A következő címkéjű bejegyzések mutatása: DNS. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: DNS. Összes bejegyzés megjelenítése

A sertésekben több a vaddisznógén, mint azt eddig gondolták


A háziasított európai sertésekben a korábban véltnél sokkal több a vaddisznógén - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amelynek tanulmányát a Nature Genetics című folyóirat közölte.

Az új eredmények fényében megdőlni látszik a sertések eredetére vonatkozó feltételezés, amely szerint a disznókat nagyjából 9 ezer évvel ezelőtt háziasították és vadon élő rokonaiktól elkülönítve tartották őket, ami a ma ismert - a vadkanoktól eltérő külsejű - házi sertések kialakulásához vezetett.

A tanulmány készítői mintegy 600 házi és vadon élő sertéstől gyűjtöttek be mintákat Európa és Ázsia különböző területein, majd végül 103 példány teljes genomját vonták elemzés alá. Ezután összevetették az eredményeket egy ugyancsak 600 vadon élő és háziasított disznót vizsgáló korábbi tanulmány adataival, és az állatok származásának eredetére alkalmas modellt dolgoztak ki - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

Az adatok és a modellek tanulmányozása révén a kutatók arra jutottak, hogy a mai sertések nem elszigetelt tenyésztés, hanem a háziasított és a vadon élő disznók több éven át tartó keresztezésének eredményei. Az azonosított vaddisznógének egy része ráadásul nem is szerepelt a kutatók adatbázisában, amit azt sugallja, hogy már kihalt fajtól származhatnak.

A mutatók azt az elméletet is alátámasztják, hogy a disznókat valójában két helyszínen, Ázsiában és a Közel-Keleten háziasították először. Az elemzés szerint az európai sertéseket eredetileg a Közel-Keletről hozták be, majd vaddisznókkal, aztán ázsiai rokonaikkal keresztezték őket, ami a mai külsejük kialakulásához vezetett.

A szakemberek szerint az, hogy a modern házi sertések nem hasonlítanak jobban a vaddisznókhoz, a korai gazdák szelektív tenyésztésének eredménye, vagyis, hogy az általuk preferált tulajdonságokkal bíró egyedeket pároztatták egymással, ellensúlyozva a vaddisznókkal való alkalmankénti keresztezést.

    (http://phys.org/news/2015-09-modern-pigs-wild-boar-genes.html)

Kórházban cserélhettek el két újszülöttet Ausztriában 25 évvel ezelőtt

Egy grazi kórházban cserélhettek el két újszülöttet 25 évvel ezelőtt, de egyelőre csak az elcserélt személyek egyikének a kiléte ismert. Véradás alkalmával merült fel a gyanú, amelyet végül egy DNS-teszt igazolt.

   

Az érintett lány 2014 év elején egy véradás után azt vette észre, hogy vércsoportja eltér attól, amelyet édesanyja kismamakönyvébe bevezettek.
   
A kórház igazgatója, Gebhard Falzberger szerint az esetet 2015 áprilisában jelentették a grazi ügyészségnek. Mivel a hatóság az eljárást időközben lezárta, a kórház most az érintett családdal együtt igyekszik kideríteni a történteket.
   
A Kleine Zietung című osztrák lap beszámolója szerint a véletlen csere 1990. október 15. és november 20. között történhetett. Az ügy felderítése érdekében a kórház ingyenes DNS-tesztet ajánl azoknak, akik ebben az időszakban a kórházban születtek vagy hozták világra gyermeküket. A szóban forgó időben mintegy 200 lánygyermek született az osztályon, eddig négyen végeztették el a tesztet.
   
Az osztály vezetése szerint ma már a véletlen csere elképzelhetetlen lenne, hiszen az újszülöttekre két azonosító karszalagot is tesznek, a kilencvenes években használt egy szalag helyett.

