úgy vélte, hogy az idei választás rendkívüli mértékben felrázza, mozgósítja majd az amerikaiakat. Hillary Clintonnal szemben ő lesz majd a republikánusok elnökjelöltje, és hozzátette: Clintont immár egyedül azzal lehet megállítani, ha büntetőeljárás indul ellene. "Szerintem Hillary és köztem dől el a választás" - szögezte le az üzletember.
   
Trump arra is számít, hogy az elnökválasztást ő nyeri meg, igaz, tette hozzá később, "senki sem megállíthatatlan". Reményei szerint az elnökválasztási győzelem szempontjából két kulcsfontosságú szövetségi államban, Michiganben és New York államban is nyerni fog. "Győzni fogok olyan államokban is, amelyekről a republikánusok még csak nem is álmodnak" - hangoztatta.
   
Szombati győzelmi beszédében ugyan nem említette Jeb Busht, de vasárnap délelőtt kitért a volt floridai kormányzó szereplésére. "Jó ember... de most valóban nem az ő ideje van itt. Négy évvel ezelőtt győzhetett volna, de most nem" - mondta.
   
Közben a CBS televízió vasárnap délelőtti "Szemben a nemzettel" című politikai vitaműsorában Marco Rubio floridai szenátor azt fejtegette, hogy a republikánus szavazók hetven százaléka nem szavaz majd Trumpra. Szerinte a New York-i üzletember retorikában jó, de politikai cselekvésben nem, és egyúttal nehezményezte is, hogy Trump nem vázolta fel, milyen politikát kínál az amerikaiaknak. A floridai politikus ismét magát nevezte meg a republikánusok legalkalmasabb elnökjelöltjének.
  
Rubio a dél-karolinai előválasztáson Trump mögött a második helyen végzett, alig ezer szavazattal megelőzve Ted Cruz texasi szenátort, és sajtóhírek szerint az eddig Jeb Busht támogató nagyvállalatok és nagy adományozók azt fontolgatják, hogy átpártolnak hozzá.

Chelsea Clinton elnök úrnak szólította édesanyja vetélytársát

Chelsea Clinton véletlenül elnök úrnak szólította édesanyja, Hillary Clinton vetélytársát, Bernie Sanders vermonti szenátort az egyik kampánygyűlésen, nem kis derültséget okozva a közönség körében. 

Bernie Sanders Hillary Clinton egyetlen kihívója a Demokrata Pártban az elnökjelöltségért folyó küzdelemben, miután Martin O'Malley volt marylandi kormányzó kiszállt a versenyből. Csütörtökön a New Hampshire államban lévő Manchesterben állt ki egymással országos televíziós vitára Clinton és Sanders, s elemzők szerint ez a vita volt az eddigi legélesebb, legagresszívabb összecsapása a két demokrata párti elnökjelölt-aspiránsnak.

Chelsea Clinton - aki második gyermekét várja - két héttel ezelőtt kapcsolódott be édesanyja kampányába. Minnesota egyik kisvárosában, a fegyverviselés és -vásárlás korlátozásáról folyó vitában nevezte véletlenül elnök úrnak Sanderst, de azonnal kijavította magát a közönség viharos nevetése és tapsa közepette.

Hillary Clinton egyébként szombaton Minnesota államban kampányol leányával és férjével, Bill Clinton volt elnökkel.

Bill Clinton szerepvállalását mostanában ha nem is kérdőjelezik meg, de fontosságát, hatékonyságát vitatják az amerikai publicisták. A The Washington Post a minap azt adta elemzése címéül: "Hogyan veszítette el Bill Clinton a vonzerejét?"

Nem is célzás volt ez, hanem annak nyílt kifejtése, hogy Bill Clinton immár nem vonz akkora tömegeket, mint korábban. "Soványabb, hangja vékonyabb ezekben a napokban, s hívei azt kérdezgetik: vajon a régi Clinton-mágia a múltba veszett volna." - írta a The Washington Post Bill Clintonról. A The New York Times szerint is a volt elnök már nem olyan lendületes, mint régen. A magyarázatot a publicisták az exelnök korában vélik megtalálni. Bill Clinton augusztusban lesz 70 éves.

Chelsea "elszólása" viszont inkább egy kis könnyed bájt kölcsönzött a gyűlésnek, ami - mint egyes résztvevők vallják - kifejezetten rokonszenvet ébreszthetett a jelenlévők egy részében.

Trump úgy nyilatkozott, mintha nem is veszített volna, Clinton győzelme még kérdéses volt

Donald Trump úgy nyilatkozott hétfő éjjel, mintha az iowai jelölőgyűléseken nem is veszített volna a republikánusok versenyében, Hillary Clinton győzelme sem volt teljesen biztos még késő este a demokraták táborában, mivel előnye folyamatosan apadt. 

