Érettségi - Kezdődnek a ballagások

A hosszú hétvége és a közelgő május elseje miatt egyes középiskolákban már ma délután elballagnak a diákok. Az írásbeli érettségik hétfőn a magyar nyelv és irodalom és a magyar mint idegen nyelv vizsgákkal kezdődnek.

Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint hétfőn a magyar nyelv és irodalom s a magyar mint idegen nyelv vizsgákkal kezdődnek az idei érettségi vizsgák, június 26-ig 1172 helyszínen mintegy 115 300 diák ad számot tudásáról. A szabályok és követelmények az előző vizsgák óta nem változtak, de módosult a választható tárgyak köre.
 
A mostani a 22. vizsgaidőszak a 2005-ben bevezetett új rendszerben, az érettségizők közül több mint 79 ezer végzős középiskolás szerezhet érettségi bizonyítványt. Rajtuk kívül még - a vizsgarendszer által nyújtott lehetőségekkel élve - mintegy 36 300 diák tesz legalább egy vizsgatárgyból valamilyen fajta érettségit.
 
Az írásbelik május 4-étől május 26-áig tartanak. Az emelt szintű szóbelik kezdete június 4., a vége június 11., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka június 15-26.
 
A http://jelesnapok.oszk.hu oldal szerint a ballagás kifejezés a latin eredetű valetans (búcsúzó) szóból származik, maga a szokás pedig a felvidéki Selmecbányáról, ahol az 1870-es években az erdészeti és bányászati akadémia hagyományaként a hallgatók a Ballag már a vén diák kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól.
 
Ezek után az egész országban és minden iskolatípusban elterjedt a ballagás, és a 20. század elejére már általánossá vált. A 1920-as évekre a Ballag már a vén diák kezdetű dalt sok helyen felváltotta az Elmegyek, elmegyek... kezdetű magyar népdal.
 
Népszerű szokássá vált az is, hogy a ballagás előtti éjszakán a végzős diákok szerenáddal köszöntik tanáraikat. A ballagás napján az iskola zászlóját követve sétálnak végig az iskolai folyosókon a diákok, vállukra akasztva egy kis tarisznyát, amelybe az alsóbb osztályokba járó társaik pogácsát, földet, sót, aprópénzt és egy képet tettek az iskoláról.

Betekintést kér az érettségi feladatokba egy német diák

Az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva betekintést kér az érettségi feladatokba egy német diák, aki éppen a vizsgára készül.

A münsteri Simon Schräder közérdekű adatigényléssel fordult az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi oktatási minisztériumhoz. Az április 14-én tartandó érettségi vizsga feladatait szeretné megismerni.
  
A minisztérium közölte, hogy tanulmányozzák a beadványt - számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap csütörtökön az online kiadásában.
  
Szakértők szerint a tárca elutasítja az adatigénylést, az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvénynek arra a szakaszára hivatkozva, amely szerint megtagadható az információ kiadása, ha a kért adat nyilvánossága veszélyeztetheti valamilyen közigazgatási hatósági eljárás végrehajtását. Erre utaltak a minisztériumnál is, rámutattak, hogy biztosítani kell a vizsgázók esélyegyenlőségét, és ezt veszélyeztetné a feladatok előzetes ismertetése - írta a FAZ.
  
Simon Schräder nem is számít a kérés teljesítésére. Érdemjegyei, iskolai előmenetele alapján nincs is szüksége erre. Inkább az érdekli, hogy a minisztérium miként reagál és hogyan érvel.
  
A 17 éves diák a Kérdezd az államot! című (fragdenstaat.de), közérdekű adatigénylések benyújtását elősegítő portált működtető civil szervezet - az Open Knowledge Foundation egyesület - támogatója. Arra számít, hogy az akció révén sokan tudomást szereznek a törvény létezéséről, és a jogszabály adta lehetőségekről. "Minden érdeklődő polgár mélyebb betekintést nyerhet az állam működésébe, amit végül is az ő pénzéből finanszíroznak" - mondta az érettségire készülő tanuló.

Érettségi - Folytatódnak az írásbelik

Hétfőn folytatódnak az írásbeli érettségi vizsgák, a diákok fizikából és rajzból adnak számot tudásukról. Az írásbelik május 26-án zárulnak, ezt követik június 5-től az emelt, majd a középszintű szóbelik.