Sokkal összetettebb az amerikaiak genetikai profilja

Az eddig véltnél sokkal összetettebb az amerikaiak genetikai profilja, amelyben bizonyos afrikai és európai népek, mint a nigériai jorubák és a spanyolországi baszkok "ujjlenyomatai" is megtalálhatók - tárták fel brit kutatók Dél- és Észak-Amerika lakosságának eredetét kutatva.


Cristian Capelli, az Oxfordi Egyetem professzora és kutatócsoportja Amerika, Európa és Afrika 64 különböző népcsoportjának több mint négyezer tagjától vett DNS-mintákat elemzett. Mivel az elmúlt évszázadokban leginkább Afrikából és Európából történt a bevándorlás az amerikai földrészre, a kutatócsoport összehasonlította az afrikai és európai donornépek és az amerikai lakosok DNS-mintáit. Utóbbiak DNS-mintáit Barbadoson, a Dominikai Köztársaságban, Ecuadorban, Mexikóban, Puerto-Ricóban, Kanadában és az Egyesült Államokban élő afro-amerikaik köréből gyűjtötték.

A Dél-Amerikában lévő kilenc spanyolajkú állam esetében megállapították, hogy legtöbb európai ősük Spanyolországból érkezett, azonban most először tárták fel azt, hogy a baszkok is jelentős genetikai ujjlenyomatot hagytak: hat spanyolajkú lakosból ötnél mutattak ki baszk eredetet is.

 A 16. és 17. századi spanyol bevándorlók között jelentős számú baszk volt, különösen Mexikóban, Kubában, Chilében, Peruban és Kolumbia lakossága körében bukkantak ennek genetikai nyomaira - derül ki a Nature Communications tudományos folyóiratban közzétett tanulmányból.

 Az afrikai eredetű gének többsége az amerikai lakosságban a fekete kontinens egyik legnagyobb népcsoportjának, a nyugat-afrikai joruba népnek az őseitől származik. Arányuk változatos a kontinensen, a mexikói maja őslakosoknál nem találtak ilyen eredetre, míg Barbadoson a lakosság 87 százalékánál találtak ilyen eredetű géneket.

 "Láthatjuk azt az óriási genetikai hatást, amelyet a rabszolga-kereskedelem gyakorolt az amerikai lakosságra... Az afro-amerikaiak többségének a nyugat-afrikai jorubákhoz hasonló ősei vannak, ami megerősíti azt, hogy a legtöbb afrikai rabszolga ebből a térségből érkezett. A spanyol uralom alatt állt amerikai térségekben szintén találtunk a mai Szenegálból és Gambiából származó ősök génjeit. A feljegyzések szerint innen érkezett a rabszolgák egyharmada a 17. században a spanyol uralom alatti területekre, és ennek genetikai bizonyítéka jól látható a mai amerikaiakban" - hangsúlyozta Capelli.

Az európai eredetet tanulmányozva a szakemberek jelentős mértékű dél-olaszországi és szicíliai eredetet tártak fel Kolumbia és Puerto Rico lakossága körében, ami alátámasztja a 19. század végi, 20. századi olaszországi bevándorlás ismert történetét.

 Az Egyesült Államokban élő afro-amerikaiak egyik csoportja francia eredetű, ami jól tükrözi a francia bevándorlást az Egyesült Államok déli gyarmati területeire.

Eredményeink megmutatják, milyen erőteljes lehet a genetikai megközelítés az ősök ismeretlen eredetének feltérképezésekor. Reméljük, hogy ugyanezzel a módszerrel más különféle genetikai eredetű népek eredetét is feltárhatjuk, mint például a brazilokét - mondta Capelli professzor.

 Az amerikai lakosság genetikai őseinek feltárása létfontosságú a betegségek megértésében és a megfelelő gyógyszerek kifejlesztésében - tette hozzá.

http://www.ox.ac.uk/news/2015-03-24-complex-genetic-ancestry-americans-uncovered-0

DNS-károsodást okozhatnak a CT-vizsgálatok




DNS-károsodást okozhat a komputeres tomográfia (CT) - mutatták ki korszerű laboratóriumi eljárások alkalmazásával a Stanford Egyetem kutatói, akik eredményeiket a Journal of American College of Cardiology:Cardiovascular Imaging című szaklapban ismertették.