 

"Köszönöm, szeretlek titeket!" - húzta széles mosolyra a száját Donald Trump, amikor megjelent az iowai jelölőgyűlés éjszakáján, miután kiderült, hogy nem ő lett a győztes a republikánus versenyben. Mindenkinek gratulált a republikánus táborban, még az elnökjelöltségért folytatott küzdelemből éppen kiszálló Mike Huckabee arkansasi ex-kormányzónak is.
   
Úgy nyilatkozott, mintha nem is veszített volna. "Előre megmondták nekem a kampányszakemberek, hogy Iowában nem végezhetek az első tíz között, így hát több mint elégedett vagyok a második hellyel" - fogalmazott a feleségével és gyermekeivel megjelenő New York-i nagyvállalkozó. "Örülünk annak, ahogyan a dolgok alakultak" - mondta Trump, majd mosolyogva hozzátette: "Azt hiszem, sokszor jövök még ide, lehet, hogy veszek magamnak egy farmot Iowában". További terveiről azonban egyetlen szót sem ejtett. 
   
A többi republikánus elnökjelölt-aspiráns meglehetősen rosszul teljesített, a voksoknak csak alig pár százalékát gyűjtötték be.     Nagy volt ekkor még az izgalom a Demokrata Párt két elnökjelölt-aspiránsa között el nem dőlt viadal miatt. Hillary Clinton győzelmét jelezték ugyan az első részeredmények, de miközben folytatódott a megyékben a szavazatszámlálás, egyre kisebb, pusztán néhány tizedszázalékos lett a különbség Hillary Clinton és Bernie Sanders között. Ez annak is tulajdonítható, hogy rég nem látott mértékben jelentek meg szavazók a jelölőgyűlés helyiségeiben, rengeteg fiatal voksolt, és a fiatalok elsöprő többsége Bernie Sanderst támogatta.

Az FBI kiterjeszti a nyomozást Hillary Clinton levelezése ügyében

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) kiterjeszti a nyomozást Hillary Clinton levelezése ügyében, a nyomozók esetleges korrupciós visszaélések után kutatnak - értesült hétfőn a Fox televízió.

 

A tévéadó legfrissebb exkluzív értesülései szerint az FBI most azt is vizsgálja, hogy volt-e valamilyen "metszéspont" a Clinton Alapítvány és a Hillary Clinton vezette külügyminisztérium között. Hillary Clintonnak arról a hivatalos elektronikus levelezéséről van szó, amelyet külügyminisztersége idején bonyolított, s amelyről kiderült, hogy nagyobb részét magán email-címén folytatta, megsértve ezzel a hivatali előírásokat és lehetővé téve titkosított információk esetleges nyilvánosságra kerülését. A volt külügyminiszter, aki a Demokrata Párt legesélyesebb elnökjelölt-aspiránsa, emiatt hosszú hónapok óta politikai ellenfelei támadásainak kereszttüzében áll. A külügyminisztériumnak - a bírósági döntés értelmében - nyilvánosságra kell hoznia e vitatott e-maileket.
   
Az FBI most - az eddigi nyomozást kiterjesztve - azt vizsgálja: volt-e összefüggés a Clinton Alapítvány adományai és a külügyminisztérium szerződései között, jutottak-e előnyökhöz az alapítvány adományozói a kormányzaton - elsősorban a külügyminisztériumon - belüli kapcsolataiknak köszönhetően.
   
A Clinton Alapítvány globális emberbaráti szervezet, Bill Clinton hozta létre 2001-ben, tavaly tavasszal pedig Hillary Clinton - miután bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson - lemondott kuratóriumi tagságáról. Az alapítvány vezetője egyébként néhány hónappal ezelőtt nyilvánosan elismerte, hogy követtek el hibákat.

Hillary Clinton kampánya 2015-ben összesen 112 millió dollárt gyűjtött

Jó hírrel kezdheti az új esztendőt Hillary Clinton. A demokraták elnökjelölt-aspiránsának 2015-ben összesen 112 millió dollárt sikerült gyűjtenie a kampányára.    

A Clinton-kampány az év utolsó negyedében 55 millió dollárt szerzett, ebből 18 milliót a demokraták Országos Bizottsága (ez a Demokrata Párt vezető szerve) és az egyes szövetségi államok pártszervei gyűjtöttek, a Hillary Győzelmi Alap nevű szervezeten keresztül.

 A kampány operatív vezetői a Politico című orgánumnak elmondták: arra számítottak, hogy az év utolsó három hónapjában Clinton pártbéli riválisa, Bernie Sanders megelőzi őket, ugyanis a harmadik negyedévben csaknem annyi pénzadományt kapott, 26 millió dollárt, mint Hillary Clinton, akinek a kampányára 28 millió dolláros felajánlás érkezett. 

    

Hillary Clinton kampánystábja közölte: az adományok több mint 60 százaléka nőktől érkezett, és az összes felajánlás 94 százaléka a negyedik negyedévben százdolláros, vagy annál kisebb összegű volt.