Hétfőn délelőtt fizikából középszinten 595 helyszínen 3464 vizsgázó kezdi meg az írásbeli érettségit. Magyar nyelven 584 helyszínen 3405, míg 11 helyszínen 59 vizsgázó 3 különböző idegen nyelven (angol, német, spanyol) tesz érettségi vizsgát. Emelt szinten 43 helyszínen 1419 vizsgázó tesz írásbeli érettségi vizsgát, ebből három tanuló angol nyelven, egy tanuló német nyelven vizsgázik.
  
A fizika írásbeli középszinten 120 percig tart. Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.
  
Az emelt szintű fizika írásbeli 240 perces, és három részből áll: az első részben 15 feleletválasztásos kérdés, a második részben egy esszé megírása a feladat (itt 3 téma közül egyet kell kiválasztani, és kifejteni összefüggő ismertetés formájában a megadott szempontok alapján), míg a harmadik részben 4 összetett feladatot kell megoldani.
  
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép.
  
Délután rajz és vizuális kultúra vizsgatárgyból középszinten 330 helyszínen 1127 vizsgázó tesz érettségi vizsgát. A rajz és vizuális kultúra középszintű írásbeli 180 perces. Az írásbeli vizsgarészben a feladat egy képmelléklettel illusztrált művészettörténeti, műelemző jellegű, legalább hat feladatból álló feladatsor megoldása.
  
Kedden a szakmai előkészítő vizsgatárgyak írásbelijére kerül sor. Az írásbeli vizsgákon összesen 9728 vizsgázó vesz részt, közülük középszinten 769 helyszínen 8494, emelt szinten 174 helyszínen 1234 érettségiző vizsgázik.
  
Szerdán a francia nyelv írásbeli érettségijét tartják. Középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, amelyből az első rész az "Olvasott szöveg értése" 60 perc időtartamú, a második rész, "Nyelvhelyesség" feladatsorának megoldására 30 perc áll rendelkezésre. Az ezt követő szünet után a 30 perces "Hallott szöveg értése" rész következik, majd végül az "Íráskészség" 60 perc időtartamú feladatsora. Az emelt szintű írásbeli vizsga teljes időtartama 240 perc. A vizsgán az előzőekben is felsorolt vizsgarészek szerepelnek ugyanabban a sorrendben, azonban a feladatok megoldására fordítható időtartam sorrendben 70, 50, 30, 90 perc.
  
Az íráskészség feladatsora esetében a feladatok megoldásához mindkét szinten használható nyomtatott szótár.
  
Délután filozófiából középszinten 64 helyszínen 245 vizsgázó tesz írásbeli érettségi vizsgát. A diákoknak többek között filozófiatörténeti, szövegértelmezési feladatokat kell megoldaniuk, az írásbeli vizsgán nem használható semmilyen segédeszköz.
  
Csütörtökön délelőtt olasz nyelvből középszinten 129 helyszínen 475 vizsgázó, emelt szinten 22 helyszínen 335 vizsgázó tesz érettségi vizsgát. A követelmények és segédeszközök megegyeznek a korábbi nyelvi vizsgák előírásaival.
  
Délután mozgóképkultúra és médiaismeret vizsgatárgyból középszinten 137 helyszínen 655 vizsgázó (közülük 1 helyszínen 9 vizsgázó angol nyelven) tesz írásbeli érettségi vizsgát. A mozgóképkultúra és médiaismeret írásbeli vizsgája 180 perces. A feladatsor tartalmaz egy DVD-re rögzített, 5-15 perc hosszúságú filmrészletet vagy televíziós műsorrészletet. A vizsga három elkülöníthető feladattípusból áll: fogalom- és tárgyismeret; mozgóképi szövegértés; média miniesszé. A vizsgázók a feladatlapokon levő információkon kívül semmilyen segédeszközt nem használhatnak.
  
Dráma vizsgatárgyból középszinten 35 helyszínen 167 vizsgázó tesz írásbeli érettségi vizsgát.
  
Pénteken spanyol nyelvből középszinten 70 helyszínen 228 vizsgázó, emelt szinten 21 helyszínen 407 vizsgázó tesz érettségit.
  
Az írásbelik május 26-án zárulnak, ekkor középszinten 15 idegen nyelvből 82 helyszínen 327 vizsgázó, emelt szinten 11 idegen nyelvből 32 helyszínen146 vizsgázó tesz érettségi vizsgát. Emellett további központi követelményekre épülő vizsgatárgyakból, valamint egyedileg akkreditált középszintű vizsgatárgyakból is tesznek írásbeli érettségit a diákok.
  