   
Az orvosi diagnosztikában széles körben elterjedt egésztest-CT százötvenszer nagyobb sugárterhelésnek teszi ki a szervezetet, mint a mellkasröntgen. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet 2007-ben közzé tett becslése szerint 29 ezer jövőbeli daganatos megbetegedés köthető az adott évben elvégzett 72 millió CT-vizsgálathoz  - olvasható a ScienceDaily hírportálnak a tanulmányt ismertető összefoglalójában.
   
A kutatás során a tudósok azt vizsgálták, hogy milyen hatást gyakorol az emberi sejtekre az alacsony sugárterhelés, amely a kardiológiában alkalmazott komputeres tomográfiai vizsgálatok (Cardio-CT és angiográfiás CT) során éri a szervezetet. E vizsgálatok a szív koszorúereinek állapotáról, esetleges szűkületéről, az érfal vastagságáról, a benne található lerakódások típusáról, mértékéről, valamint a szívizom rendellenes működéséről szolgáltatnak információt.
   
"Keveset tudunk az alacsony sugárterhelés hatásairól, így azt feltételezzük, hogy hatása egyenes arányban van a dózisával. Vizsgálataink során ezért azt szerettük volna kideríteni, hogy valójában mi is történik a sejtek szintjén" - vázolta az elképzeléseket Patricia Nguyen, a tanulmány első szerzője.
   
A kutatás keretében 67 betegtől vettek vért a kardiológiai CT-vizsgálat előtt és után, majd feltérképezték a páciensek teljes genomját, valamint áramlási citometriai módszerrel határozták meg a sejtek különböző jellemzőit (biomarkereit).
   
A vizsgálati eredmények szerint megnövekedett a DNS-károsodás és a sejtpusztulás mértéke, valamint erősödött a sejtszintű hibajavításért és sejthalálért felelős gének kifejeződése is. Bár a sugárterhelés okozta károsodások jelentős részét a szervezet hibajavító mechanizmusai korrigálták, a sejtek kis hányada elpusztult. Ugyanakkor a legalacsonyabb sugárterhelésnél az átlagos testsúlyú pácienseknél nem mutattak ki DNS-károsodást.
    
"Eredményeink felvetik annak a lehetőségét, hogy a kardiológiai CT-vizsgálatok DNS-károsodást okozhatnak, ami mutációk kialakulásához vezethet, amennyiben a sérült sejteket nem +javítja meg+, vagy +szakszerűen+ nem iktatja ki a szervezet" - emelték ki a kutatók.
   
Patricia Nguyen hangoztatta, további vizsgálatokat kell végezni, hogy pontosan megismerjék az alacsony sugárterhelés hatásait. "Teljesen nyilvánvaló, hogy nem mondhatunk le a komputeres tomográfiáról, azonban biztonságosabbá tehetjük a CT-vizsgálatokat, csökkentve a sugárterhelést, korszerűbb berendezéseket alkalmazva és valamiféle védelmet biztosítva a pácienseknek" - tette hozzá Patricia Nguyen.
   
http://www.sciencedaily.com/releases/2015/07/150722144634.htm

A nők súlygyarapodásához köthető gént fedeztek fel

A nők súlygyarapodásához köthető gént találtak holland kutatók.   


A szakemberek tanulmányukban megállapították, hogy a nők majdnem egyharmadánál lehet a DNS-nek egy olyan mutáns szakasza, amely zsírszövetek kialakulását idézi elő. Ez azt jelenti, hogy az ő esetükben két és félszerese a valószínűsége annak, hogy többletsúlyt szednek fel, átlagosan több mint 6,35 kilót.