Trump ma legyőzné Clintont

Donald Trump, az amerikai Republikánus Párt jelenleg legnépszerűbb elnökjelölt-aspiránsa egy friss felmérés szerint legyőzné a Demokrata Párt elnökjelöltségére legesélyesebbnek tartott Hillary Clintont, ha most lenne az elnökválasztás.

   
A Survery USA közvélemény-kutatása szerint ha Trump és Clinton lenne egymás ellenfele, akkor az ingatlanmilliárdos a választók 45 százalékának támogatását szerezné meg, míg a volt külügyminiszternek csak 40 százalék szavazna bizalmat - írta az amerikai törvényhozás lapja, a The Hill.
   
A szókimondó stílusáról ismert vagyonos üzletember más demokrata vezető politikusokkal szemben is győztesként kerülne ki most a párviadalból: Bernie Sanders szenátort 44-40, Joe Biden jelenlegi alelnököt 44-42, Al Gore korábbi alelnököt pedig 44-41 százalékos arányban győzné le a felmérés pénteken ismertetett eredményei szerint.
   
A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 30 százaléka úgy véli, Donald Trump lesz a republikánusok elnökjelöltje a jövő évi választáson. A második legesélyesebb Jeb Bush 20 százalékkal. A volt floridai kormányzót Ben Carson, Ted Cruz és Marco Rubio követi.
   
A felmérést ezer ember megkérdezésével végezték szeptember 2-án és 3-án, a hibahatár 3,3 százalékos volt.
   
A Quinnipiac Egyetem augusztus végi felmérése még azt mutatta, hogy Biden és Clinton is jobban szerepelt Trumppal és egyéb lehetséges republikánus jelöltekkel szemben egy akkori hipotetikus elnökválasztáson.
        
http://thehill.com/blogs/ballot-box/presidential-races/252825-poll-trump-beats-hillary-head-to-head

Clinton eddig átvizsgált e-mailjei közül 305 tartalmazhat titkos információt

Az amerikai hírszerző szervek képviselői Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter eddig átnézett e-mailjei közül eddig 305 olyat szűrtek ki, amelyet szerintük a szakszolgálatoknak tovább kell vizsgálniuk abból a szempontból, hogy tartalmaznak-e titkos információt - közölte hétfőn az amerikai külügyminisztérium.

 
Clintonnak a diplomáciai tárca rendelkezésére bocsátott elektronikus levelezésének múlt péntekig a 23 százalékát vizsgálták át, ennek 5,1 százaléka tartalmazhat titkos értesüléseket. A diplomáciai tárca ügyvédjei erről azt az illetékes szövetségi bírót, Emmet G. Sullivant tájékoztatták, aki elrendelte, hogy az Egyesült Államok információszabadságra vonatkozó törvénye (FOIA) alapján hozzák nyilvánosságra a volt külügyminiszter - jelenlegi demokrata elnökjelölt-aspiráns - magánszerverén tárolt hivatalos e-maileket.
  
Azt a hírszerző szolgálatoknak kell megállapítaniuk, hogy a további vizsgálatra kijelölt levelek valóban tartalmaznak-e titkos információkat. Clinton korábban azt állította, hogy e-mailben sohasem kapott és sohasem továbbított ilyen minősítéssel jelölt információkat.
  
Márciusban derült ki, hogy Clinton tárcavezetőként kizárólag a privát e-mail-szerverét használta a hivatalos levelezési rendszer helyett. Ezt ő kényelmi okokkal magyarázta, azzal, hogy csak egyetlen okostelefont kívánt magánál tartani. Az ügy, párhuzamosan a Clinton Alapítvány finanszírozásáról és támogatói köréről nyilvánosságra került visszásságokkal, sokat ártott a politikus megítélésének.
  
Az elnökválasztási kampány során témává vált e-mail-ügy 2014 nyarára nyúlik vissza, amikor a külügyi tárca jogászai - egy, a bengázi amerikai képviselet ellen 2012-ben végrehajtott támadással kapcsolatos kongresszusi adatkérelem nyomán - felfedezték, hogy nincsenek minden vonatkozó irat birtokában.
  
2014 októberében a diplomáciai tárca felkérte négy volt vezetőjét, hogy szolgáltassa be a birtokukban lévő e-maileket. Decemberben Clinton, aki 2013 elején távozott hivatalából, 55 ezer oldal terjedelmű, mintegy 30 ezer hivatalos levelet bocsátott a minisztérium rendelkezésére. (Stábjának tagjai utóbb elismerték, hogy ezek közül több hiányzik.) A politikus emellett közölte, hogy a szintén mintegy 30 ezer tételből álló magánlevelezését töröltette a szerverről.
  
A hivatalos Clinton-levelezést a külügyminisztérium szakaszosan elkezdte közölni, ám a biztonsági átvilágításra hivatkozva lelassította ezt a folyamatot. Júliusra a publikálás már több mint 1000 e-maillel maradt el az eredeti ütemtervtől. A tárca azt ígérte, hogy szeptemberig behozza a hátrányt.