Az írásbelik után az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 5-13-án a középszintű szóbeliket június 16-27-én tartják. A diákok együttesen mintegy 429 500 vizsgát tesznek le. Érettségi bizonyítványukba és tanúsítványukba további 61 450 érettségi eredmény kerül a már előzőleg megszerzett vizsgaeredményeik alapján - közölte korábban az Oktatási Hivatal.

forrás: MTI

Érettségi - A német írásbelikkel folytatódnak a vizsgák

A német írásbelikkel zárul ma a tavaszi érettségi vizsgák első hete. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint középszinten 1030 helyszínen 19 588-an, emelt szinten 66 helyszínen 2525-en vizsgáznak.

A német nyelv írásbeli érettségi vizsgája mindkét szinten négy elkülönülő részből áll. Középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, amelyből az első rész az "Olvasott szöveg értése" 60 perc időtartamú, a második rész, a "Nyelvhelyesség" feladatsorának megoldására 30 perc áll rendelkezésre. Az ezt követő szünet után a 30 perces "Hallott szöveg értése" vizsgaösszetevő következik, majd végül az "Íráskészség" 60 perc időtartamú feladatsora.
  
Az emelt szintű írásbeli vizsga teljes időtartama 240 perc. A vizsgán az előzőekben is felsorolt vizsgaösszetevők szerepelnek ugyanabban a sorrendben, azonban a feladatok megoldására fordítható időtartam sorrendben 70, 50, 30, 90 perc.
  
Az íráskészség vizsgarész esetében a feladatok megoldásához mindkét szinten használható nyomtatott szótár (a többi vizsgarésznél semmilyen segédeszköz nem használható).
  
Emelt- és középszinten is az egyes vizsgaösszetevők értékelése egymástól független, és a feladatok megoldása központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.

forrás: MTI

Érettségi - Az angol nyelvi vizsgákkal folytatódnak az írásbelik

Az angol nyelvi írásbelikkel folytatódnak ma reggel a tavaszi érettségik, az idegen nyelvből középszinten 1178 helyszínen 54 314-en, emelt szinten 122 helyszínen 9809-en vizsgáznak.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az angol nyelv írásbeli érettségi vizsgája mindkét szinten négy elkülönülő részből áll.
  
Középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, ebből az első rész, az olvasott szöveg értése 60 perc időtartamú, a második rész, a nyelvhelyesség feladatsorának megoldására 30 perc áll rendelkezésre. A szünet után a 30 perces, hallott szöveg értése vizsgaösszetevő következik, végül az íráskészség 60 perc időtartamú feladatsora.
  
Az emelt szintű írásbeli vizsga teljes időtartama 240 perc. A vizsgán az előzőekben is felsorolt vizsgaösszetevők szerepelnek ugyanabban a sorrendben, de a feladatok megoldására fordítható idő sorrendben 70, 50, 30, 90 perc.
  
Az íráskészség vizsgarész esetében a feladatok megoldásához mindkét szinten használható nyomtatott szótár, a többi vizsgarésznél semmilyen segédeszköz nem használható.
  
Az egyes vizsgaösszetevők értékelése emelt és középszinten is egymástól független, és a feladatok megoldását központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján értékelik.

forrás: MTI

Érettségi - Ma a történelem írásbeliket tartják

Ma reggel a történelem közép- és emelt szintű érettségikkel folytatódnak az írásbelik. Az Oktatási Hivatal közlése szerint középszinten 1275 helyszínen 77 777 diák, emelt szinten 124 helyszínen 6320 tanuló ad számot tudásáról.

Történelem vizsgatárgyból középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol, szerb és szlovák nyelven is tesznek érettségi vizsgát.
  
A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 perces. Az írásbeli vizsga két feladatsorból áll, az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok, valamint a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából.  A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
  
Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a 19. és a 20. század történelme adja.
  
Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a tanuló gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.
  
A történelem vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 perces. Az írásbeli vizsga két feladatsorból áll - egyszerű, rövid választ igénylő feladatok és szöveges - kifejtendő - feladatok. A vizsgázó először az első feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a második feladatlap kiosztására és megoldására.
  