A Maastrichti Egyetem kutatói több mint ötezer férfi és nő súlygyarapodását és -leadását követték nyomon tíz éven keresztül, mielőtt elemzésnek vetették alá DNS-üket olyan géneket keresve, amelyek kapcsolatba hozhatók az elhízással. Így találtak rá az MMP2 - mátrix-metalloproteináz - jelű gén mutáns változatára, amely a csak a súlygyarapodásos nők esetében van jelen, a férfiaknál nem.

Freek Bouwman, a Liverpoolban folyó Európai Elhízás Kongresszuson bemutatott tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy a nők legkevesebb 30 százalékánál jelen van az MMP2 mutációja.

A férfiaknál is találtak úgynevezett kövérségi gént, amelynek jelenlétét már korábbi kutatások is összefüggésbe hozták az elhízással. Ez az FTO jelű gén, és azoknál, akik hordozzák ezt, kétszeres a súlygyarapodás kockázata. Ennek a génnek a jelenléte növeli a cukros és zsíros ételek iránti éhséget, és azok a férfiak, akik ilyen génnel bírnak, étkezésenként 100 kalóriával többet fogyasztanak az átlagosnál. Ez egy hét alatt 2100 többletkalóriát jelent - azaz nagyjából egy napi teljes napi kalóriatöbbletet.

Az FTO és az MPP2 jelű gének a nemekhez kapcsolhatók, mivel a nemi hormonok szabályozzák működésüket - mondták el a szakemberek a tanácskozáson.

A holland kutatók felfedezése elvezethet ahhoz, hogy létrehozzanak olyan vizsgálatokat, amely segítségével megállapíthassák, mely nők a leginkább hajlamosak az elhízásra.

John Wilding, a brit elhízásellenes társaság professzora szerint azonban nem szabad mindent a gének számlája írni. "Az embereknek figyelniük kell arra, mit esznek. Génjeidet nem tudod megváltoztatni, de a hozzáállásodat igen" - idézte a professzort a The Daily Telegraph brit napilap honlapja.

forrás: MTI

Pestisjárvány is hozzájárulhatott a római birodalom összeomlásához

A 6-8. században lezajlott pestisjárvány is hozzájárulhatott a római birodalom végső széthullásához - állapították meg kutatók csontvázakon végzett DNS-vizsgálatokra támaszkodva.  


A Yersinia pestis baktérium által kiváltott betegséggel általában két, emberek százmillióit elpusztító járványt kötnek össze. A fekete halál néven emlegetett járvány az egyik legszörnyűbb volt az emberi történelemben: a középkorban, 1348 és 1350 között tetőzött Európában, és becslések szerint a földrész lakosságának 30-60 százalékát kiirtotta, a világ népességét 450 millió főről 350-375 millió főre apasztva. A bubópestis valószínűleg Kínából indult, és a selyemúton érte el a Krím-félszigetet. Onnan a kereskedőhajókon gyakran megjelenő házi patkányok bolhái révén terjedt el Európában. A 19-20. században újabb, ugyancsak a Yersinia pestis baktérium okozta járvány (modern pestis) söpört végig a világon, Európán kívül Afrikát, Amerikát, Ausztráliát és Ázsiát is érintve.

Eddig homály fedte viszont, hogy mi válthatta ki az 527-565 között uralkodó Jusztinianosz (Justinianus) bizánci császárról elnevezett járványt, amely feltételezések szerint több mint százmillió ember halálát követelte a 6-8. században.

A LiveScience tudományos hírportál beszámolója szerint kutatók a rejtély megoldása érdekében DNS-elemzést végeztek egy hatodik századból származó bajorországi sírhelyen talált csontvázakon, amelyek gazdái bizonyíthatóan a jusztinianoszi járvány áldozatai voltak. A vizsgálat bebizonyította, hogy az akkori dögvészt is a Yersinia pestis baktérium idézte elő.

