Hatvanöt éve uralkodik II. Erzsébet

Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és más birtokok, területek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője - hétfőn lesz hatvanöt éve, hogy II. Erzsébet királynő viseli a fenti címeket. 

Ő a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de a 91. életévéhen járó királynő egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő ezen a trónon.
  
Az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját már 2015. szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal.
  
II. Erzsébet királynő hivatalosan zafírjubileumnak nevezett 65. uralkodási évfordulója jóval csendesebben telik majd, mint a 60. évforduló öt évvel ezelőtti gyémántjubileuma. Akkor az Egyesült Királyságban és a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség 54 országában - köztük abban a 15-ben, amelynek II. Erzsébet királynő ma is az alkotmányosan elismert államfője - világraszóló ünnepségsorozattal köszöntötték az uralkodót.
  
Ezúttal azonban csak a Buckingham-palota melletti Green Parkban, illetve a Tower ősi erődje mellett felsorakozó tüzérségi díszszázadok tisztelgő sortüzei jelzik majd az évfordulót, a királynő az udvar tájékoztatása szerint családi körben tölti, és édesapja, néhai VI. György király emlékének szenteli a hétfői napot.
  
György király nem - és így idősebb leánya sem - volt egyenes ágon trónvárományos, mindketten György bátyja, VIII. Eduárd "jóvoltából" kerültek a brit trónra. Eduárd ugyanis a korona helyett egy elvált amerikai hölgy, Wallis Simpson kegyeit részesítette előnyben, és 1936. december 10-én, alig 327 napi uralkodás után, a koronázást meg sem várva távozott az Egyesült Királyság éléről, átadva helyét öccsének, Albert yorki hercegnek, aki csak uralkodói névként választotta a György nevet.
  
A magának való, zárkózott, beszédhibákkal küszködő, uralkodói szerepre egyáltalán nem törő új királyban valójában felesége, Erzsébet anyakirálynő tartotta a lelket, amíg lehetett. Nem sokáig lehetett: György király - bár népe nemzeti hősként tisztelte - a rároskadt felelősség, és főképp a háborús évek megpróbáltatásainak súlya alatt korán összeroppant, és 1952. február 6-án, alig 57 esztendősen elhunyt, a fiatal Erzsébetre hagyva az akkor még mindig világháborús sebeit gyógyítgató, súlyos áruhiány és kiterjedt jegyrendszer szorításában élő Egyesült Királyság trónját.
  
Erzsébet hercegnőt Kenyában érte atyja halálhíre. Amikor egy héttel korábban, férje, Fülöp herceg kíséretében elindult Afrikába, már ő is és az udvari illetékesek is sejtették, hogy nem látja többé nagybeteg édesapját. Poggyászában e meggondolásból fekete gyászruha is volt, valamint egy dosszié, amely trónra lépésének hivatalos írott deklarációját tartalmazta.
  
Első miniszterelnöke az eddigi tizenhárom közül Winston Churchill, a világháborús győző volt. A Kremlben és a Fehér Házban is még azok a vezetők ültek - Moszkvában Sztálin, Washingtonban Harry Truman -, akik közvetlenül részesei voltak a II. világháborúnak.
  
Az utóbbi húsz év négy brit miniszterelnöke közül három - Tony Blair, David Cameron és a jelenlegi kormányfő, Theresa May - már II. Erzsébet királynő trónra lépése után született, és a Blairt követő Gordon Brown sem volt még egyéves, amikor Erzsébetet a sors nem egészen 26 évesen, édesapja halálának pillanatában a trónra emelte.
  
Uralkodása alatt felépült, majd egy nemzedéknyi idő elteltével leomlott a berlini fal, és először látogattak űrhajósok a Holdra.
  
Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását élő televíziós közvetítésben láthatták az alattvalók - legalábbis abban a 1,5 millió brit háztartásban, ahol 1953-ban már volt tévékészülék.
  
II. Erzsébet királynő uralkodásának eddigi hat év fél évtizede nem volt mentes családi megpróbáltatásoktól és tragédiáktól.
  
"Annus horribilis" - borzalmas év, mondta ki például 1992-re, könnyek között, az azóta szállóigévé vált minősítést.
  
Akkor vált nyilvánvalóvá ugyanis, hogy legidősebb fia, Károly trónörökös és Diana hercegnő egészen addig tündérmesének beállított házassága romba dőlt; különköltözésüket John Major miniszterelnök jelentette be az alsóházban.
  