Az írásbeli feladatsor témáinak megoszlása hasonló a középszinthez. Az összes feladat csaknem felét a 19. és a 20. század történelme adja. A második részhez vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.
  
A feladatok megoldását központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján értékelik.

forrás: MTI

Érettségi - Rendben befejeződtek a matematika írásbelik

Rendben befejeződtek a matematika írásbeli érettségik országszerte kedden, semmilyen fennakadásról nem érkezett jelzés - közölte Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal elnöke az MTI kérdésére.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint középszinten 1278 helyszínen 80 144, emelt szinten 82 helyszínen 3897 diák tett érettségi vizsgát. Középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten pedig angol, francia és német nyelven is volt vizsgázó a keddi napon.
  
A matematika középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tartott. A vizsgázók először az I. feladatlapot oldották meg, 45 perc alatt, majd a II. feladatlapra 135 perc állt rendelkezésre. Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmazott, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. A II. feladatlap két részre oszlott, az első három feladatot tartalmazott, amelyek egy vagy több kérdésből álltak. A második rész három, egymással megegyező pontszámú feladatból állt, amelyből a vizsgázónak kettőt kellett megoldania.
  
A matematika emelt szintű írásbelije 240 perces volt és szintén kétrészes, de a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatta meg az egyes feladatok között. Az I. részfeladatsor négy feladatból állt, a II. pedig öt, egymással megegyező pontszámú feladatot tartalmazott, ebből négyet kellett megoldani.

forrás: MTI

Érettségi - A matematika írásbelikkel folytatódnak a vizsgák

A matematika írásbelikkel folytatódnak ma reggel nyolc órakor az idei érettségik. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint középszinten 1278 helyszínen 80 144 diák, emelt szinten 82 helyszínen 3897 vizsgázó tesz érettségi vizsgát.

Középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, míg emelt szinten angol, francia és német nyelven is lesz vizsgázó - írták.
 
A matematika vizsgatárgy középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg, 45 perc alatt, majd a II. feladatlapra 135 perc áll rendelkezésre. A feladatlapokon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg a tanuló az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.
 
Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. A II. feladatlap két részre oszlik, az első három feladatot tartalmaz, amelyek egy vagy több kérdésből állnak. A második rész három, egymással megegyező pontszámú feladatból áll, amelyből a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ezek értékelhetők.
 
A matematika emelt szintű írásbelije 240 perces. Az írásbeli vizsga két részes, és a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az I. részfeladatsor négy feladatból áll, a feladatok több részkérdést is tartalmazhatnak. A II. részfeladatsor öt, egymással megegyező pontszámú feladatot tartalmaz, ebből négyet kell kiválasztania, megoldania, és csak ez a négy értékelhető.
 
A vizsgázónként megengedett segédeszközök közép- és emelt szinten: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, melyekről a vizsgázó gondoskodik. Ezeket az eszközöket a vizsgázók a vizsga során egymás között nem cserélhetik. A feladatok megoldásának értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.

forrás: MTI

Érettségi - Nem okozott különösebb nehézséget a magyar írásbeli

Nem okozott különösebb nehézséget az idei magyar írásbeli érettségi a diákoknak, néhány tételt gondolkodtatónak, a szövegértéses feladatot kifejezetten könnyűnek tartották az MTI körképe szerint.

Aranyi Imre, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium igazgatója elmondta, eddigi tapasztalatai szerint a diákoknak nem jelentett különösebb nehézséget a feladatok megoldása, megelégedéssel nyugtázták a hétfői magyar írásbeli tételeket. Az írásbeli típusát tekintve alapvetően erre számítottak a tanulók - mondta Aranyi Imre, hozzátéve, a három választható szövegalkotási feladatlap közül általában nagyjából egyenlő arányban választanak az érettségizők.
  
Elég gyorsan végeztek a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban magyarból érettségiző diákok, a szövegértést kifejezetten könnyűnek tartották, az nem okozott problémát. Madarász Péter, a gimnázium igazgatója azt mondta: a második részben a legtöbben az érvelést választották. Utalt arra, hogy korábban is ez volt a tapasztalat, mert ennek a formáját, a tartalmi szempontokat jól megtanulják a diákok.
  
A második helyen a novellaelemzés állt, de ez véleménye szerint nyelvezetében, tartalmában is nehéz feladat volt, és hasonlóképp vélekedtek erről a középiskolai intézményben tanító magyartanárok is - fűzte hozzá. A megkérdezettek közül mindösszesen egy tanuló választotta az összehasonlító elemzést, a tapasztalatok szerint ezzel a legnehezebb megbirkózni.
  