Barbara Bramanti, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem archeogenetikusa kifejtette, hogy a 6-8. századi pestis - a két másik, későbbi hullámhoz hasonlóan - szintén Ázsiából eredt, és elképzelhetően Afrika felől érkezett Európába.

Történészek szerint a jusztinianoszi pestis tombolása előmozdíthatta a római birodalom maradványainak összeomlását.

A DNS-vizsgálat eredményeit részletesen ismertető tanulmány a PLOS Pathogens című szakmai folyóiratban jelent meg.

(http://www.livescience.com/29498-plague-helped-destroy-roman-empire.html)


forrás: MTI
kép: 

A legújabb DNS-elemzések szerint mégis Nofertiti lehetett Tutanhamon anyja

A legújabb DNS-elemzések alapján mégis Nofertiti királyné lehetett a leghíresebb egyiptomi fáraó, az aranymaszkjáról közismert gyerekkirály, Tutanhamon anyja - állítja egy francia archeológus.
  

A korábbi DNS-tesztekből és komputeres tomográfiai vizsgálatokból (CT) az már egyértelműen kiderült, hogy Tutanhamon apja Ehnaton fáraó volt, ám anyját illetően az a közkeletű felfogás alakult ki, hogy nem az uralkodó felesége, Nofertiti (más írásmóddal: Nefertiti) volt, hanem a király öt lánytestvérének egyike, de hogy melyik közülük, arról erősen megoszlottak a vélemények. A feltételezést a tudósok egyrészt arra alapozták, hogy bár Ehnatonnak és Nofertitinek - aki amúgy az uralkodó elsőfokú unokatestvére volt - született közös gyermeke, de mind a hat lány volt; másrészt pedig arra, hogy a Tutanhanon múmiáján elvégzett DNS-elemzések anyai ágon eltérő családfára utaltak. Az uralkodói dinasztiákban egyáltalán nem ritka vérfertőző vonalat támasztotta alá a gyerekfáraó számtalan betegsége és testi fogyatékossága is.

Marc Gabolde francia régész, aki az Université Paul-Valéry Montpellier III megbízásából ásatásokat vezetett Egyiptomban, az el-amarnai királyvárosban, a Harvard Egyetemen elhangzott előadásában most azt mondta, hogy meggyőződése szerint a DNS-vizsgálatok eredményeit helytelenül értelmezték. Elemzése alapján a tesztekben kimutatott genetikai közelség nem Ehnaton és lánytestvére viszonyából vezethető le, hanem abból a tényből, hogy a fáraódinasztián belül három nemzedéken át elsőfokú unokatestvérek házasodtak egymással.

"Az igazság az, hogy unokatestvérek harmadik generációjának a DNS-e épp úgy néz ki, mint egy fiú- és lánytestvér DNS-e - fejtette ki. - Úgy vélem, hogy Tutanhamon valójában Ehnaton és Nofertiti fia volt, mint ahogy utóbbiak unokatestvérek is voltak."

Tutanhamon az egyiptomi Újbirodalom rendkívül zavaros időszakában élt, a 18. dinasztia tizenkettedik fáraója volt. Vélhetőleg Kr.e. 1354-ben született; kilencévesen került a trónra, amelyen csak kilenc évet töltött. Sírkamráját 1922-ben fedezték fel.

A köztudatban fenséges uralkodóként él, a valóságban azonban a törékeny, bicegő fiatalember számtalan fejlődési rendellenességben szenvedett: farkastorka volt, dongalába miatt bottal járt, és egyéb betegségek is gyötörték. Mindeddig rejtély, pontosan mi okozta korai halálát: feltételezhetően a legyengült immunrendszerű fiút maláriával kombinált csontkór vitte a (szikla)sírba.

A morfológiai vizsgálatok során kiderült róla, hogy a jobb lábán a normálisnál kevesebb lábujjal rendelkezett, a bal - miként
nagyapjának - dongaláb volt. Öröklődő csontbetegségtől is szenvedett.