Akkor vált el a királynő leánya, Anna hercegnő, abban az évben járták be a világsajtót a másodszülött fiú, András yorki herceg félpucér feleségéről, Sarah Fergusonról egy idegen férfi intim társaságában készült, súlyosan kompromittáló lesipuskás fotók, és akkor emésztették el a lángok a legősibb uralkodói rezidencia, a windsori kastély jelentős részét.
  
Az igazi "annus horribilis" azonban 1997 volt, Diana hercegnő - Károly trónörökös felesége - világszerte sokkot okozó párizsi autókatasztrófájának éve. Az udvari krónikások jórészt egyetértenek abban, hogy Diana halála és az azt megelőző kölcsönös házasságtörési, majd válási botránysorozat az utóbbi évszázad legnagyobb megrázkódtatása volt a brit monarchia életében, talán nagyobb, mint VIII. Eduárd lemondásának világraszóló botránya.
  
Mindezen megpróbáltatások közepette II. Erzsébet királynő - kifelé mutatott - rendíthetetlen nyugalommal és szilárdsággal tartotta egyben a monarchiát. Bár ezt a nyugalmat a sajtó és az alattvalók sokszor ridegségként érzékelték - így volt ez például a Diana halálát követő példátlan társadalmi felindulás idején is -, a történészszakma azonban teljes egyetértésben vallja, hogy a brit monarchia kizárólag II. Erzsébet kikezdhetetlen személyes tartásának köszönhetően élte túl az elmúlt hat és fél évtized hatalmas világtörténelmi változásait és családi megrázkódtatásait.

forrás: MTI

Több mint 110 éves melegrekord dőlt meg az éjszaka

Több mint 110 éves melegrekord dőlt meg szombatra virradó éjszaka, csaknem 10 Celsius-fokot mértek Kaposváron - tájékoztatta az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-t.

 

Még sosem volt ilyen enyhe az éjszaka február 4-én. Az eddigi legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord ezen a napon 8 fok volt, amelyet 1904-ben Sopronban mértek. Most ennél másfél fokkal melegebbet mértek: Kaposváron a leghidegebb órában is plusz 9,5 fokot jelentettek - írták.
 
Az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtöki elemzésében még arról írtak: 1985 óta nem volt ilyen hideg a január Magyarországon, sok helyen több mint harmincéves hidegrekordok dőltek meg, az 1901-től tekintett rangsorban pedig a tizedik leghidegebb volt a 2017-es január havi országos átlaghőmérséklet.
 
Február első napjaira enyhült az extrém hideg. Az előrejelzés szerint a hétvégén északon, északkeleten inkább csak pár fokkal fagypont felett alakulnak a maximumok, de többfelé plusz 10 foknál is melegebb lehet.

forrás: MTI
kép: http://www.brionycampbell.com/projects/first-warm-nights/

Ötven százalékkal nőtt az androidos kártevők száma egy vírusvédelmi cég szerint

Tavaly 50 százalékkal több androidos kártevőt regisztrált a G Data német vírusvédelmi cég, mint 2014-ben, az idén pedig további fenyegetések várhatók.

 

Az MTI-hez kedden eljuttatott összegzés szerint az androidos telefonok és tabletek 80 százalékán biztonsági réseket tartalmazó, elavult operációs rendszer található, pedig a talált kártevők alapján szükség lenne a verziók folyamatos frissítésére.

 
A biztonsági cég szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az android esetében nem a Google, hanem a telefongyártók adják ki a frissítést egy-egy adott telefontípushoz, ami lassan megy, valamint az új frissítések sokszor nem elérhetőek a régebbi készülékekhez.
 
A G Data úgy véli, hogy az androidos készülékek idén három fő problémával szembesülhetnek: egyrészt a nem megbízható forrásból vásárolt készülékeken már előre telepített kártevő bújhat meg. 2015-ben a Lenovo, a Xiaomi és a Huawei nem márkakereskedésből, hanem ismeretlen disztribútoroktól vásárolt készülékein is azonosítottak ilyen kémprogramokat.
 
Emellett, mivel egyre több eszköz épül a Google operációs rendszerére, növekednek az egyes biztonsági résekhez kapcsolódó kockázatok is. Az androidos okoseszközökön tömegesen gyűlnek a bűnözők számára értékes felhasználói adatok - olvasható a közleményben.
 