Gondolkodtató, de a tanultak alapján megoldható feladatok voltak az idei középszintű érettségin - mondta Gortva Tamás, a szegedi Radnóti Miklós gimnázium magyartanára. Szerinte az érvelés volt ennek az érettséginek a legnagyobb buktatója, hiszen nehéz volt legalább három releváns érvet összegyűjteni a témakörhöz. A diákokkal folytatott rövid beszélgetések alapján a feladatmegoldás veszélye a felületesség lehetett, hogy valóban irodalmi adatokkal, műfajokkal, művekkel alátámasztott érv helyett inkább csak benyomásokról, érzésekről írtak - mondta.
  
A győri középszinten érettségizők és tanárok arról beszéltek: az internetes nyelvvel kapcsolatos feladat mind témájában, mind megközelítésében közel állt a diákokhoz, egyetlen fiatal sem érezte úgy, hogy megoldása miatt különösebb pontveszteséggel kellene számolnia.
   
A Bródy-novella kapcsán volt olyan tanár, aki megjegyezte: elemzése a gimnáziumokban nem, a gyakorlatorientált képzést nyújtó szakképző iskolákban viszont nehézségekbe ütközhetett. Az összehasonlító verselemzésről szólva tanárok és érettségizők is megemlítették, hogy a két életösszegző mű a fiatalok számára ismeretlen helyzetről, érzésekről szól, ami nehézséget okozott.
  
Tatabányán a Bárdos László Gimnáziumban a diákok könnyűnek találták a magyar érettségi tételeit - mondta el Horváth Zsuzsanna igazgatóhelyettes. Az Árpád Gimnáziumban hasonló tapasztalatokról számolt be Polyóka Tamás igazgatóhelyettes. A diákok azt mondták neki, úgy érezték, jól sikerült a feladatok megoldása, 4-es, 5-ös osztályzatot is kaphatnak. Az érettségizők nagyobb része a Bárdos László Gimnáziumban a verselemzéseket, míg az Árpád Gimnáziumban a novellák elemzését választotta.
  
Korrektnek, a matúra rangjához méltónak ítélték a pécsi Leőwey Klára Gimnázium szaktanárai és diákjai az idei magyar érettségi feladatokat. Zalay Szabolcs, az iskola igazgatója azt mondta: középszinten az internetes nyelvvel, a hálózati kommunikációval, a digitális nyelvhasználattal kapcsolatos szövegértési feladatsorra valószínűleg mindazok helyes választ tudtak adni, akik a kérdéseket figyelmesen elolvasták, a Bródy Sándor-elbeszélés vizsgálata pedig azoknak is jó választást jelentetett, akiknek az írásbelire nem sikerült eléggé felkészülniük.
  
Az igazgató megjegyezte, hogy az érveléses feladat megoldása nagyobb műveltséget, olvasottságot igényelt, és előnyt jelentett azoknak, akik vettek már részt vitaversenyeken. Ugyancsak komolyabb tudásra volt szükség Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című alkotásának összevetéséhez. Zalay Szabolcs szerint az érettségiző diákok többsége elégedett volt, miután végzett a magyar írásbelivel.
  
A középszintű érettségi első része, a szövegértési feladatsor az internetes nyelv, a hálózati kommunikáció, a digitális nyelvhasználat mai magyar jellemzőiről szóló tanulmányrészlet szövegéhez tett föl kérdéseket. A második részben három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak. Az érvelési feladatban - Márai Sándor Füveskönyv című művéből vett idézet kapcsán - a világszerte terjedő "lassú olvasás" mozgalmáról, a türelmetlen, kapkodó életmóddal szembeszegülő olvasási módnak az értékeléséről foglalhattak állást a vizsgázók. Véleményüket irodalmi művekre történő hivatkozással kellett alátámasztaniuk. Az egy mű értelmezése feladat Bródy Sándor Kaál Samu című elbeszélésének vizsgálatát tartalmazta. Az összehasonlító elemzésben Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című alkotásának összevetése szerepelt.
  