(http://news.harvard.edu/gazette/story/2013/02/a-different-take-on-tut/)

forrás: MTI

Életre keltené a neandervölgyi embert


Egy amerikai tudós szerint a fosszíliákból nyert DNS-ből klónozással életre lehet kelteni a neandervölgyi embert: a faj feltámasztása számos betegség, köztük a rák és a HIV-fertőzés gyógyítását szolgálhatná.
 
Sikerült elegendő mennyiségű örökítőanyagot kivonni a neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) csontmaradványaiból, hogy rekonstruáljuk a 33 ezer éve kipusztult faj DNS-ét - hangoztatta George Church, a Harvard Egyetem genetika professzora. Az emberi géntérkép létrehozásának egyik kezdeményezője a der Spiegel című német hetilapnak adott interjújában abból az alkalomból nyilatkozott, hogy megjelent új könyve Regenesis: How Synthetic Biology Will Reinvent Nature and Ourselves (Újjászületés: miként fogja megújítani a szintetikus biológia a természetet és az embert).
 
A professzor elmondta: képes arra, hogy a neandervölgyi ember örkítőanyagát emberi őssejtekbe juttassa laboratóriumi körülmények között, és klónozással létrehozzon egy olyan magzatot, amelyet azután egy "vállalkozó kedvű nő" méhébe ültetnének.
 
"Számos állatot képesek vagyunk már klónozni, és nagyon valószínű, hogy emberklónozására is képesek vagyunk" - hangsúlyozta a professzor, aki szerint a neandervölgyi ős a hiedelmekkel ellentétben nem brutális és primitiv, hanem intelligens lény volt.
 
"A neandervölgyiek valószínűleg máskép gondolkodtak, mint mi. Tudjuk, hogy nagyobb volt a koponyájuk. Még az is lehet, hogy intelligensebbek voltak nálunk... Amikor eljön az idő, hogy megküzdjünk egy járvánnyal, vagy esetleg el kell hagyni a bolygónkat, gondolkodásának módja nagyon hasznos lehet számunkra... Az újjászülető neandervölgyi ember létrehozhat egy új neo-neandevölgyi kultúrát, amely politikai erővé is válhat" - fejtegette.
 
A professzor az interjúban kizárta, hogy korábbi emberősöket vagy dinoszauruszokat keltsenek életre, mint például a Jurassic Park-filmekben, mivel közlése szerint a hasznos DNS korhatára körülbelül egymillió évre tehető.


forrás: MTI

Az amphipoliszi sír legkevesebb öt személy földi maradványait rejti

Legkevesebb öt személy alussza örök álmát a Nagy Sándor (III. Alexandrosz/Kr.e.336-323) makedón király környezetéhez köthető monumentális sírban, amelyet Görögország északi részén, Amphipolisz ókori város közelében tárnak fel a régészek - jelentette be hétfőn közleményben a görög kulturális minisztérium.


 
Az ásatások során két szfinxet, valamint márvány kariatidákat tártak fel, s napvilágra került a sír pompázatos mozaikpadlója is. A temetkezési komplexum a feltételezések szerint III. Alexandrosz valamelyik tábornoka, esetleg a makedón uralkodó rokonai számára épült, míg a világhódító Nagy Sándort Egyiptomban helyezték végső nyugalomra.
 
Mint a Proto Thema angol nyelvű görög hírportálon olvasható, a csontleleteket a thesszaloniki Arisztotelész Egyetem és a Trák Démokritosz Egyetem szakértői vizsgálják. Véleményük szerint a sírban egy hatvanévesnél idősebb nő, egy újszülött, két 35-45 év közötti férfi, valamint egy további felnőtt földi maradványait találták meg. Utóbbit a Kr.e. 3-2. században hamvasztották el, a többieket a Kr.e. 325 és Kr.e. 300 közötti időszakban helyezték végső nyugalomra.
 