A harmadik fenyegetést az úgynevezett komplex banki trójaiak jelentik. A vírusvédelmi cég szakemberei szerint növekedni fog azon kártevők száma, amelyek az azonos felhasználóhoz tartozó windowsos gépet és androidos telefont egyszerre fertőzik meg, és így megszerzik a banktól SMS üzenetben érkező aláíró jelszavakat is.

A mediterrán étrend jótékony hatással lehet az idős emberek agyának egészségére

A mediterrán étrendet követő idős emberek agyának térfogata kevesebbet csökkent három év alatt, mint azon társaiké, akik a vizsgált időszakban nem követték pontosan az egyebek között olívaolajban, babfélékben, friss gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet - derült ki a Neurology című orvosi folyóiratban megjelent tanulmányból.

 

"Ahogy öregszünk, agyunk zsugorodik és veszítünk agysejtjeinkből, ami hatással lehet a tanulási folyamatokra és a memóriára" - mondta a tanulmányt vezető Michelle Luciano, az Edinburghi Egyetem kutatója.
  
A szakemberek 967 olyan hetvenéves kor körüli skót ember táplálkozási szokásait vizsgálták meg, akik nem szenvedtek időskori elbutulásban - ismertette a tanulmányt a Medicalxpress című egészségügyi portál.
  
Az alanyok közül 562-en MRI-vizsgálaton estek át nagyjából 73 éves korukban. A vizsgálat során megmérték agyuk és szürkeállományuk térfogatát, továbbá az agykéreg - az agy lebenyeinek külső rétege, amely fontos szerepet játszik a gondolkodás, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában - vastagságát.
  
Három évvel később ebből a csoportból 401 ember esett át újabb MRI-vizsgálaton, amelynek eredményeit összevetették azzal, hogy az érintettek mennyire pontosan követték a mediterrán étrendet, amely bővelkedik a gyümölcsökben, zöldségekben, olívaolajban, babfélékben és gabonaszemekben, valamint mérsékelt mennyiségű halat, tejterméket, bort és korlátozott mennyiségű vörös húst, valamint szárnyast tartalmaz.
  
Azok az alanyok, akik nem követték pontosan a mediterrán étrendet, nagyobb eséllyel veszítettek többet agytérfogatukból a három év alatt, mint azok, akik szigorúan figyeltek a táplálkozásukra.
  
A kutatók ugyanerre az eredményre jutottak, miután számításba vettek olyan, az agytérfogatot befolyásolni képes tényezőket, mint a kor, az iskolai végzettség, a cukorbetegség és a magas vérnyomás.
  
A vizsgálat ugyanakkor nem mutatott ki összefüggést a szürkeállomány térfogata vagy az agykéreg vastagsága és a mediterrán étrend között. Az eredmények szerint a hal- és a húsfogyasztás továbbá nincs kapcsolatban az agyi változásokkal, ami ellentmond korábbi tanulmányok eredményeinek.
  
"Lehetséges, hogy a mediterrán étrend többi összetevője, vagy épp az alapanyagok kombinációja a felelős a megfigyelt összefüggésért" - jegyezte meg Luciano, hozzátéve, hogy a korábbi tanulmányokkal ellentétben a mostani kutatás nem egyetlen időpontban mért eredményekre alapozva, hanem hosszú távon vizsgálta az alanyok agyának változását.
  
"Tanulmányunk során először az alanyok táplálkozási szokásait vizsgáltuk meg és csak utána agyuk térfogatát, ami azt sugallja, hogy az étrend hosszú távú védelmet nyújthat az agynak" - hangsúlyozta a szakember, elismerve, hogy nagyobb méretű tanulmányokra lesz szükség a mostani eredmények megerősítéséhez.

Több száz év után felnyitották a Jézus sírja fölötti márványlapot

Több száz év után először felnyitották a Jézus sírja fölött elhelyezett márványlapot a sír fölé emelt szentély restaurálása során - közölte vasárnap a Háárec című izraeli újság honlapja.

 

A tizenhatodik században márványlapokkal fedték le azokat a köveket, amelyekre a hagyomány szerint keresztre feszítése után Jézus Krisztus testét egy sziklasírban elhelyezték, majd ezen márványkő köré a tizenkilencedik század elején több méter magas márványból szentélyt építettek.
  
A sírhelyet fedő márványlapokat szerdán elmozdították, hogy felnyissák és megvizsgálják a kereszténység legszentebb helyét, valamint felújítsák Jeruzsálem óvárosában a Szent Sír bazilikának ezt a részét, a mintegy kétszáz éves, és már összeomlás fenyegette építményt.
  