Az emelt szintű írásbelin a nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor kiinduló szövege Ady Endre A fehér lótuszok című költeménye volt. Az egy mű értelmezése feladat Pilinszky János Egy arckép alá című alkotásának elemzését kérte a költői beszédmódra jellemző ismétlések, a nyelvi, mondattani felépítés feltárásával. A reflektálás egy jelenségre nevű feladatban a vizsgázók a téma és a műfaj lehetséges összefüggéseiről, összetartozásáról fejthették ki véleményüket egy Szakonyi Károlytól idézett "töprengő gondolat" kapcsán. A gyakorlati írásbeliség feladat témája egy magyarórára készült vitaindító, amely a közösségi célú digitális írásbeliség iskolai tanításának szükségességére hívja fel a figyelmet.

forrás: MTI

Érettségi - megkezdődnek a magyar írásbelik

Hétfőn reggel nyolc órakor a magyar nyelv és irodalom és a magyar mint idegen nyelv írásbeli vizsgákkal kezdődnek meg a tavaszi érettségik. Az idei matúrán összesen közel 118 ezer diák ad majd számot tudásáról.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten 1.199 helyszínen 81.496 diák, emelt szinten 48 helyszínen 1.848 tanuló tesz érettségit.
  
A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk, a szövegértési feladatlap esetében 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc áll a rendelkezésükre. A vizsgázók először a szövegértési feladatlapot oldják meg, és csak ennek az összegyűjtése után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap megoldását. A vizsgázók a szövegértési feladatlapon belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják.
  
A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés.
  
A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1.500 szó.
  
A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája szintén 240 percig tart. Az írásbeli vizsga nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
  
A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A nyelvi, illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetőlegesen 40-60 százalék. A három szövegalkotási feladat különböző témáról, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.
  
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.
  
Magyar mint idegen nyelvből középszinten 57 helyszínen 120-an érettségiznek, ebből csak középszinten lehet vizsgázni.
  
A magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy írásbeli érettségi vizsgája négy elkülönülő részből áll: a diákok az "Olvasott szöveg értése", a "Nyelvhelyesség", a "Hallott szöveg értése" és az "Íráskészség" feladatsorait oldják meg. A középszintű írásbeli vizsga teljes időtartama 180 perc.
  
A feladatok megoldásának értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.
  
Az érettségik kedden reggel a matematika írásbelikkel folytatódnak, szerdán a történelem, csütörtökön az angol, pénteken a német írásbelik következnek.
  
A hivatal MTI-hez eljuttatott korábbi közleménye szerint a kétszintű vizsgarendszer bevezetése óta a 20. vizsgaidőszakban május 5. és június 27. között a középiskolákban és 20 kormányhivatal szervezésében mintegy 1190 helyszínen zajlanak majd az érettségik.
  
Az érettségizők közül 83 ezer végzős középiskolás tesz ebben a vizsgaidőszakban "rendes" érettségit. Rajtuk kívül még - a rendszer által nyújtott lehetőségekkel élve - mintegy 34 800-an tesznek legalább egy tárgyból valamilyen érettségi vizsgát, azaz összesen mintegy 117 800 diák ad számot tudásáról.     A vizsgák 3416 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlanak majd. Az írásbeli vizsgák május 5-től május 26-ig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete június 5., vége június 13., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka június 16-27. A diákok együttesen mintegy 429 500 vizsgát tesznek le.
  
A vizsgafajták közül a legtöbb a rendes érettségi vizsga: számuk mintegy 380 900, az összes vizsga 89 százaléka. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok 22 ezer előre hozott vizsgát tesznek le idén tavasszal, ez a vizsgák öt százaléka. Az előre hozott vizsgák száma az előző év hasonló időszakához képest a felére csökkent a vizsgaszabályzat módosítása miatt. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők a tavalyinál 2500-zal több, csaknem 11 300 ismétlő vagy kiegészítő érettségit tesznek le (ez a vizsgák mintegy három százaléka).
  
Az emelt szintű vizsgák számának jelentős növekedéséhez hozzájárult a csaknem 10 500 szintemelő vizsga is, ezek esetében az adott vizsgatárgyból az érettségizők már rendelkeznek középszintű vizsgaeredménnyel, és most, felsőoktatási felvételijük érdekében a magasabb szinten is megméretik magukat.
  
A hivatal közlése szerint az érettségi tárgyak követelményei és vizsgaformái nem változtak az előző, 2013. évi őszi érettségi vizsgaidőszakhoz képest.

forrás: MTI