Összesen 550 csonttöredéket és ép csontot találtak. Felfedeztek egy majdnem ép agykoponyát, s külön megtalálták a hozzá tartozó arckoponyát, valamint az alsó állkapcsot is. Az elhunyt fogazata nem maradt fenn, leszámítva az egyik premolaris (kisőrlő) fog szuvas gyökerét.
 
A töredékekből 157-et már aprólékos munkával összeraktak, majd a további kutatások céljából egy adatbázisban regisztrálták azokat. A tudósok jelenleg DNS-vizsgálatokat végeznek, hogy felkutassák az esetleges rokoni szálakat, majd a továbbiakban megpróbálják kideríteni az elhunytak személyazonosságát is.
 
A temetkezésben állati csontokat, köztük lovak földi maradványait is megtalálták, a leleteket zooarcheológusok vizsgálják majd.

http://en.protothema.gr/breaking-news-five-skeletons-at-amphipolis-tomb/

DNS-vizsgálattal derítették ki a mai oroszlánok eredetét

DNS-vizsgálattal derítette ki a mai és a valaha élt oroszlánok eredetét és evolúciójának történetét kutatók egy nemzetközi csoportja. A közös ős mintegy 124 ezer évvel ezelőtt élt.

A Durhami Egyetem kutatói mai oroszlánok és kihalt fajok múzeumban őrzött utódainak DNS-ét elemezték, eredményeiket a BBC hírportálja a BMC Evolutionary Biology című szaklap alapján ismertette.
   
Az oroszlán evolúcióját azért volt nehéz felderíteni, mert a trópusi vidékeken élő állatok után általában kevesebb kövület marad hátra. A nagytestű ragadozót az ember üldözte, egész populációit irtotta ki a vadászat.
   
A Durhami Egyetem Ross Barnett vezette nemzetközi kutatócsoportja ezért a világ múzeumaiban őrzött oroszlánok ősi DNS-ét analizálta. Olyan kihalt alfajok génjeit is vizsgálták, mint az észak-afrikai berber, az iráni vagy a közép- és nyugat-afrikai oroszlánok.
   
A kapott eredményeket összehasonlították az Ázsiában és Afrika más vidékein ma élő oroszlánok DNS-szekvenciáival, és felderítették, hogyan fejlődtek ki a különböző alfajok, amelyek körülbelül 124 ezer évvel ezelőtt, a késő pleisztocén idején kezdtek kialakulni Afrikában. Ebben az időben trópusi esőerdők borították Afrika egyenlítői övezetét, a Szahara vidéke szavannává változott.
   
A délen és keleten élő oroszlánok elváltak az északon és nyugaton élőktől, és különböző irányban indult a fejlődésük. A két csoport genetikai eltérései a mai napig megmaradtak.
   
Körülbelül 51 ezer éve az afrikai kontinens egyre szárazabbá vált, a Szahara területe egyre nagyobb lett, elvágva ezzel a nyugaton élő oroszlánokat az északiaktól. Ugyanebben az időben a nyugati populációk kezdték benépesíteni Közép-Afrikát is, mely ekkor élhetőbbé vált.
   
A DNS-elemzés derített fényt arra, hogy a modern oroszlánok csak 21 ezer éve kezdtek Afrikából elvándorolni. A pleisztocén végén elértek egész Indiáig. Sokkal később, mintegy ötezer éve oroszlánok egy másik csoportja is elindult Afrikából, a mai Irán területéig jutottak, azonban közülük már nem él egy példány sem.
   
A felfedezés tanulságokkal járhat a mai oroszlánok védelme szempontjából. A tanulmány felvetette, hogy például indiai oroszlánokkal lehetne újra benépesíteni Észak-Afrikát, ahol a hozzájuk genetikailag közel álló berber oroszlánok mára vélhetően kihaltak.
   
forrás: MTI
kép: bbc.co.uk