Az elmozdítás után a márványlap alatt régi kötőanyagokat találtak, valamint egy régebbi, a keresztesek idejéből származó, tizenkettedik századi márványlapot a kereszt jelével.
  
Csütörtökön a görög szakemberek eljutottak a szikla szintjéig, amelyen a hagyomány szerint Jézus Krisztus teste volt. A feltárást dokumentálják, és eredményeiről a közeljövőben beszámolnak majd.
  
A restaurálási munkálatok május végén kezdődtek meg, miután történelmi egyezség született a görög ortodoxok, az örmény egyház, és a római katolikus ferences rend között a közösen elvégzendő helyreállításról, amelyet a görög kormány és magánadományok, köztük Jordánia királya is pénzzel támogatott.
  
A márványszentélyt legutóbb 1947-ben erősítették meg kívülről vasgerendákkal, mert több kisebb földrengés nyomán már akkor olyan rossz állapotban volt, hogy összedőlésétől tartottak, de a belsejében akkor nem végeztek felújítást.
  
A szentély mostanára annyira veszélyessé vált, hogy másfél évvel ezelőtt a rendőrség néhány órára lezárta a zarándokok elől, ami hatalmas felháborodást okozott a keresztény egyházak körében, mert a rendőrség előzetes értesítés és tanácskozás nélkül döntött a szerinte látogathatatlanná vált építmény lezárása mellett. Azonban ez az esemény fél évvel ezelőtt létrehozta az összefogást a felújításról a különböző keresztény egyházak között.
  
Az egyezmény értelmében az athéni Nemzeti Műszaki Egyetem felelős a munkálatokért, amelyeket a görög ortodox pátriárka és a római katolikus egyházhoz tartozó Szentföld őrzői rend képviselői felügyelnek.
  
A restaurálás során felújítanak minden vascsövet, titánrudakat helyeznek a kövekbe és különleges anyagokat fecskendeznek a sziklába megerősítése érdekében. A szentély egyes részeit elszállítják, majd felújítva építik vissza.

forrás: MTI

Néhány száz éve szokás a karácsonyfa-állítás

A karácsonyfa állításának szokása néhány száz éves, vélhetően Németországból ered.

 

Az már évezredek óta hagyomány, hogy ilyenkor zöld ágat visznek a házba, de a fa állításának szokása később alakult ki, állítólag először Luther Márton állított karácsonyfát a családjának - jegyezte meg.

Régen az is előfordult, hogy a földesúr egy nagy fára aggatta azokat az ajándékokat, amelyeket a cselédjeinek szánt.
  
A néprajzkutató azt is elmondta, hogy mivel december 24-én Ádám és Éva napja van, a karácsonyfadíszek is kötődnek a paradicsomi életfához.

Így alakult ki, hogy a karácsonyfán megjelent az alma, valamint a kígyót jelképező lánc - tette hozzá.

forrás: MTI

A lassan növő babák kamaszkorukra érik be kortársaikat

Az életük első hónapjaiban lassú testsúlygyarapodást mutató babák általában tizenhárom éves korukra érik be kortársaikat - állapította meg egy átfogó brit tanulmány.

A Pediatrics című folyóiratban közölt tanulmány 11 499 olyan gyermek adatainak elemzésével készült, akik az 1990-es években vettek részt egy nagyszabású bristoli vizsgálatban. Az eredmények szerint azon csecsemők, akik a születésüket követő első nyolc hétben lassú testsúlynövekedést mutattak - 507 ilyen eset volt - viszonylag gyorsan behozták a lemaradásukat és nagyjából két éves korukra beérték a velük egykorú babákat.

Azon csecsemőknél, akiknek súlya lassan növekedett nyolchetes és kilenc hónapos koruk között - ebbe a csoportba 480-an tartoztak -, lassú testsúlygyarapodást figyeltek meg a szakemberek egészen hét éves korukig, amelyet aztán hirtelen fejlődés követett, míg végül a gyerekek tizenhárom éves korukra beérték a kortársaikat - adta hírül a BBC News.

A kutatók szerint a két csoportnál tapasztalt eltérő "erőrekapási" idő, valószínűleg a lassú testsúlygyarapodás különböző okaira vezethető vissza. A részt vevő gyerekek mindegyike könnyebb és alacsonyabb volt kortársainál mire elérte a kamaszkort, de ez az eltérés a normális tartományon belül mozgott - húzták alá a szakemberek.

A Bristoli Egyetem munkatársaként dolgozó Alan Emond, a tanulmány vezetője szerint az eredmények rávilágítanak arra, hogy milyen fontos a babák testsúlyának és hosszának figyelemmel követése az első hetekben és hónapokban, ugyanakkor megnyugtatásul szolgálnak azon szülők számára, akiknek gyermeke lassan növekszik a születést követő időszakban.

A kutatók óva intik a szülőket a lassú testsúlygyarapodást mutató csecsemők kalória-bevitelének fokozásától, mivel a babák életének második hat hónapjára jellemző etetési szokások meghatározzák a gyermek jövőbeli súlygyarapodását és akár elhízáshoz is vezethetnek.

(http://www.bbc.co.uk/news/health-21550953)

forrás: MTI

Vérvizsgálattal ötödére csökkenhetne a méhnyakrák okozta halálozás egy brit kutatás szerint

A méhnyakrák miatti halálozás évenként megismételt vérteszttel ötödére csökkenhetne brit orvosok szerint, ám az erről született tanulmány eredményei még a kutatók szerint is további igazolásra szorulnak.

 

A méhnyakrák gyakran azért halálos kimenetelű, mert túl későn fedezik fel. A Lancet című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány, amelyben 14 éven át 200 ezer nő adatait vizsgálták, a rákszűrés fontosságára irányítja rá a figyelmet.
 
A méhnyakrákot nehéz kiszűrni, ugyanis olyan tünetei vannak, amelyek más betegségeknél is jelentkeznek, mint az alhasi fájdalom, étkezési problémák vagy állandó puffadás.
 
Nagy-Britanniában a valaha végzett egyik legnagyobb szabású kutatást végezték el a méhnyakrák szűréséről. A CA125 molekula szintjét mérték a nők vérében. Akinél a szint megemelkedett, további tesztekre küldték, a legvégén következhetett a sebészi beavatkozás.
 
A kutatás eredménye azonban a tudósok szerint is "ellentmondásos". A kezdeti statisztikai elemzés nem igazolta a szűrés előnyeit, melyek azonban kimutathatók lettek, ha kivették azoknak a nőknek az adatait, akiknél már elkezdhetett növekedni a tumor. A kutatók aztán egy "elnézőbb" statisztikai elemzést készítettek, amelyből szintén az derült ki, hogy a szűrés előnyökkel jár.
 
A méhnyakrák világszerte a hetedik leggyakoribban jelentkező daganatos betegég, évente 240 ezer új esetet regisztrálnak.
 
Usha Menon professzor, a kutatás vezetője a BBC Newsnak úgy fogalmazott: "Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogyan lépjünk előre a szűréssel, ugyanakkor becsléseink reménykeltőek, mert ezek alapján 20 százalékos lehet a csökkenés, ezt kell bizonyítanunk."
 
A kutatók tehát még további három éven át követik a pácienseket, hogy döntő bizonyítékkal állhassanak elő. A szűrés ellen szól egyelőre, hogy esetleg indokolatlan műtétekhez vezethet, amikor a daganat jóindulatúnak bizonyul.
 
A szakemberek ugyanakkor a tanulmányt nagyon fontos előrelépésként értékelték a méhnyakrákkutatás terén.
 
    (http://www.bbc.com/news/health-35111443)

Megfiatalította idős egerek agyát és testét fiatal emberek vére

Idős egereket fiatalítottak meg fiatal emberek vérplazmájával amerikai kutatók, az állatoknak javult az emlékezőképességük, kognitív funkcióik és fizikai képességeik is. A módszert jelenleg Alzheimer-kórban szenvedő embereknél próbálják ki a szakemberek.

   

Korábbi kutatásokban a szakemberek idős és fiatal egerek érrendszerét kapcsolták össze, ami csupán az idős állat számára végződött kedvező eredménnyel. Miközben a fiatal állatok agya elkezdett öregedni, az öregebb állatok fiatalabbá váltak. "A megújulás hatásának vagyunk tanúi" - hangoztatta Sakura Minami, az öregedéssel kapcsolatos betegségek ellenszerét kutató Alkahest cég szakembere, aki az amerikai Idegtudományi Társaság San Diegó-i konferenciáján ismertette legújabb kutatásaik eredményeit.
   
A fiatalság kulcsa a kutatók szerint a vérplazmában - a vér folyadék összetevőjében - van. Számos tanulmányban kimutatták, hogy fiatal egerek vérplazmáját idős egerekbe juttatva megújul az agy és más szervek, köztük a máj, a szív és az izmok.
   
Hogy megtudják, emberek esetében is működhet-e a módszer, Minami és kollégái 18 éves emberek vérmintáit fecskendezték be 12 hónapos egerekbe. Ebben a korban - ami megegyezik az ember 50 éves korával - az egerek elkezdik mutatni az öregedés jeleit, és a memóriateszteken rosszul teljesítenek.
   
Az egerek hetente kétszer kaptak emberi vérplazmát. Három hét után teszteket végeztettek velük. A kezelésnek alávetett egerek teljesítményét összehasonlították három hónapos egerekével és olyan idősekével, amelyek nem kaptak vérplazmát.
   
A szakemberek azt találták, hogy az emberi plazmának fiatalító ereje van. A kezelt idős egerek ugyanúgy futottak nyílt térben, mint a fiatalok. Memóriájuk is javult, és sokkal jobban emlékeztek útvonalukra az útvesztőben, mint azok az idős egerek, amelyek nem kaptak kezelést.
   
"A fiatal emberi plazma javítja a kognitív képességeket. Az egerek memóriája megőrződött" - idézte Minamit a New Scientist tudományos ismeretterjesztő folyóirat honlapja.
   
A kutatócsoport megvizsgálta mindkét idős egércsoport agyát. Új idegsejtek születésének jeleit, a neurogenezis folyamatát kutatták a hippokampuszban, ami fontos az emlékezet és a tanulás számára. A kezelt egerek agyában több új idegsejtet találtak.
   
Minami hangoztatta, hogy azonosítottak néhány tényezőt a fiatal vérben, amelyek elősegíthetik ezt a folyamatot, de nem fedte fel, melyek ezek. Úgy tűnik, hogy néhány behatol az agyba, míg mások távolról, a szervezet más részeiben fejtik ki hatásukat - tette hozzá.
   
Annak a reményének adott hangot, hogy egy nap eredményeik segíthetik az öregedés elleni kezelést emberek esetében, különösen azoknál, akiknek agya az öregedés jeleit mutatja.

forrás: MTI

Bemutatták a lehetséges Mars-telepeseknek szánt űrruhát

Bemutatta a lehetséges Mars-telepeseknek szánt űrruha első terveit a Mars One elnevezésű holland privát űrutazási programot szervező cég, amelynek célja, hogy tíz éven belül embereket küldjön a vörös bolygóra.

   

A nyomástartó ruhához ütésálló sisak is tartozik. A szkafander ahhoz hasonló anyagból készülne, mint amelyet az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) asztronautái viseltek a holdmissziók során, ám a Marsra szánt űrruha a vörös bolygó felszínének sajátosságaihoz is alkalmazkodna - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
   
Ilyen kihívást jelent például a mindenütt jelen lévő vörös porral való megbirkózás, amelyhez - a vállalat bevallása szerint - "további tervezésre van szükség".
   
A cserélhető elemeket is tartalmazó űrruhának sugárvédelmet is kell biztosítania, és értelemszerűen illeszkednie kell a leendő Mars-telepesek alkatához.
   
A Mars One szerint a jövendőbeli telepesek háromdimenziós nyomtatókat is visznek magukkal, hogy szükség esetén ki tudják nyomtatni az űrruhák cserélhető részeit.
   
A nagy nemzetközi visszhangot kiváltó Mars One tervet, amelynek célja, hogy a belátható jövőben lakott kolóniát hozzanak létre a Marson, 2012-ben indította útjára Bas Lansdorp holland vállalkozó.
   
A kezdetben 140 ország csaknem 200 ezer kalandorát felvillanyozó projekt keretében 24 felfedezőt akarnak küldeni egy évtizeden belül a Marsra. A költségek egy részét a vállalkozást bemutató televíziós valóságshowból finanszírozzák.
   
Hasonlóan a SpaceX űripari vállalkozás alapítója, Elon Musk terveihez, a Mars One csapata 2018-ban akar pilóta nélküli űrhajót küldeni a Marsra. Az egyirányú utazások a vörös bolygóra 2026-ban indulnának.
   
Az első telepeseknek apró épületszerűségekben kellene élniük, és gondoskodniuk kellene ivóvíz-, oxigén- és élelemellátásukról.
   
Mostanáig mindössze a NASA robotizált missziói jutottak el sikeresen a vörös bolygóra és az amerikai űrügynökség nem is tervez embert küldeni a Marsra egészen a 2030-as évekig.

forrás: MTI